Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

EZ TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN A franciák­ leszállásra kényszerítettek egy amerikai gépet Algéria felett Párizs: A francia sajtó feltűnő helyen közli azt a hírt, hogy a francia légierő Algéria felett feltartóztatott és Bone repülőterén leszállásra kényszerített egy ameri­kai »repülőerődöt«. A sajtó által »kalóz-repülőgépnek« el­keresztelt gép fegyvereket szállított fedélzetén. Mintegy 3 tonnát kitevő szállítmányában 292 páncélököl, 4 akna­vető és 100 géppisztoly volt, a megfelelő lőszerrel. A gép legénységének tagjai amerikaiak, angolok és izraeliek voltak. Azt állították, hogy a gép Venezuelába készült. A francia hatóságok a magyarázatot nem fogadták el és a gép fegyverszállítmányát elkobozták. Oroszlán, teve, elefánt a szudáni választási jelvények között Khartumból, Szudán fővá­rosából jelenti az Associated Press amerikai hírügynök­ség, hogy a szudáni válasz­tók csütörtökön rendben és fegyelmezetten kezdték meg­választani az új parlament 173 képviselőjét és 30 sze­nátorát. A keleti választáso­kat sokszor jellemző össze­tűzések hiányoztak, a felvo­nulásokat és tüntetéseket megtiltották. Az írástudatlan választók kedvéért minden listának jelvénye van és a szavazók az oroszlán, a teve, az ele­fánt stb. jelképezte pártok között választhatnak. A vá­lasztást egy független há­romtagú bizottság intézi, amelyre a kormánynak sem­miféle befolyása nincs és a választás megszervezésénél korlátlan hatalommal ren­­delkezik. A szavazókörzetek­ben minden politikai párt­nak, illetve független jelölt­nek megbízottja ül, aki el­lenőrzi a szavazás lefolyá­sát. Rendben folyik a sza­vazás az Egyiptom és Szu­dán között vitás határsáv­ban is. Aki leszavazott, lemosha­­tatlan sárga tintával bélye­get kap a kezére, nehogy mégegyszer szavazhasson. A szudániak között ugyanis nagyon sok a hasonló vagy azonos nevű ember. A sza­vazatok összeszámlálása már­­cius 7-én kezdődik és az eredményt március 1ű-én te­szik közzé. A világ legkorszerűbb tűzfegyverei A »Krasznaja Zvjezda«, a szovjet hadsereg lapja a na­pokban több cikkben foglal­kozott a szovjet hadsereg fegyverzetének fejlődésével. F.­­Tokarjev, a kiváló gya­logsági tűzfegyvertervező és G. Tretyakov hadmérnök­­vezérőrnagy, tüzérségi ter­vező cikkeiben egyöntetűen megállapítja: a szovjet had­sereg lövészalakulatainak és tüzérségének fegyverzete a legkorszerűbb színvonalon áll. Mint Tokarjev írja: a háborút követő években nagy figyelmet szenteltek a gyalogsági tűzfegyverek kor­szerűsítésének. A szovjet tü­zérség fejlesztésénél felhasz­nálták a tudomány és a technika legújabb vívmá­nyait. A pontos és gyors tűz végett a lövegeknél mind fokozottabban alkalmazták az elektronikus célvezérlést és automatizálást. A tüzérségi felderítést a legújabb rádió­­technikai elvek alapján szer­kesztett gépek segítségével végzik. Nagymértékben fej­lődött a rakétatüzérség, ami a szovjet hadsereg egyik erőssége. A szovjet fegyve­res erőknek jelenleg a leg­különfélébb típusú rakéták állnak rendelkezésére, s ezek közül csak néhányat ismer­hetett meg a közönség a no­vember 7-i moszkvai dísz­felvonuláson. De Gaulle visszatér a politikai életbe? Párizs: A csütörtök esti párizsi sajtóban ismét fel­bukkant a hír, hogy De Gaulle tábornok rövidesen visszatér a politikai porond­ra. A »Paris-Presse« című lap elsőoldalas szenzációja ez, a hír, ha kérdőjeles for­mában közli is. 1954. decem­ber óta hallgat a tábornok. Gaulle azt is értésére adja a vele tárgyalóknak, hogy kö­telessége megszakítani vis­­­szavonultságát, ha a francia helyzet tovább rosszabbodik. Mégha »átmeneti megbíza­tásról« lenne is szó, csak törvényes úton szándékozik visszatérni a hatalomra. De Gaulle egykori pártja tájékoztató bulletinjében Roger Frey főtitkár így ír: Franciaország halálos ve­szélyben van. Itt az ideje, hogy De Gaulle megkapja azt az átmeneti megbízatást, amely megmenti a holnap Franciaországát. A magyar szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az l. oldalról), hogy mire van lehetőség és mire nincs. Majd a­­ továbbiakban kije­lentette Gáspár Sándor, hogy a törvénytelen eljárások jó­része a munkások és alkal­mazottak elbocsátásával kap­csolatos. Nem ritka az ön­­kényeskedés, a személyi bos­­­szú. Ilyen eseteket nem szabad eltűrni, ez a szocialista tör­vényesség durva megsér­tése. A társadalmi tulajdon vé­delméről szólva elmondotta: Az üzemi tolvajok túlnyomó része a lumpenproletár és a deklasszált elemek soraiból került ki. Az ügyészség csupán 1957 harmadik negyedében 130 millió forint kárt okozó ügyekben indított eljárást. Ebből ezernél több lakást lehetett volna építeni. Beszédének befejező ré­szében arról beszélt, hogyan lehet jobban kifejleszteni a szakszervezeti munka moz­galmi jellegét. Soha nem voltak olyan nagy lehetőségeink, mint ma — mondotta befejezésül —, hogy a magyar dolgozó nép szebb, boldogabb szocialista jövőjének megteremtése ér­dekében a békéért, a szocia­lizmusért és a társadalmi haladásért munkálkodjunk! Gáspár Sándor beszámo­lója után szünet következett. Szünet után Marosán György államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja a párt Központi Bizottságának nevében üd­vözölte a kongresszust. Beszéde után Harustyák József, a számvizsgáló bi­zottság elnöke előterjesztette a bizottság jelentését. o­o Röviden Fürstenwalde: A Német Demokratikus Köztársaság Odera-Frankfurt körzetének Fürstenwalde nevű városá­ban, csütörtökön ünnepélye­sen búcsúztatták azokat a szovjet gépesített alegysége­ket, amelyeket a szovjet kormány döntése értelmé­ben visszavonnak a Szovjet­unió területére, majd ott, a hadsereg létszámcsökkentése keretében feloszlatnak. Párizs: Mennyibe kerül egy kilövőpálya? — veti fel a kérdést az Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja, és rögtön meg is adja rá a választ. Egy kilövőpá­lya építése földalatti beren­dezéseivel, a hozzá vezető utakkal stb. körülbelül 15 milliárd frank költséget emészt fel. A támaszponton felállítandó üteg, amely mintegy 15 lövedéket foglal magában, 40 milliárd frank­ba kerül. London: Az alsóház véd­erővitájának második nap­ján G. S. de Freitas, volt munkáspárti belügyi állam­titkár kifejtette, a kormány­nak az a döntése, hogy amerikai atomtámaszpontok építését engedélyezi angol területen, politikailag hely­telen, mert a Szovjetunióval indítandó megbeszélések oly fontosak, hogy semmit sem szabad tenni, ami sikerüket veszélyeztetné. A döntés ka­tonai szempontból is rossz. A kísérletek bebizonyították, hogy az amerikai rakéta rendkívül megbízhatatlan, nem akkor robban fel, ami­kor kellene, a folyékony robbanóanyag, amelyet hasz­nálnak, teljesen kiszámítha­tatlan. érdekes ! NEM A DOHÁNYZÁS OKOZZA A TÜDŐRÁKOT? Dr. Frederick Pubus, az Egyesült Államok Észak- Karolina államában levő durhami egyetemének pro­fesszora, aki csaknem 60 éven át tanulmányozta a tüdőrákot, kijelentette, hogy a betegséget csaknem min­den esetben a légköri szen­­­nyeződés okozza, nem pedig a cigaretta. Egyes városok levegője ugyanazt a hatást gyakorolja lakosaira, mint ha naponta 100 cigarettát szívnának el —jelentette ki Hangsúlyozta, minden két­séget kizáróan bebizonyoso­dott, hogy a rákot a Benz­pyrene okozza, amely nagy mennyiségben van jelen a szán elégéséből származó füstben, s a tüdőrákos meg­betegedések 90 százaléka erre vezethető vissza. Magyar kormányküldöttség utazott a lipcsei vásár megnyitására A március 2-án megnyíló lipcsei vásár jelentős góc­pontja és hagyományos ta­lálkozóhelye a Kelet és Nyu­gat kereskedelmi köreinek. Lipcse nemzetközi szerepét és fontosságát szem előtt tartva Magyarország az idén az elmúlt évekhez ha­sonlóan, de a tavalyinál je­lentősebb kiállítással vesz részt a vásáron, ezzel is bi­zonyítva népgazdaságunk és külkereskedelmünk erőteljes fejlődését. Az NDK kormányának meghívására a vásár meg­nyitására Incze Jenő külke­reskedelmi miniszter vezeté­sével pénteken délelőtt ma­gyar kormányküldöttség uta­zott Lipcsébe. Szombat, 1958. márk­n* t A Szovjetunió gépállomásait műszaki karbantartó állomásokká szervezik át Az SZKP Központi Bizottságának határozata a kolhozrendszer további fejlesztéséről és a gépállomások átszervezéséről Moszkva (TASZSZ): Mint már jelentettük, az SZKP Központi Bizottsága 1958 február 25—26-i ülésén meg­hallgatta és megvitatta Hruscsov elvtárs beszámoló­ját a »Kolhozrendszer to­vábbi fejlesztéséről és a gépállomások átszervezésé­ről«, s megfelelő határoza­tot hozott. A határozat helyesnek és időszerűnek ismeri el az SZKP Központi Bizottsága elnökségének javaslatait a kolhozrendszer további fej­lesztésére és a gépállomások átszervezésére. A tervbe vett intézkedések újabb, rendkí­vül fontos és nagy lépést je­lentenek a szocialista mező­­gazdaság fejlesztésében. Ezt a kérdést a párt a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának soron a következő ülésszaka elé terjeszti megvitatásra. Elő­adónak Hruscsovot, a párt első titkárát jelölte ki. A plénum célszerűnek is­merte el, hogy addig is, amíg a Legfelső Tanács üléssza­kán megvitatják a tervbe vett intézkedéseket, azokat a nép országszerte vitassa meg a kolhozok, a gépállo­mások és a szovhozok köz­gyűlésein, az ipari vállala­tokban és az építkezéseknél, a tudományos szervezetek­ben és a tanintézetekben, a katonai alakulatoknál és a közintézményeknél, a lapok és a folyóiratok hasábjain. Hruscsov beszámolójának té­ziseit nyilvánosságra hozzák. Célszerű 1959. elejére össze­hívni a kolhozparasz­tok har­madik országos kongresszu­sát. A határozat rámutat arra milyen óriási történelmi je­lentőségük­ volt a­­ kolhoz­rendszer megteremtésében és megszilárdításában a gépál­lomásaiknak. Az állam a gép­állomások formájában segí­tette a kolhozokat közös gazdaságuk megszilárdításá­ban, különösen az utóbbi években. A jelenleg körülmények­­ között már nincs összhang­ban a mezőgazdasági terme­lőerők fejlődésének szükség­letével a jelenlegi forma, amikor is a kolhozok a gép­állomások útján kapják meg a termeléshez szüks­éges technikai szolgáltatásokat. Sőt, ez a forma sok esetben kezdi akadályozni az élen­járó kolhozok további előre­haladását. Ezért szükséges a jelenlegi rendszer megvál­toztatása és a gépállomások fokozatos átszervezése. Cél­szerű áttérni arra, hogy a traktorokat, kombájnokat és egyéb mezőgazdasági gépe­ket közvetlenül eladják a kolhozoknak. A határozat kifejti, hogy a gépállomásokat műszaki karbantartó állomásokká kell átszervezni, amelyeknek feladata a traktorok és egyéb gépek javításának biz­­­tosítása, a kolhozok techni­kai kiszolgálása, a kolhozok és szovhozok új gépekkel, pótalkatrészekkel és egyéb anyagokkal (eladás útján) történő ellátása. A határozat megállapítja, hogy a XX. pártkongreszus óta eltelt két év alatt a Szovjetunió ipari termelése 22 százalékkal, a nehézipar termelése pedig majdnem 24 százalékkal növekedett. A munkások és alkalmazottak egy dolgozóra eső reáljöve­delme az említett időszak­ban 10 százalékkal emelke­dett. Sikeresen fejlődik a szo­cialista mezőgazdaság is — hangzik továbbá a határo­zat. — A szűz- és parlagföl­deknek a Szovjetunió keleti területein történt hasznosítá­sa lehetővé tette, hogy az utóbbi négy esztendő alatt a Szovjetunióban 27 száza­lékkal több szemesterményt takarítottak be, mint az elő­ző négy év alatt. Megszün­tették az állattenyésztés hosszantartó elmaradottsá­gát. Az 1953—1957ig eltelt időszak alatt a szarvasmar­ha-állomány 10 900 000 da­rabbal növekedett. A hús­termelés 38 százalékkal, a tejtermelés 50 százalékkal emelkedett. A határozat a továbbiak­ban adatokat sorol fel, amelyek a kolhozgazdálko­­dás fellendüléséről tanús­kodnak. Az atombomba hasadóanyagát békés célokra is fel lehet használni Az Országos Béketanács csütörtökön este baráti ta­lálkozót rendezett atomtu­dósok, művészek, orvosok, mérnökök és pedagógusok részére, amelyen az atom­energia békés felhasználásá­nak lehetőségeiről és az e téren eddig elért eredmé­nyekről beszélgettek. Törő Imre Kossuth-díjas akadé­mikusnak, az­ Országos­­ Bé­ketanács elnökének megnyi­tó szavai után­­ Pál Lénárd, a Központi Fizikai Kutató Intézet osztályvezetője szá­molt be arról, hogy a kör­nyező országokban és nálunk is milyen kísérletek folynak az atommagban rejlő hatal­mas energiák békés felhasz­nálására. Az előadás után az atom­tudósok elmondották, hogy a felhalmozott atombombák hasadóanyagát rendkívüli hasznosan lehetne felhasz­nálni, sőt a hidrogénbombák különböző anyagai is igen nagy szolgálatot tennének a tudományos kutatások ügyé­nek. Eltemették Glatz Oszkárt Glatz Oszkárt, Kossuth­díjas kiváló művészt, pénte­ken délután barátainak, nö­vendékeinek és tisztelőinek népes tábora kísérte utolsó útjára, a farkasréti temető­be, ahol Domanovszky End­re, a képzőművészeti főisko­la főigazgatója mondott bú­csúbeszédet. Eredményesen vizsgáztak a marxista-leninista esti egyetem hallgatói A vizsga — fiatal és idős korban egyaránt — izgalom­mal jár. »Vajon melyik kér­dést húzom ki, tudok-e majd megfelelően válaszolni rá?« — ez a »főtémájuk« a vizsgára várakozóknak. Így voltak ezzel a Csongrád me­gyei pártbizottság marxista —leninista esti egyetemének hallgatói is, akik a héten kollokváltak: az­­ elsőévesek a dialektikus materializmus­ból, a másodikévesek törté­nelmi materializmusból, a harmadikévesek pedig a szocialista politikai gazda­ságtanból. Nem volt könnyű a kü­lönböző munkaterületen dol­gozó elvtársaknak a tanulás és a felkészülés a vizsgákra. A mindennapi feladat elvég­zése, családi gondok köze­pette, a marxizmus-leniniz­­mus ismeretelméletének ma­gas szintű elsajátítása erős akaratot, tudás utáni vágyat követel. Erről is beszélget­tek vizsga előtt, s után a hallgatók, akik között a következő vélemény alakult ki: »Jó, hogy most tanultuk azt is, hogy a marxizmus— leninizmus a szándék és a következmény kapcsolatában a következményt tartja lé­nyegesnek, elsődlegesnek, tehát mit ér a jószándék, ha nincs jó, a köznek meg­felelő következménye ... Igaz, nehéz az anyag, de rendkívül érdekes, lekötő, bár hamarabb tanultunk volna filozófiát. Biztosan meglátszik majd a gyakor­lati munkánkban az esti egyetem hatása. Ezt akar­juk­. Az esti egyetem foglalko­zásain különösen nagy gon­dot fordítottak az előadók és a hallgatók arra, hogy a filozófia összefüggéseit, a politikai gazdaságtan téte­leit gyakorlati példákkal elemezzék, magyarázzák Kü­lönösen a korábbi revizio­nista és a dogmatikus, szek­­táns nézeteket, megnyilvá­nulásokat boncolgatták, ta­nulmányaikba beillesztve. Szinte valamennyi évfolyam vizsgakérdései között szere­pelt, hogy az egyes marxis­ta tételek az ellenforradalom előtt miként ferdültek el a gyakorlatban. A marxizmus—leninizmus helyes felhasználása és al­kalmazása az élet ezernyi ágában — ez a legfőbb cél. Ennek következetes megva­lósítását akarják az esti egyetem tanárai, hallgatói. A félévi vizsgák véget értek. Több száz Csongrád megyei — főleg szegedi dolgozó - kommunista és a népi de­mokráciához hű, szocializ­must akaró pártonkívüli hallgató a tanulásról ered­ményes tanúbizonyságot tett. Az első évfolyam hallgatói a kezdeti elfogódottságukat az egyetem tanárainak se­gítségével legyűrték, s a szemináriumokon egyre ak­tívabban bekapcsolódtak a »látszat, jelenség, lényeg«, »az összefüggések egyete­messége« és más nehéz filo­zófiai kérdések sokoldalú megtárgyalásába. Kitűnően szerepelt a vizsgán Ábrahám István, a Szegedi Ruhagyár igazgatója, Ágoston József, a KISZ megyei szervező tit­kára, Bálványos Pál, makói pedagógus, Bozóki Isvtánné, a Borforgalmi Vállalat dol­gozója, Glemba Pál, a ma­kói párt-végrehajtó bizot­tság titkára, Hetényi Józsefné, a Délrost alkalmazottja, Kósa Mihály, a Szegedi Fürdő gépésztechnikusa, dr. Maróti László, bíró, dr. Oláh Fe­renc, kórházi főorvos, So­mogyi János, karhatalmista, Somogyi József, MÁV-dolgo­­zó, Szabó László, szegedi pe­dagógus, és még sokan má­sok, mindhárom évfolyam­ban. Dicséret illeti a 4-es osztályzatot elérőket is, hi­szen a követelmény elég magas volt, és a vizsgákon bebizonyosodott — az egye­tem tanárainak véleménye szerint is —, hogy az esti egyetem hallgatói sokkal odaadóbban, lelkiismerete­sebben tanulták a filozófiát, a politikai gazdaságtant, mint a nappali tagozat nö­vendékei. Átlageredményük ugyanis a 4-esnél jóval ma­gasabb! Jó munkát és tanulást kí­vánunk az esti egyetem hall­gatóinak és tanárainak az el­következendő félévben i*

Next