Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

A szegedi faipar „fájó pontjai”: A tiszai faúsztatás és parkettaléc készítő üzem hiánya Az elmúlt 1958-as évben többször írtunk a Szegedi Falemezgyár gőzfűrész telepéről. Beszámoltunk arról, hogy az üzem dolgozói átszervezéssel, hasznos, megfontolt műszaki intézkedésekkel, no meg határtalan szorgalmukkal túlteljesítették az év elején még teljesíthetetlennek látszó éves tervet. S nem is akárhogyan. A telep vezetője, Lakó elvtárs tájékoztatása szerint teljesítették a minőségi feltételeket és kiváló költségszintet értek el. Ennek legkézzelfoghatóbb bizonyítéka az 1958. évi nyereségrészesedés, igen szép lesz, több, mint két hét keresetnek megfelelő összeg kerül kifizetésre. Az üzemben már az első negyedévi tervfeladatok teljesítésén dolgoznak. Nem kisebb most sem a terv, mint az elmúlt év első negyedévében volt. Mégis az üzem vezetősége már dolgozik egy munkaverseny-terven, melynek egyik legfontosabb feltétele az alaprentabilitás 10 százalékkal való túlteljesítése lesz. De azért itt ebben az üzemben is van probléma, fájó pont. Elmondták, hogy nagy megtakarítást jelentene az üzemnek és a népgazdaságnak is, ha a Szovjetunióból érkező fenyőt és nyárfát nem vasúton, hanem vizen, úsztatással szállítanák, ahogy az néhány évvel ezelőtt is történt. Az üzem a Tisza-parton van és így természetes, hogy nagyon leegyszerűsítené, olcsóbbá tenné a fa tutajos szállítása az üzem termelését is. Erre vonatkozólag már tettek javaslatot, az üzem vezetői és remélik, hogy javaslatuk meghallgatásra talál, hiszen jót akarnak vele az egész népgazdaságnak. A másik ilyen fájó pont a parkettaüzem. A dolgozók éppen a napokban hallották, hogy Kecskemét kap egy nagy parkettaüzemet. A Szegedi Falemezgyár már régen kért Szegedre ilyen üzemet, hiszen a gőzfűrészüzemben sok elsőrendű parkettaléc készül. Nagyon célszerű, gazdaságos lenne, ha Szegeden létesítenének a gőzfűrészüzem mellett egy parkettázó-üzemet. Nem kellene, a még megmunkálatlan parkettaléceket vasúton utaztatni az ország különböző részeibe. Persze ezek csak javaslatok, elképzelések. De a dolgozók éppen azért, mert szívügyüknek érzik az ország ügyes-bajos dolgait, szeretnék ilyen — szerintük jónak látszó — javaslattal is segíteni az ország fejlődését. A Falemezgyár gőzfűrésztelepén az első negyedév után kissé csökken a terv. Ez persze nem azt jelenti, hogy kevesebb dolga lesz az üzemnek, hanem azt, hogy felkészüljenek, rendbehozzák gépeiket, folyamatosan végezik a tervszerű, megelőző karbantartást, amit a múlt évben nem tudtak megvalósítani. Az új termelői árrendszer nagyobb minőségi követelményeket állított az üzem elé. A faipari árak azelőtt ugyanis a mi országunkban jóval olcsóbbak voltak a világpiaci áraknál, s ezért az üzemek sem nézték meg különösebben a minőséget. Most, az új termelői árrendszer bevezetése után, amely persze csak a nagybani fogyasztókat, az üzemeket érinti, már sokkal igényesebbek az üzem termékeivel szemben. S ez nem baj, mert az üzem megfelel majd ennek a követelményeknek is. I munkásmozgalom nagy halottainak emlékműve Az illetékes szervek döntése értelmében március 21- én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján avatják fel a magyar munkásmozgalom nagy halottjainak emlékművét a leendő nemzeti pantheonban, a Kerepesi-temetőben, amely Körner József építőművész és Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész alkotása; fl szegedi járás termelőszövetkezeti mozgalmának helyzetét tárgyalta meg a járási tanács A szegedi járási tanács szombaton délelőtt 9 órai kezdettel ülést tartott, melyen a végrehajtó bizottság és a tanácstagság a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét tárgyalta meg. A végrehajtó bizottság beszámolóját Csikós Ferenc elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese ismertette. Ezt követően vitára, felszólalásokra került sor. A tanácskozás utolsó napirendi pontjaként a szegedi járási népi ellenőrzési bizottság múlt évi munkáját tárgyalták meg. Ismertették a bizottság 1959. évi munkatervét is. A tanácsülés anyagának ismertetésére részletesebben keddi számunkban térünk vissza. • •Össznépi mozgalom Bulgáriában A Bolgár Népköztársaság dolgozói nagy lendülettel láttak hozzá az ötéves terv határidő előtti teljesítéséhez. E nagyszerű cél megvalósítására össznépi mozgalom indult nemrégiben, amelyben bolgár munkások, parasztok és értelmiségiek egyaránt részt vesznek. Az ötéves terv során óban hatalmas alkotások is születnek, mint a Sztara Zagora-i Marica Iztok erőmű, melynek méreteiről az építkezésén készült felvételünk is fogalmat nyújthat. Szegeden holnap tartják a politikai akadémia újabb előadását Szegeden nagy népszerűségnek örvend az MSZMP városi bizottságának politikai akadémiája. Az akadémia újabb előadását holnap, hétfőn délután fél 3 órakor tartják a Vörös Csillag Filmszínházban. Az előadást Kiss Arthur elvtárs, a pártfőiskola filozófiai tanszékének tanára tartja, A marxizmus és a vallás címmel. Utána a Különös házasság c. magyar filmet vetítik. A városi pártbizottság ezúton is kéri a politikai akadémia hallgatóinak pontos megjelenését. Kübekházán újabb széleskörű társadalmi munka kezdődött Korábban lapunkban hírt adtunk arról, hogy Kübekházán társadalmi összefogással belvízlevezető csatornahálózatot építenek. Most tovább folytatják ezt a munkát a helyi pártszervezet és tanács, valamint a népfrontbizottság széleskörű támogatásával. A kübekházi lakosság körében újfajta mozgalom kezdőd c, melynek az a lényege, hogy a csatornahálózat további építésében egy köbméter földet mozgatnak meg. A társadalmi munkában részt vesznek a község dolgozói közül azok is, akik szegedi üzemekben, vállalatokhoz járnak dolgozni. Ezzel kapcsolatban ezúton is az a kérése a kübekházi pártszervezetnek, tanácsnak és népfrontnak, hogy az üzemek, vállalatok vezetői évi rendes szabadságukból biztosítsanak egy-egy napot azoknak a kübekháziaknak, akik önzetlenül és elismerésre méltóan társadalmi munkát vállaltak. Tanácstag fogadóórákat tartanak hétfőn Holnap, hétfőn több helyen fogadóórát tartanak a tanácstagok, így a II. kerületben a 12, valamint a 13. körzet választói részére délután 5—7 óra között a József Attila sugárúti leányotthonban Szél László városi, Lacsán Mihály, Eperjesi Júlia második kerületi tanácstagok tartanak fogadóórát. A tanácstagok és választók e találkozóján megjelenik Lacsán Mihályné országgyűlési képviselő is. Az I. kerületben Újszegeden, a Kertészeti Vállalatnál (Temesvári körút) Balla Ferenc, az 59-es körzet kerületi tanácstagja 5 órakor tart fogadóórát. Balla Ferenc a jövőben minden hó másodikán, ugyanebben az időszakban és helyen találkozik majd választóival. Országos tanácskozás a jogászszövetségben A jogászházban szombaton rendezte a Magyar Jogász Szövetség negyedik országos küldöttközgyűlését. A tanácskozást dr. Nezvál Ferenc igazságügy miniszter, a szövetség elnöke nyitotta meg. A jogászszövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából emlékeztet arra, hogy a szövetség fontos szerepet játszott az elmúlt 10 esztendőben. Hozzásegített a szövetség munkája ahhoz is, hogy a Magyar Népköztársaság jogos álláspontját az ENSZ-ben megvédhessük — mondotta többek között. Ezt követően dr. Benedek Jenő, a szövetség főtitkára mondotta el beszámolóját. A miniszterelnökség sajtóosztálya jelenti február 1-én 9 órakor. A mai napon különösebb politikai esemény nem történt.« A Vörös Újság mai száma a KMP febr. 2-től febr. 9-ig tartó »pártszervezeti hetének« megrendezéséről ad hírt. Minden este 7-kor előadás lesz, s ugyanakkor lehet beiratkozni a pártszervezetbe. A pártnak valószínűleg ugyanakkor kiadott *•Fontos közlés a »hólabda-szervezetek« megalakításáról« című röpirata a szervezés és agitáció módszereiről szól. Fölszólítja a párttagokat, hogy ki-ki igyekezzék személyi agitációval maga köré 10 elvtársat gyűjteni. ' Vasárnap, 1959. február L Történelmi dátum Ma 13 esztendeje, hogy a magyar nép a történelem szemétdombjára lökte a királyság elavult államformáját és kikiáltotta a köztársaságot. Évszázadok törekvései értek valósággá ezzel, amely azt is jelezte, hogy új élete kezdődik a dolgozó népnek; hogy egyszer s mindenkorra vége az úri elnyomatás korszakának. Nem az első köztársaság volt ez a haza életében. Valahányszor a belső demokratikus erők megmozdultak, hogy kivívják nemzetünk függetlenségét és a dolgozók szabadságát, egyik legelső céljuk a királyság megdöntése, a külső és a belső elnyomást jelképező államforma megdöntése volt. Ám az 1849-es, az 1918-as és az 1919-es köztársaság együttvéve is alig élt 14 hónapot. A mi nemzedékünkre hárult az a történelmi feladat, hogy visszavonhatatlanul véget vessünk a tengernyi vérrel, könnyel és szolgasággal járó koronás uralomnak. Köztársaságunk 13 évvel ezelőtt azért születhetett meg, mert a szovjet fegyverek győztek a második világháborúban és tönkrezúzták a népelnyomó, tőkés, földesúri hatalmat, megadva a lehetőséget a magyar nép boldogulására. Megdönthetetlenné vált a köztársaság, mert 1946- ban nemcsak a királyság szűnt meg, hanem az a világ is, amelynek állami formája volt. A köztársaság kikiáltásának történelmi dátuma azonban csak a kezdet volt. Utána további sok munka és harc kellett azért, hogy a köztársaság formáját valóban és mind kiteljesedettebben, népi tartalommal töltsük meg. A mi köztársaságunk népköztársasággá fejlődött, a dolgozó népé a hatalom és minden az egész nép érdekében történik, a munkásosztály és kommunista pártja vezetésével. Alig múlott két év,, hogy az ellenforradalom ördögi erői kezet emeltek a Magyar Népköztársaságra és annak vívmányaira. A nagy bajban kérésünkre testvérként ismét a szovjet nép sietett segítségünkre és úrrá leshettünk az ellenforradalmon. S mint tizenhárom esztendővel ezelőtt, az ellenforradalom után is a kommunisták mutatták az utat, ők harcoltak sok áldozattal és a legszenvedélyesebben a dolgozó nép igazi érdekeiért. A mi népköztársaságunk erősebb most, mint eddig bármikor. A vezetés szilárdan a munkásosztály és kommunista pártja kezében van, a dolgozó emberek együttes erejével tovább épül a sok szenét, jót jelentő szocializmus. Élethivatás életcélt, emberi boldogulást és életszépséget teremtő eszmét szolgálni: a legszebb pálya. Tollal szolgálni korunk leghaladóbb eszméjét, a marxizmus—leninizmust, több, mint kijelölt pálya: élethivatás. Kommunista újságot írni, történelem- és világformáló eszmét hirdetni az értelmi meggyőződés mellett mélységes érzelmi átérzéssel lehet. Belső tűz fűti, égeti a kommunista újságírót. S ezt a belő lobogást a kommunista eszme igazsága táplálja. Pártunk igazságáról, politikájának helyességéről írni, ezt az eszmét védelmezni és népszerűsíteni csak szilárd elvi meggyőződéssel lehetséges. A kommunista újságírás tehát nemcsak szakmai ismereteket igényel (természetesen ezt is), hanem elvhűséget, megingathatatlan hitet ügyünk igazságában és világméretű győzelmében. Hazánkban is voltak a kommunista újságíróknak olyan következetes katonái, akik életükkel pecsételték meg e pártmunkát. Közülük elsősorban is Rózsa Ferenc elvtárs neve vált elválaszthatatlanná a magyar kommunista sajtó történetétől. A kommunista újságírásban elődeinket az eszmei megingathatatlanság emelte a halhatatlanság magasságába. Természetesen az elődök példája okulásul is szolgál: elsősorban a kommunista elvhűséget tanulhatjuk tőlük. Minden körülmények között, nehéz helyzetben is: hűség az eszméhez. Tollunkból csak egyszínű és értékű tinta folyhat: a párt és a nép ügyének érdekében. A mi sajtónk pontosan ellentétes célokat szolgál a burzsoá újságokkal szemben. A kommunista sajtónak a munkások hatalma, a dolgozó lakosság millióinak érdeke — megmásíthatatlan és szent célja. Míg a burzsoá sajtó a dolgozó milliókkal szemben egy marék gazdag, vagyonos réteg érdekében dolgozik. Ez a különbség szabja meg a szocialista és a kapitalista sajtó mondanivalóját is. A mi újságírásunk nem szolgál burzsoá szenzációval, nem közöl intim társaságokból kiszivárgó erotikai ínyencségeket, meghökkentő, a polgári világra jellemző családi drámákat a felső tízezrek köréből. Nálunk nem a rablógyilkosságok, betörések és lopások jelentik a »politikumot«, mint a hajdani magyar sajtó nagyobb hányadánál láttuk. A mi sajtónk a dolgozó nép életéről, munkájáról, hétköznapjairól, ünnepeiről ír, azzal a határozott meggyőződéssel, hogy a párt és a nép érdekei azonosak, mert a párt politikájának, a szocializmus megvalósulásának a dolgozó nép látja hasznát. És éppen a szocialista társadalom megvalósítása érdekében serkentjük és buzdítjuk a munkásokat, a parasztokat és értelmiségieket, hogy saját hazájukat minél gazdagabbá, szebbé alakítsák. A párt sajtója a dolgos magyar nemzet közvéleményének akaratát és érdekeit fejezi ki. Országunkban a leghatározottabban a haladó, a népi demokráciát igenlő, a szocializmusért dolgozni kívánó milliók közvéleményére támaszkodunk. Nem tartunk igényt arra, hogy elismerje sajtónkat a belső reakció, mert ez a sajtó az új Magyarország sajtója. A magyar sajtó napja nemcsak formális megemlékezés a magyar újságról és újságírásról. Ez a nap a népet szolgáló, a szocializmus ügyét segítő sajtó és újságírás megünneplésének a napja. Ezen a napon nemcsak számvetést csinálnak a szerkesztőségek és postai hírlapterjesztők arról, hogyan szolgálták a párt és a dolgozó nép ügyét, hanem előre megmondják, hogy mit tesznek a jövőben. A jövő munkáját megszabják azok az intézkedések, amelyek az ország lakossága elé programot állítottak. Határozottan küzdünk azért, hogy Szegeden megvalósuljanak az MSZMP Központi Bizottságának a munkásosztály helyzetéről szóló határozatában megjelölt feladatok. Őszinte egyetértéssel munkálkodunk azon is, hogy a párt művelődéspolitikai irányelveiből adódó tennivalók sikerre vezessenek városunkban és a szegedi járásban is. Teljes mértékben támogatjuk pártunk elképzeléseit a mezőgazdaság szocialista átalakítására vonatkozóan. Világosan látjuk, hogy Magyarországon a szocializmus megvalósulása csak azáltal lehetséges, ha állami berendezkedésünk és iparunk mellett a mezőgazdasági kisparcellákat felváltja a nagyüzemi gazdálkodás. Ennek előnyeit, értékét és jelentőségét nap mint nap magyarázzuk a Szeged környéki parasztságnak. Testvéri szövetség a Szovjetunióval! Ezt a jelszót napi munkánkban érvényesítjük, mert valljuk, hogy a szocialista világrend egysége a biztosíték arra, hogy hazánk független és szabad ország maradjon. S a szocialista világrend vezető erejének, a Szovjetuniónak győzelme, erősödése a legelső garanciája a világbéke megőrzésének. A szovjet munkások és parasztok, értelmiségiek érdekei azonosak a magyar dolgozó rétegek érdekeivel. S azonosak a világ proletariátusának érdekeivel is. A mi újságjaink a párt és a nép szolgálatában állnak, ezért tisztelik, becsülik százezren és milliónyian az új magyar sajtót. (sj.) Csaknem kétmillió rádióelőfieiő van Magyarországon A posta adatai alapján a múlt évben több mint 190 ezerrel növekedett a rádióelőfizetők száma. Budapesten 36 000 új készüléket jelentettek be. A növekedést és a 247 628 vezetékes rádiót figyelembe véve jelenleg 1 944 351 rádióelőfizetője van az országnak. Egyedül Budapesten 525 ezer rádiókészüléket tartanak nyilván. A televíziónál 16 038 előfizetőt tart nyilván a posta;