Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 257. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1959. november L. A megyei pártértekezlet köszönete Az MSZMP Csongrádi megyei pár­értekezletét a kétnapos tanácskozás alkalmából a megyéből na­gyon sokan dísztáviratban üdvözölték. A megyei párt­­értekezlet köszöni az üdvözleteket és a jókívánságok­hoz hasonlóan sok sikert és jó egészséget kíván a szo­cialista építőmunkához a táviratokat elküldő kollektí­váknak. fila: Véget ért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Délmagyarország zenei fejtörőjének nyertesei Iiiía Megkezdődött­­ a jövő évi kenyér- I gabona értékesítési­­ szerződések kötése A párt politikáját mindig a dolgozók érdekei vezérlik Eredményes munkát végzett a megyei pártértekezlet A Csongrád megyei pártértekezlet szom­baton, Hódmezővásárhelyen folytatta ta­nácskozását. A megyei pártbizottság be­számolója után — amelyet lapunk tegnapi számában ismertettünk—már pénteken dél­után megkezdődtek a hozzászólások. A me­gye különböző részeiből felszólaló elvtársak nagy felelősséggel és hozzáértéssel beszél­tek a megye legkülönbözőbb gazdasági és kulturális kérdéseiről, az előttünk álló teendők jó végrehajtásának útjairól — a párt politikájának és a dolgozó nép ér­dekeinek megfelelően. A tanácskozáson felszólalt Apró Antal elvtárs, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökének első helyettese, valamint Szirmai István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője is. Sokrétű hozzászólások a vitában A pénteken délután kez­dődő vitában elsőként Balogh Lajos elvtárs, a csongrádi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke szólalt fel. A gépi munka nagy jelentőségéről beszélt a mezőgazdaságban. Han­goztatta, hogy a Csongrádi Gépállomás gépeinek kor­szerűsítését tovább kell folytatni, mert bizony itt még vannak tennivalók. Különösen az állattenyész­tés gépesítésére kell nagy gondot fordítani. Beszámolt arról, hogy termelőszövet­kezete szinte ugrásszerűen fejlődött, s jövedelmük­nek nagy részét az állat­­tenyésztés adja. A tsz-ben elvégezték a betakarítást, s a vetést már befejezték.­­»A párt helyes agrárpoliti­kája az alapja szövetkeze­tünk­ fejlődésének — mon­dotta. — Az állami segít­ség találkozott a tsz-tagok szorgalmával, így jól előre­haladunk.« A Szegedi Kenderfonó­­gyár dolgozója*­ö­r­d­ö­g­h Andrásné elv­társnő hozzá­szólása első részében arról a nagy munkáról beszélt, amelyet a párt együtt a dolgozó néppel az ellenfor­radalom óta végzett. — A munkások támogat­ják pártunk helyes politi­káját — mondotta. — Ezt bizonyítja többek között a kongresszusi verseny is, amely a Szegedi Kenderfo­nógyárban is szép sikere­ket hozott. Gyárunk öntu­datos munkásainak az az elhatározása, hogy ezt a nagyszerű versenyt a kong­resszus után is tovább folytatják. Ezután a dolgozó nők kü­lönböző problémáival fog­lalkozott. Fokozottabb in­tézkedéseket kért a dolgo­zó nők­­ második műszak­jának a megkönnyítéséért. Ennek érdekében több, jobb és olcsóbb háztartási gépek előállítását sürgette. Megál­lapította, hogy szükséges elkerülnünk minden feles­leges értekezletet. Szólott a társadalmi munka megbe­csüléséről, majd bírálta azokat a vezetőket, akik az eredményeket kizárólag sa­ját érdemüknek próbálják feltüntetni.­­ A munkások helyeslik, hogy a párt és a kormány vezetői időnként a gyárak­ban is beszélgetnek velük. A munkások bíznak a párt és a kormány vezetőiben és az általuk elfogadott, helyeselt politika további folytatását várják. Rózsa István elvtárs, a szegedi járási pártbizottság titkára először a járásban lezajlott vezetőséget újjá­választó párttaggyűlésekről, valamint a járási pártérte­kezletről beszélt. Hangoz­tatta, hogy az itt szerzett tapasztalatok mutatják, a járás dolgozói egyetérte­nek a párt politikájával.­­ A sikerek azonban, igen helytelenül, némely elvtársban önteltséget okoz­nak. Káros az is, hogy né­melyek a sikereket, ame­lyeket a dolgozó néppel együtt értünk el, saját ma­guknak próbálják tulajdo­nítani, s elbízzák magukat Semmi okunk arra, hogy elbizakodjunk és az önelé­gültségnek nem engedhe­tünk teret a munkában. Ezután a szegedi járás sajátos termelési helyzeté­ről beszélt Rámutatott hogy a nagyüzemi termelés előnyeinek és fölényének bebizonyítására talán a homoki földeken még több lehetőség kínálkozik, mint a feketeföldeken. Az élet követelménye azonban, hogy a homokvidéki termelőszö­vetkezeteket megerősítsék jó szakemberekkel, na­gyobb ütemben fejlesszék a szőlő- és gyümölcskultúra gépesítését, mert ez elma­radt a szántóföldi termelés gépesítése mögött Joggal helytelenítette, hogy ese­tenként a felsőbb szervek megkerülik a járási szer­veket s így csorbítják ön­állóságukat. P­r­e­d­á­c­s Gyula elvtárs, a Kopáncsi Állami Gazdaság igazgatója a többi között fog­lalkozott a megyében lévő körülbelül 25 ezer hektár szántóföldi művelésre kevés­sé alkalmas, rossz minőségű talaj hasznosításának kér­désével. Javasolta, hogy ezeknek a nagyrészt szikes területeknek a hasznosítását szakemberek­ből álló bizottság vizsgálja meg. Elmondotta, hogy szerinte hasznos lenne egyes kisebb állami gazdaságok egy köz­­igazgatási területen belüli összevonása, mert így lehe­tőség lenne a szakemberek munkájának jobb értékesí­tésére, a gépek jobb kihasz­nálására. Helyeselte a me­gyei pártbizottság beszámo­lójának azt a részét is, amely megállapította, hogy fontos politikai kérdés az elmara­dott állami gazdaságok ter­melésének előrelendítése az élenjáró gazdaságok szint­jére. G­y­o­v­a­i Lajos elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára felszólalása elején­­ megköszönte azt a segítsé­get, amelyet a párt a KISZ- szervezetek létrehozásához, további eredményes munká­jához adott és ad. Elmon­dotta, hogy megyénkben több mint 14 ezer tagja van a KISZ-nek, s az ifjúkommu­­nisták tevékenysége, befo­lyása egyre inkább növek­szik a KISZ-en kívüli fiata­lok körében. A KISZ a szer­vezeten kívüli fiatalokkal együtt jelentős támasza a Pálinak. Ismertette, hogy milyen lelkesedéssel vesznek részt a KISZ-brigádok, a fia­talok a kongresszusi verseny­ben. Több mint 5 ezer fiatal versenyez és 60 brigád sze­retné kiérdemelni a­­ Szocia­lista brigád« címet. Beszá­­­­molt arról is, hogy szél jó eredmények születtek a mun­­­ka megbecsülésének elismer­tetésében az ifjúság körében. A szegedi egyetemisták, va­lamint a megye középisko­lás fiataljai lelkesen végez­­tek társadalmi munkát. Több­­ mint 600-an vettek részt a Hanság termővé tételében, j­ól­ismeréssel szólott a sze­gedi, a makói és a szentesi­ fiatalok szép kezdeményezé­­­­seiről. Rámutatott azonban, hogy szükséges a falusi if­júsági szervezetek munkájá­nak javítása. Majd az ifjú­ság eszmei-politikai nevelé­sének kérdésével foglalko­zott. C­s­a­k­m­a­g György elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője a me­gye szocialista iparának fej­lődéséről beszélt és ezt szá­mokkal bizonyította. A kong­resszusi munkaversenyről el­mondotta, hogy a felajánlá­sok értéke meghaladja a 146 millió forintot. Ebből ez év három negyedében a minisz­tériumi ipar 119 millió fo­rintot teljesített. A kisipari szövetkezetek azonban elma­radtak vállalásaik valóra váltásában. Tapasztalható az is, hogy több vállalat veze­tői l­ecsülték a dolgozók lelkesedését, mert igen óva­tosan mérték fel a terme­lés, a termelékenység növe­kedésének lehetőségét. Igen helyes és örvendetes, h­ogy az állami iparban a terve­zettnél kevesebb anyag- és bérköltséget használtak fel A termelékenység azonban nem növekedett kielégítően és Itt még nem teljesítettük a márciusi párthatározat elő­írásait Rámutatott, hogy nem helyes a dolgozók gya­kori túlóráztatása, s itt is rendet kell teremteni tör­vényeinknek megfelelően. A műszaki fejlesztés kérdései után arra hívta fel a figyel­met: igen helytelen, hogy több helyen kezd emelkedni az improduktív, a nem ter­melő dolgozók aránya. • Szabó János elvtárs, makói munkásmozgalmi ve­terán a többi között részle­tesen és igen nagy hozzáér­téssel taglalta a makói hagy­matermesztés kérdéseit. Rá­mutatott, hogy a kis parcel­lákon gazdálkodó hagyma­­kertészek számottevő része több éven át ugyanazon a földön termel hagymát. Ez nemcsak a földet, hanem a hagyma minőségét is leront­ja Ajánlkozik hát a megol­dás, a lehetőség, hogy a ter­melőszövetkezetekben végez­zük a vöröshagyma-terme­lést. Csak a szövetkezetben lehet a makói hagyma ld-Szirmai István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB ágit. prop. osztályának vezetője felszólalását azzal kezdte, hogy őszintén gratulál azok­hoz az eredményekhez, ame­lyeket Csongrád megye kom­munistái az ellenforradalom óta elértek. — Önök, Csongrád megye kommunistái a sikereket azonban nemcsak önma­guknak tulajdoníthatják — és biztosra veszem, nem is gondolnak erre. Az itteni sok szép eredmény a megye minden dolgozójának ered­ménye­s harcban, munká­ban együtt érték el a kom­munisták és a pártonkívü­­liek. Ezután gazdagon vázolta az elmélet jelentőségét. A kommunisták — állapította meg — azért vezethetik a népet, mert olyan pártnak tagjai, amelynek van tudo­mánya: a marxizmus—lenin­­izmus. — Itt a megyében — mon­dotta — mint a megyei párt­­bizottság beszámolója is rá­mutatott, némely elvtárs nem becsüli eléggé az el­méletet. Bizony ez nem jó, ezt a hibát szüntessük meg Ha az elmélet tisztaságával és alkalmazásával baj van — így fogalmazta ezt meg Kádár János elvtárs — ak­kor a fejekben is zavar tá­mad. Ezt a többi között az­­ 1956-os ellenforradalmi ese­­­mények is igazolják. — Az elmélet összefügg mindennapi életünkkel, hi­szen az elmélet alapján vé­gezzük munkánkat. Ha az elméletet rosszul alkalmaz­zuk, — rossz a politikánk és ezt mindenki tudja. Ha jól alkalmazzuk az elméle­tet — akkor jó a politikánk és ezt is tudja mindenki. S hogy jól alkalmazzuk az el­méletet, íme az eredmények igazolják. A továbbiakban Hruscsov elvtárs amerikai útjáról szólott és méltatta nagy je­lentőségét. Ezzel kapcsolat­ban is kimutatta az elmélet jelentőségét, a szovjet nép lenyűgöző erejű egységét. Az MSZMP Központi Bi­zottságának kongresszusi té­ziseiről elmondotta: — A tézisek programot adnak a munkára, a nép további anyagi és kulturális előrehaladására. Rosszul szá­mol tehát az, aki arra gon­dol, hogy a kongresszus megváltoztatja mondjuk a munkaidőt, a bérrendszert. — A téziseket a realitá­sok jellemzik s a hosszú időre megszabott program biztosítja annak a nép által helyeselt politikának a sta­bilitását, amelyet 1956 no­vemberében kezdtünk. A politikánkban nincs cik­cakk, új szakasz, hanem stabilitás van. A párt az egész dolgozó nép érde­kében azt a politikát foly­tatja tovább, amihez 1956 novemberében fogott.­­ Jellemző vonása a tézi­seknek, hogy a párt politi­kája oszthatatlan, nem lehet felparcellázni. Nem lehet semmit megvalósítani a párt politikájától függetlenül. Mindig és minden helyzet­ben cselekedjünk a párt po­litikájának megfelelően, tar­talmilag és módszerekben egyaránt. Csak így lehet to­vább erősíteni a párt és a tömegek kapcsolatát! A továbbiakban arról be­szélt, hogy értékeljük és lezárjuk a múltat. De úgy, hogy visszük magunkkal belőle mindazt, ami jó és ami a magyar munkásosz­tály győzelmeihez vezetett. S tanulunk a rosszból is. Ám a múlton­­­ rágódni­ ter­méketlen, indokolatlan do­log és ezért a múltat átad­juk a­ történészeknek. (Folytatás a 2. oldalon.) A KISZ-brigádok is lelkesen vesznek részt a kongresszusi versenyben Szirmai István elvtárs: A kommunisták és pártonkívüliek együtt érték el a sikereket A megyei pártértekezleten résztvevő szegediek egy csoportja tőnő minőségét megőrizni, halmazni a helyes vetéskor, mert a ter­e­kben lehet al­­gót, s a gépeket. I -1

Next