Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 257. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1959. november L. A megyei pártértekezlet köszönete Az MSZMP Csongrádi megyei párértekezletét a kétnapos tanácskozás alkalmából a megyéből nagyon sokan dísztáviratban üdvözölték. A megyei pártértekezlet köszöni az üdvözleteket és a jókívánságokhoz hasonlóan sok sikert és jó egészséget kíván a szocialista építőmunkához a táviratokat elküldő kollektíváknak. fila: Véget ért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Délmagyarország zenei fejtörőjének nyertesei Iiiía Megkezdődött a jövő évi kenyér- I gabona értékesítési szerződések kötése A párt politikáját mindig a dolgozók érdekei vezérlik Eredményes munkát végzett a megyei pártértekezlet A Csongrád megyei pártértekezlet szombaton, Hódmezővásárhelyen folytatta tanácskozását. A megyei pártbizottság beszámolója után — amelyet lapunk tegnapi számában ismertettünk—már pénteken délután megkezdődtek a hozzászólások. A megye különböző részeiből felszólaló elvtársak nagy felelősséggel és hozzáértéssel beszéltek a megye legkülönbözőbb gazdasági és kulturális kérdéseiről, az előttünk álló teendők jó végrehajtásának útjairól — a párt politikájának és a dolgozó nép érdekeinek megfelelően. A tanácskozáson felszólalt Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, valamint Szirmai István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője is. Sokrétű hozzászólások a vitában A pénteken délután kezdődő vitában elsőként Balogh Lajos elvtárs, a csongrádi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke szólalt fel. A gépi munka nagy jelentőségéről beszélt a mezőgazdaságban. Hangoztatta, hogy a Csongrádi Gépállomás gépeinek korszerűsítését tovább kell folytatni, mert bizony itt még vannak tennivalók. Különösen az állattenyésztés gépesítésére kell nagy gondot fordítani. Beszámolt arról, hogy termelőszövetkezete szinte ugrásszerűen fejlődött, s jövedelmüknek nagy részét az állattenyésztés adja. A tsz-ben elvégezték a betakarítást, s a vetést már befejezték.»A párt helyes agrárpolitikája az alapja szövetkezetünk fejlődésének — mondotta. — Az állami segítség találkozott a tsz-tagok szorgalmával, így jól előrehaladunk.« A Szegedi Kenderfonógyár dolgozója*ördögh Andrásné elvtársnő hozzászólása első részében arról a nagy munkáról beszélt, amelyet a párt együtt a dolgozó néppel az ellenforradalom óta végzett. — A munkások támogatják pártunk helyes politikáját — mondotta. — Ezt bizonyítja többek között a kongresszusi verseny is, amely a Szegedi Kenderfonógyárban is szép sikereket hozott. Gyárunk öntudatos munkásainak az az elhatározása, hogy ezt a nagyszerű versenyt a kongresszus után is tovább folytatják. Ezután a dolgozó nők különböző problémáival foglalkozott. Fokozottabb intézkedéseket kért a dolgozó nők második műszakjának a megkönnyítéséért. Ennek érdekében több, jobb és olcsóbb háztartási gépek előállítását sürgette. Megállapította, hogy szükséges elkerülnünk minden felesleges értekezletet. Szólott a társadalmi munka megbecsüléséről, majd bírálta azokat a vezetőket, akik az eredményeket kizárólag saját érdemüknek próbálják feltüntetni. A munkások helyeslik, hogy a párt és a kormány vezetői időnként a gyárakban is beszélgetnek velük. A munkások bíznak a párt és a kormány vezetőiben és az általuk elfogadott, helyeselt politika további folytatását várják. Rózsa István elvtárs, a szegedi járási pártbizottság titkára először a járásban lezajlott vezetőséget újjáválasztó párttaggyűlésekről, valamint a járási pártértekezletről beszélt. Hangoztatta, hogy az itt szerzett tapasztalatok mutatják, a járás dolgozói egyetértenek a párt politikájával. A sikerek azonban, igen helytelenül, némely elvtársban önteltséget okoznak. Káros az is, hogy némelyek a sikereket, amelyeket a dolgozó néppel együtt értünk el, saját maguknak próbálják tulajdonítani, s elbízzák magukat Semmi okunk arra, hogy elbizakodjunk és az önelégültségnek nem engedhetünk teret a munkában. Ezután a szegedi járás sajátos termelési helyzetéről beszélt Rámutatott hogy a nagyüzemi termelés előnyeinek és fölényének bebizonyítására talán a homoki földeken még több lehetőség kínálkozik, mint a feketeföldeken. Az élet követelménye azonban, hogy a homokvidéki termelőszövetkezeteket megerősítsék jó szakemberekkel, nagyobb ütemben fejlesszék a szőlő- és gyümölcskultúra gépesítését, mert ez elmaradt a szántóföldi termelés gépesítése mögött Joggal helytelenítette, hogy esetenként a felsőbb szervek megkerülik a járási szerveket s így csorbítják önállóságukat. Predács Gyula elvtárs, a Kopáncsi Állami Gazdaság igazgatója a többi között foglalkozott a megyében lévő körülbelül 25 ezer hektár szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas, rossz minőségű talaj hasznosításának kérdésével. Javasolta, hogy ezeknek a nagyrészt szikes területeknek a hasznosítását szakemberekből álló bizottság vizsgálja meg. Elmondotta, hogy szerinte hasznos lenne egyes kisebb állami gazdaságok egy közigazgatási területen belüli összevonása, mert így lehetőség lenne a szakemberek munkájának jobb értékesítésére, a gépek jobb kihasználására. Helyeselte a megyei pártbizottság beszámolójának azt a részét is, amely megállapította, hogy fontos politikai kérdés az elmaradott állami gazdaságok termelésének előrelendítése az élenjáró gazdaságok szintjére. Gyovai Lajos elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára felszólalása elején megköszönte azt a segítséget, amelyet a párt a KISZ- szervezetek létrehozásához, további eredményes munkájához adott és ad. Elmondotta, hogy megyénkben több mint 14 ezer tagja van a KISZ-nek, s az ifjúkommunisták tevékenysége, befolyása egyre inkább növekszik a KISZ-en kívüli fiatalok körében. A KISZ a szervezeten kívüli fiatalokkal együtt jelentős támasza a Pálinak. Ismertette, hogy milyen lelkesedéssel vesznek részt a KISZ-brigádok, a fiatalok a kongresszusi versenyben. Több mint 5 ezer fiatal versenyez és 60 brigád szeretné kiérdemelni a Szocialista brigád« címet. Beszámolt arról is, hogy szél jó eredmények születtek a munka megbecsülésének elismertetésében az ifjúság körében. A szegedi egyetemisták, valamint a megye középiskolás fiataljai lelkesen végeztek társadalmi munkát. Több mint 600-an vettek részt a Hanság termővé tételében, jólismeréssel szólott a szegedi, a makói és a szentesi fiatalok szép kezdeményezéseiről. Rámutatott azonban, hogy szükséges a falusi ifjúsági szervezetek munkájának javítása. Majd az ifjúság eszmei-politikai nevelésének kérdésével foglalkozott. Csakmag György elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője a megye szocialista iparának fejlődéséről beszélt és ezt számokkal bizonyította. A kongresszusi munkaversenyről elmondotta, hogy a felajánlások értéke meghaladja a 146 millió forintot. Ebből ez év három negyedében a minisztériumi ipar 119 millió forintot teljesített. A kisipari szövetkezetek azonban elmaradtak vállalásaik valóra váltásában. Tapasztalható az is, hogy több vállalat vezetői lecsülték a dolgozók lelkesedését, mert igen óvatosan mérték fel a termelés, a termelékenység növekedésének lehetőségét. Igen helyes és örvendetes, hogy az állami iparban a tervezettnél kevesebb anyag- és bérköltséget használtak fel A termelékenység azonban nem növekedett kielégítően és Itt még nem teljesítettük a márciusi párthatározat előírásait Rámutatott, hogy nem helyes a dolgozók gyakori túlóráztatása, s itt is rendet kell teremteni törvényeinknek megfelelően. A műszaki fejlesztés kérdései után arra hívta fel a figyelmet: igen helytelen, hogy több helyen kezd emelkedni az improduktív, a nem termelő dolgozók aránya. • Szabó János elvtárs, makói munkásmozgalmi veterán a többi között részletesen és igen nagy hozzáértéssel taglalta a makói hagymatermesztés kérdéseit. Rámutatott, hogy a kis parcellákon gazdálkodó hagymakertészek számottevő része több éven át ugyanazon a földön termel hagymát. Ez nemcsak a földet, hanem a hagyma minőségét is lerontja Ajánlkozik hát a megoldás, a lehetőség, hogy a termelőszövetkezetekben végezzük a vöröshagyma-termelést. Csak a szövetkezetben lehet a makói hagyma ld-Szirmai István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB ágit. prop. osztályának vezetője felszólalását azzal kezdte, hogy őszintén gratulál azokhoz az eredményekhez, amelyeket Csongrád megye kommunistái az ellenforradalom óta elértek. — Önök, Csongrád megye kommunistái a sikereket azonban nemcsak önmaguknak tulajdoníthatják — és biztosra veszem, nem is gondolnak erre. Az itteni sok szép eredmény a megye minden dolgozójának eredményes harcban, munkában együtt érték el a kommunisták és a pártonkívüliek. Ezután gazdagon vázolta az elmélet jelentőségét. A kommunisták — állapította meg — azért vezethetik a népet, mert olyan pártnak tagjai, amelynek van tudománya: a marxizmus—leninizmus. — Itt a megyében — mondotta — mint a megyei pártbizottság beszámolója is rámutatott, némely elvtárs nem becsüli eléggé az elméletet. Bizony ez nem jó, ezt a hibát szüntessük meg Ha az elmélet tisztaságával és alkalmazásával baj van — így fogalmazta ezt meg Kádár János elvtárs — akkor a fejekben is zavar támad. Ezt a többi között az 1956-os ellenforradalmi események is igazolják. — Az elmélet összefügg mindennapi életünkkel, hiszen az elmélet alapján végezzük munkánkat. Ha az elméletet rosszul alkalmazzuk, — rossz a politikánk és ezt mindenki tudja. Ha jól alkalmazzuk az elméletet — akkor jó a politikánk és ezt is tudja mindenki. S hogy jól alkalmazzuk az elméletet, íme az eredmények igazolják. A továbbiakban Hruscsov elvtárs amerikai útjáról szólott és méltatta nagy jelentőségét. Ezzel kapcsolatban is kimutatta az elmélet jelentőségét, a szovjet nép lenyűgöző erejű egységét. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi téziseiről elmondotta: — A tézisek programot adnak a munkára, a nép további anyagi és kulturális előrehaladására. Rosszul számol tehát az, aki arra gondol, hogy a kongresszus megváltoztatja mondjuk a munkaidőt, a bérrendszert. — A téziseket a realitások jellemzik s a hosszú időre megszabott program biztosítja annak a nép által helyeselt politikának a stabilitását, amelyet 1956 novemberében kezdtünk. A politikánkban nincs cikcakk, új szakasz, hanem stabilitás van. A párt az egész dolgozó nép érdekében azt a politikát folytatja tovább, amihez 1956 novemberében fogott. Jellemző vonása a téziseknek, hogy a párt politikája oszthatatlan, nem lehet felparcellázni. Nem lehet semmit megvalósítani a párt politikájától függetlenül. Mindig és minden helyzetben cselekedjünk a párt politikájának megfelelően, tartalmilag és módszerekben egyaránt. Csak így lehet tovább erősíteni a párt és a tömegek kapcsolatát! A továbbiakban arról beszélt, hogy értékeljük és lezárjuk a múltat. De úgy, hogy visszük magunkkal belőle mindazt, ami jó és ami a magyar munkásosztály győzelmeihez vezetett. S tanulunk a rosszból is. Ám a múlton rágódni terméketlen, indokolatlan dolog és ezért a múltat átadjuk a történészeknek. (Folytatás a 2. oldalon.) A KISZ-brigádok is lelkesen vesznek részt a kongresszusi versenyben Szirmai István elvtárs: A kommunisták és pártonkívüliek együtt érték el a sikereket A megyei pártértekezleten résztvevő szegediek egy csoportja tőnő minőségét megőrizni, halmazni a helyes vetéskor, mert a terekben lehet algót, s a gépeket. I -1