Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, I. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1962. január 3. Az új év első munkanapja Szegeden Megkezdődött az éves verseny • Mozgalmas nap az új irodaházban l­átszólag a tegnapi nap is olyan volt a szegedi *1 üzemekben, mint amilyen a még hátralevő há­­romszázeg­ynéhány munkanap lesz. A műhelyekben talán valamivel hűvösebb volt reggel a levegő, de ez érthető, hiszen kétnapos ünnep után lassabban melegítenek a kályhák. Különben minden rendben volt, és mindenütt serényen folyt a munka. Az év első exportszállítmánya A Szegedi Cipőgyárból napokban útra kel az év el­ső exportszállítmánya. Igaz, ez még a decemberben vég­zett jó munkának az ered­ménye, mert az üzem tele­pén a múlt hónapban kezd­ték meg a húszezer pár női cipő gyártását Csehszlovákia számára. Csak hasznát lát­hatják annak, hogy időben megkezdték az 1962-re szóló exportterv teljesítését, hiszen ebben az évben több mint 400 ezer pár cipőt kell majd elszállítanunk különböző kül­földi piacokra. A külkeres­kedelem egyre több export­képes cipőt rendel a Szege­di Cipőgyártól, melyről szak­mai körökben köztudomású, hogy egyike a legjobb mi­nőséggel dolgozó hazai cipő­gyáraknak.A cipőgyárban, csakúgy mint másutt, január máso­­dika az új éves verseny kez­detét is jelentette. Alig van olyan üzem Szegeden, ahol ne dolgozták volna ki az 1962-es tervévre, az ötéves terv második évére szóló­­ versenyfeltételeket, munka­­felajánlásokat. Új gyártmányok Különleges feladatot ho­zott a tegnapi nap a bútor­gyárban, ahol új gyártmá­nyok készítéséhez fogtak hozzá. A gondos műszaki előkészítés nyomán nem je­lentett az I-es műhely dol­gozói számára nehézséget 150 íróasztal és 95 irattartó szekrény alkatrészeinek ki­szabása. Mivel az irodabúto­rok gyártásának átfutási ide­je egy hónap, február elsejé­től kezdve, hetenként ennyi íróasztal és ennyi irattartó hagyja majd el készen a gyár kapuját. Ebben a hónapban még a tavalyi gyártmányt, a "Sze­ged" elnevezésű háromajtós szekrényt is készítik a bú­torgyár dolgozói és 31-ig öt­száz darabot adnak át belőle a kereskedelemnek. Azután már csak kizárólag irodabú­torokat gyártanak. 720 forint az első vásárlótól Jó hangulatban érkeztek munkahelyükre az év első munkanapján a Tisza Álla­mi Áruház elárusítói. A 8 órai nyitás után izgatottan várták az első vevőt, s az el­ső vásárolt áru értékét, mert az a­­ kabala­, hogy ha az első vevő nagyobb értéket vásárol, akkor jó forgalmú lesz az egész új év. Az első vevő nem sokat váratott magára. Nyolc óra után né­hány perccel belépett az Ál­lami Áruházba Dönczi Ist­­vánné, a Szegedi Kenderfo­nógyár dolgozója. A méter­áru osztályra sietett, ahol 720 forint értékben könnyű­ipari dolgozóknak a tegnapi nappal érvénybe lépett tex­tilvásárlási akciójára ágyne­műt vásárolt. V­izsgák az egyetemen A tudományegyetem jogi karán reggel 9 órakor már izgatottan vártak az év első vizsgázói az államigazgatási tanszék előtt. Dr. Martonyi János tanszékvezető egyete­­mi tanár előtt vizsgáztak a ne­gyedéves levelező joghallga­tók: Bónis Attila, a Szentesi Herbária Gyógynövényfor­galmi Vállalattól, Pataki Im­re, Eperjes községi tanács pénzügyi csoportvezetője és Reményi György, a Szegedi Járásbíróság fogalmazója. Két órával később már be­írták a nyilvántartásba a je­gyeket is. Bónis Attila köze­pesre, Reményi György elég­ségesre vizsgázott, Pataki Imre pedig megszerezte az 1962-es év első jelesét. A bölcsészettudományi ka­ron az elsőéves nappali ta­gozatú növendékek egyik nyelvszakos csoportja szur­kolt a politikai gazdaságtan tanszéken. Mayer László ad­junktus vizsgáztatott itt. S az eredmények? A vizsgázók egymást múlták felül a jobb­nál-jobb feleletekben. Kal­már Zsuzsa, Szamosvári Éva és Szalámin Edit is jelesre felelt. Az első műtét Az idei Szilveszter a kór­házakban igen Csendes volt, ilyenre nem is emlékszik dr. Szabó Dénes főorvos. Tegnap pedig ugyanúgy, mint bár­melyik másik nap, kezdődött az élet. A gyógyult betegek elhagyták a kórházat, a he­lyükbe újak érkeztek. A mű­tőben az új évben elsőnek egy 82 éves asszony lábát amputálták. A műtét jól si­került. Az első megbeszélések Az új év első munkanap­ját különösen a Csongrád megyei tanács apparátusá­nak dolgozói várták, hiszen ők január 2-án az új palotá­ban kezdtek munkához. Iz­gatottan indult új munkahe­lyére Baksa Sára, a megye­tanács telefonkezelője is. Számára nem ismeretlen ugyan ez a munka, tíz évig csinálta Hódmezővásárhe­lyen, de most az új hely iz­gatta — s ahogy később ki­derült, nem is minden ok nélkül. A postaműszak még nem adta át a hatalmas al­központot, tudniillik hasz­nálat közben bukkannak ki a rejtett hibák — még igen sok mellékállomás használ­hatatlan. Azért így is volt bőven munkája Baksa Sá­rának. Ha nem is hívták te­lefonon a tanácsot annyian, mint csúcsforgalom idején Hódmezővásárhelyen, azért óránként 50—60 városi és vidéki vonalat kapcsolt ös­­­sze. Az épületben egyébként mozgalmas volt az első mun­kanap. Valamennyi osztá­lyon rövid tanácskozással kezdődött az év. Az osz­tályvezetők az apparátus dol­gozóival megismertették az épületet, mit hol találnak meg, hogyan kell kezelni a modern fűtő- és szellőző­berendezést. Azután szinte természetes, a munkával kap­csolatos feladatokról is szó esett. A kereskedelmi osz­tály bonyolított le legna­gyobb forgalmat. A jól meg­szervezett diszpécserszolgálat a szilveszteri forgalomról adott számot és ennek nyo­mán megszületett a Csong­rád megyei tanács kereske­delmi osztályán az első akta: jelentés a Belkereskedelmi Minisztériumnak Csong­rád megye szilveszteri for­galmáról. Területbiztosítás a társash­áz-akcióhoz A városi tanács igazgatási osztályán tegnap nem volt fo­gadási nap. Ennek ellenére sok dolga akadt az itt dolgo­zóknak. Az igazgatási osztály egyik részlege első aktaként egy kisajátítási üggyel fog­lalkozott. Az újszegedi tár­sasházépítési akcióhoz szük­séges területet biztosították. A másik csoportnál a ház­mentesítési ügyeket tárgyal­ták, készítették a végre­hajtó bizottság elé. Az igaz­gatási osztály harmadik cso­portja éppen csak megmele­gedett hivatali szobájában és máris kiindult a legfrissebb lakásügyi panaszok kivizsgá­lására. Csőrepedés a Bolyai utcában A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat Deák Ferenc utcai házkezelőségén tegnap a fél­fogadás idején egymásnak adták a kilincset az ügyfe­lek. Az ünnepek alatt sok villanykörte égett ki a folyo­sókon, a kapuk alatt s a víz­vezeték is jó néhány helyen mondta fel a szolgálatot. Ko­vács Károlyné házkezelő munkanaplójába elsőnek a Bolyai János utca 1. szám alatti ház csőrepedése került, s a Juhász-család, akiknek lakásán sok kárt hozott a csőrepedés, az új évben várja az ügy elintézését. Csillagászati távcső szemléltetéshez A TIT vidéki ismeretterjesztő előadásokat eddig csak fényképekkel, illetve falitáblákkal szemléltették. A TIT Uránia Intézetének üzemében hordozható földi és csillagá­szati megfigyelésre alkalmas 70 khm-es távcsöveket készí­tenek, melyekkel százszoros nagyítást lehet elérni. A TIT megyei szervezetei a közeli napokban kapják meg az első távcsöveket. Képünkön: Bognár Ernő műszerész megvizs­gálja a kész távcsövet. Új üzemrész, új gépek az újszegedi szövőgyárban Drorszerűs ifik az élelm­­is­zer­ipart 1962-b­en Változások a világ térképén 1961-ben Az elmúlt év legeredményesebb szegedi sportolói Az elmúlt évben a szovjet ipar termelése több mint 9 százalékkal emelkedett Újévi fogadás a Kremlben Szilveszter éjszaka a szov­jet kormány fogadást adott a Kremlben, mintegy két­ezer meghívott részvételével. A fogadáson megjelentek az SZKP és a szovjet kormány vezetői, élükön Nyikita Hruscsovval, a Moszkvában akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetői, az egyhá­z szovjet kormányfő po­hárköszöntőjében hangsú­lyozta, hogy a szovjet embe­rek jól dolgoztak az elmúlt évben. — Képes értelemben azt mondhatnám — jelentette ki —, hogy télapó sok, csoda­szép ajándékot hozott nekik. Az elmúlt évben a szovjet ipar termelése több mint 9 százalékkal emelkedett. A kolhozok és a szovhozok 3 milliárd 200 millió pad ga­bonát, vagyis a tavalyinál 320 millió paddal többet ad­tak el az államnak. 1961-ben rak képviselői, szovjet és külföldi újságírók. A meg­hívottak között moszkvai újítók, Moszkva környéki mezőgazdasági dolgozók, va­lamint a tudomány és a kul­túra képviselői voltak. Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök a fogadáson ünnepi köszöntőt mondott: az újonnan épült lakásterü­let meghaladta a 82 millió négyzetmétert, ami 10 olyan város lakásterületének felel meg, mint az egymillió la­kosú Gorkij. Hruscsov ezután külön üd­vözölte a fogadáson megje­lent Gagarint és Tyitovot, a világ első űrhajósait, vala­mint az űrhajók tervezőit, akik újabb dicsőséges feje­zetet­ írtak a szovjet haza és az egész emberiség törté­netébe. — Az 1961-es esztendő — hangsúlyozta Hruscsov — békés év volt a szovjet nép számára. A Szovjetunió, a szocialista országok, a béke és a népek közötti barátság lenini külpolitikáját folytat­ták és folytatják. Mindent megteszünk, hogy elhárítsuk az újabb háború veszélyét és megvédjük a békét. Hruscsov ezután a Szov­jetunió további virágzására, a dicsőséges szovjet népre, a szocialista országok sike­reire, a kommunizmus dia­dalára, a békére és a népek barátságára ürítette poharát. Nyikita Hruscsov külön pohárköszöntőben kívánt sok sikert a fogadáson meg­jelent külföldi nagykövetek­nek. A szovjet­ miniszterelnök után Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke mondott pohárköszöntőt. Ki­emelte, hogy a szovjet nép 1961-ben kommunista pártja vezetésével kimagasló sike­reket aratott a kommuniz­mus építésében. Nyikita Hruscsov pohárköszöntője Hruscsov válasza Hans Thirring osztrák professzor kérdéseire Az »Izvesztyija« közli azoknak a válaszoknak a szövegét, amelyeket Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke adott Hans Thirring osztrák professzor levélben feltett kérdéseire. Hruscsov rámutatott arra, hogy a burzsoá propaganda szándékosan torz képet raj­zol a kommunizmusról, s igyekszik bizalmatlanságot kelteni a nagyszerű kommu­­­ni­sta tanítás iránt. Hangsú­lyozta: »­szilárd meggyőződé­sünk, hogy a kommunizmus teljesen és végérvényesen diadalmaskodik«. Kijelentet­te, hogy a kommunizmus váltja fel a kapitalizmust, »nem azért, mert mi akar­(Folytatás a 2. oldalon.) A termelékenység emelésére, a költségek csökkentésére Műszaki fejlesztési tervet készített Csongrád megye valamennyi kisipari szövetkezete Csongrád megye kisipari kenység emelése, s a taka­­szövetkezete egyik fő fel- rákosabb gazdálkodás. Ennek adata 1962-ben a termelés érdekében már több hónap­pal ezelőtt felhívást küldött a KISZÖV valamennyi szö­vetkezetbe: készítsenek mű­szaki intézkedési tervet, ho­gyan kívánják ezt elérni. December végére vala­mennyi szövetkezet kidol­gozta 1962-re vonatkozó műszaki tennivalóit. Hetvenöt­ intézkedési terv készült el, melyeket össze­sítettek. A tervezett fejlesz­tés összesen tizenhárommil­lió forintba kerül. A fede­zetet már biztosították is. Gépesítésekre, s egyéb be­rendezésekre nyolc-, felújí­tásra egy-, átszervezésre másfél-, kisebb beruházá­sokra, gépekre, szerszámok­ra, s egyebekre két és fél millió forint jut ebben az esztendőben. Ezt a pénzt — éppen a műszaki intézkedési tervek szerint — hasznosan költik el a szövetkezetek. A sze­gediek közül például a Vas- és Fémipari hatszázezer fo­rintért olyan gépeket sze­rez be, melyekkel fokozhatja az egyedi és kisgépgyártást. A gépipariak kétszázezer forintért vásárolnak be­rendezést, hogy több épí­tőipari gépet készíthesse­nek exportra. A Kéziszerszám Szövetke­zetnek több mint félmillió forintjába kerül a fejlesztés, amire főképpen azért van­­ szükség, hogy ki tudják elé­gíteni a külföldi igényeket. A vastömegcikk-gyártók 350 ezer forintos költséggel úgy szervezik át üzemüket, hogy azután szalagrendszerben gyártják a gyermekkocsikat és a játékokat. Ez egyébként évi százezer forint megtaka­rítást is jelent számukra. A NÍVÓ és az asztalos szövet­kezetben nagy teljesítményű porelszívó berendezést sze­relnek fel a munkakörülmé­nyek javítására. Az utóbbi helyen egyébként teljes szalagrendszert vezetnek be a gépházban. Így az egy főre eső termelési érték mintegy nyolcezer forinttal emelke­dik évente, azonkívül egy munkaerő fel is szabadul. A női szabóknál a technológiát módosítják: a jobb­ minőség érdekében gőzvasalásra tér­nek át. A cipészek jobb minőségű és nagyobb mennyiségű exportcipő gyártása végett 269 ezer forintot költenek gépesítésre — hogy csak néhány példát említsünk a sok közül. Végeredményben, ha a szövetkezetek teljesítik a műszaki intézkedési tervü­ket, az azt eredményezi, hogy több mint kétmillió-három­százezer forintot takarítanak meg, azonkívül a termelé­kenység emelkedésével tizen­három és fél millió forint ér­tékű áruval többet gyárta­nak egy esztendő alatt Csongrád megyében.

Next