Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

Péntek, 1902. Június 1. 2 Az izraeli államfő elutasította Erehmann kegyelmi kérvényét Jeruzsálemben csütörtökön este hivatalosan bejelentet­ték, hogy Ben Cvi izraeli elnök elutasította a halálra ítélt Adolf Eichm­ann ke­gyelmi kérelmét. (MTI) Zorin: Az Egyesült Államok az utolsó pillanatig meg akarja tartani az atomfegyvereket A genfi értekezlet plenáris ülése Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy a tizenhét hatal­mi leszerelési értekezlet csü­törtök délelőtti plenáris ülé­sén elfogadták azt a jelen­tést, amelyet az értekezlet két társelnöke, Arthur Dean amerikai fődelegátus és Va­lerian Zorin szovjet külügy­­miniszterhelyettes készített az értekezlet tizenegy hét óta folyó munkájáról. A je­lentést az ENSZ leszerelési bizottsága elé terjesztik- Amerikai vélemény A jelentés elfogadása után . a plenáris pres folytatta az általános és teljes leszerelés második szakaszával kapcso­latos vitát. Elsőnek Dean amerikai küldött szólalt fel. Az amerikai delegátus azt a reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió nem ragaszkodik ahhoz a javaslatához, hogy a különböző országok parla­mentjei hat hónapon belül ta­rztanak határozatot minden háborús propaganda megtil­­­tására. Dean ezután foglal­at a szovjet szerződés­tervezet azon javaslatával, hogy a leszerelés első, tizen­öt hónapos szakaszában min­den külföldi katonai támasz­pontot fel kell számolni és el kell pusztítani az atom­fegyverek célbaj­uttatására alkalmas mind­en eszközt. Az amerikai küldök sze­rint kormánya ezt a javasla­tot nem fogadhatja el, mert ez megsemmisítené az Egye­sült Államok »megtorló ért­jét« és meglazítaná az Ame­rikával szövetséges országok­kal a­ kapcsolatokat. Zorin felszólalása Az amerikai küldött után Zorin szovjet külügyminisz­terhelyettes szólalt fel. Han­goztatta, hogy idáig azért nem jöhetett létre megegye­zés az­ atomfegyver-kísérletek betiltásáról, mert az Egyesült Államok nem fogadta el tár­gyalási alapul a nyolc semle­ges ország által megszövege­zett, emlékiratot, amely reális alapot teremt a kérdés meg­oldására. Zorin hangoztatta, mennyire fontos a Szovjet­uniónak az a javaslata, hogy a háborús propagandát min­den eszközzel meg kell aka­dályozni. Azzal, hogy az Egyesült Államok negatív ál­láspontot foglal el e kérdés­ben, csak azt bizonyítja, mennyire k­özömbös e problé­ma iránt. Az általános és teljes le­szerelésre vonatkozó tervvel kapcsolatban — folytatta Zo­rin — nem azért merültek fel nehézségek, mert a Szov­jetunió követelt a külföldi katonai támaszpontok felszá­molását és az atomfegyverek célbajuttatására szolgáló esz­közök megsemmisítését, ha­nem azért, mert az Egyesült Államok politikai meggondo­lásokból az utolsó pillanatig meg akarja tartani az atom­fegyvereket, po­nt a népek megfélemlítésének eszközét. Az álláspontok közelebb hozása A Szovjetunió képviselője ezután megjegyezte: öröm­mel látja, hogy a szovjet és az amerikai álláspont közötti különbség lényegét az ame­rikai küldöttség vezetője vi­lágosan látja. Ez lehetőséget ad az álláspontok közeleb­b­­hozására. A Szovjetunió vál­tozatlanul az atomfegyverek mielőbbi megsemmizését kö­veteli, hogy az emberiség örökre megszabaduljon az atomháború rémétől. Codber, Nagy-Britannia képviselője szólalt még fel. A tizenhét hatalmi leszere­lési értekezlet következő ple­náris ülését pénteken reggel tartja­ (MTI) IBUSZ külön­vonatok C»on*iSa megyebeli. UOmMl/OVASAUHEl-VEN fellépő Magyar Jégrevü. JJEGMELÓDIAK című előadésaira. Június 1-t-n este, autóbusszal: 23.— Ft. Június 10-én délután vonattál: 17.— Ft. A reszvételi díjon felél W.— Ft-os jegyet biztosítunk. £«r«án* Klauzál tér 2. S. 20358 Inom­i lemondott kormányválság Törökországban Hónapok óta folyik a bir­kózás a török koalíciós kor­mány két pártja, a Köz­tár­sasági Néppárt és az igaz­ságpárt között az amnesztia kérdésében. Az Igazságpárt, amely a kivégzett Menderesz híveiből alakult, azonnali és széleskörű amnesztiát köve­tel, a régi rendszer bebörtön­zött hívei számára. Inonii miniszterelnök köztársasági néppártja viszont — hivata­losan — a részleges és foko­zatos amnesztia mellett száll síkra. A Válság végül is szerdán robbant k­i, amikor is Inonii miniszterelnök előterjesztette a kormány szakaszos am­nesztia-tervét. A tervet az IgAZSág Párt elfogadta, a Köz­társasági Néppárt parlamen­ti csoportja azonban vissza­­­utasította. A párt parlamenti csoport­ja szerdán éjszaka rendkívüli ülést tartott, amelynek végén Inom­i miniszterelnök benyúj­totta lemondását. A lemon­dást elfogadták. Később hi­vatalos közleményben jelen­tették be, hogy a kormány is lemond. Ezzel felbomlott a hat hó­nappal ezelőtt megalakult és egyébként is gyenge lábon álló koalíció, amely csupán azért jött létre, mert a tavaly októberben megtartott álta­lános választásokon egyik párt sem ért el abszolút több­séget. (MTI) A­ néptömegek egyesült ereje képes megakadályozni a háborút Megbízás a szovjet békeküldötteknek: küzdjenek a nemzetközi feszültség enyhítéséért A háború a mai viszonyok között nem elkerülhetetlen. Napjainkban a népek egye­sült erővel meg tudják aka­dályozni a háborút. Még soha nem voltak ilyen nagy lehetőségek arra, hogy a néptömegek közvet­len befolyást gyakorolja­nak a nemzetközi élet fon­tos kérdéseinek megoldá­sára, — hangzik az a megbízatás, amelyet a szovjet társada­lom leszerelési és békekonfe­renciája adott a Moszkvában megtartandó leszerelési és béke világkongresszus szov­jet küldötteinek. A moszkvai konferencia megbízza a világkongres­­­szuson résztvevő küldötteket, hogy jelentsék ki: a szovjet nép, amely kormányával együtt védelmezi a békés együttélés lenini politikájá­nak elveit, a jövőben is következetes és határozott harcot vív majd az általános és tel­jes leszerelésért és minden olyan intézkedés megvalósításáért, amely a fegyverkezési verseny meg­szüntetését és a nemzetközi feszültség enyhítését célozza. A szovjet közvélemény el­engedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy együttműköd­ve minden ország társadal­mával határozottan harcoljon a nemzetközi leszerelési egyezmény megkötéséért és ennek alapján a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelésért. Mi síkra­szállunk a leszerelés szi­gorú nemzetközi ellenőrzése mellett, de elutasítjuk a fegyverzet ellenőrzését — hangzik a megbízás. A leszerelési és béke-világ­­kongresszuson résztvevő szovjet küldöttek megbízást kaptak arra, hogy támogas­sanak minden olyan konst­ruktív­­ javaslatot, amely a nemzetközi feszültség enyhí­tésére, az államközi bizalom megerősítésére és a megol­dásra váró nemzetközi kér­dések békés rendezése szá­mára kedvezőbb légkör meg­teremtésére irányul. Ezzel kapcsolatban a megbízás kiemeli a német békeszer­ződés megkötésének és a nyugat-berlini helyzet ren­dezésének sürgető szüksé­gességét. A moszkvai leszerelési és békeértekezlet résztvevői megbízzák a küldötteket, juttassák kifejezésre, hogy a szovjet emberek lelke­sen támogatják azt az igazságos harcot, ame­lyet az elnyomott népek vív­nak nemzeti felszabadulásu­kért, a gyarmati rendszer minden formájának meg­szüntetéséért, a külföldi csa­patoknak területükről való kivonásáért. A küldötteknek megbízá­suk értelmében határozott harcra kell buzdítaniuk a kongresszus résztvevőit azon erők ellen, amelyek akadá­lyokat gördítenek a béke és a leszerelés útjába, a termo­nukleáris háború elkerülhe­tetlenségét propagálják és fokozott előkészületeket tesz­nek egy ilyen háborúra. A megbízás végül kimond­ja: a szovjet küldötteknek szoros együttműködést kell teremteniük a kongresszus minden részt­vevőjével, függetlenül azok politikai, társadalmi, vallási és egyéb nézeteitől. (MTI) Nemzetközi értekezlet Prágában Csütörtökön véget ért az a háromnapos nemzetközi ér­­tekezlet, amelynek­ résztve­vői kicserélték véleményüket az antikommunist­a ideológia és propaganda elleni küzde­lem kérdéseiről. Megállapí­tották, hogy az antikommu­­nista ideológia és propagan­da a reakció egyik legfonto­sabb fegyvere a nemzetközi békemozgalom, a munkás­mozgalom és mindenfajta haladó mozgalom ellen. Az értekez­­etet A béke­és szocializmus ügye című folyóirat szerkesztősége és a Csehszlovák Tudományos Akadémia filozófiai intézete közösen rendezte. (MTI) Szovjet—amerikai tárgyalások a Nyugat-Berlinbe vezető útvonalakról Ez évben, január másodi­­kán tárgyalások kezdődtek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Nyugat-Ber­­lin új státuszáról. A genfi leszerelési értekezlet megin­dulásáig Qromtko külügymi­niszter és Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, a genfi tanács­kozások megkezdése óta pe­dig Husk amerikai külügy­miniszter és Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete között folynak megbeszélések Nyugat-Ber­­linről Bush és Dobrinyin legutóbbi megbeszélésére szer­dán délután — mint arról csütörtöki lapunkban rövi­den beszámoltunk — került sor. A szovjet—amerikai tár­gyalások fontos pontja a Nyugat-Németországból Nyu­­gat-Berlinbe vezető útvona­lak kérdése. Mielőtt össze­foglalnánk az ezzel kapcso­latos szovjet és amerikai ál­láspontokat, megjegyezzük, hogy a potsdami szerződés 1945-ben szabályozta ezeknek a légi, szárazföldi és vízi útvonalaknak a használatát a nyugati hatalmak részére. E megállapodás értelmében Nyugat-Berlinben az Egye­sült Államok a Tem­pelhof-i, Anglia a Gootw-i, Franciaor­szág pedig a Tegel-i repülő­teret üzemeltetheti. A pots­dami egyezmény előírása sze­­rint a Nyugat-Berlinhez ve­zető légifolyosók szélessége 33 kilométer, magasságuk pedig 3000 méter. Ezeken a légifolyosókon bonyolódik le a Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin közötti kato­nai és polgári légiforgalom. Az angol, az amerikai és a francia katonai gépkocsik legnagyobbrészt a Helmstedt­­ből induló, 175 kilométer hosszú autó­sztrádán érik el Nyugat-Berlint. A Hof és a Nyugat-Berlin közötti autó­úton aránylag kisebb a for­galom, míg a Lauenburgból Nyugat-Berlinbe vezető 240 kilométer hosszú utat csak a polgári gépkocsik használ­ják. A vasúti vonalak közül a három nyugati hatalom a helmstedti nyugat-berlini vo­nalat veszik igénybe sze­mély- és teherszállítás céljai­ra egyaránt, míg a Mitte­­land-i csatorna a víziúton való szállítást teszi lehetővé. A Szovjetunió álláspont­ja az, hogy Nyugat-Berlin új státusza esetén a Nyugat- Berlinbe vezető utak bizton­ságát a Német Demokratikus Köztársaság és a nyugat-ber­lini szenátus közösen aláírt egyezményben garantálná. Az ellenőrzést — amely kiter­jedne a légi közlekedésre is — ugyancsak az NDK köze­gei végeznék. Az esetleges nézeteltéréseket a Szovjet­unió, a három nyugati hata­lom és a két német állam, továbbá néhány semleges or­szág képviselőiből álló dön­tőbizottság elé vinnék. Az Egyesült Államok el­képzelése szerint viszont a Nyugat-Berlinbe vezető uta­kon történő közlekedés gya­korlati ellenőrzését egy nemzetközi felügyeleti szerv végezné, amely a négy nagy­hatalom, továbbá Csehszlo­vákia és Lengyelország, va­lamint Svájc, Ausztria és Svédon ’ r, végül pedig a két német állam megbízot­­taiból állna. Ebben a bizott­ságban az­ NDK-nak nem volna — szuverenitásának megfelelő — döntési joga­ Az Egyesült Államok így akarja elérni a megszállási rend­szerből adódó jogok további fenntartását, amit az NDK kormánya — mint Walter Ulbricht, az NDK államtaná­csának elnöke nyilatkozatá­ban is kifejezésre juttatott — nem fogadhat el. Rusk és Dobrinyin szer­da délutáni tárgyalásairól részleteket nem közöltek. Bi­zonyos azonban, hogy szóba került a Nyugat-Berlinbe ve­zető utak kérdése is. Való­színű, hogy ez a napirendi pont továbbra is a szőnyegen levő kérdések egyike marad. Perényi István Az amerikai élet új hanyatlásának előhírnöke A New York Herald Tri­bune cikket közöl Walter Lippmann ismert amerikai szemleíró tollából a tőzsdei árfolyamesésekről. Lipp­mann hangsúlyozza: »Nehéz elhinni, hogy a részvények egyre fokozódó eladása a helyzet egyszerű technikai „kiigazodása”, amelynek hamar vége lesz. Washing­ton hivatalos köreiben ar­ról beszélnek, és maga az elnök is ezt állítja, hogy az üzleti tevékenység aktivitá­sának távlatai kedvezőek, s nincs ok a tőzsdén uralkodó pesszimizmusra. Minden okunk megvan úgy vélni, hogy ez a látásmód túlságo­san rózsaszínűre festi a va­lódi helyzetet«. — Nem férhet hozzá két­ség —■ írja Lippmann — hogy az a nagy részvényel­adási hullám, amelyet je­lenleg tapasztalunk, azzal függ össze, hogy a részvény­tulajdonosok elvesztették bi­zalmukat a távlatokat ille­tően. A bizalmat pedig azért veszítették el, mert az »üz­leti körök nem hisznek többé abban, hogy a kor­mány teljesíti ígéretét, vagyis, hogy olyan helyzetet teremt, amely biztosítja a tőke és a munkaerő teljes kihasználását és növeli a gazdasági fejlődés ütemét". Lippmann befejezésül rá­mutat, a tőzsdén kialakult helyzet azt bizonyítja, hogy a fellendülés megállt, pedig a gazdasági helyzet a ko­rábbi állapotoktól még min­dig nagyon elmarad. Az Egyesült Államokban jelen­leg a munkások öt és fél százaléka munka nélkül van, s a fémipar termelési kapa­citását mindössze 60 száza­lékig használják ki. A cikk szerzője ebből azt a követ­keztetést vonja le, hogy »a jelenlegi helyzetben, amikor a fellendülést pangás vál­totta fel, új hanyatlásra van kilátás«. Spanyolországban továbbra is sztrájkok vannak A francoista hatóságok szerdán azzal dicsekedtek, hogy az országban sikerült megszüntetni a sztrájkot, a munkát beszüntető dolgozók visszatértek munkahelyükre. Az AFP jelentése szerda esti értesülései­k alapján vi­szont­­ arról tájékoztat, hogy még mindig több ezer mun­kás sztrájkol. Katalániában legalább tízezer a sztrájko­­lók száma. Barcelonában a rendőrség 13 munkást letar­tóztatott, azzal vádolták őket, hogy »bújtogatlak". Bilbao térségében és Leon tartományban a dolgozók visszatértek munkahelyükre. Dél-Spanyolországban 5000 munkás szintén abbahagyta a sztrájkot, mert sikerült ér­vényesítenie bérkövetelését. Ugyanezen a vidéken viszont továbbra is sztrájkol négy­ezer mezőgazdasági dolgozó. Nyári napok nyári örömök• Nyári nyomott mosóáruk méterenként Nyomott nyári műselyemanyagok métere Nyomott nyári tisztaselyem anyagok métere Sima és nyomott nylon anyagok métere Kapható: állami és szövetkezeti 20 Ft-tól 40 Ft-tól 95 Ft-tól 70 Ft-tól áruházakban, szakboltokban. 35 Ft-ig 60 Ftg 115 Ft-ig 127 Ft-ig

Next