Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

Megtalálták a Thresher roncsait Elton Grenfell altengernágy az atlanti-óceáni amerikai tengeralattjáró flotta pa­rancsnoka csütörtökön kö­zölte, hogy megtalálták a Thresher atommeghajtású tengeralattjáró roncsait, amely április 10-én 129 uta­sával egy mélytengeri merü­lési kísérlet alkalmával el­süllyedt. A Columbia Egye­tem egyik laboratóriumának oceanográfiai kutató hajója Boston környékén — ahol a hajó elsüllyedt — részt vett a kutatási munkálatokban, s víz alatti fényképfelvétele­ket készített, amelyekből megállapítható, hogy a mint­egy 2500 méter mélységben megtalált roncsok valóban a Thresher maradványai. A képeket most Porsmouth­­ba szállítják és átadják an­nak a haditengerészeti bíró­ságnak, amely a hajó ügyé­ben vizsgálatot folytat. Az amerikai haditengeré­szet bejelentette továbbá, hogy a Trieste, Piccard pro­fesszor mélytengeri kuta­tógömbje, a hajótörés szín­helyén lemerül, hogy fény­­képfelvételeket készítsen az elpusztult atomtengeralattjá­­róról. (MTI) Rózsa­szamóca bemutatóval egybekötött u aza­v­ásár június 2-án, vasárnap a METESZ helyiségében, Széchenyi tér, központi villamosmegálló mögött Nyitva: 9-től du. 6 óráig. D­ÉL-MAGYARORSZÁG Elutazott a lengyel katonai küldöttség A lengyel katonai küldött­ség, amely Wojciech Jaruzel­ski altábornagy, miniszter­­helyettesnek, a lengyel nép­hadsereg politikai főcsoport­főnökének vezetésével 10 napos baráti látogatást tett hazánkban, pénteken dél­előtt Budapestről visszauta­zott Varsóba. (MTI) Újabb kudarc Brüsszelben Az Európai Gazdasági Kö­zösség miniszteri tanácsának csütörtökön megnyílt érte­kezlete pénteken a kora dél­utáni órákban kudarcba ful­ladt, mert a­­ hatok­ nem tud­tak megegyezni az Anglia irányában folytatandó politi­ka kérdésében.­­ A délelőtti ü­lés megnyitá­sa előtt Couve de Murville francia külügyminiszter há­romnegyedórás eredményte­len megbeszélést folytatott erről a kérdésről Erhard nyu­gatnémet alkancellárral. A délelőtti ülés napirend­jén két kérdés szerepelt: Az Angliával való kapcsolatok a januári kudarc után; A »ha­tok« közös mezőgazdasági po­litikájának kialakítása. Az ülésen kitűnt, hogy Franciaország álláspontja homlokegyenest ellenkezik öt közös piaci partnerének né­zeteivel az Angliával való kapcsolatok kérdésében. A franciák ugyanis csak olyan megoldáshoz hajlandók hoz­zájárulni, amely semmi vagy nagyon csekély lehetőséget biztosítana Angliának arra, hogy kivegye részét a «ha­tok« politikájának kialakítá­sából. Az öt másik tagállam ezzel szemben olyan rend­szert szorgalmaz, amelynek segítségével Anglia és a Kö­zös Piac már most összehan­golhatná gazdasági politiká­ját és ezzel egyengethetné az utat Anglia későbbi csatlako­zásához. Amikor ez ülésen nyilván­valóvá vált, hogy nem ké­pesek a szembenálló nézete­ket összeegyeztetni, Colombo olasz ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter kompromi­s­­­szumos javaslatot terjesztett elő. Ennek az lenne a lénye­ge, hogy a »hatok« és Ang­lia állandó brüsszeli képvise­lői tartsanak rendszeres idő­közökben értekezleteket s ezeken az Európai Gazdasá­gi Közösség bizottságának képviselője ismertesse a »ha­tok« álláspontját minden egyes gyakorlati kérdésben. A kora délutáni órákban kiderült azonban, hogy a franciák magatartása lehetet­lenné tesz minden megegye­zést a napirenden szereplő első kérdésben. Csupán an­­­nyit határoztak el, hogy a mi­niszterek meg nem határo­zott későbbi időpontban új­ból­­ megvizsgálják az Ang­liával való kapcsolatok kér­dését. Erhard nyugatnémet al­kancellár már el is utazott Brüsszelből. Mint az AFP tudósítója je­lenti, az értekezlet egyik résztvevője így jellemezte a francia álláspontot: „A fran­ciák a törvényes házasság előtt nem kívánnak ágyasi viszonyt Angliával«. (MTI) Hruscsov és Castro látogatása egy rakétatámaszponton elnöke és Fidel Castro ku­bai miniszterelnök ellátoga­tott a stratégiai rakétacsa­patok egy támaszpontjára, ahol megismerkedtek a kor­szerű rakétatechnika leg­újabb példányaivl. Hruscsov és Castro ezen­kívül megtekintette a száraz­földi csapatok hadgyakorla­tát az egyik katonai körzet­ben. A miniszterelnököket elkísérte Malinovszkij mar­sall szovjet honvédelmi mi­niszter és Krilov marsall, a rakétacsapatok főparancsno­ka. (MTI) Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának Szovjet üzenettervezet a laoszi kérdésben A szovjet Külügyminiszté­rium május 28-án eljuttatta Trevelyan moszkvai angol nagykövethez a genfi érte­kezlet társelnökei részéről a laoszi nemzetközi ellenőrz­ bizottság elnökéhez intézen­dő üzenet szovjet tervezetét. Az üzenettervezet kifejti, hogy a szovjet fél vélemé­nye szerint a Laoszban mű­ködő nemzetközi ellenőrző bizottság elnökének és tag­jainak szigorúan be kell tarta­niuk az 1962. évi genfi egyezmény azon rendelke­zéseit, amelyek meghatá­rozzák a bizottság szere­pét és funkcióit. A szovjet Külügyminisz­térium az üzenettervezetben felsorolja, hány esetben és hogyan sértették meg a La­osz semlegességéről szóló nyilatkozathoz mellékelt jegyzőkönyv azon alapvető rendelkezéseit, amelyek meg­határozzák a bizottság sze­repét és tevékenységét. E rendelkezések megsérté­sére az utóbbi időkben ke­rült többször is sor, és ezekről Marek, a nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban részt vevő len­gyel küldöttség vezetője tett jelentést. — Mint ő közölte — foly­tatja az üzenettervezet —, megszegik a bizottság tevé­kenységére vonatkozó fő el­veket. India és Kanada kép­viselői nagy fontosságú kérdések­ről egyszerű szótöbbség alapján igyekeznek dön­teni, nem törődve a bizottság har­madik tagjának véleményé­vel.­­ A lengyel megbízott til­takozása ellenére a bizott­ság említett két tagja ápri­lis 28-án úgynevezett »állan­dó csoportot« küldött a Kő­edény-síkságra, megszegve az említett jegyzőkönyv 16. cik­kelyét, amely szerint ez csak a laoszi koalíciós kormány hozzájárulásával történhet meg. Megsértették a bizottság egyöntetűségének és egyet­értésen alapuló eljárásának elvét akkor is, amikor meg­szerkesztették a két társel­nökhöz intézendő esedékes 22. számú jelentést. A bizottság egyik tagjá­nak hozzájárulása nélkül és a társelnökök vélemé­nyének előzetes kikérése nélkül vitatták meg a bizottságban további nagy összegű kiadá­sokkal járó kérdéseket is. A szovjet üzenetterveket a további­akban leszögezi: — A társelnökök remélik, hogy a bizottság és annak valamennyi tagja a genfi egyezményekben az egyöntetűségre és az egyet­értésen alapuló együtmű­­ködésre előírt elveknek megfelelően fog eljárni. A társelnökök szeretnének tájékoztatást kapni a nem­­zetközi bizottságtól, milyen intézkedéseket kíván fogana­tosítani erre vonatkozólag. Trevelyan nagykövet kö­zölte, hogy eljuttatja az üze­nettervezetet kormányához. (MTI) Terjed a négerek mozgalma Amerikában Az Egyesült Államok né­ger lakosságának állampol­gári egyenjogúságáért foly­tatott harcába egyre több vá­ros kapcsolódik be. Csütörtökön a floridai Tallahasseeben ütközött ös­­­sze a négerek néma tiltako­zó tüntetése a könnyeztető gázzal támadó rendőrséggel. A rendőrök 125 tüntetőt tar­tóztattak le, de hamarosan újabb tüntető menet vonult végig az­­ utcákon. A második menetből 80 résztvevőt hur­coltak el a rendőrök. A Mississippi állambeli Jacksonban szintén volt tün­tetés, itt 14 tüntető került a rendőrség őrizetébe. A vá­rosban feszült a han­gulat, a hatóságok két ki­állítási csarnokot alakítottak át sebtében ideiglenes bör­tönné. Chicagóban csütörtökön egy temetőben tüntetett mintegy 1500 néger az ellen, hogy a temető igazgatósága megtagadta egy néger nő holttestének elhamvasztását. (MTI) Általános sztrájk Argentínában Ma Argentínában 24 órás általános sztrájkot tartanak a munkásosztály tiltakozó hete keretében, amely válasz a reakciónak a nép demokratikus jogai ellen intézett támadására. A tiltakozó hét alkalmából az argentin dolgozók alap­vető változásokat követelnek az ország gazdasági, politi­kai és társadalmi szerkeze­tében. A megmozdulásokba — mint a TASZSZ jelenti — a lakosság újabb és újabb rétegei, alkalmazottak, diá­kok, kiskereskedők, parasz­tok kapcsolódtak be, tekintet nélkül a rendőr­ség megtorló akcióira, a szakszervezeti vezetők le­tartóztatására. Csütörtökön országszerte figyelemre méltó sztrájkokra került sor. Buenos Airesben a munkások nagyszabású tüntetéseket és gyűléseket rendeztek, amelyeknek bé­kés jellegét semmibe véve a rendőrség könnygázbom­bákkal és tűzoltófecsken­­dőkkel támadt a résztve­vőkre. A főváros Avellaneda­­ kül­városában harmincezer vas­munkás tartott tüntető fel­vonulást. A rendőrség be­avatkozásának itt három se­besült áldozata volt, többe­ket letartóztattak. Saavedra külvárosában kétezren tüntettek­ Barracasban, Buenos Aires egy másik munkásnegyedé­ben több­ tízezer textilmun­kás, nyomdász és építőmun­kás követelte Alsogaray és Pinedo.­A volt gazdaságügyi miniszterek letartóztatását és elítélését a gazdasági élet le­­züllesztése és a dolgozók nyomorának fokozása miatt. összeütközéseket jelentet­tek a tün­tetők és a rendőr­ség között Rosarióból, Cor­­dobából és az ország több más nagyvárosából is az éj­szaka folyamán is több ös­szetűzésre került sor. (MTI) Aggasztó a pápa állapota XXIII. János pápa pén­teken 20 óra 25 perckor el­vesztette eszméletét és a va­tikáni rádió 21 órás adása szerint beállt az agónia (co­ma). Az apostoli palotába megérkeztek Milánóból a pá­pa testvérei, családjának más tagjai és Montini kar­dinális, milánói érsek. A nap folyamán többször elterjedt már a hír Rómában a pápa haláláról. Ezt a Va­tikánban több ízben megcá­folták. A 19 órakor kiadott orvosi közlemény állapotának ismételt súlyosbodásáról és a bélátfúródás következtében fellépett hashártyagyulladás­­ról beszél. A közlemény ugyanakkor megjegyzi, hogy a pápa pszichikai állapota jó, szellemi képességeinek birto­kában van, s valóban a pápa délelőtt folyamán több közeli munkatársát fogadta, köztük Cicognani bíboros államtit­kárt. A betegágy körül állók­hoz intézve szavait XXIII., Já­nos az Osservatore Romano péntek esti kiadásának kife­jezése szerint »világos és erős szavakkal újította meg fogadalmát, amelyben életét a zsinat sikeres befejezésének és az emberek közötti béké­nek ajánlotta«. Különösen hangsúlyozta jókívánságait a zsinat résztvevői felé és azt mondotta, meg van győződve, hogy e nagy művet teljes si­ker koronázza majd. Ezután áldását küldte családjának és szülőfaluja, a Bergamo kör­nyéki Sotto il Monte lakói­nak. Cserbenhagyta ? A Szabad Eu­rópa Rádió ma­gyarázatot fűz a kubai munk­zter­­elnök moszkvai látogatásához. Egyebek között megkockáztatja a kijelentést, hogy Hruscsov a karib­­tengeri válság ide­jén cserbenhagyta Castrót. Tudniillik azzal hogy a Kennedyvel kö­tött megállapodás alapján vissza­vonták a szovjet rakétákat a szi­getről. Ha emlékeze­tünk nem csal, akkoriban ameri­kai hadihajók gyűrűje vette kö­rül a cukorszige­tet, — de ez a helyzet a szovjet lépések következ­tében —, megvál­tozott. Akkoriban az ellenforradal­márok az Egye­sült Államok kor­mányának teljes támogatásával ga­rázdálkodhattak a tengeren és a ku­bai partokon — azóta Kennedy leintette őket, mert belátta, hogy a sziget népének és a szociálista országoknak tá­mogatását élvező kubai rendszerrel szemben ezek a csoportok aligha érhetnek el ered­ményt. A Karib­­válság idején Kennedynek meg kellett ígérnie, hogy amerikai csapatok nem tá­madják meg Ku­bát — s így hos­­­szú idő óta nem élt Kuba olyan nyugalomban, mint most. Lehet, hogy ezt nevezik­­ cser­­benhagyásnak« — de akkor át kell szerkeszteni a magyar nyelv ér­telmező szótárát. X. I. Szombat, 1903. .janItt* 1. 4dzsubej Kairóban Adzsubej, az Izvesztyija főszerkesztője és felesége, Rada Hruscsova négynapos látogatásra Kairóba érkezett. (MTI) Börtönbe menekü­lt a volt Gestapo-főnök A grenoblei Gestapo egy­kori főnöke, egy Jean Bar­biere nevű férfi jelentkezett a Marseille-i börtönben és őrizetbe vételét kérte. Bar­biere több száz francia ha­zafit küldött németországi haláltáborokba. A Gestapón maga vezette a politikai foglyok kínvallatását és a háború utolsó napjaiban há­rom zsidó származású kis­gyermeket az Isére-folyóba dobott. Bűncselekményéért a fel­szabadulás után távollété­ben halálra ítélték. Egy év­vel ezelőtt jelentkezett a rendőrségen, a Marseille-i katonai bíróság azonban „ideiglenesen” szabadlábra helyezte. Azóta Marseilleben élt.­­ A volt ellenállási harco­sok azonban felismerték és tiltakoztak a bíróság felhá­borító döntése ellen. A de­mokratikus sajtó Barbiere­­nek és védőinek felelősségre­­vonását követelte. A­­ volt Gestapo-főnök végül is a börtönben keresett menedé­ket, mert attól tartott, hogy bosszút állnak rajta. Közlekedik az első európai expressz-tehervonat Varsóból a napokban el­indult az első európai expressz-tehervonat, amely minden rakodási időt bele­számítva óránként átlag 42 kilométeres sebességgel ha­ladva 22 óra alatt érkezett Hannoverbe. A vonat nemcsak a Német Szövetségi Köztársaságba, hanem a Belgiumba és Hol­landiába irányított árukat is magával vitte. A szakemberek szerint e járat rendszeres indítása megkönnyíti a kölcsönös áruszállítást az érdekelt or­szágok között (MTI)

Next