Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

Betancourt „kezdeményez’’ Kuba ellen újabb provoká­ció készül. Ennek kezdemé­nyezője ezúttal Betancourt, venezuelai elnök kormánya, amely azzal vádolta meg Ku­bát, hogy fegyvereket küld az országba­n felforgató tevé­kenysége céljából. A vene­zuelai kormány követelte, hogy a kérdést vitassák meg az Amerikai Államok Szer­vezetében. Moro még mindig tárgyal Két hét telt el azóta, hogy a kijelölt olasz miniszterel­nök, Moro, a Keresztényde­mokrata Párt főtitkára meg­kezdte tárgyalásait balközép kormányának megalakításá­ról. A kormánylista azonban, amely előzetes értesülések szerint tíz kereszténydemok­rata, 8 szocialista, 4 szociál­demokrata és egy vagy két köztársaságpárti minisztert foglalna magában •— még mindig nem készült el. Moro minden valószínűség szerint végleges formában csak hétfőn jelentheti Segni köztársasági elnöknek, hogy vár­­ja a kormány elnöksé­gét, pedig bejelentését szom­batra várták. Kekkonen Moszkvába érkezett Urho Kekkonen, a­­ finn Köztársaság elnöke szom­baton Nyikita Hruscsov szov­jet kormányfő meghívására nem hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba érkezett. A leningrádi pályaudvaron Kekkonent Leonyid Brezs­­ny­ev, Nyikita Hruscsov és más hivatalos személyek fo­gadták. Urho Kekkonen szombaton a Kremlben látogatást tett Nyikita Hruscsovnál, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökénél. Nyikita Hruscsov kedvesen mosolyogva fogadta Kekko­­nent. Megemlítette, hogy a Moszkva környéki erdőbe mennek vadászni és tréfásan hozzáfűzte: "Kérem, ne saj­nálja, a töltényt ". Ezután ar­ról beszélgettek, hogy mind Finnországban, mind pe­dig a Szovjetun­­­ión, ponto­sabban Moszkvában, hasonló az időjárás. Urho Kekkonen megje­gyezte, hogy a Moszkva kör­nyék tájjellege Finnországé­hoz hasonlít. A Finn Köztársaság elnö­ke Hruscsovhoz fordulva megjegyezte: »Egy éve nem láttam önt, de semmit sem változott.« Kekkonen szombaton fel­kereste Leonyid Brezsnye­­vet, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökét is. Brezsnyev kreml­­beli dolgozószobájában fo­gadta a finn államfőt. (MTI) Elnöki bizottság a Kennedy-merénylet kivizsgálására Mozaik a meggyilkolt elnökről és Daliasról Johnson elnök pénteken es­te hét főnyi vizsgáló bizottsá­got alakított, amelynek fel­adata: kideríteni a néhai Kennedy elnök ellen elköve­tett merényletnek, valamint a gyilkossággal gyanúsított Lee Harvey Oswald meggyil­kolásának hátterét. A bizott­ság megalakításáról a Fehér Ház pénteken este közle­ményt adott ki. »Az elnök utasítja a különbizottságot, tegyen jelentést tapasztalatai­ról és következtetéseiről az elnöknek, az amerikai népnek ás a világnak«. A bizottsági jelentés elké­szültének határidejét nem tűzték ki. A Hearst-lapok kezdemé­nyezésére sürgetik az ameri­kai kongresszust, hogy­­ tün­tesse ki Kennedy özvegyét « legnagyobb kitüntetéssel, amelyet az Egyesült Álla­mokban nő megkaphat«. A New York Journal­ Am­erican című lapban az Ifjabb Wil­liam Randolph Hearst Vezér­cikkében így ír:­­A kongres­­­szusnak haladéktalanul le kell rónia tiszteletét e fiatal asszony előtt, aki oly csodá­­latos, példamutató bátorság­ról és gyászában oly csendes méltóságról tett tanulságot­. Lyndon B. Johnson az első két levelet, mint az Egyesült Államok elnöke, a meggyil­kolt Kennedy elnök két ár­vájához intézte: mindkettő­nek a születésnapjára küldött jókívánságokat. A dallasi ultrákra jellemző: William Holmes dallasi metodista pap állítása szerint egyes helyi iskolákban a gye­rekek strömrivalgással és­­ hurrás kiáltásokkal fogad­ták Kennedy halálhírét. A pap kijelentette: a gyerekek még túl fiatalok, semhogy maguktól gyűlöletet táplálná­nak bárki iránt. Nyilvánvaló, hogy szüleik érzelmeit fejez­ték ki. Amerikai könyvkiadó vál­lalatok sietnek könyveket ki­adni a Meggyilkolt elnök éle­téről és tevékenységéről, a Harper and Row kiadó a jö­vő év elején megjelenteti Kennedy beszédeinek gyűjte­ményét és új kiadásban hoz­­za ki a meggyilkolt elnök:­­Bátrak profilja« című nagy­sikerű írását. A könyvkiadók enw­kívül Kennedy-emlékdíjat akarnak alapítani a nemzetközi kap­csolatokkal foglalkozó leg­jobb kéziratok jutalmazására. A Kennedy ellen elkövetett merénylet miatt két nagy en­ciklopédia szerkesztőinek utolsó pillanatban jelentős változtatásokat kellett esz­közölniük az 1964. évi kiadá­sokban. Az Encyclopedia Britannica egyik szerkesztője közölte: fél órával miután értesültek a gyilkos merényletről, kiadták az utasítást, hogy azonnal megfelelő változtatásokat kell s közölni az elhunyt elnök és Johnson, az új elnök élet­rajzában. Az amerikai World Book en­ciklopédia szerkesztői is kö­zölték, hogy az 1964. évi ki­­adásban szereplő 10 különbö­ző cikket kell megfelelően helyesbíteni. Kennedy élet­rajzát két oldallal megtoldot­­ták, Johnson elnök eddigi rö­vid életrajzi adatait hat ol­dalr­a egészítették ki. Az ame­rikai szerkesztők csak át­írják a kérdéses cikkeket, de még nem adják nyomtatásba — az esetleges évvégi további fejleményekre való tekintet­tel. (MTI) I Elnökválasztás Venezuelában a közel egymillió kml nagyságú Venezuela gazda­sági és politikai életében az ország legfontosabb ásványi kincse, a kőolaj, igen jelen­tős szerepet játszik. Az elmúlt évben fél mil­lió tonna kőolajat bányász­tak. E mennyiséggel Vene­zuela az USA és a Szovjet­unió után a világtermelési ranglista harmadik helye­zettje. A venezuelai kőolaj több mint ki­lenc­ven száza­lékát exportálják, főleg az Amerikai Egyesült Államok­ba, továbbá Nyugat-Európa néhány országába. Venezu­ela egész gazdasági élete je­lenleg a kőolajtermelés függ­vénye. A termelés viszont a külföldi — zömmel ameri­kai — monopoltársaságoktól függ. Venezuelában az ame­rikai monopóliumok tőkebe­fektetése meghaladja a há­rommi­ll­iárd dollárt. A kő­­olajmonopóliumok a venezu­elai dolgozók kizsákmányolá­sával óriási haszonhoz, évi 400 millió dollár tiszta jöve­delemhez jutnak. • A Venezuelai hazafiaknak az ország gazdasági-politikai függetlenségéért folytatott, pán a re­formista jelszavakat hangoz­tató hazai kormány, hanem egyúttal a külföldi monopol­­tőke ellen irányul. Venezu­elában a mai elnökválasztás se az ország gazdasági és po­litikai függetlenségéért foly­tatott küzdelem jegyében zajlik le. 2 DIOMAQYAROMIAis Vatérnap, IMS. december L VA I A Dél-Koreában­ az elmúlt, vasárnap tartott parlamenti választások végleges eredményéről készített jelentést szom­baton hozták nyilvános­ságra Szöulban. A kép­viselői mandátumok többségét változatlanul az Amerika-barát politi­kát folytató Pak Csong Hi elnök Demokratikus Köztársaság Pártja biz­tosította magának. A második vatikáni zsinat harmadik «felvonása« 1964. szeptember 4-én kezdődik és november 20-án fejeződik be — jelentette be Feller érsek, a zsinat főtitkára. Mint már közöltük, a jelenlegi ülés­szak december 4-én, szerdán ér véget. Ezen az ülésen fo­gadják el és hirdetik ki vég­leges formájában a liturgiá­ról és a társadalmi érintke­zésről (Communication­ soci­al!) szóló témát. Curutchet kapitányt, az OAS franciaországi szervezetének helyettes főparancsnokát szom­baton Dakarból Párizs­ba szállították és a re­pülőtéren letartóztatták. Curutchet-t a szenegáli hatóságok vették őri­zetb­­e, amikor egy olasz repülőgépen ■ Dakarba érkezett. Az OAS-veze­­tő családjával együtt S Monte videóba akart­­ utazni 3iffitzrrt7 kérd­ésekről Varsó és Washington Varsóban­­ teljes üzemben­­ülésezik a Béke-világtanács ülésszaka, amelyet a megszo­kottnál is nagyobb nemzetkö­zi jelentőségűvé növel a helyzet, amelyben összeült. A Béke-világtanács a Kennedy elnök meggyilkolása után ki­alakult bonyolult viszonyok között kezdte meg tanácsko­zásait. Olyan helyzetben, amikor világossá vált, hogy az amerikai szélsőjobboldali erők célja a világpolitika je­lenlegi, enyhülési irányzatá­nak megváltoztatása. Termé­szetes, hogy ilyen helyzetben a szervezett béke­mozgalomra hatalmas feladatok várnak, hiszen a tömegeknek a lehető legnagyobb éberséggel kell felfigyelniük a reakciós és háborús erők minden manő­verére. A Béke-világtanács munkájának középpontjában ezúttal is a leszerelés áll. Máris világossá vált a meg­beszélések során, hogy a nemzetközi békemozgalom álláspontja szerint az atom­­csendezemény utáni követke­ző lépés súlyát a 10 hatalmi leszerelési bizottságnak kell hordoznia. A tanács ezért helyesnek tartaná, ha a bi­zottság legközelebbi üléssza­kát »a legmagasabb szinten« tartanák meg! Ezen a ponton a nemzet­közi békemozgalom Állás­­­­pontja összefügg a Kennedy tragikus halála után újra moz­gásba lendült, állami szintű tárgyalásokkal. Nem szabad e­lf­elejteni, hogy De Gaulle, Home brit miniszterelnök és Mikojan egyidejű jelenléti, és tárgyalásai az amerikai fő­városban voltaképpen már igen maga­s szintű nemzetközi találkozót jelentenek — még akkor is, ha e tárgyalások külön-külön folytak el, csak az érintkezés felvételét szol­gálták. A legjelentősebb mo­mentum az, hogy a Mikojan —Johnson megbeszélésen­­ megtalálták a módot a lesze­relési tárgyalások tovább­folytatására. Ugyanakkor s­­á­­mos olyan híresztelés is fel­bukkant, amelyek szerint va­lamilyen formában számítani lehet egy csúcstalálkozóra, londoni információk szerint 1964. elején Johnson Homé­val és De Gaulle-al, tavasszal pedig Hruscsovval találkoz­nék. Ezek a találkozók alkal­masak lehetnek arra, hogy­ előkészítsék a 18 hatalmi le­szerelési bizottság következő ülésszakának »felemelését« a csúcsszínvonalra, s egyúttal biztosítsák e találkozó meg­felelő eredményességét. A Béke-világtanács varsói ta­­nácskozása így e pillanatban különlegesen fontos politikai missziót tölt be: a legmaga­sabb szintű tárgyalások és a leszerelés felé fordítja a vi­lág népeinek figyelmét és po­litikai energiáját. Gömöri Endre • •Összehívták a csehszlovák nemzetgyűlést Szombaton visszaérkezett Prágába a Szovjetunióban járt csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség második cso­portja is: Józef Lenárt mi­niszterelnök és Otakár Simu­­nek miniszterelnök-helyettes, a CRKP KB elnökségének tagjai. Oldrich Cernik minisz­terelnök-helyettes, az Állami Terv­bizottság elnöke és Frin­­tisek Hamouz külkereskedel­mi miniszter. A küldöttséget a prágai repülőtéren ünnepé­lyesen fogadták. Antonin Novotny köztársa­sági elnök ugyanezen a na­pon december 4-re összehívta a csehszlovák nemzetgyűlés ülését a Moszkvában aláírt csehszlovák—szovjet barátsá­gi, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműkö­dési szerződés meghosszabbí­tásának ratifikálására. De Gaulle Erhard januárban ismét Párizsba látoga egyelőre ne­m ment Washingtonba Erhard és De Gaulle múlt heti párizsi megbeszélése után meglepetést keltett az a bonni jelentés, hogy a kancellár januárban is­mét a francia fővárosba látogat. Francia hivatalos körökben megelégedéssel fogadták a hírt Az újabb De Gaulle— Er­­hard-találkozó bejelentésével csaknem egyidejűleg A fran­cia kormány óvatosan meg­fogalmazott nyilatkozatot adott ki a köztársasági el­nök esedékes washingtoni útjával kapcsolatban. Csu­pán annyit közöltek, hogy a két államfő “esetleges találkozását diplomáciai úton készítik elő.« Francia­ Illetékes körökben nem titkolják, hogy De Gaulle egy későbbi időpont­ban Párizsban kíván talál­kozni Johnsonnal. Nem siet az új amerikai elnökhöz, mint Erhard és Home. Meg akarja várni, míg Johnson politikája kialakul és csak akkor ül le a tárgyalóasztal­hoz, ha reális lehetőség mu­tatkozik a francia—amerikai ellentétek áthidalására. Egyelőre nem lehet tudni, vajon Johnson keményebb, vagy engedékenyebb tárgyaló­partner lesz-e elődjénél. Ahhoz, hogy De Gaulle kedvező helyzetben tárgyal­hasson Johnsonnal, előbb rendezni kell a »ha­tok« közötti vitás kérdé­seket, elsősorban a mezőgazdasági Közös Piac problémáját. Aplsani francia földműve­lésügyi miniszter pénteki rá­diónyilatkozatában ismét eré­lyes hangot ütött meg. Ha a mezőgazdasági közös piac megvalósítása legyőzhetetlen akadályokba ütközne — mondotta —, a »hatok« egész közössége kérdésessé válnék. A Bonn címére intézett fi­gyelmeztetés ellenére a­­ ha­tok« hétfőn Brüsszelben megnyíló tanácskozásának eredménye nagyon bizonyta­lan. Bonn nem siet a közös árak megállapításával: a me­zőgazdasági közös piac kér­dését összeköti a Nyugat- Európa és Amerika közötti vámtárgyalásokkal, azaz az úgynevezett Kennedy-forduló jóváhagyásával. Ilyen körülmények között De Gaulle és Erhard janu­ári találkozója mintegy biz­tosíték arra, hogy a brüsszeli tárgyalások esetleges kudarca esetén e­kerü­l­jék a nyílt kenyér­törést, ami sem Párizsnak, sem Bonn-nak nem érdeke. Johnson amerikai néger vezetővel tárgyalt Johnson elnök megbeszé­­­lyesítése terén tanúsított mű­lést, folytatott Roy Wilkins­ gatartásában. szelt a színes bőrűek hala­­­dásáért küzdő országos szö­vetség titkárával. Wilkins a megbeszélés után kijelentet­te, hogy a polgári jogok ér­vényesítéséről szóló törvény kongresszusi elfogadtatásáról nem esett szó. Johnson főleg a négerek munkalehetőségei­nek megjavítására helyezte a hangsúlyt. Ezzel a probléma­körrel foglalkozott alelnöki minőségében is, mert ő volt annak a Kennedy által fel­állított bizottságnak a veze­tője, amely a munkahelyek egyenlő elosztásának kérdé­seivel foglalkozott. Wilkina végül hangsúlyoz­ta, hogy bíznak az új elnök­nek a polgári jogok érve­ Repülőszerencsétlenség Kanadában Senki sem menekült meg A kanadai polgári légifor­galom történetében egyik legsúlyosabb szerencsétlensé­­ge zajlott le Montreal köze­lében. A montreali repülőtérről az esti órákban szakadó eső­ben szállt fel egy DC–8 tí­pusú utasszállító repülőgép, hogy utasait Torontóba szál­lítsa. Alig hat perccel az indu­lás után, amikor a gép még csak a repülőtértől mintegy 30 kilométerre fekvő Sainte Therese-nél repült körülbe­lül 300 méter magasságban, a környék lakói nagyerejű robbanásra figyeltek fel. A lezuhant és hatalmas láng­gal lobogó gép roncsát két órán át nem lehetett megkö­zelíteni. Az időközben kiérkezett mentőosztagok és a vizsgáló bizottság megállapította, hogy a repülőgép fedélzetén tartózkodó 116 személy kö­zül senki sem maradt élet­ben. A szerencsétlenség okát még nem tudták megállapí­tani.

Next