Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
Szovjet államférfiak távirata Dobi Istvánhoz és Kádár Jánoshoz N. Se. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke táviratban köszönte meg Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából küldött jókívánságait (MTI) Parlamenti küldöttségünk látogatásai Indiában Az Indiában tartózkodó magyar parlamenti delegáció, amelyet Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke vezet, ellátogatott a köztársaság Punjab államába. A küldöttség felkeresett több ipari létesítményt, köztük egy magyar segítséggel felépült árammérő gyárat is. Az állam vezetői fogadást és vacsorát adtak a delegáció tiszteletére. (MTI) 11 Lenz-Moser-féle szőlőművelésé A iKlffÜ SZEGED KÖRNYÉKI SZÖVETKEZETI GAZDÁK ü PVü LÁTOGATÁSA SZEKSZÁRDON Kisteleti, üllési, szatyiivázi szövetkezeti gazdák nagy csoportja látogatott el a Baranya megyei Szekszárdi Állami Gazdaságba, hogy tanulmányozzák a nagyüzemi szőlőtermesztés új eljárásait. A Szeged-környéki több ezer holdat kitevő szövetkezeti szőlőtelepeken is ezeket az új módszereket kell majd ugyanis alkalmazni. A Földművelésügyi Minisztérium, az Agrártudományi Egyetem és a Kertészeti, Szőlészeti Főiskola is ezen a napon rendezte meg az országos szőlészeti és borászati szakembereinek tudományos tanácskozását Szekszárdon. A tudományos tanácskozással egybekötött bemutatón kellett volna résztvenniök a szegedi járásbeli gazdáknak is, azonban a hosszú út miatt csak a bemutató végére érkeztek meg. Ennek ellenére több rendkívül érdekes tanulsággal szolgált ez a kirándulás. Itt láthatták először Móricz István üzemegységvettó-technikus mutatta be a vendégeknek a gazdaság Böregszubi, decsihegyi telepeit Elmondotta, hogy a Szekszárdi Állami Gazdaságban 1958-ban láttak hozzá komolyan a nagyüzemi szőlőtelepítésekhez. Azóta 1300 kataszteri holdra emelkedett itt a szőlőtermő terület Jelenleg mintegy 300 holdon dolgoznak még a régi, hagyományos módszerekkel, ezer holdon pedig a huzalos, kordonos megoldásokat alkalmazzák. A kordonos szőlőművelési eljárásokat többé-kevésbé még ismerik a Szeged-környéki szőlészgazdák is. Ellenben közülük legtöbben itt láthatták először a nemzetközi viszonylatban is rohamosan terjedő Lenz-Moserféle újszerű szőlőművelési rendszert s nagyon meg is nyerte tetszésüket. E módszer lényege az, hogy a szőlőtőke-fejeket nem közvetlenül — amint ez már hagyományos — a föld felett, hanem egy méter körüli magasságban alakítják ki, s a dróthuzalokon legyezőszerűen terítik ki a vesszőt. Ennek az eljárásnak mind a termelés biztonsága, mind pedig a minőség szempontjából óriási jelentősége van. Ismeretlen volt a fagykár A küldöttség megtekintette az egyik 8 holdas, decsi-hegyi Lenz-Moser-rendszerű táblát, s itt mondták el, hogy Moser-féle módszer kiválóan ez a terület, maga a lenz vizsgázott az elmúlt, különösen szigorú télen. Itt éppen a magas tőkék miatt teljesen ismeretlen volt a fagykár. Ugyanis a legnagyobb hideg mindig közvetlenül a talaj felszínén alakul ki. S miután a termőrügyek magasan a föld felett helyezkednek el, megmenekülnek a pusztulástól. Ilyen körülmények között felesleges a szőlők takarása is, ezáltal jelentős mértékben csökkennek a termelési költségek. A bor minősége pedig azért jobb ebben az esetben, mert a magas, szőlőfaszerű tőkék sokkal nagyobb lombozatot nevelnek, mint a hagyományosan kezeltek, így a napfény hatására a nagyobb lombfelület lényegesen több szőlőcukor termelésére képes. A helybeli szakemberek saját gyakorlatukból mondották el, hogy a magas művelésű, széles sorközű telepeken egy hold terület egész évi megmunkálásához átlagosan 40 munkanap szükséges, míg a nálunk is alkalmazott kisüzemi módszer évi holdankénti munkanapszükséglete 120—125. Nálunk is alkalmazható Móricz István fiatal üzemegységvezető-technikus elmondta azt is, hogy a Szekszárdi Állami Gazdaságban a jövőben az új telepítésekben már csaknem kizárólag a Lenz-Moser-féle eljárásokat alkalmazzák. A saját üzemegységében például 40 hold szőlőt ültetnek most, s ezt is mind a Lenz-Mosermódszer szerint kezelik majd. Tapasztalataink szerint a 240x60 centiméteres sor és lőtávolság a legjobb. A már említett 8 holdas táblát még két méter sorközzel telepítették. A kétméteres sorok között azonban csak az Olaszországból importált speciális szőlőművelő kistraktorokkal tudnak dolgozni. Nyilvánvaló azonban, hogy egész szőlőtermelésünket nem alapozhatjuk ezekre a drága olasz gépekre. A gazdaságban 3, sőt 4 méteres sortávolságokkal is kísérleteznek. Ezek azonban nem sokat ígérnek, éppen az egy holdra jutó alacsony tőkeszám miatt A látogatók problémaként vetették fel, hogy a legelterjedtebb alföldi szőlőfajták a kövidinka, a rizling, jellegzetesen törpe szőlők. Lehet-e ezeknek a fajtáknak a tőkefejek is felemelni az új módszer szerint? A Lenz- Moser-féle szőlőművelésnek két változata van, az úgynevezett makró- és a mikróeljárás. Az előbbi esetében egy méter magasságban alakítják a tőkefejeket míg a mikrómódszer szerint csak fél méter magasan sorakoznak egymás után a tőkefejek. S ez utóbbi minden bizonnyal alkalmazható a törpefajtáknál is. Érdemes volt... A Szeged-környéki vendégek szerették volna még megtekinteni a gazdaság oltványszaporító-telepét és pincészetét is. Hiszen ami itt van, számukra is már egészen közeli jövő. Erre azonban már nem jutott idő. Mégis az volt a véleményük: érdemes volt korán kelni, helyesen tette a szegedi járási tanács mezőgazdasági osztálya, hogy megrendezte ezt a kirándulást. A szekszárdi tapasztalatok komoly segítséget jelentenek a Szeged-környéki új szőlészeti nagyüzemek kialakításához. Csépi József Erősödnek a nyitrai és a szegedi főiskola kapcsolatai A Nyitrai Pedagógiai Főiskola és a Szegedi Tanárképző Főiskola közötti együttműködési szerződés alapján közel egy hónapja Szegeden tartózkodik Smelik Lajos, a nyitrai főiskola tanszékvezető docense. Látogatásának célja: a szegedi főiskola munkájának tanulmányozása és a szlovák nyelvi képzés segítése. Smelik Lajos, a főiskola szlovák tanszékén több nyelvészeti és stilisztikai előadást tartott, amelyekben egyebek között részletesen ismertette a hallgatóság előtt a magyarországi szlovák nyelvjárásokat is. Ugyancsak az együttműködési szerződés alapján tartózkodik néhány hete Csehszlovákiában a szegedi főiskoláról Vajda László tanszékvezető tanár. A szegedi professzor a nyitrai főiskola magyar tagozatának hallgatói részére tart irodalomtörténeti, esztétikai előadásokat. Javult a péksüteményellátás Jövőre több szakboltot nyitnak Szegeden A múlt hetekben észrevehetően javult a város péksüteményellátása. A változás azzal kezdődött, hogy a sütőipari vállalat először csak néhány üzletbe, később fokozatosan mind többe még nyitás előtt kiszállította a reggeli mellé való kiflit, zsemlét. Jelenleg már 17 bel- és külvárosi élelmiszerbolt előtt áll meg kora reggel a süteményszállító gépkocsi, s teszi le speciális kosarait az ajtó közelébe. Ezekben a boltokban szinte ugrássszerűen megnövekedett a fogyasztás. A kísérlet tehát kitűnően bevált, érdemes még jobban kiterjeszteni, minél több boltnál bevezetni. Néhány napja mozgó kifliárus is feltűnt a városban, az Anna-kúti és a Dugonics téri villamosmegállók környékén. Ez a próbálkozás azonban egyelőre még nem vált be. Mihelyt az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat megfelelő személyeket tud beállítani erre a munkára, ismét találkozhatunk mozgó süteményárussal. Ez a megoldás egyébként csak ideiglenes jellegű lenne, amíg megfelelő számú üzletet nem sikerül nyitni erre a célra a városban. Az már bizonyos, hogy a Somogyi és a Zrínyi utca sarkán levő édességbolt áruválasztékát január elsejével kibővítik kenyérrel, péksüteménnyel és palackozott tejjel. Jelenleg a bolt 9-kor nyit, akkor pedig reggel 6-tól este 6 óráig egyfolytában kiszolgálják a vásárlókat. A terv szerint a központi villamosmegállónál, a Széchenyi téri virágosbódé mellett zsemlét és kiflit árusító modern vonalú pavilont építenek jövőre. S ha a kerületi tanácsoknak is sikerül néhány olyan helyiséget biztosítani, melyeket a kereskedelem sütőipari termékeket és tejet árusító bolttá rendezhet be, a mozgóárusokra nem is lesz többé szükség. Októberben és november elején a sütőipari vállalat sorozatosan árusítással egybekötött árubemutatókat tartott az üzletekben. Ezek eredményeképpen bővült a süteményválaszték s különösen briósból és foszlós kalácsból sokkal többet vásárol a lakosság, mint eddig. A jog és demokrácia hangosainak A közvélemény hitelesített megfigyelése a mi társadalmunkban, hogy mindig azok lármáznak leghangosabban, mindig azok hivatkoznak törvényekre, jogokra, paragrafusokra, demokráciára és humanizmusra leggyakrabban, akik legkevésbé élnek és cselekszenek ezek szellemében. A napokban például egy középkorú nő verte fel a szerkesztőség reggeli csendjét és igazságtevésért kiáltott. Lobogtatta kezében az újságot, s nem éppen válogatott jelzőkkel tisztelt meg bennünket, mert elkövettük vele szemben azt a tapintatlanságot, hogy közzétettük a bírói ítéletet, melyben őt közveszélyes munkakerülésért és közönséges lopásért jó egynéhány hónapra elmarasztalták. Így aztán tudomást szereztek múltjáról a vállalatnál, ahová a bírósági eljárástól való ijedelmében sebtiben elhelyezkedett, s most kezébe nyomták a munkakönyvét. »Micsoda dolog ez? — verte az asztalt Jogom van a munkához, a becsületes élethez! Én szakítani akarok a korábbi életemmel! Vállalják majd a felelősséget, ha újra lopni kezdek? Valamiből mégiscsak meg kell élnem!« S mikor erre a szólavinára azt feleltük, hogy a becsületes, tisztességes élethez korábban is joga lett volna, meg sem hökkent. A világ legtermészetesebb dolgának vette, hogy őt, a megtévedt bárányt, jogainál, a társadalom emberségénél és segítőkészségénél fogva meg kell védeni az elbocsátással, a szerződés felmondásával szemben. Bűntudat, megbánás helyett követelt. Egy szót sem szólt viszont arról, hogy munkahelyén elhallgatta a bírósági eljárást, félrevezette a munkaadót, s olyan helyre került dolgozni, ahol a megbízhatóság, a becsület még a legkisebb munkakörben is elengedhetetlen. Ha nyílt lélekkel ment volna el a felvételre, eleve úgy állított volna be a személyzeti osztályra, hogy ez és ez történt vele, de megelégelte a könnyelmű, könnyű és bűnös életet, most nem került volna egy másik kellemetlenségbe. Legfeljebb elküldték volna egy gyárba, valamilyen fizikai munkára, ahol időt kapott volna a bizonyításra. Erről ugyan még most sem késett le, de ő, a munkához való jog alapján, egyre a felmondást, a szerződés felbontását sérelmezi. Ugyan hol tanulta meg ennyire a szocializmus emberiességéről szóló tételeket? Bizonyára abban az »iskolában«, amelyben a lakásüzer, aki évekkel ezelőtt szétszórta a családját, jó pénzen átjátszotta a lakást másnak, s most a lakástörvényt lobogtatja. Hivatkozik kiskorú gyermekeire, felesége betegségére, kis fizetésére, mindenre, csak arra nem, hogy az áruba bocsátott lakásért szerzett summát elitta, elszórakozta, gyerekeit pedig évekre az állam nyakába vetette. Neki is »joga van négy gyereke és kézimunkája után tisztességes otthonra! De vajon a társadalom ütötte el ettől a jogtól? • Megbíráltak és leválasJJtottak egy munkahelyi vezetőt nemrégiben, mert goromba, embertelen volt a beosztottjaival, kénye-kedve szerint helyezgette és váltogatta őket. A gyűlésen ez az ember a humanizmusra apellált. Legyenek vele türelmesebbek, adjanak időt a bizonyításra, mert az emberségesebb, mint máról-holnapra leváltani valakit. Nem lehet igaz, hogy ő erre csak most, saját sorsán keresztül jött rá. Tanulta a szemináriumon, felmondta az értekezleten ezt az elvet. Gyakorlati fontossága csak most vágódik az agyába? Lehetne sorolni a példákat, hiszen nagyon sok ilyen prófétája van a jognak és az emberségnek. Különösen akkor, ha a személyes érdek játssza a prímet Ilyenkor rátalálnak az emberek a megfelelő paragrafusra, amely enyhít és magyaráz és feloldoz. Másokkal szemben nem jut eszükbe mindez. De nemcsak ez — a jog, az emberség, a demokrácia másik oldala sem. Ezeket a fogalmakat »szólóban« fogják fel, nem úgy, mint amelyek párban járnak. Talán közhely, de mégis illik rá emlékeztetni az esetek kapcsán, hogy a jog fedezete, garanciája a szocialista társadalomban a kötelesség, a demokráciáé a fegyelem, a megértésé a szigorúság. Az egyik erősíti a másikat A mesében sincs olyan társadalom, amely csak jogokat ismer. Olyan emberek viszont a valóságban is vannak, akik a kötelességnek nagyon nagy örömmel és kajánsággal fordítanak hátat. Megtanulják, hogy mi jár, s követelik az úton-útfélen, mások jogainak rovására. Azt hiszem, kézenfekvő a következtetés, hogy például a munkához való jog éppen a munka kötelességének gyakorlásából született meg. Abból, hogy milliók dolgoztak és dolgoznak új munkalehetőségek megteremtéséért. Az erkölcsi érzék teljes híján van, aki évekig élt bűnös módon, lopásból, csalásból, s egyszerre azzal az igénnyel lép fel, mikor már ezt az életformát egyébként sem folytathatja, hogy ő meg akar javulni, s neki ehhez ilyen meg olyan munkalehetőségre van szüksége. Tett azért valamit, hogy az a lehetőség megszülessen? És az említett lakásigénylő? Helyére tett három téglát is a nagy munkalázban? Amíg mások a kelő nappal kezdték rakni a falat, fésülni a kendert, fejni a tehenet, söntéspultnál könyökölt, féldecizett az eltékozolt lakás árából. S az ilyen embereknek most nemcsak jogok, hanem extra jogok kellenének! Mindenkit megelőzve tessék nekik lehetőséget adni, hogy dolgos polgárok lehessenek, hogy fedél legyen a fejük felett, hogy hibáik, társadalom elleni vétkességük ellenére se érje őket semmi hátrány! Ilyen igényekre minden jóérzésű ember fejet ráz. Mert a munka társadalmában csak az követelhet, aki tesz valamint a közös asztalra, És valahogy így vágjgyünk a demokráciával. Az emberek meghatározó többsége örül annak a közéleti légkörnek, amely honossá vált nálunk, kedvére van és kedvet ad munkájához, közhasznú igyekezetéhez. Arra igyekszik felhasználni, hogy alkotókészségét még teljesebben kibontakoztassa, munkája árán még jobban boldoguljon. De van egy töredék, amely fonák módon gondolkodik. Azt mondja magában, ha itt demokrácia van, szabadabban lehet élni, több az elnézés, nagyobb a megbocsátásra hajló készség, széles kaput lehet nyitni az alantasabb ösztönöknek is. Jobban lehet üzérkedni, kupeckedni, bátrabb kézzel lehet a közös vagyonhoz nyúlni, merészebb nyelvvel lehet politizálni a rendszer elenében. Polgári értelemben fogják fel a demokráciát, miszerint a ravaszabb, az erőszakosabb nagyobb részt tud kihasítani a jóból. Csakhogy ezzel az »elmélettel« egyedül vannak, ezt sem az állam, sem a közvélemény nem hitelesíti számukra. Mi a nagyobb demokrácián a jó emberi tulajdonságok nagyobb szabadságát értjük. A hulipánkodás, a fenegyerekeskedés nem fér meg ebben a kategóriában, sem az élő?ség, sem a kártékonyság' Hiába visítanak olykor . demokrácia korl hozásai.') Az emberek tudják, hogy amikor kétnényen lesújt a törvény a tokifajokra, az útonállókra, a politikai l. hősökre, ezzel éppezeket a többség demokráciáját édelmezi és erősíti. az szemben, akik éppen ez >len cselekszenek. Sem részvét, sem megértés nem lerém számukra a közvéleményben. Milyen demokrácia 1* lenne az, amely nyíltan versenyezhetne a teremtő jószándék és a bürtd, kártevés, a humanizmus és a gengszterizmus, a becsületes munka és a legszemtelenebb élűsdség? Ismerjük ennek életgyakorlatát, saját múltunkból is, a világ jelenéből is. Szomorú szenzációval lepte meg a világot, éppen a közelmúltban! Nem konokság, nem abszolút értelmetlenség és türelmetlenség ez mégsem. A megtévedtek jószándékát úgy vesszük, mint szembefordulást cselekedetükkel, s megadjuk a szükséges segítséget számukra, hogy beilleszkedjenek a tisztességes, dolgos életbe, de a jog hangosait, a szemtelen pimaszokat visszautasítjuk S még csak azt sem engedjük meg, hogy egyesek kijátsszák a társadalmi jóindulatot, s a szemünkbe nevessenek. Semmilyen türelem nem végtelen, semmilyen megbocsátás nem örök Az mindig a megváltozott embernek szól, s a változás mértékének függvénye. A bizalom előleg amely addig jár, amíg béres munkával és jogainkhoz mer kötelességeinkhez illő életformával pontosan törleszti részleteit, akinek szól. Erkölcsi kölcsön tehát, amitől erkölcsi kamatot várunk Hiszen nálunk a jognak és a demokráciának nemcsak betűje van, eredeti, egyedülálló szelleme is. Bennük foglaltatik a sokat idézett humanizmus, áthatja ezeket a fogalmakat a megértés, a segítőkészség, a jóindulat. Morális kategóriák ezek melyekre csak az hivatkozhat, aki szintén felfogja a jog és a demokrácia erköl» elemeit is, s azok szellemben él és dolgozik. A viszony tehát a kölcsönösségen alapszik. S jóllehet, jogrendszerünk nem különböztet meg ilyen és olyan embereket, a társadalom átlagpolgáraira méri a jogokat és a kötelességeket, a demokráciát és a fegyelmet, az előbike gyakorlására és idejére csak olyanok hivatkozatnak meggyőződéssel, aki az utóbbiakkal is rendben vannak. SZ. SIMON ISTVÁN I Vasárnap, 1963. december L DÉL-MAGYARORS 20 0 3