Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
Megalakult a TIT idegen nyelvi szakosztálya Az idegen nyelvek tanulása iránti nagy érdeklődés, valamint a megyében működő mintegy 300 idegen nyelvszakos tanár társadalmi összefogása és továbbképzése indokolttá tette, hogy a TIT Csongrád megyei szervezete keretében önálló szakosztály alakuljon, mely tegnap a TIT szegedi klubjában tartotta első ülését és azon Fenyvesi István főiskolai docenst választotta elnökéül. A szakosztály vezetőségébe választották még dr. Zánthó Róbertet, dr. Benedek Miklóst, dr. Szarka Jánost, dr. Alpár Gyulát, Fábián Miklóst, Krékits Józsefet és Nagyajtósi Istvánt. Fenyvesi István a szakosztály feladatát ismertetve rámutatott, hogy az élet mindinkább előtérbe állítja az idegen nyelvek tanulását Csongrád megyének és Szegednek országosan is figyelemre méltó eredményei voltak az idegennyelvi oktatásban mind a múltban, mind a jelenben. A nyelvoktatás problémáinak megoldásában a Csongrád megyei nyelvtanárok országosan is a legmozgékonyabban az élen haladnak. Ezután vázolta azokat a feladatokat, amelyek a szakosztály előtt állanak a több száz nyelvoktató összefogása, szakmai továbbképzése, valamint a TIT nyelvtanfolyamai szervezési és tartalmi vonatkozása tekintetében. Hamarosan elkészül a Petőfi sugárút új járdája Szegeden a Petőfi Sándor sugárút gyalogjárdáit — a Napkörúttól a Vértanúk teréig — újra aszfaltoztatja a III. kerületi tanács. A kivitelező a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat útfenntartó részlege. A régi járdaburkolatot még a nyáron felszedték, majd ezután rakták le az új aljazatot, alakították ki a járdatükröt, s építették meg a szegélyt. Viszonylag hosszú időn át volt „meztelen” a Petőfi Sándor sugárútnak ez a szakasza, s a lakók már aggódtak, hogy talán elfelejtkeztek a járda aszfaltozásáról. A városgazdálkodási vállalat a sugárút egyik oldalán már elvégeztette az aszfaltozást. A másik oldalon most dolgoznak az aszfaltozók. A vállalat Dorozsmai úti főzőtelepén naponta kétszer főznek burkolóanyagot, s a főzés üteme szerint burkolják a járdát a munkások nappal, illetve még éjszaka is. Dr. Hammer Fidél, a városgazdálkodási vállalat igazgatója arról tájékoztatott, hogy a Petőfi Sándor sugárút gyalogjárdájának aszfaltozásával tulajdonképpen nem maradtak el, mert a vállalásuk december 31-ig szól. Tekintve, hogy az új járda alapját elkészítették még jó időben, az aszfaltozást nem késlelteti a beállott fagy sem. Előreláthatólag a jövő hét közepéig elkészülnek az aszfaltozók a Petőfi Sándor sugárút gyalogjárdáinak felújításával. A veszekedős titkár Nevét, szülőfalujától kölcsönözték-e ősei? — nem tudom. Annyit azonban megéreztem: Pu.«grás»ez méltó fia Szeri Antal. Ennyi rátermettséget, belső tüzet, szervező- teremtő nyugtalanságot, közösségszeretetet ritkán láttam alföldi parasztfiúban. KISZ-titkárnak teremtetett. A pusztaszeri fiatalok közösségi, szervezeti életének, tanulásának és szórakozásának örökmozgó szószólója. Kis motorján hol itt, hol ott tűnik fel. Érvelés veszekszik a tsz-elnökökkel, a szövetkezeti gazdákkal, ha az ifjúsági munka ügye megkívánja. Mert veszekedni gyakran kell! m — Lassan kikiáltanak a falu csavargójává. A társadalmi munkának nem sok becsülete van a falusi gazdasági vezetők szemében. Két traktorista KISZ-titkárunk van a tsz-ekben, gyakran makacs viták árán engedik el egy-egy előadásra, közösségi munkára — jegyzi meg. — S mindez nem kedvetleníti el? — Nem. Ha valami nem megy úgy, megmérgelődöm, és csakazértis sikerre viszem. — Makacs a munkában, kitartó az elhatározásában. Bevallom: álmosságra, közöm+bösségre számítottam a pusztaszeri ifjúság szervezeti életében. Hiszen nincs KISZ-szobájuk. A művelődési otthon egyik helyiségét — mely délelőtt szükségtanterem szerepét tölti be — „kiáltották ki” ifjúsági klubbá. Délutánonként szolgálatba lép a zeneszekrény (lemezjátszó, magnó), asztali futball, este pedig a televízió. — Itt gyűlünk össze csütörtökön és vasárnap. 30—35 fiatal összeverődik. Szórakozunk. L. Nos, ez hivogatónak jó. De ezen túl van-e valami? Örömmel tapasztaltam, hogy Pusztaszeren valóban él a KISZ. Sőt, a fiatalok észrevétetik magukat munkában, szórakozásban egyaránt. Októberben szüreti felvonulást rendeztek a faluban, majd 35-en utaztak Szegedre színházi előadásra. Ők gondozták a községi parkot, 3000 facsemetét ültettek a tszmajor és a sportpálya körül. Egy magára maradt öregasszonyt fel-felkeresnek és elvégzik házánál a férfimunkát. Szerveztek olyan társadalmi munkát is, ami „vihart” vetett, de „termést” aratott. A nyáron a szőlőkapálás lassan indult. A Petőfi Tsz ifjai önkéntesen hozzákezdtek. A tagok egy része zúgolódott aztán ők is sietve munkához láttak, nehogy terület nélkül maradjanak... Ugyanígy történt a gabona hordással. Többen bunkósbottal fenyegettek a tábla végén, amiért ingyen gyűjtöttük össze a kééket. Majd nekik is hordaniok kellett, ha munkaegységet akartak — magyarázza nevetve. ■ Persze, sokan lebecsülik ezt: olyan nagy dolog nyolc hold szőlőt megkapálni, 12 holdról a gabonát összehordani? Csak a gazdasági hasznát látják. Pedig többet ér tettük nevelő, példamutató ereje. Téved, aki azt gondolja: pusztán az öntudatra, lelkesedésre apelláltak. Nem. A társadalmi munkában dicséretes fiatalokat méltóan jutalmazták. Íme: 1961-ben 3 napos kirándulás Észak-Magyarország tájain. 1962- ben 18 parasztifjú 2 hétig nyaralt a Balaton mellett. 1964-ben 16 fő számára turistautat szerveztek Csehszlovákiába. Idén pedig 33- an üdültek Fonyódon. Tehát érdemes volt tavaly együtt dolgozni a fiatalok 2 holdas paprikaföldjén, idén pedig a 2 hold kukoricában. A szórakozás és nevelés jó lehetőségeit kínálja a zeneszekrény és a televízió. Érdekes műsorokat rögzíthetnének magnószalagra: egy-egy televízió előadássorozat számára rendszeres hallgatókat szervezni, lemezhallgató délutánokat rendezni. Csupán egy-egy szakértő kéz kellene. „Kéz” ugyan még akadna — inkább a „szívvel” van baj. — A pedagógusok segítenek? — Nemigen jönnek közénk ... Elfoglalt emberek. A fiatal tanítónők talán bátortalanok. — Vagy inkább közömbösek. — Hát... így nagyon erős. Pedig ez az igazság — hagyja helyben Szeri Antal. Akad ugyan egy „fehér holló” Bárdos Marika személyében. Kedves tanítónő, 3 éve él Pusztaszeren, részt vállalt az ifjúság szervezeti életében. Fiatal szobatársát, Masa Irén tanárnőt is magával hozta. Jenei Katalin és Balogh Magda azonban sohasem kopogott be a KISZ-szervezetbe. Otthon rádióznak, kötnek, vagy órára készülnek. — Nem ismerjük a fiatalokat. Meg velünk egykorúak s talán nem is hallgatnának ránk — mosolyognak zavartan. — Ha itthon ülnek, soha nem ismerik meg. Valahol el kell kezdeni — jegyzem meg. Fiatalságuk és pedagógus-voltuk kétszeresen kötelezi a 60 KISZ-ista, a falusi ifjúság művelődésének, szórakozásának segítésére. Vonatkozik ez a szárnyéknaimi tanyai iskola fiatal pedagógusaira, a Szabó házaspárra is, akik nagyon ritkán „érnek rá" tanyai KISZ-istákkal törődni, ötletet, fantáziát, szakszerűséget kiktől várhatnak a falusi fiatalok, ha nem a pedagógusoktól? Balogh Ödön Arany, briliáns, ezüst felvásárlás Szeged, Kárász utca 13. sz alatti ÓRA. ÉKSZERBOLTBAN ! november 22-től 27-ig fővárosi szakértő közreműködésével! Bp. 650 habkobót a divat ARA: 960-1000 Ft-ig! 5653/MH Leleplezett gépkocsiüzérek Barna Péter — volt budapesti divatáru nagykereskedő fia — 1949-ben disszidált, majd az idén áprilisban hazalátogatott Ausztriábó. Visszautazása előtt megismerkedett Pohony Nándor büntetett előéletű budapesti autójavító kiaiparosva, aki felajánlotta, hogy hajlandó Nyugatról becsempészett Opel gépkocsikat korláton mennyiségben értékesítésre átvenni. Barna, miután visszautazott Ausztriába, főleg svájci rendszámént „szerencsésen” át is küldött a határon autókat. Az értékesítéseknél fiktív ajándékozó leveleket használtak fel az eladók. Barna mintegy 770 ezer forintot vett fel a gazdára talált gépkocsikért. Ebből csaknem 100 ezer forint haszonhoz jutott. A nagyszabású üzérkedést a rendőrség leleplezte. Előzetes letartóztatásba helyezték Barna Pétert, Puhony Nándort, s az eladásban közvetítő, pl. vásárló Pankucsi Ernő miskolci anyagbeszerzőt, Gombás Márton, Messznger Gábor és Pulai István budapesti kisiparosokat. Hat gépkocsit lefoglaltak, hetet zártlá vettek, s javasolták a gépkocsik elkobzását. Budapest és Szeged, után: Győr is hasznosítja a hévizet Ezerkilencszázhatvan óta rohamosan épül a Dunántúl egyik legnagyobb , legszebb városa: Győr. Nemcsak ipari létesítmények nőnek ki egymás után a földből, hanem modern, korszerű fürdőtelepet is létesítenek a négy folyó találkozásánál. Budapest és Szeged után a harmadik város Győr, ahol kísérletesnek a geotermikus energia felhasználásával, komplex alkalmazásával. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleménye indította el ezt a fejlődési folyamatot. Az első 2 ezer méter mélységű termálkút vizéről ugyanis megállapították, hogy alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, mely jodion tartalmánál fogva a jódos gyógyvizek csoportjába sorolható. A víz kovasavtartalma is jelentékeny, tehát hasznos, gyógyvíz. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Vízügyi Főigazgatóéig az első kút után újabb 2 ezer méter mélységű termálkutat fúratott. Az új kút üzembe helyezéséhez és a termálvíz hasznosításához a MÉLYÉPTERV már elkészítette a tanulmánytervet is. Tovább akarják bővíteni a fürdőtelepet, melynek jelenlegi vízfelülete már 3324 négyzetméter, 4320 köbméter hévízben fürdőzhetnek a látogatók. A Magyar Fúvósötös hangversenye Szegeden A Vili. Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny fúvósötös részlegének első helyezettje, a Magyar Fúvósötös szerepelt péntek este a Tisza Szálló koncerttermében kirobbanó sikerrel. Az együttes tagjai különkülön is kitűnő művészek: fölényesen kezelik hangszerüket és nagyszerű ízléssel muzsikálnak. Lajos Attila (fuvola) finom színei, Pongrácz Péter (oboa) hangszert meghazudtoló nagy dinamikai skálája. Kovács Béla (klarinét) meleg, hajlékony hangja. Fülemile Tibor (fagott) bravúros staccatói és Tarjáni Ferenc (kürt) hihetetlenül biztos, gikszermentes játéka tökéletes alapot teremtenek az együttes munkához. Közismert, hogy a fúvósötös-irodalom igen szegényes. Ez a péntek esti koncert műsorán is érezhető volt: hat mű közül mindössze három volt eredeti alkotás, a többi átirat. S az átiratok közül is csak Farkas Ferenc Régi magyar táncok című darabja az, amelyik telitalálat. Kesztler Lőrinc és Maros Rudolf átiratai is jól sikerültek, csak nem éreztük, hogy Haydn, illetve Chr. Bach muzsikáját törvényszerűen ennek az öt hangszernek kell tolmácsolnia. Dávid Színházi sáiit-je elég keveset mondó, Azáros Musica leggiera-ja szellemes. A koncert befejező, egyben legértékesebb műsorszáma Hindemith Egy kis kamarazene című kompozíciója volt. Vántus István Szabó Miklós tárlata A Képcsarnok szegedi üzletének rendezvényei közül a helyi művészek egyéni bemutatkozói váltanak ki legnagyobb érdeklődést. Ezeknek a negyedévenkénti kamarakiállításoknak sikerei is jól tükrözik azt az egyre növekvő figyelmet, amely városunk közönsége részéről, itt élő festőink munkássága iránt megnyilvánul. Az őszi évad tárlatainak keretében Szabó Miklós, ismert szegedi akvarellista újabb tájképeit láthatják. Aki szereti a természet naturális szépségeit és nem igényli a látvány szubjektív átköltését, az maradéktalanul képes élvezni a kiállítás reális szemléletű alkotásait. Szabó fontosabbnak tartja a józan valóságlátás szerinti komplikálatlan ábrázolást, mint a fantázia szövevényes álomvilágának asszociatív elemekkel történő felidézését. A mesterségbeli határozottságot, a hagyományos eszközökkel való képépítés biztonságát ugyancsak többre becsüli, mint a klasszikus művészet értéknormáit elvető, avantgard szellemű formakísérletezéseket. Ennek kapcsán hangulatrögzítő művei inkább megnyugtatóan gyönyörködtetnek, semmint valamiféle izgalmat okozó érzelmi-gondolati áramütést keltenének bennünk. Szabó Miklós világos koloritú természetportréi tájegységileg bár igen változatosak, mivel a szelíd ívű Tisza-parttól kezdve, a romantikus hatású tattól tengerszemig, gyorsan futó ecsetjével sok tájrészletet megörökített, mégis ezeknek nem a földrajzi kánonjnuk a döntő, hanem éppen úgy, mint egy-egy csöndes udvarbelsőjének vagy felülről nézett geometrikus háztetősorának — elsődlegesen a mindent betöltő fény és árnyék a réstében kezelt variációgazdagsága ad nyomatékos hangsúlyt. Temperáinak ás akvarelljeinek ezüstös tónusokká nemesedő, választékos szinkultúrája leginkább a szabadtéri játékok környezetét elénk táró lapjain konstatálhatók. Zöld lombú vegetációkat és napsugaras kikötőket derűs frissséggel megjelenítő képek, a mostani borús eaée napokban, kedélyemél értékükben meghatványozódnak. Sz. Z. Kik legyenek rövid történetem hősei? Talán az, aki most is ott áll a stráfkocsi bakján, s magából kikelve ütlegeli lovait? Vagy a lovak? Ezek inkább a szenvedő hősök. Talán egy nemlétező harmadik, ki a többet ésszel, mint erőszakkal elv alapján megmagyarázhatná a vezetőnek, hogy a feljáró közepén álljon meg, s pihentesse állatait, ahelyett, hogy habosra verné szegény, jobbra-balra toporgó hámosok testét... Így megy ez már kezdettől fogva. Vagy tizenöt éve hallgatom a múzeum alagsorából, délelőttönkint, úgy 10 óra tájban, hogyan csattog az ostor, röpködnek a káromkodások, ha megjelenik a város felől egy-egy két lovas kocsi, szénnel vagy fával megrakodva. A lovacskák már szokva vannak ehhez, ha városnéző vendégeink nem is. Kesej, meg a Sárga, jól táplált igáslovak, nem afféle kistermetű tanyasi macskalovak, mintha tisztában lennének azzal, ami ezután következik. Pontosan a hiteljáró közepén megállnak. Pihennek. Fújtatnak. S mi történik most. A kocsivezető nevükön szókongatja tán állatait- Csalogatja csemegével Macsi paripáit? Nem. Talán segítséget remél a járókelőktől? Azok közönyösen haladnak el, legföljebb, ha meg is állanak, csupán azért, hogy hallgassák védett városképünk kisérőzöngéjét. Miből áll ez? Eleinte szikrázó patkócsattogással vegyes ostorsuhogás, megerősödő tempóban, éktelen ordítozással. A végén ütemes, artikulátlan, hörgésszerű hangok törnek elő az elfakult arcú vezetőből, ami hasonló ahhoz, amilyeneket az ember a fővárosban, a ragadozó macskák ketrece előtt hallhat: — Áoúú!..! Áoúú!... Áoúúú ...! Nehéz ezt leírni is, hiszen nem is emberi hangok! Cs. Gy. Csalogatja csemegével,. Közdjük vendégeinkkel, hogy november 1S-én, hétfőn este az őszi vendéglátó hét keretében az Alföldi ETTEBEHBEJi (Seeehenspl tér ».) magyaros ételekből imiHmimfilítimumtmnmiiHimni vacsorát rendezünk Szegedi gulyas — koltatvári tSltfttt ksposzt* — brassói aprópecsenye — hájas kifli. Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat. a. ura Sasára*», 13*. novmber 7^fitL’MAQYAMfttíiAQ 5