Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
Nyolcezer ötszáz hold termését várják• Szezonkezdet a paprikafeldolgozóban Ládák, sorokba, oszlopokba rakva, telibes-tele virító piros csövekkel — ilyen tájban ez a kép fogadja a látogatót a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat telepén. Ezekben a nyárvégi, koraőszi napokban tart a paprikaszüret, tehergépkocsik járják a Szeged-környéki piros mezőket, hordják a vidék ékességét és érdekességét — a fűszernek valót Megkezdődött a paprikaszezon. Ez mindig új áramlást visz a Vállalat életébe, noha a feldolgozási munka folyamatos, hisz éven át zúgnak a gépek, a paprikamalmok. Mint Szabó József, a szárítóüzem vezetője elmondta, 130 „paprikás” dolgozik a szeletelős szárítógépek mellett. Nehéz, nagy figyelmet igénylő munka ez. Legutóbb a hagyma került sorra; a hagymaszárítmány gyártásában derekasan helytállt a kollektíva, amelynek idén már valamennyi brigádja a szocialista címért versenyez. Most van a hagymafeldolgozás dandárja, s egyidejűleg a paprika premierje is. A szegedi üzem mostantól fokozatosan áttér a beérkező paprikaszállítmányok szárítására, mialatt a makói telep tovább folytatja a hagyma szárítást. Ez is értékes fűszerünk: a hagyma keresett cikk a nyugati piacokon is. Az idei terv 520 tonna szárított hagyma előállítása, ehhez nem kevesebb, mint 440 vagon nyersanyagot kap és dolgoz fel a szegedi vállalat. Eddig 11 vagon nyerspaprika érkezett, jobbára Csanytelek és Kistelekről, amelyeket korán érlelő földként tartanak számon a paprikások. Ez még csak a kezdet kezdete, a szeptemberi terv már 450 vagon paprika begyűjtésével számol. Az előzetes termésbecslést a közeli napokban végzik majd el a szakemberek, így még nem lehet képet alkotni a várható mennyiségről. Sajnos attól kell tartani, hogy nem érik el a tavalyi holdankénti átlagot: a nyári aszályt megsínylik a paprikamezők. Fűszer ennek ellenére lesz elegendő, hisz idén 8500 kataszteri holdról — a tavalyinál 1400 holddal nagyobb területről — „aratnak” a vállalattal szerződést kötött parasztok. Az előkészületek rendben megtörténtek a paprikaszezonra. Az átvételt és szállítást alaposan megszervezték, itt bent pedig elvégezték a gépek nagyjavítását Minden készen várja az új termést a szegedi üzemben, s mivel egyébként senki sem veszi észre, hadd áruljuk el: a most kiszállításra kerülő őrleményekben már lesz egy kis új, idei paprika is. S. M. A mezőgazdasági kiállítás tükrében: A hazai növénytermesztés Egy-egy mezőgazdasági kiállítás — ez immár hagyomány — nemcsak a ma és holnap eszközeit, termelési eljárásait, módszereit tárja a látogatók elé, hanem öszszegez is, hogy a megtett út áttekinthető legyen, s így pontosabban tudjuk, milyen módon is haladhatunk gyorsabban, biztonságosabban. A kiállítás növénytermesztési bemutatói is ezt teszik. Növekedtek az átlagok A pavilonba lépve felirat stlik a szembe „A növénytermesztés eredményeit az előző öt év átlagához képest 15—17 százalékkal kell növelni!” Terveink tehát 1970- ig a növénytermesztés jelentős fejlődésével számolnak. S ez érthető, hiszen ennek az ágazatnak a termékei alapvető fontosságúak. A búzáról aligha kell bővebb bizonygatás. De érvényes a növénytermesztés fontosságáról szóló megállapítás a takarmánytermesztésre, s az iparinövény-termesztésre is. A takarmánytermesztés alakulása ugyanis erőteljesen meghatározza az állattenyésztés helyzetének alakulását, az ipari növények termesztésének jelentőségét pedig egyetlen adat is világosan bizonyítja: a könnyűipar hazai, mezőgazdasági eredetű nyersanyagból fedezi alapanyagainak háromnegyed részét. Közismert: a mezőgazdasági termelés a szocialista átalakulást követő esztendőkben számottevően fejlődött. S ebben jelentős szerepe volt a növénytermesztésnek is. A holdanként emelkedő hozamok jól jelzik: szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinkben néhány év alatt mennyit haladt előre a növénytermesztés. Hogyan tovább? A nagy kérdést minden gazdaság számára: hogyan tovább? Erre keresik a választ a termelőszövetkezeti, állami gazdasági küldöttségek, a kiállítást látogató mezőgazdasági dolgozók, vezetők. A növénytermesztési bemutatók is igyekeznek választ adni. S a válasz itt sem recept sem séma, de alkalmas arra, hogy tanácsot, ötletet adjon az útkeresőknek. Csaknem lehetetlenség a növénytermesztési bemutató minden részletét a kérdések sokaságát még csak megemlíteni is, a búza azért „megérdemli” ezt. Nemcsak azért mert az idei esztendő tanulsága szerint nagyüzemeink többsége kitűnő búzatermesztő lett, hanem azért is, mert a jövő esztendő termésének megalapozása napirendre került már termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban, s a vetéselőkészítés és a vetés alapvetően meghatározza a végső termés sorsát A kiállítás bemutatói jelzik: megvan a lehetősége annak, hogy az idei 14 mázsán felüli országos búzatermésátlag ne csak véletlen eredménynek számítson. Másik szemünkkel a takarmánynövényekre Miközben egyik szemünkkel a kenyérgabonára tekintünk, vitathatatlan, hogy a másik szemünkkel a takarmánynövényekre kell figyelnünk. a szakemberek többségének az a véleménye, hogy a legtöbb eddig kihasználatlan lehetőség éppen a takarmánytermesztés, takarmánybetakarítás terén kínálkozik mezőgazdaságunkban. Az igaz, hogy a legfőbb abraktakarmánynövény, a kukorica terméshozama kedvezően alakult az elmúlt években. Az idén viszont a nagy szárazság miatt lényegesen kisebb terméssel számolhatnak a gazdaságok, már et tavaly. Egyik feladat — éppen az idei tapasztalatok alapján is — a biztonságosabb kukoricatermelés. Ennek módszereiről — öntözés, fajta, műtrágyázás — jól tájékoztatnak a bemutatók. A kiállítás növénytermesztési bemutatói tanulságos, szép látványt nyújtanak. Érdemes megszívlelni a bemutatók mondanivalóját, mert akkor, ami ma biztató ígéret, holnapra valósággá válhat. A. I. Tanévnyitó a tanárképző főiskolán Szegeden tegnap délben a Szabadság Moziban tartotta a Szegedi Tanárképző Főiskola évnyitóját. A tanévkezdésen részt vett Deák Béla, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium, a társintézmények és a város kulturális életének képviselői. Az évnyitón megjelent diákokat, elsőéves hallgatókat Gaál Géza, a főiskola igazgatóhelyettese köszöntötte, majd dr. Szendrey János, a főiskola igazgatója mondott beszédet. Ezután került sor az 50 éves pedagógiai munkásságot jutalmazó aranydiplomák kiosztására. Huszonegy idős pedagógus, közte egy szegedi nevelő, Dózsa Antónia kapott aranydiplomát. A tanárképző főiskolára — ahol egyébként az idei tanévtől kezdve már valamennyi évfolyamon kétszakos képzéssel oktatják a tanárjelölteket , az idén 322 hallgatót vettek fel. Ebből 185-en humán, 137-en reáltagozaton kezdik meg tanulmányaikat. Arvásárlót szolgálja az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Interjú dr. Ács Lajossal, az ÁKF országos felügyelőjével Mint arról a Dél-Magyarország már hírt adott, a Minisztertanács kormányrendelettel módosította az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladatait, működését, hatósági jogkörét és szervezetét Erről tájékoztatott bennünket dr. Ács Lajos, a felügyelőség országos vezetője. Feladat: a fogyasztók érdekvédelme — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladata: a fogyasztók érdekvédelme. A termékforgalom új rendjéből adódóan bővül a felügyelőség hatásköre azzal, hogy kiterjed a piacon megjelenő, a fogyasztóval közvetlen kapcsolatba kerülő új eladók, az ipari és mezőgazdasági termelők, a nagykereskedelmi és termelőeszközkereskedelmi vállalatok tevékenységére is. Így a fogyasztók érdekvédelmét mindenütt képviselni tudjuk. Ismeretes, hogy a fogyasztói érdekek megkárosítása miatt eddig alkalmazott szankciók, intézkedési lehetőségek nem voltak elegendők. Ezért bővül az Állami Kereskedelmi Felügyelőség hatósági jogköre is. A kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy a felügyelőség az áruforgalommal kapcsolatos tevékenységet necsak a kereskedelmi folyamatban ellenőrizhesse, hanem már a termelő és szállító vállalatoknál is megvizsgálhassa. így mód nyílik a fogyasztók érdekét veszélyeztető folyamatok, jelenségek okainak feltárására, a hibák hátterének felderítésére és — szükség esetén — a megfelelő intézkedésekre. A jogtalan haszon sorsa — Úgy tudjuk, hogy a jövőben lehetőség lesz a fogyasztók károsításából eredő jogtalan nyereség elvonására. Ez nyilván hatékonyan segíti majd a fogyasztói érdekvédelmet. — Valóban, sokat várunk ettől a rendelkezéstől. Hiszen a jövőben így a fogyasztókat ért sérelmeket mindenképpen meg tudjuk torolni. Ha a megkárosított vásárlók személye megállapítható, kártalanítani lehet őket, ha pedig nincsen mód erre, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség az illetékes pénzügyi szerveknél kérheti a meg nem engedett nyereség elvonását. Hadd említsek néhány példát: Egy építőanyagokkal kapcsolatos vizsgálatunknál megállapítottuk, hogy a már kifizetett első osztályú tégla helyett egyes téglagyárakban a vevőknek másod-, illetve harmadosztályú téglát adtak el. A vizsgálat alapján tett intézkedésünkre a megkárosított vevők csaknem 100 ezer forintot kaptak vissza a gyáraktól. Egy másik esetben a másodosztályú citromot első osztályúként értékesítették. Itt természetesen nem lehetett megállapítani a károsodott fogyasztók személyét, közvetlen kártalanítására tehát nem volt mód — de az árdrágításból származó bevételi többletet a pénzügyi szervekkel elvonattuk a kereskedelmi vállalattól. Megelőzni és megszüntetni — Az a körülmény, hogy az ippar, a termelő és a kereskedelem kapcsolatában megszűnik az eddigi, úgyszólván minden feltételre, apró részletre kiterjedő soksok előírás, feszes szabályozottság, s helyükbe változatos tartalmú megállapodások lépnek; nyilván nehezebbé, összetettebbé teszi a Kereskedelmi Felügyelőség előtt álló feladatokat. Röviden talán azt válaszolhatnám: módszereinkben, egész tevékenységünkben magasabb színvonalra, vagyis nagyobb hatékonyságra kell törekednünk. Joggal várják tőlünk, hogy munkánk elsősorban megelőző jellegű legyen, hiszen a felügyelőség munkájának hatékonyságát is azt mutatja majd, milyen mértékben tudja feltárni és megszüntetni a fogyasztók sérelmeinek forrását. A munkának ez a megelőző, preventív jellege, az eddiginél sokkal nagyobb felkészültséget, magas szintű szaktudást kíván tőlünk. Országos hatáskör — Milyen az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezeti felépítése? — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezetileg közvetlenül a belkereskedelmi miniszter irányítása alá tartozik; önálló szervként működik (korábban csak a minisztérium egyik főosztálya volt), és hatásköre, ellenőrzési joga az egész országra, a belkereskedelem egész hálózatára , az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelemre, a vendéglátóiparra, az ipari vállalatok, üzemek és a nagykereskedelem üzleteire, a kisipari és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kereskedelmi tevékenységére, a piaci árusokra egyaránt kiterjed. — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezeti felépítéséről annyit, hogy minden megyében és Budapesten működik kereskedelmi felügyelőség. Ezek szoros kapcsolatot tartanak fenn a fővárosi és a megyei tanácsok kereskedelmi osztályaival, a területi kereskedelmet irányító egyéb szervekkel. Az ÁKF működése felett törvényességi felügyeletet gyakorol az ügyészség, amelyet a felügyelőség tájékoztat legfontosabb határozatairól, és véleményét is kikéri jelentősebb intézkedései előtt. A felügyelőség természetesen szorosan együttműködik a Belkereskedelmi Minisztérium szerveivel. A vevő se hagyja magát . A fogyasztók megkárosításának kiderítése és megakadályozása, illetve megelőzése az egész ország lakosságát közvetlenül érintő, általános társadalmi érdek. Minden területen, de itt különösképpen indokolt a társadalmi ellenőrzés. Kérdés: Hogyan lehet javítani a társadalmi ellenőrzés hatékonyságát? — Már most sem tudunk eredményesen dolgozni a lakosság támogatása, a hatékony társadalmi ellenőrzés nélkül. Ezért is köszönet jár a társadalmi ellenőröknek, akik eddig is hatékony, hasznos segítséget nyújtottak. Ezután még fokozni kívánjuk a társadalmi ellenőrök tájékoztatását, fejlesztjük képzésüket és emeljük irányításuk színvonalát. Az ügy a legnagyobb lépéssel akkor jut előre, ha maguk a fogyasztók is védelmezői lesznek saját érdekeinek. Ez minden fogyasztónak alapvető, legelemibb joga — éljen is vele — mondta befejezésül dr. Ács Lajos, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. Újlaki László GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Járda a Hajnal utcán Varjú Istvánné, Szeged, Hajnal utca 69 a szám alatti lakos, olvasónk, szerkesztőségünkhöz írt levelében azt tette szóvá, hogy miért nem aszfaltozzák végig utcájukat. Azt a felvilágosítást kapta ugyanis, hogy az utcának csak egy részén építenek aszfaltjárdát „Elképzelhetetlen számunkra, hogy mi mostohák lennénk, hogy az utca vége már nem érdemelne aszfaltot holott ez a rész a legrendezettebb. Ha mégis elkészítenék, mi itt lakók nagyon megbecsülnénk, virággal szépen beültetnénk ...” Mindjárt megnyugtatjuk olvasónkat, hogy nincs oka izgalomra, az aszfalt járdát egész utca hosszat megépítteti a IIII. kerületi tanács. Ez a munka még az idén elkészül, tehát az ott lakóknak — s ezt köszönettel veszik tőlük — módjukban lesz már a jövő tavasszal virágokat ültetni, járdaszegélyt készíteni. Mindezt Gladics József, a III. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának vezetője mondotta el érdeklődésünkre. Megromlott a tej A múlt hét első két napjain ismét több élelmiszerüzletből és még több olvasónktól kaptunk jelentést arról, hogy romlott volt a tejüzemből kiszállított tej. Kalász Sándorné Szeged, Faragó utca 14. szám alatti lakos olvasónk, a Petőfi Sándor sugárúton levő 1. számú boltban vásárolt tejre panaszkodott, s állítását igazolta Elek Péter üzletvezető is. Valóban hétfőn és kedden a palackozott tej savanyúan érkezett az üzletbe, s amint ezt észrevették, vissza is szállították a a még megmaradt mennyiséget a tejüzembe. A fogyasztóknak pedig — ha visszavitték a boltba — kicserélték a későbbi szállítmányból. Absolon Ottónak, a tejüzem vezetőjének tájékoztatása szerint a palackos tej egy részének megsavanyodása üzemi hanyagság következménye volt. Intézkedéseket tettek, hogy hasonló eset ezentúl ne forduljon elő. Kevesebb munkával a gazdaságosabb rakodás A 10. számú AKÖV tegnap, szombaton délelőtt Hódmezővásárhelyen, a vasútállomáson mutatta be azokat a legújabb gépeit, amelyek nagymértékben megszüntetik a nehéz fizikai munkát és alkalmazásukkal gyorsabbá, gazdaságosabbá válik a rakodás munkája. A meghívottak — a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság, a MÁV Vezérigazgatóság, a 8. számú AKÖV, a MÁV Szegedi Igazgatósága és a legnagyobb szállító felek képviselői — működés közben láthatták az ADK— 6.3 típusú, NDK gyártmányú autódaru munkáját és a T —172 típusú, a T—174 típusú, NDK gyártmányú vagonkirakó gépek működését. Az utóbbi napi 20 vagonos teljesítményével a pályaudvari rakodás egyik leghasznosabb gépe. Bemutatták a Vörös Csillag Traktorgyár forgó rakodógépét is, amely tolókanalával 3—4 perc alatt rak meg különféle szemcsés anyaggal egy tehergépkocsit. A gépbemutatót követően Elek György, a MÁV Szegedi Igazgatóságának helyettes vezetője köszöntötte a MÁV—AKÖV hódmezővásárhelyi komplex brigádját abból az alkalomból, hogy eredményeikkel másodszor nyerték el a komplex brigádok részére alapított vándorzászlót. Vasán»!», 1MT. szeptember 10. [>it]fASzARO/t5ZA95