Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-12 / 215. szám
Képzőművészeti körök országos kiállítása Hazai ábrázolóművészeti kultúránk helyzetét, fejlődését és problémáit nemcsak az oly sűrűn megrendezésre kerülő egyéni és kollektív tárlatok anyagának értékelésével mérhetjük le. A festészeti, grafikai és szobrászati bemutatókon a hivatásos művészek tárják alkotásaikat a közönség elé. A képzőművészeti körök Szegeden most nyitt országos kiállításán szereplő amatőr festők, grafikusok és szobrászok munkáiban inkább a nagyközönség vizsgázik — mivel a köri tagok innen kerülnek ki —, a vizuális kultúra terén szerzett elméleti és gyakorlati ismereteiből, ízlésből, műveltségből. Ha végignézzük a Móra Ferenc Múzeum háromszintes képtárát megtöltő tárlatot — melyet Karsai Zsigmond és Tóth Tibor festőművészek, valamint Zenei József művészeti főelőadó rendezett — megszilárdul bennünk az a vélemény, hogy a képzőművészeti ismeretterjesztés — nagyrészt az egyre fejletebbé váló hazai amatőr mozgalom hatására —, ma már magas színvonalúnak mondható. Ennek eredményeként az emberek esztétikai, ízlésbeli igényessége emelkedő tendenciát mutat Az irodalomés a zenekedvelők széles tábora mellett egyre többen szentelnek figyelmet a képeket, szobrokat bemutató tárlatoknak, múzeumoknak. A művészettel közvetlenül foglalkozó szakkörök tevékenysége iránt is fokozódott az érdeklődés. A több mint háromszázhatvan képet, szobrot és iparművészeti tárgyat bemutató amatőr kiállítás színvonala olyan figyelemre méltó, hogy e tárlatot a hivatásos művészeknek sem kellene szégyelliök. A zsűri közel kettőezerötszáz beküldött műből válogatta ki — a majdnem tizedrészére lecsökkentett — anyagot Persze még így is bekerültek olyan munkák, amelyek nélkül a tárlat minősége nem szállt volna lejebb, viszont a kiállítás összképe levegősebb lenne. A hazai amatőr művészek szegedi szereplése tematikai és műfaji, formai szempontból egyaránt sokrétűnek mondható. Karakterisztikus portrék (Aredgyesi Zsigmond, Farkas Pál, Albert András), az anyaság szimbólumát kifejező tanulmányok (László Anna, Katona Katalin), ecsettel vagy vésővel formált munkás-paraszt jelenetek (Kopcsa János, Zimán Tamás), dekoratív hatású csendéletek, szobabelsők (Perényi Anna, Koncz Zsuzsa, Szentmiklósy György), valamint városi és táji részletek (Serényi Zsigmond, Erdélyi Imréné) sorakoznak egymás mellett. A festmények, grafikák, szobrok és iparművészeti tárgyak esetenként valósághűen (Laborczy György, Mikmud Beáta, Liptói Tamás), illetve elvont szelleműen (Major Kamill, Árendás József, Antal Pál, Ősi László) ábrázolnak. Meglepetése a kiállításnak, hogy nemcsak országos, de bizonyos mértékben nemzetközi jellegű is. A képtár második emeleti termében ugyanis, német, lengyel, cseh és bolgár amatőr képzőművészek munkáit láthatjuk. Ezek sem mennyiségileg, sem az értékszint vonatkozásában nem érik el a mi legjobb körtagjaink általános színvonalát. Azonban figyelmet keltő festményeket, grafikákat és szobrokat — Hedusch Siegfried, M. Bratova, Willi Decker, Miroslav Hanus és mások alkotásait — itt is találhatunk. A legeredményesebben dolgozó köri tagokat — tizenöt amatőrt — a kiállítás megnyitása alkalmával oklevéllel és díjjal jutalmaztak. A szegediek közül László Anna, a tanárképző főiskola hallgatója kapott díjat és oklevelet. Úgyszintén megjutalmazták azokat a fővárosi és vidéki szakköröket, amelyek országosan a legsikeresebben tevékenykedtek. A képzőművészeti körök VII. országos kiállítása jól tükrözi a hosszú évek óta végzett vizuális nevelőmunka eredményeit Megható, sőt tiszteletet keltő, ha arra gondolunk, hogy mily sokan vannak olyan idősebbek és fiatalok, akik munkájuk után rendszeresen ellátogatnak egy-egy szakkörbe, hogy a művészetekben való elméleti tájékozottságukat és gyakorlati jártasságukat kitűnően képzett művész-tanárok irányításával tovább fejlesszék. Az ő révükön, illetve az amatőr kollektívák által is szélesül, növekedik a képzőművészeti ismeretterjesztés, országszerte egyre biztatóbban. Sebesi Zoltán Könyvtári együttműködés a szakmai tájékoztatás javítására A művelődésügy megyei könyvtári társadalmi bizottsága ülést tartott a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárában. Ezalkalommal Kirschner Márton Csongrád megyei könyvtárigazgató, a könyvtárközi bizottság titkára tartotta meg beszámolóját a megalakuló ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, majd Havasi Zoltán tudományegyetemi könyvtárigazgató, a Könyvtárközi Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdasági mechanizmus fokozottabb igényeket támaszt a könyvtárakkal szemben. Az eddigi feladatok mellett a regionális központi könyvtárnak, mint az egyetemi könyvtár is, a megyében működő könyvtárakkal karöltve, meg kell találnia azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik, hogy a különböző vezetési szinten dolgozó szakemberek gyorsan és differenciáltan jussanak információhoz, s így minél körültekintőbben alapozhassák meg döntéseiket.. A fentiek szellemében hozta meg a Megyei Könyvtárközi Bizottság határozatait. Ezek közül a legfontosabbak: a bizottság munkájának rendszeresebbé tétele, a jobb tájékoztatás érdekében az Egyetemi Könyvtár a Megyei Könyvtárral és a Somogyi-könyvtárral karöltve előtérbe helyezi a szakemberek információs igényeinek kutatását. Szorosabbra fonják az együttműködést a tanácsi és szakszervezeti közművelődési könyvtárak között A jövőben az egyes könyvtárak bizonyos állományrészéről tájékoztató kiadvány jelenik meg. A Könyvtárközi Bizottság fokozottabb figyelmet szentel a művészeti nevelésnek, és a szocialista brigádok műveltségi színvonala emelésének. Szentimai László Társaság a szép magyar nyelv ápolására Első vidéki fóruma Szegeden A szép és hibátlan beszéd kialakítását tűzte célul a második világháború után alakult Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság. Életrehívója az a ma már idős orvos professzor, dr. Réthi Aurél, aki azóta aktív részt vállalt a társaság fővárosi újjászerzésében, s aki vasárnap délelőtt Szegeden, a tanárképző főiskola nagytermében az első vidéki fórum megalakulásánál is bábáskodott A beszéd hibáinak javítására, a szép magyar nyelv ápolására kötött szövetséget három tudomány, mely évszázadokon át különkülön kísérletezett a maga területén, s éppen az együttműködés szükségességének felismerése, a határterületi szakmák kölcsönös tájékoztatásának célja vezette őket közös asztalhoz. A nyelvtudomány (fonetika), a gyógypedagógia (logopédia) és orvostudomány (foniátria) egy-egy szakágának szegedi együttműködési szerződésénél pedagógusok, orvosok, előadóművészek, énektanárok, gégeszakorvosok és nyelvészek adtak találkozót Szegeden a társaság „Délmagyarországi Decentrumának” alakuló ülésén. Tartalmas referátumok keltettek itt érdeklődést a társaság fővárosi vendégeinek meglepetésére váratlanul nagyszámú közönség körében, s máris elhangzott az első kritikai megjegyzés. Dr. Fónagy Iván, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője, a társaság alelnöke felhívta a figyelmet a „decentrum” szó helytelen használatára. A társaság elnökének, dr. Réthi Aurélnak vezetésével lezajlott ülésén megválasztották a máris 70 tagú (Budapesten 164-en vannak) Dél-magyarországi Csoport vezetőségét, melynek elnöke dr. Szabón József tanszékvezető docens, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Fül-, Orr-, Gége Klinikájának igazgatója, alelnöke dr. Nyíri Antal egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője lett. Munkásokat, alkalmazottakat keresnek Szakképzet* címfestőöket felvettünk állandó fmtitkára, lefcet nyugdijas» la. Magyar Aldrtó, ^«ede Kl*yó u. 2. s*. A Kend^rf»nő és Szövőipari vaj falut O .tenged, felvételre r«e ácsokat, ssuivd-comA›ó betanylókat, éjjeliőrödet, fe ffi sc<?édmunkásokat és 14—15 éve fiatalkoru fiúkat, lányosátjelentkezés a vállalat munkaendő gazdálkodójánál. 3$ 80« Cipész alj»- és felsőrészkészitő szakmunkásokat felveszünk. Április 4, Cipész és Papucs-készítő Rtsz, Szeged, Cserzy Mihály u. 30 b PR. 51T Építőipár segédmuunkásokat és rakodókat azonnali belépéssel alkalmaz a Szegedi Cpitó Ktsz. Szeged, Brüsszeli kft &. DK. 5Ii 15 m-es használható elektromotoros szállítószalagok állami vállalatnak könyvjóváírással, termelőszövetkezeteknek átutalással gyártelepen eladhatók. Mezőhegyesi Cukorgyár: DK 520 Szeretet, virág, nóta Jól sikerült az öregek napja a II. kerületben Negyedik alkalommal rendezték meg az idén a szegedi II. kerületben az öregek napját. Vasárnap a kora délutáni órákban fehér hajú, ünneplőbe öltözött nők és férfiak igyekeztek a meghívóban feltüntetett helyekre, hogy részt vegyenek a tiszteletükre szervezett ünnepségeken. A kerületi tanács egészségügyi állandó bizottsága, a szociálpolitikai albizottság, a pártszervezetek, a nőtanács, a Vöröskereszt, a lakóbizottságok tagjai hetek óta folytatták az előkészületeket, gondoskodtak helyiségekről, szereplőkről, dekorációról, virágról. Ugyancsak ők, meg az általános iskolák úttörői fogadták kedves szóval és virággal a meghívottakat A szociális otthonban Több mint hatszázan foglalták el a virágszegélyes kertbe helyezett székeket, mire kezdetét vette az ünnepség. A környékbelieket és az otthon lakóit dr. Tari Jánosné, a városi nőtanács titkára köszöntötte. Ezután Nővé Lajos és zenekara kíséretével Süli Józsefné magyar nótákat énekelt, az újszegedi kultúrgárda tagjai pedig táncbemutatóval, szavalatokkal, sanzonokkal szórakoztatták a vendégeket. A két legidősebbet, özv. Boross Antalnét és Sáfár Istvánt Csűri Joli és Magyar Zsuzsa úttörők virágcsokorral ajándékozták meg. Petőfitelepen A pártházban terített asztalokkal várták a meghívottakat, a vendéglátók meleg teával, süteménnyel kedveskedtek a mintegy kétszáz résztvevőnek. Daróczi Istvánné, a II. kerületi óvodák felügyelője ünnepi beszédében méltatta a szép szokást, hogy az egész évi gondoskodás mellett évenként egyszer ilyen hangulatos találkozóra is alkalmat nyújtanak a társadalmi szervek. A Gera Sándor és a Petőfitelep I. számú általános iskola úttörőinek szavalatai után Incze Józsefné magyar nótákkal szórakoztatta a vendégeket, akik közül sokan együtt énekeltek az előadóval. A legidősebbeket: Teleki Sándornét és Mészáros Jánost itt is virágcsokorral ajándékozták meg. A Móra Ferenc művelődési otthonban zsúfolásig megtelt a nagyterem, hatszáz környékbeli 65 éven felüli nő és férfi jött el, akiket Pálfi Károly, a Zalka Máté általános iskola igazgatója köszöntött. Kárpáti Mihály és zenekara kíséretével dr. Bárány Pál énekelt magyar nótákat, dr. Bárány Pálné pedig Petőfiverseket adott elő. özvegy Dani Jánosnénak, Molnár Antal 96 évesnek és Egedi András 97 évesnek adtak át virágcsokrot, s közülük özvegy Dani Jánosné meghatott szavakkal köszönte meg a kitűnően sikerült rendezvényt mindazoknak, akik annak létrehozásán fáradoztak. A vasútforgalmi technikumban Rókusról több mint nyolcszázan ott voltak a hagyományos ünnepségen. Hajdú Istvánná, a Kállai Éva leányotthon igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Ezután a Szegedi Nemzeti Színház művészei közül Berdál Valéria és Berki Irén énekszámokkal, Kovács Gyula pedig élvezetes konferálással teremtett jó hangulatot. Az énekszámokat ifjú Lakatos Béla és zenekara kísérte. A legidősebbek közül Fábián Albertnét és Kercsik Ferencet köszöntötték virágcsokorral. • Mind a négy helyen vidám hangulatban ért véget a II. kerület idei öregek napja, s ez elsősorban a szervezők, közreműködők lelkes társadalmi munkájának köszönhető. Az ünnepeltek, haza indulva otthonaikba, valamennyien megígérték, hogy jövőre is ott lesznek. K. J. (Somogyiné felv.) A szociális otthon udvarán rendezett ünnepségen virágcsokrot adnak át a két legidősebbnek: özv. Boross Antalné 94 éves és Sáfár István 86 éves meghívottnak Közlekedési balesetek Halálos baleset történt Szegeden, a Petőfi Sándor sugárút végén. Dobó Kálmán jugoszláv állampolgár személygépkocsijával a késő esti órákban nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedett Összeütközött a kerékpárral vele szembe jövő és csellengő László Sándor 57 éves, Szeged, Kiskárpáti utca 12. szám alatti lakossal, aki olyan súlyosan sérült, hogy a helyszínen meghalt Az ügyben a vizsgálat folyik. Az árokban kötött ki az E— 5-ös út mentén, Balástya közelében a Budapesti Kölcsönző Vállalat XX 01-52- es rendszámú személygépkocsijával Márkus János amerikai állampolgár. A síkos úton elvesztette uralmát a kormány fölött, s előbb az árokba, majd a fának szaladt a kocsival. Vele utazó felesége súlyos sérülést szenvedett. Kisteleken, a benzintöltő állomásnál beleszaladt egy előtte haladó és fékezni akaró személygépkocsiba az ugyancsak gépkocsival közlekedő ifj. Szatmári János, Dóc, Bodorszék 104. szám alatti lakos. A látási viszonyoknak nem megfelelő sebességgel közlekedett személygépkocsijával Kisteleken dr. Sándor Zsigmond, Makó, Mikes Kelemen utca 19. szám alatti lakos. Egy előtte felbukkanó világítás nélkül haladó kerékpáros miatt hirtelen fékezésre kényszerült, majd átcsúszott az út baloldalára, s összeütközött egy szembejövő személygépkocsival. Az ügyben a vizsgálat tart. Rondó ölelkező, egymásba kapcsolódó kulcsolódó dallamok: ez a rondó. A téma felcsendül, később visszaté aztán többször újra megismétlődik, szabályosan és szigorúan, a kompozíció, az alkotás rendje szerint. Zvonimir Berkovic jugoszláv rendező új filmjében így ismétlődnek és kapcsolódnak a motívumok, a történések, az emberi sorsok, az élet kisebb és nagyobb, jelentősebb és jelentéktelenebb eseményei, derűs és komor mozzanatai. Nemcsak szerkezetében, konstrukciójában, hanem atmoszférájában, hangulatában is egy zeneműre vagy egy lírai versre emlékeztet leginkább ez a film. Hősei — a művész és felesége, meg a bíró — magányos. Új film célt tévesztett emberek, akik sivárnak és üresnek érzik életüket. Történik velük valami, s ettől majdnem megváltozik az életük, a sorsuk, de aztán kiderül, hogy ami tisztító viharnak indult, csak kevéske szél volt, amely éppencsak felborzolta csendes életük tükrét. Mint a rombóban a téma: a film végén visszatér a régi helyzet, az unalom, a sivárság, a nehezen elviselhető, üres napok A film fő ereje a hangulatteremtés, az elegáns szerkesztés, a kitűnő fényképezés és a stílusos színészi játék. Három tehetéges színészt ismerünk meg a filmből: Steve Zigont (bíró), Milena Drovicsot (feleség) és Reija Basicsot (művész). ö. L. Kedd, 19*7 watender 11. Ott-MACTáHOJKZ** 5