Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-01 / 230. szám
Rusk—U Thant megbeszélés e New York (Reuter, AP) Rusk amerikai külügyminiszter hétfőn a világszervezet székhelyén több mint egy órán át tanácskozott Vietnam problémaköréről U Thant ENSZ-főtitkárral. A megbeszélésről a sajtótudósítóknak később beszámoló amerikai külügyminiszter azzal tért ki a kérdések elől, hogy — mint mondotta — csak röviden érintették Vietnamot. Beavatottak azonban tudni vélik, hogy Rusk „óvatos megfogalmazásban bíráló megjegyzéseket tett U Thant Vietnammal kapcsolatban elhangzott nyilvános megnyilatkozásairól”. A Rusk által „érdekesnek, élénknek és barátságosnak” minősített találkozón megvitatták még a főtitkárnak azt a javaslatát, hogy az állam- és kormányfők csúcsértekezletének előjátékául a négy nagyhatalom külügyminiszterei tartsanak konferenciát. Busk elmondotta az újságíróknak, hogy a javaslatról még nem döntöttek, s minthogy nincs még jelen New Yorkban az összes külügyminiszter, a kérdésről nem tartottak konzultációkat. Jónás Belgrádban a Belgrád (MTI) Franz Jonas osztrák köztársasági elnök Tito jugoszláv államfő meghívására hétfőn délelőtt hatnapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. Az osztrák enököt a belgrádi repülőtéren Tito és a jugoszláv politikai élet számos más vezető személyisége fogadta. Jonas Belgrádon kívül Szlovéniába és Horvátországba átogat, s körútját Brioniszigetén fejezi be. A Jugoszlávia és Ausztria közötti hivatalos politikai tárgyalások első részét Belgrádban, zárószakaszát pedig Brioniban bonyolítják le. „A szocialista tábor részei vagyunk" Smrkovsky beszéde • Prága (MTI) A müncheni diktátum 30. évfordulóján, hétfőn este Josef Smrkovsky, a csehszlovák nemzetgyűlés elnöke televízió- és rádióbeszédet mondott Beszéde elején megállapította, hogy 1938-ban a csehszlovák kormány és köztársaság elnöke sajnálatos módon nem élt a védekezés lehetőségével, nem kereste a módot hogyan vehetné igénybe a Szovjetunió által felajánlott segítséget. Megállapította, hogy ..Münchenben a kapitalista Nyugat elárulta és feláldozta Csehszlovákiát A Nyugat törekvése az volt hogy a német támadást mindenekelőtt a Szovjetunióra irányítsa, az egyetlen nagyhatalomra, amely felajánlotta a segítséget és vállalt kötelezettségeinek teljesítését Csehszlovákiával szemben, s amely a munkás- és antifasiszta mozgalommal együtt hűségesen állt Csehszlovákia oldalán és a müncheni egyezményt sohasem ismerte el”. Csehszlovákia háború utáni újjászületéséről szólva Smrkovsky megállapította, hogy ebben — az egész Hitler-ellenes koalícióból — a Szovjetuniót illeti a legnagyobb érdem. Hangoztatta, hogy e harcban született meg a csehek és a szlovákok széles nemzeti frontja, amelyben joggal szerezte meg a vezető szerepet a Csehszlovák Kommunista Párt Kijelentette: „Soha nem szűntem meg lelkesedni a pártért, a szocializmusért, nem változtattam meg sohasem kommunista magatartásomat és mindig is lelkesedtem a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti jó kapcsolatokért”. Smrkovsky hangsúlyozta, hogy egy kérdésben egységesnek kell lenni: mindkét részről gyorsan túl kell jutni a kritikus ponton és lépésről lépésre azon kell munkálkodni, hogy felújuljanak a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti jó kapcsolatok és elháruljanak ennek útjából az akadályok. „A szocialista tábor részei vagyunk, azzá lettünk történelmi fejlődésünk alapján. Ezt az egész világ elismeri, és mint tényt, tudomásul is veszi” — mondta, majd így folytatta: „Csehszlovákiának érdeke a szocialista közösség konszolidációja, amelynek a valóban baráti, következetes proletár internacionalista kapcsolatok elvein kell alapulnia”. Emlékeztetett a németekkel fennálló évszázados szomszédságra is. Az NSZK- ban — mondta — működnek veszélyes befolyásos erők, amelyek a müncheni egyezményt jogilag érvényesnek tekintik, amelyek közel állnak a revansizmushoz és a hitlerizmushoz. Az NSZK kormányának politikája a szocialista országok számára veszélyt jelent E veszéllyel szemben felléptek eddig is és fel fognak lépni ezután is a szocialista országok közös politikájukkal Beszéde befejező részében a szónok hangoztatta, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetből van kiút és ez a moszkvai megállapodás. Hangoztatta: a jövőben határozottan vissza kell verni a szocialistaellenes erőket és nem szabad megengedni, hogy szélsőséges radikálisok tevékenykedjenek. A Brit Munkáspárt kongresszusa elvetette a kormány ár- és bérpolitikáját • Blackpool (MTI) Hétfőn az Ír-tenger partján fekvő Blackpool „vurslivárosban” megnyílt a Brit Munkáspárt 67. évi kongresszusa. A jelenlegi légkörben négyévi munkáspárti uralom után és mindössze két és fél évvel az új országos választás végső határideje előtt a pártvezetőség kétségbeesett kísérleteket tesz a kiábrándult munkáspárti tömegek visszahódítására. Ezt tükrözi a „Haladás és változás” című kiáltvány is, amelyet Georges Brown volt külügyminiszter, a párt alvezére terjeszt a kongresszus elé. A hétfői megnyitó ülésen Tennie Lee asszony, a párt elnöke megnyitó beszédében hangot adott az általános fásultságnak. Az elnöki megnyitót váratlan „ünneprontás” zavarta meg: az ország minden részéből érkezett bányászok több tucatnyi küldötte a rendezőket félretolva benyomult az ülésterembe és zajosan tüntetve követelte, hogy szüntessék be a tárnák bezárását A tüntetőket rövid tusa után eltávolították a teremből. Délután a kongresszus hosszas vita és tömbszavazás után 5 098 000 szavazattal 1 124 000 ellenében, tehát 4 000 000-es szavazattöbbséggel elfogadta a közlekedési dolgozók, a kazánkovácsok és több más szakszervezet együttes javaslatát, amely felhívja a kormányt, hogy hatálytalanítsa a bérbefagyasztó törvényeket, vagyis elvetette a munkáspárti kormány egész munkaellenes 41- és bérpolitikáját Néhány héttel ezelőtt hasonló impozáns többfiéfigd szavazott a kormány ellen a szakszervezetek 100. kongresszusa is. A szavazás eredménye — bár a kormányt semmire sem kötelezi — súlyos erkölcsi csapás a Wilson-kabinet tekintélyére. a kínai nép ünnepén • Peking (MTI) „A Kínai Népköztársaság megalakulásának 19. évfordulója alkalmából üdvözletünket küldjük a testvéri kínai népnek — hangzik a magyar forradalmi munkásparaszt kormány távirata, amelyet a kínai nép ünnepén a KNK Államtanácsának küldött. — A Kínai Népköztársaság megalakulását az egész haladó emberiség a haladás, a szocializmus történelmi jelentőségű győzelmeként értékelte. A magyar nép elismeréssel adózik a kínai népnek a szocializmus építésében elért eredményeiért és további sikereket kíván országépítő munkájához. Péter János külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Csen Ji külügyminiszternek. 3000 kilométer olajvezeték • Kairó (UPI) Kairóban vasárnap este négyórás minisztertanácsot tartottak Nasszer egyiptomi elnök vezetésével. Az ülésen jóváhagyták azt a tervet, amelynek értelmében több mint 3000 kilométer hosszú olajvezetéket építenek a Szuezi-öböl és Alexandria között A vezeték egyik célja részben ellensúlyozni azt az évi mintegy 100 millió fontnyi (240 millió dollár) veszteséget, amelyet a Szuezi-csatorna lezárása okoz. Az előzetes szerződést hétfőn írták alá egy angol tőkéscsoporttal. Az olajvezeték 1970-re készülhet el. Mi ? MIKOR ? 19M. OKTÓBER 1., KEDD - NÉVNAP: MALVIN HŰVÖSEBB IDŐJÁRÁS Tárható időjárás kedd estig: nyugat felől felszakadozó felhőzet, már csak szórványosan előforduló esőkkel. Fokozatosan megélénkülő, északnyugatira, északira forduló szél. A nappali felmelegedés délkeleten is gyengül. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 13—17 fok között. A Nap kel 5 óra 43 perckor, és nyugszik 17 óra 24 perckor. A Hold kel 13 óra 43 perckor, és nyugszik 0 óra 00 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 425 cm. (Áradó.) NYOLCVAN ÉVE, IBM. október 1-én született Turóczi-Trostler József Kossuthdíjas irodalomtudós. Már középiskolai tanárként értékes tudományos munkásságot fejtett ki, a folyóiratokban sűrűn megjelenő tanulmányai, cikkei ezt kezdettől fogva tanúsították. A frontról hazatérve, 1917-ben az egyik budapesti napilap irodalomkritikusa lett, a Tanácsköztársaság idején pedig egyetemi tanár. Az ellenforradalom megfosztotta egyetemi katedrájától, csak vidéken, tanárként taníthatott. A felszabadulás után visszakapta egyetemi tanszékét és elnyerte az akadémiai tagság megérdemelt, már régen kijáró rangját. Elsősorban a világirodalom és a magyar irodalom összefüggéseivel, a népköltészeti kutatásokkal foglalkozott. SZÍNHÁZ Nemzeti: Pillangókisasszony. Kodály-operabérlet. (7).______________ MOZIK Szabadság: A nagymenő. (Színes olasz—francia, fél 4, háromnegyed 6 és 8.) Fáklya délután: Fekete tulipán. (Színes francia, 2 és 4.) Fáklya este: Fekete tulipán. (6 és 8.) VIDÁMPARK Nyitva 13 órától 21 óráig. BALESETI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett,személyeket a n. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. Petőfi rádió Kossuth 4.30 Hírek. 4.32 Hajnaltól reggelig ... 5.00 Hírek. 3.30 Reggeli krónika. 3.45 Falurádió. 6.00 Hírek. 6.45 Hallgatóink figyelmébe. 7.00 Reggeli krónika II. 7.13 Körzeti Időjárás. 7.30 Új könyvek. 8.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.17 Suha Balogh Kálmán népi zenekara játszik. Jászladányi József énekel. 8.30 Műhold-felvételek a Kárpát-medence időjárásáról. Dr. Tanczer Tibor előadása. 8.00 Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. (Ism.) 9.43 Bemutatjuk új fúvósfelvételeinket. 10.00 Hírek. 10.10 Zenekari muzsika. 11.00 Régi naplók nyomában. VI. Tűrök emigrációban... Az Ifjúsági Radio dokumentumműsora. 11.35 Kórusok és hangszerszólók. 12.00 Hírek. 12.15 Car és ács. Részletek Lortzing operájából. 13.00 A világgazdaság hírei. 13.06 Klasszikus kínai költők versei. 13.32 Sárosi Katalin és Vico Torriani énekel, Slava Kunst zenekara játszik. 11.01 Rosa Ponselle Verdi: A trubadúr című operájából énekel. 14.15 A Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa Kodály Zoltán műveiből énekel. 14.25 A kutatóballon nyomában és más érdekességek. Az Ifjúsági Rádió műsora. 14.45 Muzsikáló fiatalok. 15.00 Hírek. 15.15 Robert Casadesus Ravel-műveket zongorázik. 15.49 Zárt tárgyalás. Dokumentumműsor. 16.49 ÚJ kórusfelvételeinkből. 17.00 Hírek. 17.05 Afrikai kérdőjelek. Forgács Marcell előadása. 17.20 Holnap közvetítjük . . . 17.40 Elisabeth Schwarzkopf Mozart-áriákat énekel. 18.00 Zalai munkáshétköznapok. 18.28 Könnyűzenei Híradó. 19.00 Esti krónika. 19.30 A Szabó család. 20.00 Népzenei Magazin. 20.40 A Magyar Rádió és Televízió esztrádzenekara játszik. 21.05 Gondolat. A Rádió Irodalmi lapja. 21.45 Tánczene. 22.00 Hírek. 22.20 A dzsessz világa. 22.49 Éjszakai műszak. Helyszíni közvetítés a Rákosrendezői pályaudvarról. 22.53 Wagner: Lohengrin. — Szerelmi kettős a III. felvonásból. 23.19 Könnyűzene. 24.00 Hírek. 6.19 Debussy-Szonáta. 4.30—8.M Azonos a Kossuth Rádió műsorával. 10.00 Schubert —Berté: Három a kislány. Daljáték. Közben: 10.53 Fiatalok Stúdiója. Az üveghang. Mózsi Ferenc rádiójátéka. 11.67 Az operaközvetítés folytatása. 12.21 Házunk tája: A Faurádió műsora. 12.41 Dallal-tánccal a világ körül. 13.20 Haydn: D-dúr, „Óra” szimfónia. 13.47 Vízállásjelentés. 14.00 Kettőtől hatig. 18.00 Hírek. 18.10 Hanglemezgyüjtők 20 perce. 18.30 A történelem tanúi — Veres Péter. 18.53 Verbunkosok, nóták. 19.35 Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny győzteseinek hangversenye. Kb. 22.00 Operettrészletek. 22.23 Tartalmas élet vidéken. Raffsz Sarolta íróval beszélget Bolond Edit. 22 38 Szervénszky Endre: II. vonósnégyes. „Kötelező” népszavazás Görögországban • Athén (AFT, UPI) Görögországban vasárnap tartották meg a népszavazást a katonai junta által előterjesztett alkotmány-tervezetről. A hétfő reggelig beérkezett adatok szerint a szavazásra kötelezetteknek körülbelül 23 százaléka nem jelent meg az urnáknál annak ellenére, hogy szigorú büntetéseket helyeztek kilátásba a távolmaradóknak. A leadott szavazatok 94,9 százaléka „igen” volt Papadopulosz görög miniszterelnök a vasárnapi „kötelező” népszavazás eredményeinek nyilvánosságra hozatala után hétfőn rádióbeszédet mondott. Papadopulosz szavait a UPI úgy értelmezi, hogy a katonai kormány a népszavazás eredményét a hatalom további megtartására vonatkozó mandátumnak tekinti, amelyhez nincs is szükség választásokra. "71TÉVÉ , Budapest 8.95 Iskola-tv. Orosz nyelv (Alt. isk. 6. oszt.) Hogy hívnak? Családunk. 9.55 Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) Az erő. 11.03 Történelem. (Alt. tbk. 6. os.l.) Királyság születik. 13.10 Orosz nyelv, (km.) 14.35 Fizika. (Ism.) 15.50 Történelem. (Ism.) 17.5« Hírek. 18.05 ICwfilm. 18.15 100 kérdés — top felelet. 18.40 Radar. Fiatalok érdekvédelmi műsora. 19.00 Esti mese. 19.13 Zalának délhajlatán. 19.35 volpone, avagy a pénz komédiája. A Kecskeméti Katona József Színház előadása, felvételről. 20.55 A színnelben: Tvhíradó. 22.40 Tv-híradó — 2. kiadás. Belgrád 17.45 Rajzfilm. 18.05 Hét nap. 18.20 A Világ a képernyőn. 19.00 A zeneirodalom gyöngyszemei. 20.35 Dokumentumfilm. 20.50 Francia film: Cleo 5-től 7-ig. Bukarest 15.30 Iskolásoknak. 16.00 Ipari szakembereknek. 16.30 Angol nyelvoktatás. 17.00 Ifjúsági adás. 18.00 Folytatólagos film. A vikingek. 18.30 Közvélemény. 18.50 Románc-est. 19.15 Varieté-program. (Egyenes közvetítés Bécsből.) SEB TÓTH BÉLA 14 rikkancs Egy szegedi újságárus félszázados emlékei újságokról, szerkesztőkről, történelemről —örténelmi , őszirózsás emlékezés, nagy jubileum ideje közeleg: forradalom, a KMP megalakulása és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása óta ötven esztendő múlt el. Szerkesztőségünk felkérésére Tóth Béla, a jeles szegedi író megidézi a kort, az előzményeket, a nagy történelmi fordulókat — kisember szemetel. Beszélgető partnere, Tandari Péter szegedi lakos, aki mint rikkancs szaladozott városszerte annak idején a legfrissebb hírekkel. Emlékeinek felidézése közel elevenen, a mindennapok hitelességével bizonyítja, hogyan és mire készült a történelem, mit érlelt és mit végzett. A rendkívül olvasmányos írást napi folytatásokban közöljük. O Tandori Péternek hívnak, hatvannyolc éves vagyok, ezt nem magamtól mondom, mert kérdés nélkül nem szoktam beszélni. Azért beszélek, mert olyan felől érdeklődtek tőlem, amihez vélek valamit, hiszen az életemről faggatnak. Az életem meg azért érdekes ennek a kérdezgető úrnak, aki leírja amit mondok, mert éppen 1900-ban születtem, így azonos vagyok a jelen századdal. Vele csöpörödtem, vele korosodtam. Azután azt mondja a faggató, hogy azért is érdekes az én életem, mart wutetgstpua fcgg&g. mindig szegedi voltam, saját tapasztalataimból tudom az eseményeket. Ebben is lehet valami, ha az majd a későbbiek során elválik. Mivel se dicsekvő, se világokos nem voltam soha. Aztán a magam belátása szerint nem is nagyon érdekes az én életem. Mert bizonyosan élt Szegeden még nagyon sok ember, ilyen korú mint én. Talán nem azon az úton jártak, amin én, ezért az én beszélőkémet nem is ismerhetik. Különben azt tartom, hogy velem nem történt soha semmi érdekes. Nem nyertem g lotteren, nem építettem a vasúti hidat, nem voltam én híres semmiben sem. Csöndesen ballagott az életem, ahogy a Tisza megy örökösen lefelé. Így aztán, amit én a szememmel, tapasztalásommal összeszedtem a szegedi világról, talán nem is sok embernek érdekes. Ezt abból gondolom, hogy időnként, ha a gyerekeimnek figyelmeztetésül a sorsomról szóltam, csak legyintettek. Nem lebecsülésképpen, hanem mert a világ útjai már nem olyanok ma, mint az én fiatalkoromban. Az én cselekményes emlékeim őnekik már poros padlásokról lekerült himi-humiknak tűnnek csupán. Meghallgatják, de olyan mintha az én gyerekkori fűzfámból font bölcsőmet akarnám az unokám alá tenni. Hát arra nem lehet gondolni sem. A mai menyecske azt mondaná rá: elmentem már apám, avval a kacattal! Mai napság nem kell az ócskaság. Elkötyögött fölötte az idő. Az én legkisebb unokám, épp ez a negyedik, már francia típusú kocsiban lakik. Attól persze lehet még rendes ember belőle, igazán begyepesedett fejű fajankó lennék, ha abban a hitben élnék, hogy csak dagasztó teknőben ringatott gyerekből tesz a vacate-De szóljon rám, ha kalandoskodok, mert kicsit képzelődős ember voltam világ életemben. Egy dologról száz másik eszembe jut, aztán amit mondani kezdek, nem bizonyos, hogy az a legfontosabb. Szóval az ősökről is szóljak? Nagy okom soha nem volt a családfa ágazatait bogózgatni. Apai nagyapám még a zákányszéki homokon volt nyája juhász, de amikor apám is maga szelte volna már a kenyerét, a juhászat leszorult az árokpartra. A legelőket fölszántották, bevetették rozzsal, miegyébbel. Így apámat behajtotta az élet a városba. Ez a víz után volt, amikor éppen nagyban cicomázta magát a város. Kellett a sok kéz. Apám építkezéseknél volt tedd ide, núzd oda. De leginkább föltalálta magát a vízparton, meg a hajón. Nagy szállítások jöttek kővel, homokkal, építőanyagokkal ide. Járta a Marost, a Kőröst, a Tiszát. Keresgetett. 1892-ben jött Szegedre, 1899-ben házasodott össze anyámmal, akit Csernus Piroskának hívtak. Rácországból, Fetrovácról került Szegedre cselédlánynak a Gyuritza Sándor „Segítő Boldogasszony patikájában”. Én voltam az első gyerek. Utánam következett öt fiú és három lány A szülők már nem, de mi Tandari gyerekek mindannyian elünk. Az Alföldi utcában árendás házban laktunk. Anyám mindig patikusoknál dolgozott, mert ha a gazda változott is, Piros maradt, akár bármelyik tégely vagy portörő mozsár. Mert anyám eltanult a patikusoktól kenőcscsinálást, vízdesztillálást, főzetkészítést, és sok mindent. Nem mondom, hogy akár patikus is lehetett volna. Az akkori világ emberei nem voltak olyan nagyra a tudományukkal mint a maiak. Azok, persze a szegényebb rétegbeliek, inkább kisebbre húzták magukat, mint amekkorák voltak, hogy legalább láb alatt ne legyenek. A maiak nem szeretem, hogy így van, nagyobbat akarnak mutatni, mint a valóság. Csak bámulom, hogy minek ez. Nekem visszataszító, amikor a kis zöldfülű, de legidősebb fiúunokám textiltechnikus létére azt füllenti dicsekvésből a lányoknak, hogy ő mérnök. Meg is pirongáltam érte. De csak a vállát rángatja. Azt mondja, így többre becsülik. De csak az első pillanatban. Úgy is kitudódik, hogy ki vagi’, kisebb leszel előttük, mint amekkora a valóságban vágy, szamárcsikó! [Folytatjuk.)