Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-01 / 230. szám

Ösztönzés az újításokra A SZOT előtt a mozgalom kérdései Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a SZOT székházában. Az ülés napirendje első pontjaként az újítómozgalom helyzetéről előterjesztett jelentés szere­pelt. A jelentést az Országos Találmányi Hivatal és a SZOT termelési osztálya kö­zösen készítette olyan széles körű vizsgálat alapján, amelyben a szakmai szak­­szervezeteknek és a szakszer­vezetek megyei tanácsainak közreműködésével 252 válla­latnál, illetve termelőegység­nél mérték fel az első fél­évi tapasztalatokat. A vizsgálat megállapításai szerint a tavaly december­ben hozott kormányrendelet, amely az újítómozgalommal k­apcsolatos kérdéseket sza­bályozta, egészében megfele­lőnek bizonyult. Számos ko­rábbi kötöttséget feloldott, lehetőséget adott az újítók díjazásának változatos for­máira, csupán fő kérdéseket szabályozott, lehetővé téve ezzel, hogy a részkérdéseket a vállalatok a sajátosságaik­nak legmegfelelőbb módon rendezzék. Az egyik legjellemzőbb észrevétel az, hogy az újí­tási rendelet nem biztosítja a műszaki dolgozók jogvé­delmét. Ebből a meggondo­lásból eredően, a műszakiak részéről nagymérvű vissza­húzódás tapasztalható. A megvizsgált vállalatoknál a műszaki fejlesztéssel hiva­tásszerűen foglalkozó dolgo­zók a tavalyi első félév 4460 újítási javaslatával szemben az idei esztendő első felé­ben csak 1901 javaslatot nyújtottak be. Az is igaz, hogy a műsza­ki beosztású dolgozók nem kérhetnek jogvédelmet olyan feltételek mellett, mint a többi újítók, de ez sem a rendelet hibája. Hiszen a rendelet kötelezte a vállala­tokat ennek a kérdésnek a szabályozására is. Ennek el­lenére kivétel számba men­nek az olyan vállalatok — mint például a Magyar Ál­lami Pincegazdaság —, amelyeknek újítási szabály­zata konkrét rendelkezéseket tartalmaz ebben a tárgyban. Ezzel szemben teljes mér­tékben jogos az a kifogás az újítási rendelettel szemben, hogy egyes szakaszai nem eléggé szabatosak, többféle értelmezésre adnak lehetősé­get, és így jogbizonytalansá­got teremtenek. Éppen ezért készítették el és adják ki rövidesen a rendeletét ma­gyarázó kézikönyvet. A vizsgálat szerint a 252 vállalatnál az idei első félév­ben az elfogadott újítások 77 százalékát valósították meg szemben a tavalyi első hat hónap 91 százalékos realizá­lási arányával. Ennek leg­főbb oka az, hogy az idén már nem lehet az újítások hasznosítása kedvéért korlát­lan mennyiségű túlórát igénybe venni, a béralapot túllépni stb. De az újító­mozgalom vállalati tervszerű irányítása keretében ez a probléma is megoldható. Jogos a közlekedési, mező­­gazdasági és kereskedelmi vállalatoknak az a kifogá­sa, hogy ők egyéb iparágak­kal ellentétben a­­ bázis-bér­színvonalat meghatározó bér­tömegbe nem számíthatták be az 1965-ben és 1966-ban kifizetett újítási díjak átla­gát. Az a korlátozás pedig hogy ez az átlag nem halad­hatja meg a bértömeg fél százalékát, igazságtalan és egyenlőtlen helyzetet terem­tett. A SZOT elnöksége a to­vábbiakban megtárgyalta a szocialista brigád­vezetők or­szágos értekezletének előké­szítéséről szóló előterjesztést. A javaslat szerint az érte­kezletet a jövő év márciu­sában tartják meg Vegyipari együtt­működés Hazaérkezett a Szovjet­unióból az a magyar vegy­ipari, kőolajfeldolgozó ipari és gyógyszeripari szakértők­ből álló küldöttség amely dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese ve­zetésével a napokban Moszk­vában tárgyalt az illetékes szovjet minisztériumok kép­viselőivel. A tárgyalások eredményeit összegező jegyzőkönyvek­ben az 1971. és 1975. közti évekre rögzítették a két or­szágot érdeklő terméksza­kosítási és együttműködési javaslatokat, valamint a köl­csönös termékszállítási aján­lásokat. Különösen nagy je­lentőségű a petrolkémiai együttműködésre kidolgozott szakértői javaslat, amelynek megvalósítása mindkét fél számára jelentős beruházás­­megtakarítást eredményezne. A minisztériumi szinten kidolgozott együttműködési javaslatok lehetővé teszik, hogy a szovjet—magyar áru­csereforgalomban a vegyipa­ri termékek mennyisége 1975-ig mintegy megnégysze­reződjék. (MTI) Piros betűs hétköznap Egy asszonyról, aki m­ától nyugdíjas Vannak dátumok, amelyek nem jegyeztetnek föl seho­vá. Ez az október elseje sem íródik nagy vagy piros be­tűkkel, pedig van, akinek fordulópont, ünnepi és em­lékezetes dátum. Annak, aki nyugdíjba megy ezen a napon, min­den bizonnyal az. S a kö­zösségnek is, amely virág­gal és meghatott szóval, a visszavárás gesztusaival bú­csúztatja. Lovász Ferencné, a fiatalos fürgeségű, de már ötvenötöt betöltött asszony ma reggel nem veszi föl a konzervgyáriak fehér köpe­nyét, nem köti föl a babos kendőt sem. Egy munkás élet, s az eb­ben a gyárban töltött 18 év után még mindig szőke és nem ősz a haja, vonásai ke­délye is frissességről tanús­kodnak. Csak ott belül érzi, hogy pihenni kell, hogy jó lesz már a nyugalom. Sok szép időt, sok nehéz, dolgos és gonddal teli napot is maga mögött érez. Itt a gyümölcskonyhán, a zajos gépek, a szalagon egymás­hoz koccanva tovahaladó üve­gek, a víz patakjai között jó társakra, barátokra talált. Nem is magáról, róluk be­szélne szívesebben, akikkel együtt győzködték a nehéz­ségeket, megértve, támogat­va egymást. Akik közül ta­nulása, szakértelme, irányí­tóképessége 6 éve csoport­­vezetővé emelte, akikért szakszervezeti munkáját — a beteg dolgozókkal való tö­rődést — szívesen vállalta. S akikhez, mint kommunis­ta, mint pártvezetőségi tag a munkásosztály pártjának eszméit, tanításait, állásfog­lalásait híven közvetítette. Dolgos kezeit sok éves ta­pasztalatok vezérelték, s ta­pasztalatait a „mindig újak­nak”, a fiataloknak nagy kedvvel, szeretettel adta át. Hamar rájuk is tereli a szót. — Már az új gyümölcs­üzem felé tekintgetünk — mondja —, ha nem is vár­tam meg az átadását, szí­vemből örülök, hogy a töb­biek, a fiatalabbak jobb kö­rülmények közt, könnyeb­ben, eredményesebben dol­gozhatnak majd. Hogy eljön-e majd meg­látni , látogatni? Persze, hogy el. A kapcsolat nem szakad meg, tartják viszono­­san. S ha úgy jön majd so­ra, a hívó szóra ideiglenesen ismét itt serénykedik, mint jó néhányan a „hazajáró” nyugdíjasok közül. A Tisza­­parti szép gyári üdülőt, a pihenési, szórakozási lehető­séget is igyekszik majd mi­nél jobban kihasználni, most már mint „időmilliomos”. Derűs kedélyéért, szaktu­dásáért, segítőkész embersé­géért szívükbe zárták a gyü­mölcsüzemiek, s most, ezen a csak Lovász néni számára piros betűs hétköznapon úgy tűnik, nem is eresztik el igazán. Láthatatlan és lát­ható szálakkal a nyugalom éveiben is tovább tart a meghitt, szinte családias kap­csolat, szépíti, aranyozza majd egy munkás, érdemes élet alkonyát S. M. » • Ünnepség a munkásőrségnél A fegyveres erők napja al­kalmából vasárnap délelőtt ünnepséget rendezett Szege­den a munkásőrség Csongrád megyei parancsnoksága. A fegyveres erők klubjában tartott megemlékezésen részt vettek a megyei törzs, és az alapegységek törzseinek tagjai, s azok, akiket ez alka­­lomból kitüntettek és megju­talmaztak. Jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Török László, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, továbbá a KISZ megyei bizottságának, a Szovjet Hadsereg ideiglene­sen hazánkban tartózkodó egységének, valamint a ma­gyar társ fegyveres testületek több képviselője. A megjelenteket Huszka Márton, a munkásőrség me­gyei parancsnokának helyet­tese üdvözölte, majd Mákos István, a munkásőrség me­gyei parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után Szabó József, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese ismertette a Nép­köztársaság honvédelmi mi­niszterének, belügyminiszte­rének és a munkásőrség or­szágos parancsnokának a­­ fegyveres erők napja alkal­mából kibocsátott közös pa­rancsát, továbbá a KISZ Köz­ponti Bizottságának levél­be­li üdvözletét. Kos István a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatát Dobai József hódme­zővásárhelyi munkásőr-egy­­ség parancsnoknak, Szilágyi József megyei törzsbeli mun­kásőrnek, az ezüst fokozatot pedig dr. Bodó Istvánnak, a munkásőrség szegedi járási tagjának adták át. A mun­kásőrséggel való jó együtt­működésért emlékjelvénnyel tüntették ki Czabarka And­rást, az ambrózfalvi Dimitrov Tsz elnökét, Kiss Jánost, a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgató­ját, Vörös Jolán hódmezővá­sárhelyi általános iskolai ta­nárt, Hunyadi Ferenc hon­véd alezredest, Kormos Ist­ván határőr őrnagyot, Nyári Sándor rendőr őrnagyot, Be­­reczki Pál határőr főhadna­gyot és Borbola Mihály rend­őr főhadnagyot. Huszonöt munkásőrt eredményes tevé­kenységéért a­­ megyei pa­rancsnok részesített jutalma­zásban, illetve dicséretben. Az ünnepségen Győri Imre a párt Központi Bizottsága, a megyei pártbizottság és a ta­nács nevében elismerését fe­jezte ki a fegyveres erők pa­rancsnokai és személyi állo­mánya jó munkájáért, a poli­tikai és a kiképzési felada­tok végrehajtásában elért si­kerekért. A fiatalok képviseletében a Béke utcai általános iskola úttörői köszöntötték a mun­­kásőröket, s társaik nevében Ezután Győri Imre és Má­­is virágcsokrokat adtak át. Munkásgyűlés a ruhagyárban Tegnap délután több száz dolgozó vett részt a Szegedi Ruhagyár kultúrtermében rendezett gyűlésen, amelyen Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára tartott tájékozta­tót aktuális nemzetközi és belpolitikai kérdésekről. Ismertette az európai biz­tonság helyzetét veszélyezte­tő imperialista törekvéseket és lépéseket, s azokat az in­tézkedéseket, amelyeket ép­pen ezért a Varsói Szerző­désbe tömörült öt szocialista állam — köztük hazánk is — foganatosított. Részletesen elemezte ezzel összefüggés­ben az év eleje óta Csehszlo­vákiában bekövetkezett ese­ményeket, s jellemezte az ot­tani jelenlegi állapotokat. Ezután tájékoztatott az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének eddigi tapasz­talatairól és szólt azokról a feladatokról, amelyek az év hátralevő részében tovább növelhetik termelőmunkánk és gazdálkodásunk eredmé­nyeit. A nagy érdeklődéssel kí­sért tájékoztató befejeztével a munkásgyűlés Berzsenyi Lajosnak, a gyár pártbizott­sága titkárának zárszavával ért véget. Újabb gyűlések Tovább folytatódnak Sze­geden a munkásgyűlések, amelyeket az MSZMP Szeged városi bizottsága és az üzemek pártszervezetei ren­deznek. OKTÓBER 2-án a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat központi gyárában délután fél 3 órakor az üzem, a lá­dagyár, a Dél-alföldi Mező­­gazdasági Kísérleti Intézet és a Rostkikészítő Vállalat üzemének dolgozói részére. Előadó: dr. Biczó György, az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottságának tagja, a városi tanács vb-elnöke. A Centrum Áruházban dél­után 4 órakor. Előadó: dr. Csikós Ferenc, a városi ta­nács vb-titkára. OKTÓBER 3-án: A kábel­gyárban délután fél 3 óra­kor az üzem, a kéziszerszám­gyár, a gyufaipari vállalat, a számítástechnikai vállalat dolgozói részére. Előadó: Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára. A Kőolaj­termelő Üzem algyői közpon­ti egységének művelődési termében délután fél 4 óra­kor. Előadó: Kiss Károly, az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottságának tagja, a MÁV szegedi igazgatóságá­nak vezetője. OKTÓBER 4-én: A Fém­­feldolgozó és Finommechani­kai Vállalat Fonógyár úti új telepén. Előadó: Halász Árpád, az MSZMP Szeged városi bizottságának tagja, a Kábel Művek szegedi gyár­egységének igazgatója. OKTÓBER 8-án: A Minő­ségi Cipőgyár szegedi üzemé­ben délután 2 órakor. Elő­adó: dr. Perjési László, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára. A Vas- és Fémipari Rtsz-ben délután háromnegyed 3-kor. Előadó: Papp Gyula, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának tagja, a városi tanács vb elnökhelyettese. OKTÓBER 9-én: A Dél­­magyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatnál 4 órakor. Előadó: Balog István, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tag­ja, a pártbizottság osztály­­vezetője. OKTÓBER 10-én: Az Ön­tödei Vállalat szegedi üze­mében fél 3 órakor. Előadó: Deák Béla, az MSZMP Sze­ged városi végrehajtó bi­zottságának tagja, a pártbi­zottság osztályvezetője. A Szegedi Nyomdaipari Válla­latnál délután 3 órakor. Előadó: Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályveze­tője. OKTÓBER 15-én: A XI. Autójavító Vállalatnál dél­után fél 3 órakor. Előadó: Sípos Géza, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának tit­kára. 1968. OKTÓBER 1.Dél-Magyarország 3 Somogyi K­árolyné felvétele A szép őszi napfényben mozgalmas a szegedi Klauzál tér KEDD, Dr. Ne­ményi István Szegeden Tegnap, hétfőn Szegedre érkezett dr. Neményi István, a Magyar Beruházási Bank vezérigazgatója. Délelőtt az MSZMP megyei bizottságá­nak, valamint a megyei ta­nácsnak a vezetőivel és mun­katársaival találkozott a me­gyei tanácsházán, majd ellá­togatott a szegedi konzerv­gyárba. Délután az Építőipari Tu­dományos Egyesület szegedi csoportjának rendezésében d­r. Neményi István A beru­házások gazdaságos megva­lósításáért, feladataink a gaz­daságirányítás új rendszeré­ben címmel tartott előadást a Csongrád megyei Építőipari Vállalat művelődési termé­ben. Az előadáson — amelyen részt vettek a megyei iparvál­lalatok és a tanácsok vezetői és munkatársai — megjelent dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is. Dr. Neményi István, ma kedden, a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságba látogat, ahol a gazdaság terveivel, munkájával ismerkedik meg.

Next