Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

A Mariner—6 és 7 felvételei # Pasadena (MTI) A pasadenai­ űrlaboratóri­umban csütörtökön közöl­ték, hogy a Mariner—6 űr­szonda infravörös spektro­méterének hűtőberendezése elromlott, amikor az űrla­boratórium elhaladt a Mars mellett. Ennek következté­ben a szonda nem tudja megállapítani, van-e kénsav­anhidrin a „vörös bolygón”. A zavar nem érinti a víz­gőz, az ammóniák, a metán és a szénsav jelenlétének kiderítésére előirányzott vizsgálatokat. A Mariner—7 hasonló mű­szerekkel van felszerelve, azonban vele kapcsolatban ugyancsak zavart jelentettek Pasadenában. A Mariner—6 felvétele a Marsról: az építész nem látszik csry része Két botrány Két botrány robbant ki Nyugat-Németországban és körül, amelyre odafigyel a világ közvéleménye. Az egyik már hetek óta mind jobban dagad, a másik friss, csütörtöki keltezésű. Az új botrányt egy Kic­­singer-nyiatkozat váltotta ki, amelyet a 5—Uhr Blatt című ludwigshafeni lap közölt. Günther Diel bonni kor­mányszóvivő kijelentette ugyan, hogy a kancellár nem adott publikálásra engedé­lyezett interjút a lapnak­­, ám az újságban közölt Kie­­slenger-kitételeket nem cá­folta! Eszerint ugyanis a nyu­gatnémet kormányfő azt mondta, hogy bár az NPD- ben vannak újnáci erők, a párt egészében azonban „természetesen" nem neo­náci ! Óriási felháborodást keltett ez a megállapítás vi­lágszerte, hiszen mindenki tudja, hogy az NPD igenis újfasiszta párt, amely szinte tételről-tételre védelmezi, rehabilitálja és próbálja új­ra kolportálni a hitleri fa­sizmus egész ideológiáját. A nyugatnémet Szociáldemok­rata Párt sajtónyilatkozat­ban szólította fel Kiesin­gert határolja el magát az interjútól. (Bár ez csak utó­lagos szépségtapasz lenne, hiszen a kancellár csak­ugyan mondta a lapnak, amit az megírt, csupán a közlésre nem adott — állí­tólag — engedélyt.) Az SPD e nyilatkozatában egyébként le is szögezi: „Az NPD anti­demokratikus, újnáci, jobb­oldali párt, dicsőíti a nem­zeti szocialista eszméket”. Dehát csakugyan olyan nehéz lenne megkülönbözte­tést tenni nácizmus és nem­nácizmus között, csupán, mert majdnem negyedszázad eltelt Hitlerék bukása óta? A másik botrány éppenség­gel nem erre vall. A Defreg­ger botrányra gondolunk, amely most újabb csúcspont­jához ért. Egyfelől: az NSZK-ban végleges fel­mentést akarnak adni a haj­dani véreskezű náci katona­tisztnek, aki most München segédpüspöke, s akit püspök­ké akarnak kinevezni. Más­felől: Tiletto olasz falu la­kossága (itt követte el vé­res tetteit Defregger a máso­dik világháború alatt) a pa­pi reverendát öltött egykori hóhér kiadatását kéri Bonn­­tól. A falu lakosainak kérel­mét az aquilai községi ta­nács is támogatja és ez, mint Rómában megállapítják, nagy súlyt ad a kiadatási kérelemnek: az ügy valószí­nűleg a kormány elé kerül. K. S. Áramszünet Az Áramszolgáltató Válla­lat közli, hogy 1969. au­gusztus 4-tőől 8-ig 6—15 óráig a Bakay N. u., Mura u , Rigó u., Pál u., Úttörő tér, Kismartoni u., Lajta u., Ro­­honczi u. által határolt te­rületen időszakos áramszünet lesz. 20 916 a CSKP KB elnökségének ülése • Prága (MTI) A CSKP KB elnökségének csütörtöki ülésén Gustáv Hu­­sák, a CSKP KB első titká­ra beszámolt bulgáriai láto­gatásáról, és Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárá­val Budapesten folytatott megbeszéléséről. Az elnök­ség megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy ezek a megbe­szélések jelentősen hozzájá­rultak a két baráti országgal és párttal fennálló kapcsola­tok megerősítéséhez. Az elnökség elítélte a szo­­cialistaellenes jobboldali és szovjetellenes erők kísérle­teit, amelyek feszültséget próbálnak a társadalomban előidézni és hátráltatják a politikai konszolidáció folya­­matát. Meggyőződését fejez­te ki az elnökség, hogy a pártszervek, a felelős funk­cionáriusok az állami, gaz­dasági és társadalmi szervek — a lakosság túlnyomó több­ségének támogatásával — megőrzik a közrendet és biz­tosítják a nyugodt munkához szükséges feltételeket. Nixont tüntetők fogadták Indiában • Új Delhi (MTI) Nixon elnök befejezte há­romnapos hivatalos látoga­tását Thaiföldön — amelyet arra is felhasznált, hogy ki­térővel villámlátogatást te­gyen Saigonban — és csü­törtökön, magyar idő szerint hajnali négy órakor, tovább­utazott ázsiai útjának újabb állomására, Indiába. Az indiai főváros repülő­terén az amerikai államfőt 21 díszlövés köszöntötte. Hi­vatalosan Mohammad Hida­­jatuallah ügyvivő államel­nök, a legfelső bíróság el­nöke, majd Indira Gandhi miniszterelnök-asszony üd­vözölte Richard Nixont. Az indiai fővárosban a repülőtérről az elnöki palo­ta felé vezető úton több száz főnyi csoport tüntetett Ni­xon elnök és az amerikaiak vietnami háborúja ellen. Az amerikai államfő nem messze a tüntetőktől megál­líttatta gépkocsiját, majd a biztonsági szolgálat emberei­től körülvéve kiszállt, hogy kezet rázzon néhány ellen­tüntetővel, aki „Hindi—Ame­rika bhani-bhai” (India és Amerika testvérek) kiáltá­sokkal üdvözölte. Később, amikor a tüntetők sora kö­zeledett felé, Nixon vissza­­szállt golyóbiztos Limuzinjá­ba és folytatta útját a vá­rosközpont felé. Magyar idő szerint dél­előtt megkezdődtek a hivata­los tárgyalások Új Delhiben, az elnöki palotában Nixon és Indira Gandhi, India mi­niszterelnöke között. IraksS—egyiptomi • Kairó (MTI) A Kairóban tartózkodó iraki katonai delegáció az Izraellel szemben alkalma­zandó katonai intézkedések összehangolásáról tárgyal. A megbeszélések célja a kele­ti front megerősítése és a katonai frontok együttműkö­désének fokozása. Az iraki delegációt, ame­lyet Takriti repülőtábornok, miniszterelnök-helyettes és hadügyminiszter vezet, Fav­­zi egyiptomi hadügyminiszter fogadta. Takriti kijelentette a repülőtéren: „A keleti fronton éppúgy megerősöd­tek az arabok pozíciói, mint a nyugati fronton az egyip­tomiaké. A katonai parancs­nokságok együttműködésében is nagy eredményeket értünk el”. A kairói sajtó szerint Fej­szál szaúdi király, aki koráb­ban ellenezte a csúcstalál­kozót, az új helyzetben fel­tehetően a csúcsértekezlet mellett foglal majd állást. Az olasz kormányválság A Róma (AFP) Római politikai körökben szerzett értesülés alapján az AFP jelenti: lehetséges, hogy végül is nem Mariano Ru­mort, hanem a Keresztény­­demokrata Párt egy másik tagját bízzák meg kizárólag kereszténydemokratákból ál­ló kormány megalakításával. A párt balszárnyához tartozó politikusok azt szeretnék, ha a köztársasági elnök olyan politikust bízna meg kor­mányalakítással, aki balra áll Rumortól. Ebben a vo­natkozásban a legtöbbet em­legetett két név: Aldo Moro volt miniszterelnök és Emi­lio Colombo kincstárügyi miniszter. K pápa Kampalában . Kampala (MTI) VI. Pál pápa csütörtökön, magyar idő szerint 13 óra­kor Kampalába, Uganda fő­városába érkezett. A repülő­téren dobszóval és énekkel több száz ugandai fogadta a 71 éves katolikus egyházfőt, akinek ez nyolcadik külföldi útja. A katolikus egyházfő részt vesz az afrikai püspökök ér­tekezletének záróülésén. Nemzetközi szempontból nagy érdeklődést kelt az a lehetőség, hogy a pápa eset­leg közvetít a nigériai pol­gárháborúban. Merénylet Rogers ellen • Tokió (MTI) Kínos közjáték zavarta meg a japán—amerikai gaz­dasági bizottság hetedik ülésszakán részt vett ame­rikai vendégek, közöttük Rogers külügyminiszter re­pülőtéri búcsúztatását. Egy rádióriporternek álcázott ja­pán fiatalember merényletet akart elkövetni az amerikai külügyminiszter ellen, de Rogerset összetévesztette Armin Meyerrel, az Egye­sült Államok tokiói nagy­követével, s tőrével Meyerre rohant. Az amerikai nagy­követ azonban, bár a föld­re zuhant, sértetlen maradt, mert merénylője a támadás pillanatában megbotlott, s tőrt szorongató keze célt té­vesztett. A rendőrségi közlemény szerint a merénylő, a hely­színen lefegyverzett, őrizet­be vett 21 éves Juji Hamao­­ka gondosan előkészítette tervét: a repülőtéri búcsúz­tatáskor magnetofont és mikrofont tartva kezében, lap- és rádiótudósító cso­portjában tartózkodott. Ami­kor az amerikai vendégek feltűntek, villámgyorsan ki­vált a csoportból, s ruhája alá rejtett 18 centiméteres tőrét előrántva, támadásba lendült. Rogers külügymi­niszter éppen a fehér házi különrepülőgép feljárójánál tartózkodott, s tőle alig tíz méternyire állt az 55 éves Armin Meyer, aki a közel­múltban adta át megbízó­­levelét Horohito császárnak. Időközben Aicsi japán külügyminiszter kormánya nevében sajnálkozását fe­jezte ki az amerikai nagy­­követségnek. Aicsi szemé­lyesen kereste fel Armin Meyer nagykövetet, akit a merénylő tévedésből, Rogers külügyminiszter helyett tá­madott meg. Képünkön: Juri Hamaoka, a sikertelen merénylet tettese japán rendőrök között, akik letartóztatták A kommunista mozgalom az újabb fellendülés szakaszába lépett L. /. Brezsnyev cikke a Béke és Szocializmus-ban A kommunista világmozgalom helyze­tét szabatosan megh­atározva a fenti cím­mel jelent meg Leo­nyid Iljics Brezs­­nyev elvtársnak, az SZKP főtitkárának cikke a Béke és Szocializmus című fo­lyóirat 8. számában. A cikk elején a szerző röviden értékeli a kommunista és a munkáspártok nemzet­közi tanácskozását, amely 1969. június 5. és 17. közt zajlott le Moszkvában. A tanács­kozás, amely a hatvanas évek egyik legfonto­sabb politikai eseménye volt, újult erővel mu­tatta meg a kommunisták egyre növekvő sze­repét és felelősségét a mai világban. A tanácskozás méltán kerül be a világtör­ténelembe, mint fontos határkő valamennyi imperialistaellenes erő harcának fokozásában, a kommunista és munkáspártok sorainak tö­mörítésében a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvi alapján — szö­gezi le Brezsnyev elvtárs. A cikk három részből áll. Az első rész: a tanácskozás sikerét biztosító nagy arányú előkészítő munkát elemzi és ismer­­t­­ti a tanácskozás főbb eredményeit. Az értekezletet azért kellett megtartani, hogy megszilárdítsák a kommunista világmozgalom, valamennyi imperialistaellenes erő egységét az egyre agresszívabb imperialisták elleni harc­ban. Ezenkívül marxista—leninsta választ kel­lett adni sok olyan új jelenségre, amelyeket a gyors ütemben fejlődő politikai-gazdasági fo­lyamatok és a korunkban végbemenő tudomá­nyos-műszaki forradalom idézett elő. Továbbá figyelembe kell venni azt is, hogy 1900 után a Kínai Kommunista Párt vezetői, miután nyílt ideológiai, politikai harcot indítottak a kom­munista pártok többsége ellen, minden módon a kommunista pártok megbontására törekedtek. Az imperialisták pedig arra igyekeztek fel­használni a kommunista mozgalom megosztott­ságát, hogy gyengítsék a szocializmust, a mun­kás- és felszabadító mozgalmat. tanácskozás felé vezető út nem volt si­ma. Az előkészítő munka több szakasz­ból állt, megfeszített, nagy munkát igé­nyelt. Jelentékeny nehézségeket kellett legyőz­ni. ám minden akadályt sikerült elhárítani és a roppant méretű előkészítő munka megérlelte gyümölcsét, a tanácskozás összehívását. Itt hangsúlyozni kell az előkészítő munka önálló politikai jelentőségét is. E munka tette lehetővé, hogy a­ marxista—leninista alapú akcióegység gondolata igen sok hívet szerezzen magának. Korunk — a kapitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet kora. E fő irányzat megnyilvá­nulásai minden területen megfigyelhetők: a gazdasági életben, a politikában, az ideológiá­ban és a kultúrában egyaránt. A szocializmus, a marxizmus—leninizmus további győzelmeket arat az emberek agyáért és szívéért vívott harcban. A tanácskozás figyelmének középpontjában — mutat rá a cikkíró — korunk kulcskérdé­se, az imperializmus elleni küzdelem állt. Az imperializmus fő ellensége volt és marad a bé­kének, szabadságnak, a népek függetlenségé­nek és a társadalmi haladásnak. E problémát elszakíthatatlan kapcsolatban tárgylták a leg­­fontosabb kérdéssel: a kommunista és mun­káspártok valamennyi imperialistaellenes erő akcióegységével. A tanácskozás leszögezte, hogy sokasodnak az imperializmus ellentmondásai, amelyek be­lülről gyengítik; egyszersmind azt is hangsú­lyozta azonban, hogy az imperializmust nem szabad lebecsülni. Habár nem erősödött to­vább, mégis komolyan veendő és veszélyes el­lenfele a forradalmi mozgalmaknak, s ellene még hosszú, nehéz és kitartó harcot kell vívni. A tanácskozás rámutatott annak a harcnak fő irányaira, amely azért folyik, hogy egyetlen mederbe tereljék a jelenkori forradalmi folya­mat fő áramlatait — a szocialista világrend­­szert, a kapitalizmus fellegváraiban élő mun­kásosztály küzdelmét és a nemzeti — felsza­badító mozgalmat. A tanácskozás megszabta akcióik módját. Fontos rámutatni, hogy ezáltal az értekezlet — elméleti és gyakorlati követ­keztetéseit illetően — túlnőtt a kommunista mozgalom keretein, s forradalmi távlattal vér­tezte fel az imperialistaellenes front valamen­­­nyi erőit. Mgerősítette a tanácskozás, hogy a szo­cialista rendszer tömörítésében a fő irány a szocialista internacionalizmus elveinek tántoríthatatlan megvalósítása, a szo­cialista államok nemzeti és internacionalista feladatainak helyes egybehangolása, a kölcsö­nös testvéri segítség és támogatás fejlesztése. Sok párt a tanácsokzáson támogatta a Szov­jetunió és más testvéri országok internaciona­lista akcióját a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban. Ám olyan pártok is akadtak, amelyek az értekezleten helytelenítették ezt az akciót. A csehszlovák testvérpárt küldöttsége kimutatta, mennyire veszélyesek az imperialis­ta aknamunka újabb módszerei. Rávilágított, mennyire fontos határozottan harcolni az or­szágban és a pártban levő szocialistaellenes, jobboldali opportunista erők ellen. A tanácskozá­son hangsúlyozták, hogy következetesen meg kell védeni a szocializmus ügyét Csehszlová­kiában. A szocialista világrendszer kialakulása és fej­lődése — a világméretű osztályharc szerves al­kotórésze. A szocialista rendszer a fő akadály az imperializmus útjában. A szocializmus el­lenségei nem hagynak fel kísérleteikkel, hogy aláássák a szocialista államhatalom alapját, meghiúsítsák a társadalom szocialista átalakítá­sát és visszaállítsák uralmukat. Éppen ezért a tanácskozás határozottan kijelentette, hogy a szocializmus védelme a kommunisták interna­cionalista kötelessége. A tanácskozáson rávilágítottak, mennyire ve­szedelmes a Kínai Kommunista Párt jelenlegi vezetőségének szakadár tevékenysége a kommu- M’

Next