Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-01 / 76. szám

A jubileum köszöntése a rendőr-főkapítányságon Tegnap délután a Csong­­rád megyei Rendőr-főkapi­­tányság dísztermében benn­­sőséges ünnepségen emlékez­tek meg hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulójáról. Dr. Oskó Lajosnak, a Csong­­rád megyei BM-szervek párt­­bizottsága titkárának meg­nyitója után Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára mon­dott ünnepi beszédet, emlé­kezett meg a szovjet nép áldozatos harcáról, hazánk 25 év alatt megtett útjáról. A belügyminiszter díszpa­­rancsát Szentmiklósi László őrnagy ismertette, majd dr. Kelemen Miklós ezredes, megyei rendőrfőkapitány a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát nyúj­totta át Egyed Károly, Faze­kas Ferenc, Dobra Sándor, Szávin Béla rendőr őrna­gyoknak, Árpádfalvi István, Rejka Ferenc rendőr főtörzs­őrmestereknek és Hegyi Jó­­zsefné rendőrirodai igazgató­nak. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata kitüntetésben Maczó István rendőr alezredes, Nagy Béla rendőr őrnagy és Sánta Já­nos rendőr százados része­sült. Tizennégyen kapták meg a Közbiztonsági Érem arany fokozatát, többen di­cséretben, illetve pénzjuta­lomban részesültek. Az ünnepségen a petőfite­­lepi általános iskola úttörői adtak műsort. KISZ-vezetők kitüntetése Ifjúsági vezetőket tüntet­tek ki tegnap, kedden dél­előtt a KISZ Csongrád me­gyei bizottságán. Az ünnep­ségen — amelyen megjelent és felszólalt Gyárfás Mihály, a Csongrád megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyet­­tese — Szögi Béla, a KISZ Köz­ponti Bizottság tagja, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára adta át a KISZ Központi Bizottság ki­tüntetéseit. KISZ Érdemrendet kapott többek között: dr. Makk Fe­renc, a József Attila Tudo­mányegyetem tanársegéde, Szajbély Mihály, a textilmű­vek főmérnöke, Tóth Ágnes, a tápéi általános iskola út­törő-csapatának vezetője, Szé­ler József, a szegedi KISZ- iskola vezetője. Aranykoszorús KISZ-jel­­vénnyel tüntették ki Gazdik Gyula Szeged városi úttörő­titkárt, Bérczi Sándort, a KISZ Csongrád megyei pénz­ügyi ellenőrző bizottságának tagját, dr. Dézsi­­ C­sabát, a KISZ Szeged járási bizottsá­ga propagandistáját, Nagy Kálmánt, a KISZ Szeged já­rási pénzügyi ellenőrző bi­zottságának tagját, Mózes Fabiolát, a Szegedi Közgaz­dasági Technikum KISZ-bi­­zottságának tagját, dr. Szabó Mihályt, a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem KISZ-bi­­zottsága helyettes külügyi vezetőjét, Mircsov Mihályt, a textilművek KISZ-alapszer­­vezeti titkárát, dr. Martonosi Istvánt, a KISZ Szeged vá­rosi végrehajtó bizottságának tagját Kiváló úttörővezető lett: Jenei Katalin, a pusztaszeri általános iskola úttörő-csapa­tának vezetője és Iski László, a Szegedi Tanárképző Főis­kola I. sz. gyakorló általános iskolájának úttörőcsapat ve­zetője. BarátságvonatTartalmas Felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából kedden barátságvonat indult Ukrajnába, amely a magyar test­vérvárosok — Szeged, Pécs, Zalaegerszeg, Kecskemét, Székesfehérvár és Dunaújváros — csoportjait viszi Ki­­jevbe. A vonat utasai csoportokra oszolva felkeresik a testvérvárosokat, Odesszát, Lvovot, Herszont, Szimferopolt, Vorosilovgrádot és Kommunarkszkot, ahol együtt ünnepüik vendéglátóikkal a felszabadnia­k jubileumát. Győri Imre hazaérkezett A Luxemburgi Kommunis­ta Párt hétfőn zárult XX. kongresszusa politikai hatá­rozatot fogadott el, amely megjelöli a párt további po­litikai tevékenységének irá­nyát. Kedden hazaérkezett Lu­xemburgból Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád me­gyei pártbizottság első titká­ra, aki az MSZMP képvise­letében részt vett a luxem­burgi testvérpárt kongres­­­szusán. Vetnek A tavaszi vetés két-négy hetes késéssel, március utol­só napján, országosan meg­kezdődött. A mezőgazdaság­nak kedvezett a húsvéti idő­járás. Napsütésből ugyan­­több is elkelt volna, de jól jött a szeles, száraz idő, amely sok helyen felszárí­totta a földeket. A kiszik­kadt talajra a legtöbb he­lyen már rámehetnek a traktorok és a mezőgazda­­sági gépek. Az első tavaszi határszem­lék szerint az őszi vetésű növények megfelelően telel­tek, a fagyok nem okoztak különösebb kárt. Egyelőre azonban még nem lehet fel­mérni, hogy a belvíz miatt milyen mértékű lesz a ki­pusztulás a 2,3 millió holdas kenyérgabona-vetésterületen. Átadták az új GEL­K­A-szervizt Tegnap délelőtt ünnepé­lyes keretek között átadták rendeltetésének a szegedi új Gelka szervizt. Az átadáson megjelent dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára és Horváth János, a Csongrád megyei pártbizottság munka­társa is. Kozma György a Gelka vállalat vezérigazgató­ja megemlékezett a Gelka szegedi szervizének nehéz munkájáról, és közölte, hogy az új hárommillió forint be­ruházással épült 510 négy­zetméteres szerviz nagyot ja­vít a szolgáltató munkában, és a műszerészek munkakö­rülményeiben. A jövőben a Gelka továbbra is arra tö­rekszik, hogy tovább fejles­­­sze szolgáltatását. "­Szegeden különleges tranzisztoros ké­szülék és hűtőgép javító szer­vizt alakítanak ki. Az átadáson jelenlevő dr. Kocsis József, kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes kö­szönetét fejezte ki a Gel­­kának, az építőknek, hogy a szolgáltatásfejlesztéssel elő­segítették a minisztérium tö­rekvéseit, majd sok sikert kívánt a szegedi szerviz munkájához. Eltemették Blaha Bélát A rákoskeresztúri temető­ben kedd délután nagy rész­véttel kísérték utolsó útjára Blaha Bélát, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának el­hunyt elnökét. A gyászszer­­­­tartáson részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Cseterki La­jos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára is. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a munkatár­sak­­ nevében Földvári Ala­dár, a SZOT alelnöke búcsú­zott az elhunyttól. es­ete E­gy pillanatra megle­pődtem, amikor a konzervgyár gyü­mölcsfeldolgozó üzemének egyik brigádvezetője kije­lentette, hogy az ő üzemré­szük ebben a jubileumi mun­kaversenyben kereken egy­millió forintot takarít meg azzal, hogy körültekintőbben végzik munkájukat. Ennyi pénz még vállalati mérték­­­­kel mérve sem közömbös összeg, különösen nem az, ha­­ a szorgalmasabb munka ré­vén jutnak hozzá, tehát nem kell sem új gépeket vásárol­ni, sem több nyersanyagot beszerezni érte. Ekkora ös­­­szegre oda kell figyelni. Ho­gyan, milyen úton és módon lehetséges kerek egymilliót szerezni? A válasz legalább annyira meglepő, mint az előző kije­lentés: az anyaggal való ta­karékossággal és a teljesít­mény emelése révén­ bizto­sítják a konzervgyári gyü­mölcsfeldolgozó üzem mun­kásai, szocialista brigádjai a hasznot. Az egyszerű mun­kásasszony egyszerűen ma­gyarázta a megvalósítás mó­dozatait. „Lehet vastagon is hámozni, meg lehet véko­nyabban is. El tudja-e képzel­ni, hogy száz vagon gyü­mölcsnél hány mázsát lehet a szemétre dobni?” El tudom képzelni. Sokat, nagyon so­kat. Persze ilyen munkához sok mindenre szükség van. Különleges alkatra, ügyes kézre és még nagyobb lelki­­ismeretre. Felszabadulásunk negyed­­százados évfordulóját kö­szöntő munkaverseny szép eredményeket ért el a szege­di gyárakban. A példák szin­te végnélküliek. A gyufa­gyáriak például a napokban értékelték vállalásaikat, s örömmel nyugtázták, hogy 133 ezer forint helyett 200 ezer forintra rúg az a meg­takarítás, amelyet úgy értek el, hogy gondosabban szab­dalták fel a farönköket, ke­vesebb sele­jtet számláltak össze a műszakok végén. Félreértés ne essék, egyik helyen sem spóroltak el a gyártmányból semmit sem, hiszen mindkét szegedi gyár termékét jó minőségűnek ér­tékelik, nem csupán az el­lenőrző szervek, hanem ma­ga a vásárló közönség is. lekes Az építőmunkások pro­duktuma, vállalása hetenként vagy havonta nehezen össze­gezhető, de azt a sikert ame­lyet tavaly elértek, nagy­részt a jubileumi verseny adta lendületnek köszönhe­tik. Eredetileg 100 lakással ígértek többet a tervezett­nél, s éppen az újabb vál­lalás eredményezte, hogy 106 lakással, illetve ennyi több­lettel zárták az esztendőt. A jubileumi versenyt tovább folytatják egész évben, s re­méljük, ugyanolyan siker­rel zárják az idei évet is, mint a tavalyit. Értékes munka illik a ju­bileumi esztendőhöz, hang­súlyozták a ruhagyár dolgo­zói, amikor felajánlásaikat megfogalmazták. A gyár műszerészeinek brigádja, a jó nevű Szputnyik brigád tagjai kilenc pontba foglal­ták tennivalóikat, hogy elő­segítsék a gyár célkitűzését, amely bizony igen merész­nek tűnik. A termelés mennyiségét 10 százalékkal kívánják emelni, de úgy, hogy abban egyedül a ter­melékenység javulása játs­­­sza a főszerepet. Termeléke­nyebb gépekkel, jobb mun­kaszervezéssel. E két dolog­hoz viszont a gépek orvosai, konstruktőrei adhatnak „el­ső kézből” garanciát. N­em sorolunk tovább százalékban, forint­ban kifejezhető ada­tokat, eredményeket. Talán a pénznél és százaléknál is fontosabb a jubileumi ver­senynek az a hatása, amely az emberek lelkében érző­dik. A felszabadulás tiszte­letére kibontakozott munka­verseny sokkal gazdagabb és érdekesebb is, mint amen­­­nyiről a közvéleménynek tu­domása van. Sok mindent lehetetlen „megtalálni”, mérni, leírni, értékelni. A verseny belső tartalma, azok a tiszteletreméltó erő­feszítések, kezdeményezések, cselekvések, amelyek a jó érzésű munkásemberek köré­ben végbemegy, nem össze­gezhető számokkal, bár a mérhető eredményekre gya­korolt hatásuk megfogalmaz­ható és mindennapi életünk­ben érzékelhető is. Meglehet, hogy a versenyt nem kíséri olyan külsőség, mint haj­danában, de csendessége el­lenére aligha hasonlítható össze tartalma, eredménye a régebbi versengésekkel. Eb­ben a szép és nemes cse­lekvésekben valami mindig születik, valamivel mindig könnyebbé válik a munka, valamivel mindig gyarapo­dunk, s ha egy-egy brigád házatáján, ha egy-egy válla­latnál nem is mérhető mil­liókkal az eredmény, de a sok kicsi sokra megy alapon érezhetővé válik e verseny haszna, mindannyiunk javá­ra. Gazdagh István magyar gőz- és Diesel-mozdonyok vontat­ják a terhet és szállítják az utasokat, építkezéseinken magyar dömperek dolgoz­nak. Odesszai szuperfoszfáttal javítják a magyar földeket, az odesszai ültetvénye­ken pedig a Tisza mellől származó szőlőt honosították meg. Városaink között szoros kulturális kap­csolat is létrejött. 1964-ben kötöttünk együttműködési szerződést egyetemeink között. Antalffy György egyetemi tanár, amikor meglátogatta egyetemeinket, ér­deklődött a nálunk bevezetett esti és le­velező oktatás rendszeréről. Azzal a cél­lal, hogy az itt szerzett tapasztalatokat otthon hasznosítani fogja. Ha munktár­­saink ugyanazon vagy hasonló témakörben végeznek tudományos kísérleteket, egy­mást kölcsönösen informálják és felhasz­nálják egymás módszerét, ellenőrzik és ezzel megbízhatóbbá teszik egymás ered­ményeit. Vannak tanszékek, amelyeknek a professzorai összeegyeztetik tudományos terveiket, sok egyetemi tanár látta már egymást vendégül, vagy tartott előadást a hallgatóknak, tanulmányozta a munkát a testvértanszékeken. Minden egyes látogatás a barátainknál gazdagít bennünket. Valerij Medoszejev, az odesszai egyetem rektorhelyettese meglá­togatva szegedi kollegáit, nemcsak értékes információkat hozott, a fizikai gyakorla­tokról, de egy­ optikai berendezés terv­rajzát is, amelyet a szegedi egyetem — időközben elhunyt, kiváló — professzora, Budó Ágoston készített. Most ezt az esz­közt az odesszai egyetemen a gyakorlati foglalkozásokon alkalmazzák. Baráti kapcsolatok jöttek létre a peda­gógiai főiskolák között is. Együttműködési szerződést írtak alá az irodalmak és tu­dományos információk cseréjéről. A mi egyetemünk pártszervezetének titkára egy teljes hónapon keresztül tanulmányozta a szegedi főiskola társadalmi, párt- és ifú­­sági szervezeteinek munkáját. Különböző tudományágak területén kezdtünk együtt­működést: matematika, fizika, pedagógia, társadalmi tudományok, pszichológia. Né­hány tudományos munkatársunk már pub­likált a szegedi kiadványokan. Főiskoláink évenként a hallgatók között csereakciót bonyolít le. Szeged környékén az odes­­­szaiak, Kusztanajszki területen pedig a szegediek dolgoztak. A hallgatók delegá­­ciókk­al és előadások tartásával vesznek részt a tudományos konferenciákon. Ba­ráti kapcsolat van az ifjúsági szervezetek között is. Sok közös vonás található az ukrán és a magyar zenében. Tolmács segítsége nél­kül kapcsol össze a zene és a tánc. A budapesti Operaház szólistái a Sztoljansz­­kij Zeneiskola tanulóival léptek együtt fel Odesszában. Az odesszai konzervató­rium hallgatói pedig magyar zeneszerzők műveinek előadásával örvendeztették meg barátaikat. De nemcsak felnőttek, hanem gyerekek között is létrejött baráti kapcsolat. Több mint 10 éve annak, hogy a Magyarok Ifjú Barátai elnevezésű klub az odesszai 53-as számú iskolában megalakult. Feladatul tűzték ki, hogy tanulmányozzák a magyar nyelvet, barátsági heteket és esteket ren­deznek a nemzeti ünnepek kapcsán, leve­leznek magyar barátokkal. A klubban őrzik a klub tiszteletbeli tagjának, Kádár Jánosnak a levelét, aki jó tanulást és boldog életet kíván a fiataloknak. A klub élete ér­dekes és mozgalmas. A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziummal léptek érintkezésbe. A két iskola tanárai és diákjai rendszeresen vendégül látják egymást. A Barátság című kisfilm, ame­lyet az odesszaiak készítettek, az Ukrán Ljubityel filmfesztiválon első helyezést ért el. Most állítják össze azt a filmet, amit akkor készítettek, amikor először ta­lálkoztak a gyönyörű Tisza-parti város­sal, Szegeddel. Most már vannak haladó hagyománya­ink: pártmunkások, parasztok, rádió- és televízióriporterek, egyszerű turisták lá­togatásai, barátsági klub. Barátságunk határai a közeli idők óta még tovább szélesedtek. Nemcsak a me­gyeközponttal, hanem az egész megyével tartjuk a kapcsolatot. 1969 szeptemberé­ben járt először odesszai küldöttség Csong­rád megyében. Decemberben pedig mi fo­gadtuk a Csongrád megyei delegációt. Az odesszaiak, visszatérve, nemcsak ba­ráti szavakat, hanem egy sűrűn teleírt jegyzettömböt is hoztak magukkal, olyan újdonságokkal, amelyekkel a magyar ba­rátaiknál ismerkedtek meg és szeretnének megvalósítani itthon. Itt van néhány sor a jegyzőkönyvből: „A szövetkezetekben laboratóriumok mű­ködnek, a takarmány minőségét ellenőr­zik. Nálunk is helyes lenne bevezetni. Megismerkedtünk egy őszi zabfajtával, amelyet az egyik gazdaságban kísérletez­tek ki, sokkal nagyobb termést hoz, mint az általunk termeltek. Ez nagy érdeklődés­re tarthat számot a mi vidékeinken is. Az előbbi gazdaság sikerrel harcol a szi­kes talajjal. Jó lenne eredményeiket ná­lunk is felhasználni.” De a Csongrád me­gyei vendégeink sem tették le a ceruzát akkor, amikor nálunk jártak, ők is sok értékes tapasztalatot gyűjtöttek a láto­gatás során. — Városunkban szokásos, hogy ha na­gyon kedves vendég érkezik, megkérjük, hogy emlékül ültessen egy fácskát az Ok­tóberi Forradalom térre — mondja vé­gezetül T. Ovcsarenko. — Ennek a kis ligetnek az első fáját Maurice Thorez ül­tette, majd városunk barátai, az űrhajó­sok, German Tyitov, Valerij Bikovszkij. A kis fasorban található egy szegedi fa is. 1962. július 16-án ültette Győri Imre, aki akkor az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára volt. „Erősödjék és fejlődjék barátságunk, mint ez a fa” — mondta. Ez a kívánság megvalósult. Elmúlt né­hány év és a fa megerősödött, és eljött Győri elvtárs is, de ekkor már a Csong­rád megyei pártbizottság első titkáraként és az MSZMP Központi Bizottságának tagjaként. Látogatása megerősítette a Csongrád megye és odesszai terület kap­csolatát is. További látogatásokat tervezünk és barátságunk további fejlesztését. Ezt a barátságot erősíti az ország felszabadulá­sa 25. évfordulója alkalmából Csongrád megyébe érkező odesszai delegáció is. Fordította: Huszka Iatva»

Next