Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
Iti munka elismerése Szegedi májusi Zászlók CIPŐGYÁR: Vándorzászló Tegnap, a májusi ünnep előestéjén is több szegedi üzemben gyűltek össze a dolgozók, hogy átvegyék a tavalyi jó munka jutalmát. A Minőségi Cipőgyár szegedi gyárának munkásai a Hungariában tartották ünnepségüket abból az alkalomból, hogy vállaltuk immár ötödízben érdemelte ki a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Vörös vándorzászlaját. Ehhez az eredményhez nagyban hozzájárultak a szegedi gyár dolgozói. Jelentékeny fejlődést értek el 1968-hoz viszonyítva: összesen 1 millió 362 ezer pár női cipőt készítettek — 164 ezer párral többet az előző évinél. Javult a termékek minősége, sikerrel törekedtek a választék bővítésére. Ez számokban is érzékelhető; 1969-ben 163 különféle cipőtípust gyártottak. Termelési, szervezési intézkedésekkel elérték, hogy a tervezett 6 százalékos emelés helyett 8,8 százalékkal növekedett a termelékenység. Exportjuk is fejlődött, összességében 19 százalékkal. A cipőgyáriak ünnepségén megjelent Prágai Tibor, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője és Barabás Bálint, a Minőségi Cipőgyár vezérigazgatója is. A vezérigazgató köszöntötte a dolgozókat, s adta át a munka elismerését, a vörös vándorzászlót. Négy dolgozónak — Császár Ferenc, Kertész István, Fiiak Ignácné és Hajagos Ilona — ugyancsak ő adta át a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Szöllösi Sándor, a szegedi gyár igazgatója mondott ünnepi beszédet. Ebben többek között méltatta a jubileumi versenymozgalom sikereit. A 25 szocialista címért versenyző brigád közül három — a Dóczi Jánosné vezette Vörös Csillag-brigád, a Kovács Józsefné vezette Békebrigád és az Ifjúság-brigád, Albrecht Apollónia vezetésével — már az aranykoszorús jelvény birtokosa. Az ünnepségen 36-an kapták meg a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetést, s összesen 150 ezer forint jutalmat osztottak szét KENDERFONÓ ÉS SZÖVŐIPARI VÁLLALAT: Kiváló Vállalat Az elmúlt esztendei jó munkájával a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Az ország legnagyobb kenderipari vállalata 1969-ben 1 milliárd 28 millió forintos termelési eredményével 86 millió forint nyereséget ért el. Különösen sikerült exportmunkájuk az előző esztendőkhöz képest, több, jobb minőségű terméket szállítottak a külföldi megrendelőknek. A szép munkasiker alkalmából tegnap a vállalat ünnepséget rendezett a Tisza Szállóban, ahol megjelent ár. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és dr. Varga Dezső, a szegedi városi pártbizottság titkára is, aki köszöntötte a vállalat dolgozóit. A Kiváló Vállalat cím elnyerését tanúsító oklevelet Szász Márton, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője nyújtotta át Tóth Lászlónak, a vállalat vezérigazgatójának. Huszonhárman a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést vehették át. Hét dolgozót jutalmaztak negyven évet meghaladó szolgálati idejükért a vállalat arany emlékgyűrűjével: a Május 1. cérnázó és az Április 4. vetülékcsévélő szocialista brigád aranyjelvényt kapott. SZEGEDI NYOMDA: A Szocialista Munka Vállalata Fáradhatatlanul munkálkodtak, s mostanra beérett a gyümölcs: a Szegedi Nyomda dolgozói elnyerték a Szocialista Munka Vállalata kitüntető címet. Ebből az alkalomból tegnap este a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállodájának éttermében tartották ünnepségüket a nyomdászok. Ezen megjelent Deák Béla, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője és dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára is. A nyomdászbrigádok — mint az Bene Gyula szótitkár ünnepi beszédéből kitűnt — nagy aktivitással igyekeztek valóra váltani a hármas jelszót: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. Mostanra valamennyi üzemrész — több alkalommal is — elnyerte a szocialista címet. A legrégibb brigádok: a kötészeti Magyar Udmurt, a géptermi Április 4., s a dobozüzemi Zója-brigád már az aranykoszorús jelvény birtokosai. . A Szegedi Nyomda 1969- ben kiváló gazdasági eredményeket ért el: 49 millió 670 ezer forint értéket termelt, 5 millióval többet a tervezettnél. A gazdaságosság és minőség javításában egymást múlták felül a lelkes közösségek. A Szocialista Munka Vállalata kitüntetést a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében dr. Csikós Ferenc adta át Vincze György igazgatónak. Ugyancsak ő adta át a Kiváló Dolgozó kitüntetést Vincze Györgynek, Erményi Lajos műszaki vezetőnek, és Kiss Lajosné főkönyvelőnek. Wenner Lajos a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült A minőségi versenyben legjobb eredményt elért osztály, a kötészet vándorserleget kapott, a hódmezővásárhelyi részleg pedig vándorzászlót nyert. A jó munka jutalmaként mintegy 60 ezer forintot osztottak szét ez alkalommal. Somogyi Károlyné felvétele HAJÓRÓL AZ AUTÓBA. A FOKA homokszállító hajóiból most közvetlenül juthat a homok a teherautókba. A Tisza magas vízállása miatt eredeti tárolóhelyüket nem használhatják a FOKA uszályai, szállítószalagjai, ezért a Lenin körút végénél, a révőrs szomszédságában ütötték fel ideiglenesen „tanyájukat”, innen szolgálják ki a szegedi építkezéseket a nélkülözhetetlen marosi homokkal írta: Dr. Varga Dezső SZÍNPOMPÁS ÜNNEPEKRE, kedves hangulatú felvonulásokra, a munkásosztály erejét, elszántságát és szervezettségét demonstráló tüntetésekre kerül sor május 1. alkalmával. Az ünneplések más formát öltenek a világ különböző pontjain, tájain. Kifejezésre jutnak bennük az adott ország társadalmi viszonyai. A szocialista országok dolgozói építőmunkájuk eredményeit veszik számba. A leghasznosabb, a legeredményesebb tevékenységet folytató dolgozók, kollektívák és vállalatok magas erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek ezen az ünnepen. Az osztályelnyomás és kizsákmányolás körülményei között élő munkástestvéreink e napon magasra emelik a nemzetközi munkásosztály sok vérrel áztatott vörös lobogóját Tüntetnek erőt sugárzó felvonulásaiké vigyázó szemmel lesik és figyelik az uralkodó és kizsákmányoló osztályok, s azok elnyomó apparátusát A világon vannak olyan területek is, ahol a szolidaritás ünnepét kabátra tűzött szerény kis piros virágok vagy titkos utak végén elért gyűlések izzó beszédei és ott a munkaajkakon felhangzó forradami dalok mozgósító ereje jel. Más helyein a világnak még rövidebb az ünnep: ott, ahol az elnyomottak és szabadságukért küzdők fegyvert hordanak. Ott, ahol csak a fegyverropogás és a csatazaj rövid szünetében tudnak a forradalmárok megemlékezni és gondolni e szép ünnepre, a nemzetközi szolidaritásra. A pillanatnyi ünneplések mégis hitet és erőt adnak küzdelmük, forradalmi harcuk folytatásához. Tartalmukat azonos eszme, gondolat és cél adja földgolyónk bármely táján — a moszkvai Vörös téren, Párizs utcáin és terein, az indokínai őserdők mélyén, a fekete földrészen, Afrikában, vagy az Andok hegyei között — zajlódnak is le ezek: a munkaosztály nemzetközi szolidaritása, korunk eszméje, az alkotó marxizmus—leninizmus. Szeged szerves része országunk e tájának és legnagyobb városa is. Az a területe ez hazánknak, ahol mindig — nagy állhatatosságot kívánó, sok lemondással, olykor börtönnel és szenvedéssel járó — osztályharcban álltak a munkások és parasztok Horthy rothadt rendszerével és a tőkésosztállyal. Városunk munkásainak az osztályöntudat felismerésében, a forradalmi eszmék terjesztésében fontos szerep jutott. Harcuk és tevékenységük hatása sokszor túljutott a város határán is. A szegedi munkásotthon nevelőiskolája volt a forradalmároknak. Beléptek mindazok kiknek szivében a gyűlölet lángja ébredezett vagy már lobogott az elnyomással és a kizsákmányolással szemben. Itt a barométer mindig társadalmi viharokat jelzett — különösen május elsejében —, hisz a város munkássága, a vidék munkásai és parasztjai fokozott gyűlölettel gondoltak és fordultak szembe a fennálló viszonyokkal. Városunkban a májusi tüntetéseknek és felvonulásoknak több mint hét évtizedes története van. Az itt élő és dolgozó emberek — elsősorban is a munkásosztály — a lehetőségeket és körülményeket kihasználva, osztályöntudatának a májusok megünneplésével és e napokon rendezett harcos tüntetésekkel adta megnyilvánulását. Velük együtt a kor haladó értelmiségei, kik e városban éltek és dolgoztak — közöttük országosan elismert írók és művészek — minden évben, dacolva az önkénnyel, a hatósági tiltásokkal, vállalva a következményeket is, mindig megemlékeztek e szép napról. Az újszegedi Kállailiget és környéke, a város és széles határának sok eldugott része, a munkásotthon falai tanúi és egyben emlékei is ezeknek a megmozdulásoknak. Az élő tanúk, résztvevők, a megmaradt dokumentumok adják most tudtul a ma élő és dolgozó forradalmár nemzedéknek a régi május elsejék izzó hangulatát és bátor hangú gyűléseit. Apáról fiúra szállt itt a tüntetések szervezése és azokon való részvétel. Nemzedékről nemzedékre nehéz munkától kérges kézbe került a májusi vörös zászló, hogy a szolidaritás nemzetközi ünnepén magasan lengjen itt Szegeden is. Az ünnepségek tartalmában és külsőségeiben mélyreható változás történt az első szabad május 1-én és az azt követő negyedszázad alatt. Ezeken a napokon a hatalomra került munkásosztály és vele együtt társadalmunk más osztályai és rétegei már a felszabadult munkát ünneplik. Azokat az eredményeket vesszük számba itt Szegeden is, melyeket a dolgos hétköznapok szorgalmas, olykor megfeszített munkájával értünk el. A munka mellett ünnepeljük a munkást, a dolgozót, ki elért eredményeink, munkasikereink értelmét és lelkét adta. Üzemeinkben most kemény munkáskezek verődnek össze tapsra az elismerő szavak hallatára. Elismerés és megbesülés veszi körül a szocialista brigádokat és azok tagjait. Hiszen ők munkástestvéreik előtt járnak egy lépéssel, közlük magaslanak ki egy fejet a munkában, a szocialista embertípus formálásában és ők más társadalmi tevékenyégben egyaránt. Számba venni nehéz azoknak a brigádokak a számát, melyek most nyerték el a szocialista címet. Ugyanígy lehetetlen ebben a megemlékezésben felsorolni azokat a brigádokat, amelyek arany, ezüst vagy bronz fokozatú kitüntetést kaptak. Az a szép és felemelő, hogy a kitüntetett brigádok között vannak bányászok és élelmiszeripari dolgozók, kendergyáriak és vasutasbrigádok, kereskedelemben és különböző intézményekben dolgozók. Széles ez a skála, s mutatja, hogy Szeged dolgozói a munka legkülönbözőbb frontjain odaadással és szorgalmasan végzik napi munkájukat. A munka erkölcsi elismeréseként ezekben a napokban az élen járó dolgozók közül „A Szakma Kiváló Dolgozója” kitüntetést több mint félszázan kapták meg. Csaknem félezer ember kapott „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját a szegedi konzervgyár dolgozói érdemelték ki. Hasonló elismerésben részesült a Minőségi Cipőgyár, melynek egyik gyáregysége városunkban van. Kiérdemelték szegedi vállalatok munkáskollektívái a „Szocialista Munka Vállalata, a „Kiváló Vállalat” és az „Élüzem” kitüntető címet is. Nincs rá szó és megfelelő mondat, amellyel közölni vagy leírni lehetne az elmúlt napok munkásgyűléseinek atmoszféráját. Amikor fizikai és szellemi dolgozók, vezető állásúak és beosztottak, visszapillantva az elmúlt évre, mérlegre tették munkájukat. Amikor szívből ünnepelték együttes munkájuk eredményét. Amikor igen melegen ünnepelték soraikban a legjobbakat, az élen járókat. Velem együtt e munkásgyelesek vendégei a tanúk, hogy a legjobbak, az elismertek között mindenütt ott látjuk kommunista elvtársainkat. Azokat, kik fáradhatatlanul, önzetlenül, a közösségért még az ünnepnapokon is tevékenykedtek, úgy, mint apáik a régi májusi tüntetések sikeréért. A JUL 1. ÜNNEPÉNEK mindig megvan a maga szépsége, varázsa és vele emléke is. Az idősebbek ilyenkor a régi harcokra, a rendőrséggel vívott kőzáporos csatákra, a vérpezsdítő munkásdalokra, a munkásműkedvelő-csoportok forradalmi témájú és hangulatú előadásaira emlékeznek. Akkori körülmények között így tudták ébren tartani a munkások szívében a gyűlöletet az elnyomókkal szemben, és így tudták forradalmi eszméiket terjeszteni a munkások körében. Így emelték, így tudták magasra tartani a munkásosztály zászlaját. Ma a munkást és a munkát ünnepeljük. Építőmunkánk sikereivel tesszük mind gazdagabbá életüket, visszük mind magasabbra a vörös zászlót a szocializmus épületén, hazánkban. M Párizs-Moszkva-Tokió Párizsban háromoldalú megállapodást írt alá a szovjet Aeroflot, a francia Air France és a japán Air Lines Légitársaság a Párizs— Moszkva—Tokió közötti új légi járat közös üzemeltetéséről. A megállapodás szerint a Szibéria fölött áthaladó légiúton az említett három légitársaság gépei bonyolítják le a forgalmat, mégpedig mindegyikük kétszer hetenként. Reitzer emlékülés Szegeden Tegnap, csütörtökön délben a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanácstermében kibővített kari tanácsülést tartottak. Megemlékeztek Reitzer Béláról, a szegedi fiatalok művészeti kollégiumának volt titkáráról, a szegedi jogi kar volt hallgatójáról, aki 1944-ben mártírhalált halt. Az emlékülést dr. Antalffy György professzor, a jogi kar dékánja nyitotta meg, majd dr. Ruszoly József egyetemi adjunktus emlékezett meg Reitzer Béla tevékenységéről, gazdag életútjáról. A tanácsülésen részt vett és felszólalt dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. PÉNTEK, 1970. MÁJUS 1. Apad a Tisza Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság csütörtökön a Csongrádtól Algyőig terjedő szakaszon is harmadfokúról másodfokúra mérsékelte a készültséget. Ezzel a Tiszaugtól egészen a déli országhatárig terjedő 110 kilométeres védvonalon megszüntették a 15 napon át folytatott intenzív védekezést, az éjjel-nappali ügyeletet a gátakon. A folyó vízállása a szegedi mércénél a tetőzés óta, vagyis hét nap alatt pontosan 50 centimétert apadt.