Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. ÁPRILIS 8. Feck Jenő beszéde a választási nagygyűlésen f­olytatás az 1. oldalról.)­lyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fo­gyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapí­totta, hogy az elmúlt esz­tendőben a lakosság áruellá­tása sokat javult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb áru­csoportban az azonos ren­deltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folya­matos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azon­ban mindenben elégedettek az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban — örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést, meg­haladó ütemben növeksze­nek a szolgáltatások — foly­tatta. A szolgáltatás azon­ban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, a szolgálta­tásra hivatott vállalatok, intézmények ne játszanak hatóságot hanem a szolgál­tatóhoz illő módon megbe­csüléssel és tisztelettel ke­zeljék a dolgozó embert. Jövedelempolitikánk kér­déséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan alá­húzta, hogy a negyedik öt­éves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következete­sebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munká­sok és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várha­tóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljöve­delem 25—27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények — Büszkék lehetünk szo­ciálpolitikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a családi pótlékban része­sülő családok száma 809 000- ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1600 millió fo­rintról tavaly 2800 millió fo­rintra emelkedett. A gyermekgondozási se­gélyre az elmúlt esztendő­ben 1200 millió forintot fi­zettek ki. A nyugdíjra fo­lyósított­ összeg ,5 év alatt 69 százalékkal nőtt, és 1970- ben 13100 millió forint volt. — Foglalkoznunk kell o lyan emberi problémákkal — Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a la­káshelyzet alakulása. A ne­gyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyo­mán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk idősze­rűnek és szükségesnek tar­totta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megva­lósításától a lakásviszonyok további javulását, a jobb la­káselosztást és a terhek igazságosabb megoszlását várjuk. Megállapította a kormány elnöke, hogy egyes bánya­vidékeken a lakásellátás az utóbbi évek folyamán nem fejlődött kielégítően. Ezért figyelemmel a kényszerű — Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéle­ményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik o té­vés terv­élet­gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és ész­revételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúb­ban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Or­szágos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a taná­csok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellen­őrzést tartottak és a szüksé­ges intézkedések mellett — mint például árkiegyenlíté­sek, árkorrekciók — 14 vál­lalatra szabtak ki jelentő gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt, azonban ma még nagymér­tékben befolyásolják a jö­vedelmi különbségeket. A társadalomnak na­gyobb részt kell vállalnia az eltartottak számával ará­nyosan növekvő többletki­adásokból. A sokgyermekes családokra a gyermekneve­lés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a csa­ládi pótlékot úgy, hogy 10 —15 éven belül a gyerme­kek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős há­nyadát az állam közvetle­nül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít né­mileg a nagy családok gond­jain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollé­giumi hálózatunkat. A ne­gyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni he­lyet létesítünk. Ez is haté­kony segítség lesz a fizi­kai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is továbbfejlődik­ is, amelyek csak társadal­mi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és já­radékban részesülők szá­­ma 1970 végén 1 millió 453 ezer , tehát 300 000-rel több volt, mint 5 évvel ko­rábban. Statisztikai adata­ink szerint a nyugdíjas ko­rúak mintegy 30 százalé­kának nincs közvetlen hoz­zátartozója. Érdekükben te­szem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vál­lalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek figyel­mét; törődjenek jobban az idős, egyedülálló, nyugdíja­saikkal. Ez természetes em­beri kötelességük, szanálásokra is — fokozni kell a bányavidékeken a lakásépítkezés ütemét. — Amint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok eléré­sének fontos feltétele és követelménye, hogy a nem­zeti jövedelem emelkedé­sével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedel­mében az évek folyamán in­dokolatlan különbségek ala­kultak ki. Ezek megszünte­tésére időközönként köz­ponti bérintézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bi­zottságának korábbi állás­­foglalása alapján — néhány területen béremelésekre ho­zott határozatot, színvonal-emelési előirány­zatával — a következő köz­ponti bérintézkedéseket, hajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyek és az óvodák pedagó­gusainak illetményét 20 szá­zalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagó­gust érint. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, to­vábbá az egészségügyi kö­­zépkáderek (ápolók, labo­ránsok, asszisztensek, műtő­sök stb.) bérét 5—10 száza­lékkal, az alsó- és középfo­kú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalma­zottainak bérét 10 százalék­kal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek köteléké­ben szolgálatot teljesítő hi­vatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésre hozott határozat végrehajtása so­rán egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák élet­­színvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli.­­ A végrehajtás kimun­kálása az érintett, miniszté­riumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes fel­adata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szem­pontokat ad. Nem lenne he­lyes a béremelésnél az egyenlősdi. Például a peda­gógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is hasz­nálni, hogy a természettudo­mányos szakokon végzők az oktatás területén maradja­nak és ne az ipar és keres­kedelem területén helyez­kedjenek el egy-két évi ne­velői tevékenység után. — Ezeket az intézkedése­ket olyan körülmények­kel Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkkal összefüggésben a Minisztertanács elnöke aláhúzta: Minden vonatkozásban bővítenünk kell külkereske­delmünket, a mainál hatéko­nyabban fel kell használ­nunk a nemzetközi együtt­működésben rejlő nagy le­hetőségeket. Együtt a szo­cialista országokkal, elő kell segítenünk a szocialista nemzeti gazdaságok közötti integrációs folyamatokat és a különböző kooperációs együttműködések további kiterjesztését. Exportra gyártott termékeinkkel szemben a külföld egyre nagyobb igényeket támaszt. A szónok a továbbiakban Ezután a nemzetközi poli­tika időszerű kérdéseivel foglalkozott Fock Jenő. Hangoztatta, hogy tevéke­nyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzetközi helyzet javítását, a béke és a biztonság meg­szilárdítását, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttműködését szolgálja. Emlékeztetett az elmúlt időszak egyik legjelentősebb külpolitikai jellegű kezde­ményezésére, a Varsói Szer­ződés tagállamai ,,budapesti felhívására”, s leszögezte: kormányunk álláspontja szerint elérkezett az idő, hogy a bizonytalan európai viszonyok rendezettebb ala­pokra kerüljenek: minden ország ismerje el a második világháború után Európában kialakult realitásokat, s fo­kozatosan megszűnjenek azok a körülmények, ame­lyek bizalmatlansághoz, eset­leg fegyveres konfliktusok­hoz vezethetnek. Úgy vél­jük, elérkezett az ideje an­nak, hogy kontinensünk or­szágai áttérjenek az európai biztonsági értekezlet előké­szítésének aktívabb szaka­szára, a tanácskozás sokol­dalú előkészítéseire. — A szocialista országok — köztünk hazánk — to­vábbra is aktív tevékenysé­get fejtenek ki az európai biztonsági értekezlet össze­hívása, Európa legégetőbb aött hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott lehe­tőségeinek keretében elhatá­rozott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk és mert tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagó­gus, vagy egy ápolónő, érez­ve a fokozottabb megbe­csülést, nagyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi mun­káját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egy-egy család ér­zi majd kedvező következ­ményeit. — Hazánk védelme, biz­tonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és tes­­tületeinknél — néphadsere­günkben, a Belügyminisz­térium szerveinél és másutt — szolgálatot teljesítők ki­tartó és áldozatos munkáját, példaadó helytállását. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel ko­rántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szak­­szervezeti kongresszusok je­lezték, hogy akadna még más területeken is bőven tennivalónk.­­ A problémákat az or­szág anyagi erejéhez mérten sorra-rendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó né­pünk tanúsíthatja. A mos­tani bérpolitikai intézkedé­sek azokat érintették, akik­nek a bérét a legrégebben rendeztük, akik a legjelen­tősebben maradtak el má­sok bérszínvonalától, a KGST-országok gazdasági integrációjának és munka­­megosztásának fontosságá­ról, a népgazdaságokban ki­alakult nem kívánatos pár­huzamosságok kiküszöbölé­séről beszélt Mi, magyarok, különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a tüzelő­anyag, az energetika, a fon­tosabb nyersanyagok bizto­sítását célzó szoros együtt­működésnek — fűzte hozzá. A szocialista testvérorszá­gok között a gazdaságpoliti­ka említett összehangolása lehetővé teszi a tudomány és technika élenjáró ered­ményeinek gyorsabb meg­honosítását, hasznosítását a termelésben, versenyképes­ségünk növelését, problémáinak megoldása ér­dekében. A múlt évben alá­írt szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szer­ződés jól szolgálja az euró­pai biztonság ügyét. A szer­ződések ratifikálása azonban még hátra van: a ratifiká­lás elhúzása, sőt megakadá­lyozása érdekében sorompó­ba lépett mind az amerikai imperializmus, mind a nyu­gat-németországi reakció. — Szeretném nagyon ha­tározottan leszögezni: téved­nek, akik azt hiszik, hogy az európai biztonság ügye csak a szocialista országok­nak sürgős, a kapitalista or­szágoknak nem. — A világpolitika másik gyújtópontjában, Indokíná­ban az utóbbi időben nem javult a helyzet, ellenkező­leg, tovább bonyolódott. A világ közvéleményét — beleértve az Egyesült Álla­mok széles néprétegeit is — mély felháborodással tölti el, hogy az amerikai imperia­lizmus nem hagy fel ag­resszív akcióival, ellenkező­leg Kambodzsára és Laosz­­ra is kiterjesztette barbár háborúját. Mindez a ,,viet­­namizálás” jegyében törté­nik. Az amerikai imperia­lista vezető körök által nem várt események bizonyítják, hogy az a szégyenletes el­képzelés, amely az ázsiai népek egymás elleni harcá­ra épít, máris bukottnak tekinthetik. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a sza­badságszerető indokínai né­pek győzelmei nyomán tá­vozásra kényszerül az ag­­resszor. — A Magyar Népköztársa­ság — szoros egységben a többi szocializmust építő or­szággal — erejéhez mérten segíti, támogatja az indokí­nai népek igazságos szabad­ságharcát. Szolidárisak va­gyunk osztálytestvéreinkkel, a Vietnami Demokratikus Köztársaság népével, velük vagyunk az amerikai impe­rializmus ellen, szocialista hazájuk megvédéséért és felvirágoztatásáért vívott harcukban. — Álláspontunk szerint a délkelet-ázsiai problémák hamarább megoldódnának, ha javulna az együttműkö­dés a Kínai Népköztársaság­gal, ha szorosabbra zárulná­nak a sorok a Kínai Nép­­köztársaság s a világ kom­munista és munkásmozgal­mai között. Ezért munkálko­dunk mi, magyarok céltu­datosan és következetesen az egység megteremtésén. A szocialista közösség más országaival együtt,, a Magyar Népköztársaság is számos konkrét erőfeszítést tett azért, hogy a világ békéjét is fenyegető izraeli agresszió következményeit — minden e térségben élő nép jogos ér­dekeinek figyelembevételével politikai eszközökkel felszá­molják. Támogattuk és tá­mogatjuk a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i ha­tározatának végrehajtását, amelyet Izrael konokul el­lenez és végrehajtását mind ez ideig elszabotálta. Öröm­mel üdvözöltük az Egyesült Nemzetek főtitkárának és megbízottjának, Gunnar Jar­ring nagykövetnek a békés rendezésre irányuló erőfeszí­téseit. Nagyra értékeljük az Egye­sült Arab Köztársaság kor­mányának a konfliktus bé­kés megoldására tett pozitív javaslatait. Mértéktartó és bölcs az az elhatározás, hogy Izrael provokatív magatar­tása és a tűzszünet lejárta ellenére, tartózkodik a har­ci cselekményektől. Most Izraelen és legfőbb támo­gatóján, az Egyesült Álla­mokon a sor. Mi a magunk részéről teljesen jogosnak tartjuk és támogatjuk a ha­ladó arab országok politikai akcióit, védelmi képességük, katonai készenlétük, éber­ségük fokozását, a megszállt arab területek visszaszerzé­séért vívott harcukat. — Az elmúlt időszakban tovább növekedett a Magyar Népköztársaság tekintélye a világban. — Egyik fő törekvésünk volt, hogy erősítsük szövet­A nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő esemé­nyéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: Ez a nagyszabású tanács­kozás, a kommunisták mun­kaértekezlete, mérföldkő a szovjet nép történelmi útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő orszá­gok életének, a világ kom­munista mozgalmának, az egész nemzetközi életnek. A kongresszust, az egész világ­hoz hasonlóan nagy figye­lemmel kísérjük mi, magya­rok is. — Kiemelkedő jelentősé­gűnek értékeljük Brezsnyev elvtárs mélyenszántó hely­zetelemzését a Szovjetunió belső helyzetéről, s mindazo­kat a tennivalókat, amelyek tovább erősítik a Szovjetunió Kommunista Pártjának ve­zető szerepét a kommuniz­mus építésében; a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének megszilárdításá­ért folyó küzdelmet, s a kül­politikai kezdeményezéseket, amelyek jelentősen megvi­tatják a világbéke biztosítá­sának feltételeit. Nagy fi­gyelemmel tanulmányozzuk Koszigin elvtárs beszámoló­ját a szovjet népgazdaság cégünket a Varsói Szerző­déshez és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsához tartozó szocialista országok­kal, mindenekelőtt a Szov­jetunióval. E feladatot is sikerrel teljesítettük. Fejlőd­tek kapcsolataink a többi szocialista országgal is, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­gal. Megelégedéssel konsta­táljuk, hogy az utóbbi idő­ben a Kínai Népköztársaság vezetői részéről is mutatko­zik bizonyos készség állam­közi kapcsolataink norma­lizálására. A Varsói Szerződés poli­tikai tanácskozó testülete számos alkalommal tanács­kozott. Rendszeresek voltak a KGST vezető szerveinek ülései, több alkalommal kon­zultáltak egymással a test­vérországok külügyminiszte­rei. Mindez azt mutatja, hogy az európai szocialista országok szoros és folyama­tos együttműködése eleven valósággá lett. • Fejlesztettük elviltt­­működésünket Afrika, Ázsia és Latin-Amerika független­ országaival is. Erőnkhöz mérten támogattuk a nemze­ti felszabadító mozgamakat. A tőkés országok vonatko­zásában a békés egymás mellett élés megvalósítására, a normalizált viszonyok, a kölcsönösen előnyös kapcso­­latok kialakítására töreked­tünk. 1966. december 31-én a Magyar Népköztársaság 72 országgal állt, jelenleg 88 országgal áll diplomáciai kapcsolatban. —, A Magyar Népköztár­saság aktív tevékenységet fejtett ki a nemzetközi szer­vezetekben is. A továbbiakban hangoz­tatta, hogy a népek békéjé­nek, a különböző társadalmi rendszerű országok együtt­működésének legfőbb aka­dályozója a nemzetközi imperializmus vezető ereje, az Egyesült Államok, amely makacsul ellenszegül a vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldásának.­­ A szocialista világrend­szer szerepe a világban egy­re nagyobb, mind meghatá­rozóbb lesz, s még jelentő­sebb lenne ez a szerep, ha a szocialista világ a legfon­tosabb nemzetközi kérdések­ben egységesen lépne fel. Ezért kell az egység meg­erősítésén munkálkodni min­den szocialista országnak. Ami a Szovjetunót és legkö­zelebbi szövetségeseit — köz­tük hazánkat illeti — e te­kintetben nem érheti sem­milyen szemrehányás­ elkövetkező fejlődéséről, kommunizmust építő szovjs nép élet- és munkakörülmé­nyeinek pozitív változásá­­ról. Az SZKP kongresszusa megfogalmazott értékelések­kel a legteljesebb mértékbe egyetértünk, lelkesed­éssl töltenek el azok a célok amelyek az SZKP XXII kongresszusának tanácsko­zásain megfogalmazódnak. Beszéde végén Fook Jen a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz bars­tünkhöz, a Szovjetunióho hasonlóan mi is céltudato­san, lépésről lépésre, szor­galmas és fegyelmezett mun­kával tudunk csak továb haladni gazdasági és társa­dalmi fejlődésünknek útjai Sikereink — mint eddig­­ —, a szocializmust építő né­peknek, a szocializmus és világ haladó erői gyarapodá­sának szerves részét képezi! Munkásosztályunk, dolgoz népünk hatékony támogatá­sát kérjük ahhoz, hogy poli­tikánkat következetesen va­lóra tudjuk váltani. Kéren szavazatukkal, bizalmukkal é mindann'­'U munk-í Hikka tamp­ as. ■n n­­incs vonzó nagy társadalmi cé­kitűzéseink megvalósitass A végzett munka a meghatározó Szociálpolitikai eredményeink A lakáshelyzetről Bérintézkedés, több területen Nemzetközi gazdasági kapcsolataink A nemzetközi politika kérdései Bizalommal, mindennapi munkával

Next