Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Gáspár Sándor beszéde • Az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét Biszku Béla adta át Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének székházában kedd reggel 9 órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy 700 küldött elemzi az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A tanácskozáson részt vesznek a termelő munkában élen járó dolgozók, szocialista brigádok vezetői, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát 51 külföldi szakszervezet és több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután a kongresszus megválasztotta az elnökséget. Helyet foglalt az elnökségben Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese. Biszku Béla, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára. Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, továbbá Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke. Az elnökségben foglalt helyet Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. A részvevők egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. A kongresszus ezután a napirendről döntött. Az elnök ügyrendi módosítást terjesztett elő, amelyben utalt arra, hogy az alapszabály módosításáról szóló indoklást a küldöttek megkapták, s ehhez a napirendi ponthoz nem fűznek szóbeli kiegészítést. A kongresszus a napirendi javaslatot elfogadta. A napirend a következő: 1 A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2 A számvizsgáló bizottság * • jelentése. 6 A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. A A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután megválasztották a kongresszus titkárságát és munkabizottságait. A titkárságot Gáspár Sándor, a jelölőbizottságot Kimmel Emil, a mandátumvizsgáló bizottságot Besenyei Miklós, az szavazatszedő bizottságot Fabók Zoltán, a határozatszövegező bizottságot Virszlay Gyula, az alapszabályszövegező bizottságot pedig Gál László vezeti. Az elnök ezután utalt arra, hogy az elmúlt kongresszus óta mintegy félmillióval növekedett a szervezett munkások száma. Indítványozta, hogy ez fejeződjék ki a megválasztandó testület létszámában is, s az eddigi 173 helyett a SZOT- nak 195 tagja legyen. A számvizsgáló bizottságba pedig 19 tagot jelöljenek. Kérte a jelölőbizottságot: javaslatának elkészítésekor vegye figyelembe, hogy az egyes szakszervezetek megfelelő képviseletet kapjanak. Ezenkívül törekedjék arra. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette nagy tapssal fogadva elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. A beszámolóból részleteket közlünk: A magyar szakszervezetek — kezdte beszédét Gáspár Sándor — alapszabályának megfelelően befejeződtek az alap- és középszervi választások, az iparági kongresszusok. Három és fél millió szervezett dolgozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek tevékenységét, támasztottak igényeket a szakszervezetek munkája iránt. A szakszervezeti vezető szervek megválasztása a széles körű demokrácia jegyében zajlott le. A szervezett dolgozók vélemény-nyilvánítása, vitakészsége főleg az üzemek, vállalatok, intézmények tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a vállalati kereteken. A szakszervezeti választásokon, az országgyűlési és tanácsi választásokon, gyűlések tízezrein, mint tükörben láthatók, érezhetők voltak az elmúlt évek nagy politikai és gazdasági változásai. A tagság számos olyan észrevételt és sok olyan javaslatot tett reálisan értékelve, de ugyanakkor kritizálva is munkánkat — amelyekre kötelességünk odafigyelni és megoldásokon fáradozni. — A Magyar Szocialista Munkáspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társadalmunk helyzetét, megjelölve továbbhaladásunk útját. — mondotta. — A párt X. kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. Megállapította : jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához. Hatékonyan képviselték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő hogy a megválasztandó testületbe megfelelő arányban jelöljön fizikai munkásokat, a termelő és alkotó munkában kitűnt dolgozókat, értelmiségieket és alkalmazottakat. Jelöljön a testületekbe megfelelő számban nődolgozókat, fiatalokat és veteránokat is. Ügyeljen arra, hogy Budapest és a vidék területi tagozódása is kifejezésre jusson a jelölésben. A kongresszus egyhangúlag megszavazta azt a javaslatot, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsába 195, a számvizsgáló bizottságba 19 tagot jelöljenek. A kongresszus egyhangúlag egyetértett azzal a jójelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történelmi érdeme, — hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika alakításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. Szocialista körülmények között a szakszervezeti munka bonyolultsága, sok ellentmondása és gyakorlati nehézsége abból adódik, hogy mindenkor egyaránt figyelembe kell venni a társadalmi, a réteg- és nem kevésbé az egyéni érdeket is. A szocialista társadalomban kibékíthetetlen ellentmondások nincsenek. De természetesen léteznek és keletkezhetnek kisebb-nagyobb érdekellentétek, összeegyeztethető, feloldható ellentmondások. A szakszervezetek társadalmi szerepének növelése egyik biztosítéka annak, hogy megelőzzük, illetve jelvaslattal is, hogy a vitát az írásos és szóbeli beszámolókról, a határozati javaslat tervezetéről és az alapszabály módosításáról együttesen tartsák meg. A beszámolók után megkezdődött a vita, s felszólalt a külföldi testvérszakszervezetek több képviselője is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága üdvözletét nagy taps közben Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át. A kongresszus ma folytatja munkáját. (Biszku Béla beszédét lapunk második oldalán ismertetjük.) oldjuk a szocializmusban is létező és mindig új formában jelentkező ellentmondásokat, érdekellen téteket. A párt, az állam és a szakszervezetek között kialakult társadalmi munkamegosztás intézményesen szolgálja a különböző érdekek képviseletének, egyeztetésének, az ütközések megoldásának útját, módját is. Egy mondatban kifejezve e munkamegosztásnak a lényege az, hogy a proletárdiktatúrán belül helyet foglaló különböző szervek a maguk feladatát sajátosan lássák el. A szocialista állam a maga eszközeivel végzi el feladatát. A szakszervezetek ugyanezen célok megvalósítását segítik önálló véleményükkel hivatásukat töltik be sajátos eszközeikkel. A társadalom érdeke, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű döntésekre minden esetben a kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegyezés híján különálló — véleménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szakszervezetek gyakorlati együttműködése alkalmas arra, hogy a párt-, állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden fokon hasonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdésekben a lehető legjobb döntéseket tudjuk hozni. A részvétel az életszínvonalpolitika fejlesztésében és megvalósításában nagy felelősséggel jár. A szakszervezeteknek jól kell ismerniök a lakosság minden rétegének, csoportjának helyzetét, a gazdasági szabályozó rendszer működését, a népgazdaság erőforrásait. Akkor tudunk e területen eredményesen tevékenykedni, ha az életszínvonal alakulásának egyes kérdéseiben minél alaposabban kidolgozzuk álláspontunkat, és ennek alapján veszünk részt az intézkedések meghozatalában. Feladatunk, hogy a bérből és fizetésből élők számára (Folytatás a 2. oldalon) A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója 61. évfolyam, 104. szám 1911. MÁJUS 5., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Készülődés a BVT májusi közgyűlésére Romes Csandra nemzetközi sajtóértekezlete Nemzetközi sajtóértekezletet rendezett kedden az Országos Béketanácsnál a Béke-világtanács egy hét óta Budapesten működő titkársága. Romes Csandra, a BVT főtitkára adott tájékoztatást a május 13-án , négynapos programmal — összeülő közgyűlésről, a várható részvételről. Dr. Pesta László a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke, a közgyűlés utáni napon, május 17-én sorra kerülő eseményről, az európai fővárosok békemozgalmi képviselőinek találkozójáról tájékoztatta az újságírókat.. A BVT-közgyűlés olyan időszakban ül össze, amikor az egyik oldalon mind agresszívabbá válik a világimperializmus, a másik oldalon viszont egyre jobban megizmosodik és a világnak mind nagyobb részén fejti ki tevékenységét a nemzetközi békemozgalom — mondta Romos Csandra. A ma még feszültségekkel terhes nemzetközi helyzet enyhítésének útján, a boldogabb holnaphoz vezető úton mindenképpen nagy lépésnek ígérkezik a budapesti közgyűlés. A résztvevők száma — minden korábbi hasonló BVT-eseményét felülmúlva — körülbelül 800 lesz. Eljönnek Budapestre a Béke-világtanács tagjai, és itt lesznek mindazoknak a nemzetközi szervezeteknek, mozgalmaknak a képviselői, amelyek szorosan együttműködnek a BVT-vel. Meghívást kaptak és fogadtak el nemzetközileg ismert kiváló személyiségek, akiknek részvétele mindenképpen emelni fogja a közgyűlés rangját. Munkaértekezlet jellegű maga a közgyűlés. A megnyitó és a záró plenáris tanácskozások közötti napokon hat szekcióban üléseznek. Májusi zivatar jégesővel Szegeden is söpörni lehetett a jeget . Csongrád megye jelentős részén vonult keresztül jeges zivatar hétfőn este, illetve kedden a hajnali órákban. A Meteorológiai Intézet szegedi állomásáról azt a jelentést kaptuk, hogy fölöttük hétfőn este 8 óra 42 perckor váltott át a tavaszi zápor zivatarra, és hat perc múlva társult hozzá a jég. Kint 10,1, a város belterületén viszont 15,6 milliméter csapadékot mértek hétfőn este. Mivel nagy területet érintett, ezért pontos felmérést még nem tudtak végezni. Annyit azonban már megállapítottak, hogy ahol bőséges esővel jött a jég, ott kisebb, helyenként pedig súlyosabb károkat okozott. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet algyői területének egy kis részén szinte galambtojásnyi, máshol borsó nagyságú jégszemek záporoztak. A kertészetben kiültetett szabadföldi palántákat visszavetette a fejlődésben az elemi csapás és a borsóültetvényeket is károsította. A legsúlyosabban a mórahalmi körzetet érintette a jégverés. A helyi Vörös Október Termelőszövetkezetben és az Egyetértés Szakszövetkezetben a szőlőik és a virágzó gyümölcsfák hajtásai letöredeztek. A gyümölcsfák alatt, a talaj szinte terítve volt tegnap reggel friss, zöld hajtásokkal. A kiskertekben a fóliás ágyakban nevelt, és kitakart paprikapalántákat, valósággal letarolta az elemi csapás, amely olyan váratlanul érkezett, hogy nem volt idő a növényeik betakarására. Mórahalmán még az őszi vetések is megsínylették az ítéletidőt. Hódmezővásárhely tíz közös gazdasága közül a Lenin Tsz-t érintette a legsúlyosabban a fegyveres, amely a kertészeti növényeket, a lucernavetést és a hagymaültetvényeket egyaránt károsította. A rúzsai Napsugár Tszben azt a választ kaptuk, hogy a község területének körülbelül a felét érte jégverés. Egyes megfigyelések szerint a rövid idő alatt is legalább két centiméteres jégtakaró fedte be a határt. A kárt felmérni még nem tudták, de a vetésekben, konyhakerti növényekben és a kevéslombú gyümölcsfák termésében feltehetően jelentős veszteségeket okozott. Szatymazon, a Beke Tsz főagronómusa szerint a gyümölcsfák és a szőlő fiatal hajtásai, a kalászosok és a takarmánynövények tetemes kárt szenvedtek. A kiadós eső szerencsére fékezte a váratlanul érkezett májusi jég hatását. A tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet teljes területén nyomot hagyott ugyan a hétfő esti jeges zivatar, de jelentős kárt sem a kiültetett palántákban, sem a kenyérgabonában nem okozott. Söpörni lehetett hétfő este a jeget a város utcáin, és nagyon sok embert rémített meg a villámokban gazdag égi háború. Így történhetett, hogy az a hír terjedt el Szegeden: a Széchenyi téren belecsapott egy villamosba a villám. A Közlekedési Vállalat forgalmi osztályán azonban nem tudnak ilyesmiről: a hírnek az lehet az eredője, hogy hétfőn este 9 óra 20-kor egy villamosnak eltört az áramszedője, s emiatt tíz percig állt a forgalom, utána pedig áramszedőjüket lehúzvatak ezen a rövid sza'ú villamosok. A hibát a felső vezeték megrongálódása okozta. Másnapra a vezetéket is, a kocsit is megjavították.