Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-08 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Ifjú nemzedékünk tanácskozása azánkban talán soha nem foglalkoztak annyit az ország társadalmi és politikai életét irá­nyító fórumok, és annak nyomán a közvéle­mény az ifjúság problémáival, gondjaival és azok megoldási lehetőségeivel, mint az utolsó két évben. Kezdve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970 februári ifjúságpolitikai határoza­tától, az ifjúsági törvény előkészítésétől, a törvény meghozataláig (ez év szeptemberében), a végrehajtás megkezdéséig, egészen a nyolcszázezer KISZ-tag kép­viseletében ma összeülő KISZ-kongresszusig. A törvény, a rendeletek, a javaslatok, s a fia­talok új kezdeményezéseinek, akcióinak nyomán na­pirenden szerepel az ifjúság jogainak és kötelessé­geinek aránya. Az, hogy mit köteles az állam, a tár­sadalom megadni a fiataloknak, s hogy milyenek az elvárások napjaink ifjú nemzedékével szemben. Be­szélünk erről az eseménysorozat kapcsán, s személyes érdekeltség miatt is. Hiszen Magyarország minden második állampolgára harminc éven aluli. Ak­i nem tartozik e korosztályhoz, az is érdekelt, mint szülő, nevelő, családtag, pedagógus, munkatárs. És e mindenkit érdeklő, érintő témáról, a fia­talokról, s a fiatalokhoz szólunk, amikor a KISZ VIII. kongresszusára k­észülve számba vesszük, hol, miben, hogyan tesznek eleget a párt, az állam elvá­rásának, a szocializmus építésében való részvételnek. Felsorolhatnánk KISZ-védnökséggel épülő nagy beruházásainkat, a nyári építőtáborokat, a kommu­nista szombatok és vasárnapok, az ifjúsági munka­­versenyek eredményeit. A fiatalok kezdeményezte ak­ciókat, megmozdulásokat, a békéért, szabadságukért küzdő népek iránti szolidaritásuk megannyi jelét. A fiatalok jelenlétét állami, társadalmi életünkben, ün­nepeinken és hétköznapjainkon. Egész sereg példát hozhatnánk az ifjúság jogait, érdekeit képviselő, érvényesítő intézkedésekből, a fia­talok pályaválasztásának segítéséről, a fizikai dolgo­zók továbbtanuló gyermekeinek támogatásáról,­­ a pályakezdők­ méltányos bérezéséről, újabb művelődé­si, sportolási, szórakozási lehetőségek megteremtésé­ről, anyagi fedezetének biztosításáról, az ifjúsági tu­rizmus lehetőségeinek bővítéséről. De ifjúságunk nemcsak várja a párt ifjúságpo­litikájának megvalósulását, hanem alkotó részese is kíván lenni saját helyzete alakításának. Ezt a cselek­vő, hasznosat alkotó, a jövőt, a szocializmust építő ifjúságot képviseli a KISZ. A fiatalok legjobbjait tö­möríti soraiba, de feladatának tartja a KISZ-en kí­vüliek nevelését, mozgósítását is. Utóbbi éveinek munkáját felmérendő, s a jövő­beli tennivalókhoz javaslatokat várva — júliusban a KISZ Központi Bizottsága kongresszusi levéllel for­dult a fiatalokhoz. Tíz kérdésre várt választ — két­százezren ragadtak tollat, kritizálva és ötleteket kí­nálva. Javaslatok hangzottak el a rádióban, a tele­vízióban, újságok hasábjain, arról, hogyan lehetne az ifjúság problé­máin, pályakezdési gondjain, lakás­helyzetén változtatni, művelődését, kulturálódását tár­sadalmi méretekben és helyileg segíteni. Hasonló té­mák szerepeltek a kongresszust megelőző KISZ-veze­­tőségválasztó és -küldöttgyűléseken. A ma összeülő VIII. KISZ-kongresszuson 850 kül­dött tanácskozik, vitázik, javasol, tervez. Több tizen­éves­ diák és lány, mint ezt megelőzően bármikor. Az általános problémákat tárgyaló plenáris ülés után külön szekciókban az üzemi, a falusi fiatalok, a kö­zépiskolások és szakmunkástanulók, az egyetemisták és az úttörők gondjainak legjobb ismerői üléseznek. Annak ellenére, hogy nálunk az ifjúsággal való törődés nem kampányszerű, mégis, az utóbbi évek­ben, s most ezekben a napokban, a KISZ VIII. kong­resszusának napjain — különös megvilágításba, ref­lektorfénybe került a fiatal generáció élete, munká­ja, politikai tevékenysége. Az ifjúsági törvény parag­rafusai, az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalása és határozata egyre nagyobb szerepet, teret kíván adni a KISZ tevékenységének. Mint eddig, a jövő­ben is, a KISZ hivatása, hogy az ifjúság körében hirdesse, képviselje a párt politikáját, mozgósítsa az ifjúságot a X. pártkongresszus és a IV. ötéves terv céljainak megvalósításában. Ebben a szellemben fogalmazta meg a KISZ KB beszámolója, hogy „A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség hivatásának tekinti, hogy a párttól kapott megbízatásának eleget téve, a KISZ-tagság, az egész magyar ifjúság mozgósításával még eredményeseb­ben vegyen részt hazánk ifjú nemzedékének szocia­lista nevelésében. Kongresszusunk harcba hívja a KISZ szervezeteit és tagjait, a magyar ifjúságot a társadalmunk előtt álló feladatok teljesítésére.” H 61. évfolyam, 289. szám 1971. december 8., szerda Ára: 80 fillér Folytatja munkáját a LCMP VL kongresszusa Széttér János felszólalása A varsói kultúra és tudo­mány palotájában kedden reggel folytatta tanácskozá­sait a LCMP VI. kongres­­­szusa. Megkezdődött a vita az első napirendi pont, a KB beszámolója és irányelvei, s Edward Gierek hétfőn el­hangzott beszéde felett. A keddi ülésen többek között felszólalt Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, kinek üd­vözlő beszédét többször sza­kította meg hosszan tartó taps. Üdvözölte a kongresszust Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar párt­delegáció vezetője. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra tolmácsolta a csehszlovák kommunisták és a testvéri csehszlovák nép üdvözletét. Erik Honecker, az NSZEP KB első titkára méltatta a két ország sokoldalú együtt­működésének fejlődését. Ni­­colae Ceausescu, a Román KP KB főtitkára a többi kö­zött foglalkozott a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom kérdéseivel, ki­emelve az egység szükséges­ségét. Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára kiemel­te, hogy a lengyel és a mon­gol párt között teljes a né­zetek egysége. A kongresszus második munkanapján utolsóként Piotr Jaroszewicz miniszter­elnök szólalt fel: az 1971— 75-ös lengyel ötéves tervről tartott beszámolót. Kádár János a délutáni ülésen az alábbiakat mon­dotta: — Küldöttségünk a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében őszinte köszönetet mond a meghívásért, és átadja a ma­gyar kommunisták, a ma­gyar dolgozó nép elvtársi üd­vözletét, jókívánságait a Lengyel Egyesült Munkás­párt VI. kongresszusnak, minden lengyel kommunis­tának, a szocializmust építő testvéri lengyel népnek — mondotta bevezetőjében Ká­dár János, majd méltatta azt a hősi harcot, amelyet a testvéri lengyel nép, a len­gyel munkásosztály és for­radalmi élcsapata vívott f Folytatás a 2. oldalon.) a A LEMP kongresszusa Kádár János felszólalását hallgatja Mire költik a vállalatok a tanács adott pénzét ? Korábban már beszámol­tunk róla, hogy a városi ta­nács több minisztériumi és tanácsi vállalatnak, kisipari és mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknek bocsátott ren­delkezésre pénzösszegeket fejlesztési alapjából, illetve a lakosság számára nyújtan­dó szolgáltatások fejlesztésé­nek alapjából. A közelmúlt­ban vizsgálatot végzett a Szeged városi és szegedi já­rási Népi Ellenőrzési Bi­zottság azzal a céllal, hogy megállapítsák: a szerződött cégek a megállapodásokban foglaltak szerint, rendeltetés­szerűen használják-e fel a támogatást. A tanács által juttatott fej­lesztési alapból 72 millió fo­rint felhasználását vizsgálta a népi ellenőrzés, amiből 52 milliót fejlesztésre, 12 milli­ót forgóalap-bővítésre, 8 mil­lió forintot lakossági szolgál­tatások fejlesztésére bocsá­tottak rendelkezésre. A 14 vizsgált gazdálkodó szerv közül hatnál még egyáltalán nem használták fel az átutalt fejlesztési ala­pot. Az AFIT XI. számú Autójavító Vállalat részére átutalt 5 millió forint to­vábbkerült az Autófenntar­tóipari Tröszthöz. A Tolbu­­hin sugárúti szerviz rekonst­rukciója — melyhez a pénzt adták — még nem kezdődött meg. A lakásszövetkezetek javító részlege a tervezett központi javítóműhely kiala­kításához nem fogott hozzá mert nem áll rendelkezésé­re elegendő pénzügyi fedezet. Az Új Élet Termelőszövetke­zet részére juttatott 5 millió forint felhasználásának célja még ma sem tisztázott, s en­nek alapvető oka, hogy a megállapodásban annak ide­jén nem rögzítették egyér­telműen a téesz kötelezettsé­gét. Nyolc gazdálkodó szervnél az átutalt fejlesztési alapok felhasználása folyamatban van. A beszerzendő gépek és berendezések a szállítási szerződések szerint 1972-ben állhatnak majd üzembe. Az Április 4. Cipész Ktsz a részére juttatott fejlesztési alapból célgépeket kíván be­szerezni, melyeket három ja­vítóüzletében helyez el. A juttatás a szolgáltatások ár­bevételét nem növeli majd, mivel a gépesítéssel a szak­emberek­ kézi munkáját pó­tolják. A Szegedi Sütőipari Vállalat Tavasz utcai új üze­mének berendezése főképpen a tanács fejlesztési alapjából valósul meg. A kivitelező DÉLÉP az üzem építésének befejezési határidejét az ere­deti 1972. december 31-i idő­pontról 1973. december 21- re módosította. A kivitele­zés elhúzódásának következ­tében tovább van szükség a vállalat kis üzemeire, s ezek működéséhez 20 millió forint támogatást adott a tanács, holott, ha a Tavasz utcai sütőüzem dolgozni kezd, ezekre többé nem lesz szük­ség. A Hódmezővásárhelyi Köz­úti Építő Vállalat a tanács által juttatott 12 millió fo­rint fejlesztési alap ellené­ben a negyedik ötéves terv idején — évenkénti üteme­zés szerint — utakat, járdá­kat, csatornákat épít Sze­geden, 150 millió forint ér­tékben. A vállalat kötelezte magát arra, hogy 6,5 száza­lék árengedményt ad a terv­időszakban végzett munkái­ra. Az idei teljesítés várha­tóan mintegy 33 millió fo­rintra tehető, ami meg is felel a szerződésnek. A jövő évre végül is 25,4 millió fo­rint értékű munkát kötött le a Szegedi Beruházási Válla­lat, ami kevésnek látszik, rá­adásul nem érvényesítették az eddig elszámolt munkák­nál a 6,5 százalékos árenged­ményt sem. A Szegedi Építő Ktsz ré­szére a tanács két alkalom­mal juttatott fejlesztési ala­pot: 7 milliót visszatérítéses forgóalap bővítése, 1 milliót pedig a szolgáltatásfejleszté­si alapból, a lakossági árbe­vételek növelésére. A meg­állapodások szerint a 7 mil­lió ellenében a ktsz 14 mil­lió forint építőipari kapaci­tást biztosít évenként a ta­nács vb művelődésügyi és egészségügyi osztályaihoz tartozó intézmények számár­­a, és a tervosztály által ki­jelölt munkákra, míg az 1 millió forint ellenében — mely összeghez 1975-ben még 600 ezer forint támogatás já­rul — a szövetkezet 1975-re 9 millió 100 ezer forintra növeli szolgáltatási árbevé­telét. A tanács az elmondot­takon kívül 1973—75 között újabb 4 millió forint támo­gatást ad a ktsz központi te­lepének kialakításához. A szövetkezet idén 10,5 millió forint értékű munkát vég­zett, 1972-re azonban csak a művelődésügyi osztály jelen­tett be igényt munkára, hol­ott a kapacitás lekötésének határideje szeptember 30. volt. A tanács a fejlesztési alap­ból nyújtott támogatásokat a tanácsi vállalatok számára a középtávú és az éves fejlesz­tési tervek alapján, más cé­gek részére pedig megállapo­dások alapján biztosítja. A népi ellenőrzési vizsgálat ta­pasztalatai szerint a megál­lapodások nem minden eset­ben egyértelműek, nem kö­tik ki kellőképpen a támoga­tásban részesülő szervezet kötelezettségeit, s nem tar­talmaznak szankciót arra, ha nem használja fel rendelte­tésszerűen a fejlesztési ala­pot. A tanácsi szolgáltatási­fejlesztési alapból juttatott támogatásokra kötött megál­lapodások előírják, hogy mi­lyen összegű szolgáltatási ár­bevétel-növekedést kell el­érnie a szerződött vállalat­nak, illetve szövetkezetnek. Az árbevétel növekedésének egyik fontos tényezője azon­ban az árak emelkedése. Feltétlenül indokoltnak lát­szik a megállapodások olyan értelmű módosítása (pl. az építő ktsz vagy a fodrász vállalat esetében), amely az árbevételek növekedéséből az árak emelkedésének hatását nem veszi figyelembe. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén egyebek között megvitatta a népi ellenőrzési bizottság most ismertetett tájékoztató­ját, és az előforduló visszás­ságok megszüntetésére hatá­rozatokat hozott. Kimondta, hogy a fejlesztési alapok ren­deltetésszerű felhasználását, valamint a vállalatok, illetve szövetkezetek kötelességeit évenként ellenőrizni fogják, és ha az ellenőrzések azt állapítják meg, hogy a szer­ződő fél nem tartotta be a megállapodást, a támogatást visszavonják, illetve a vis­­­szafizetés határidejét előbbre hozzák. A végrehajtó bizott­ság felkérte a népi ellenőr­zési bizottságot, hogy a jö­vő év első felében ismét vizsgálja meg a tanácsi fej­lesztési alapok felhasználá­sát. __ fejlesztésre Megin­ t szerződések teljesü­lését

Next