Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-23 / 69. szám
Svoboda újraválasztása • Prága (MTI) A csehszlovák szövetségi gyűlés két házának, a Népi és Nemzeti Kamarának a Prágai Várban csütörtökön délelőtt megtartott együttes ülésén a képviselők titkos szavazással, egyhangúlag Ludvik Svoboda hadseregtábornokot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját választották meg újabb ötéves időszakra a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke terjesztette elő Ludvik Svoboda jelölésének indoklását. Nemes lelkű szocialista hazafinak, a szabadságért vívott küzdelem bátor harcosának, szilárd internacionalistának mondotta, akinek neve elválaszthatatlan a csehszlovák nép történelmének legújabb kori sorsfordulóitól. A szavazás eredményének kihirdetése után Gustáv Husák, valamint Lubomir Strougal miniszterelnök és Alois Indra, a parlament elnöke felkereste az újonnan megválasztott elnököt, s bejelentette a parlament akaratát. Ludvik Svoboda ezután a képviselők lelkes ünneplése közepette lépett a terembe, majd letette a csehszlovák alkotmányra és a föderációs alkotmánytörvényre a hivatali esküt. r Érdemi eszmecsere • Helsinki (MTI) Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő helsinki tanácskozás csütörtökön folytatta a második napirendi pont, a kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés témájának megvitatását. Kiszivárgott hírek szerint számos kérdésben részletekbe menő, érdemi eszmecsere bontakozott ki, ezért egyelőre háttérbe szorult a napirendi pont kereteinek felvázolása, a konkrét szerkesztőmunka előkészítése. Ennek ellenére a tanácskozáshoz közelálló körökben úgy vélekednek, hogy a munkabizottság a jövő hét végéig befejezi a második témacsoport („kosár”) tartalmának általános vitáját és kidolgozza a szerkesztés alapjául szolgáló vázlatot. A VDK és a VMFK tiltakozása • Saigon (AFP, DPI) A volt vietnami hadviselő felek képviselőiből álló négyoldalú katonai vegyes bizottság VDK- és DIFK-tagozata csütörtökön hivatalosan visszautasította az amerikaiaknak azt a képtelen követelését, hogy a VDK és a DIFK fogságába esett amerikaiakkal párhuzamosan bocsássák szabadon a laoszi hazafiak által őrizetben tartott amerikaiakat is. Le Quang Hoa tábornok, a testületben helyet foglaló VDK-küldöttség vezetője az amerikai küldöttséghez eljuttatott jegyzékében tiltakozott az Egyesült Államok képviselői által csütörtökön reggel előterjesztett követelések miatt. Logikátlannak és elfogadhatatlannak minősítette azokat, s leszögezte, hogy az amerikai csapatkivonás folytatását nem lehet e követelések teljesítésétől függővé tenni. Miközben szerdán még minden jel arra mutatott, hogy a fogolycsere negyedik és egyben utolsó szakaszát már március 24-én és 25-én, vagyis néhány nappal a párizsi megállapodásban előírt határidő előtt lezárják, s Dél-Vietnamból határidőre kivonják a még ott tartózkodó 6300 amerikai katonát is, csütörtökön váratlanul zsákutcába jutott a fogolycsere utolsó szakasza. • Párizs (MTI) Csütörtökön a Párizs környéki Celle-St.-Cloud-ban találkozott a DIFK és a saigoni kormány küldöttsége, de most sem sikerült megegyezniük a dél-vietnami problémák rendezésére irányuló tárgyalások napirendjében. Nguyen Van Hieu, a DIFK küldöttségének vezetője az ideiglenes forradalmi kormány ellenőrzése alatt álló területek ellen kezdett saigoni támadásokra utalva erélyesen elítélte a saigoni adminisztráció nyilvánosan is bevallott akcióit. USA-vétó a Panama (Reuter, AFP) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának panamai ülésszaka befejezte munkáját. A záróülésen az Egyesült Államok képviselője John Scab vétójogával élve megakadályozta, hogy a Panama-csatorna státusáról Panama, Guinea, Peru, Szudán, Jugoszlávia, Kenya, India és Indonézia által közösen előterjesztett indítvány életbe lépjen. A javaslatot az ülésszakon résztvevő 15 ország közül U-an szavatalukban támogatták. Nagy-Britannia tartózkodott. A nyolc ország közös határozati javaslata arra szólította föl a két érdekelt államot, hogy a Panama-csatorna státusáról és a csatornaövezet használati jogáról ezelőtt 70 évvel megkötött igazságtalan szerződés helyett haladéktalanul írjanak alá olyan új szerződést, mely elismeri Panamának az ország egész területére vonatkozó szuverén jogait. PÉNTEK, 1973. MÁRCIUS 23. Németh Károly beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) seg. Olyan a légkör a politikában, a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában, amely kedvez a tehetségnek és ösztönöz az alkotó munkára. Hazánk és népünk a haladásnak és a jólétnek ismét magasabb fokára jutott. Ez szocialista rendszerünk nagy vívmánya, dolgozó népünk munkájának eredménye, s erről emelt fővel adhatunk számot az ország legmagasabb fórumán is. — Amit népgazdaságunk fejlesztéséért és társadalmi viszonyaink magasabb színvonaláért teszünk és tennünk kell, annak célja, hogy tovább javítsuk népünk élet- és munkakörülményeit. Munkásosztályunk, dolgozó népünk több mint másfél évtizede tapasztalja: pártunk és kormányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésével, a nemzeti jövedelem növekedésével együtt járjon az életszínvonal rendszeres emelkedése. S hogy ez nemcsak elv, hanem megvalósult gyakorlat, azt a statisztikai adatok mellett dolgozó népünk tapasztalatai igazolják. Mindig megtettük az életszínvonalat növelő intézkedéseket, amikor annak anyagi alapjait megteremtettük. Az a célunk, hogy társadalmunk dolgozó osztályai és rétegei arányosan részesüljenek a megtermelt nemzeti jövedelemből. Ezt társadalmi méretben teljesítettük és a továbbiakban is erre törekszünk. A Központi Bizottság megállapította, hogy az utóbbi két évben is tovább javultak társadalmunk valamennyi dolgozó osztályának és rétegének életkörülményei.De a nagyüzemi munkásság életszínvonala elmaradt más társadalmi rétegek életszínvonalának fejlődésétől. Ezt korrigálta az a központi béremelés is, amelyet a kormány a szakszervezetekkel egyetértésben március elsejétől életbe léptetett. Ezt az intézkedést közvéleményünk indokoltnak és igazságosnak tartja, és az is, mert az ország legfejlettebb termelőerőivel dolgozó nagyüzemi munkásság bér- és jövedelemszintje nem maradhat el más társadalmi rétegek színvonalától. A nagyüzemi munkások indokolt béremelése nem a többi dolgozó réteg rovására történt. Az életszínvonalemelkedéséből tartósan nem maradt és nem is maradhat ki a lakosság egyetlen jelentős rétege sem. A szocializmus lényege, hogy társadalmi méretű jólétet teremtsünk. — A párt és a kormány — közvéleményünkkel együtt — számon tartja a jogos igényeket. Ezek kielégítése lehetőségeinktől, közös munkánk eredményességétől függ. Igényeink természetesen mindig nagyobbak, mint a lehetőségeink. Ebben is egységesek vagyunk. Dönteni azonban csak reálisan szabad, nem pedig az óhajok szerint. — Pártunk és kormányunk társadalmi érdekből cselekszik, amikor azzal is védi az életszínvonalat, hogy szigorúan ügyel a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára, a forint stabilitására. Közvéleményünket sokat foglalkoztatja az árak emelkedése. Gondja ez a pártvezetésnek és a kormánynak is. — Kormányunk számos eredményes intézkedést tett a Központi Bizottság állásfoglalásában megfogalmazott árstabilitás érdekében, az államháztartás egyensúlyának megteremtésére. Népünk megértését és bizalmát igazolja, hogy a szükségessé vált áremelések bejelentése — bár két hónappal megelőzte a végrehajtást — nem okozott zavart a kereskedelmi forgalomban. Joggal mondhatjuk, hogy a lakosság — bár nem örült az áremeléseknek — magatartásával bizonyította: osztozik a kormányzás felelősségében. Ez a bizalom azonban növeli a kormány, az árellenőrző szervek és valamenyiünk felelősségét, azért, hogy a fogyasztói árszínvonal ne haladja meg a tervezett mértéket. Ezt a felelősséget mindazoknak vállalniok kell, akik a termelés, a kereskedelem irányításában, vagy más olyan területen dolgoznak, hogy szerepük van az árak alakításában. Intézkedéseink hatására csökken az indokolatlan áremelések száma, de a lakosság joggal háborodik fel akkor is, ha áremelkedéssel minőségrontás formájában találkozik. Biztosítani kell az árak ellenőrzésének az utóbbi időben tapasztalt folyamatosságát és szigorúságát. El kell érnünk, hogy se indokolatlan áremeléssel, se minőségrontással ne lehessen nyereséget növelni. Ez is feltétele annak, hogy közvéleményünk jobban megértse árpolitikánkat, amely fontos része jól működő gazdaságirányítási rendszerünknek Németh Károly ezután részletesen foglalkozott a közelgő tanácsválasztás jelentőségével, majd így fejezte be beszédét: — A kormány beszámolójával egyetértek, az MSZMP Központi Bizottsága nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. Tanácskozik az országgyűlés H miniszterelnök vitazárója Fock Jenő a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszának bevezetőjében köszönetet mondott a kormány beszámolójával kapcsolatban az elhangzott észrevételekért, hasznos kiegészítésekért, örömünkre szolgál — folytatta —, hogy az itt felszólalt képviselő elvtársak elismeréssel beszéltek a vezetés erőfeszítéseiről. Nem mondhatom, hogy örülünk annak, hogy sok kritikát kaptunk, de amikor az első „keserűségen” túl vagyunk, rájövünk arra, hogy valamennyi kritikai észrevétel hasznos volt, s ha van is benne hibaszázalék, az nem több, mint amennyi a kormány munkájában van. (Derültség.) Utalt Fock Jenő arra, hogy a képviselők az oktatásra, a közművelődésre vonatkozó jogos igények kapcsán kérték a kormány intézkedését. Látjuk a problémákat — fűzte hozzá a Minisztertanács elnöke —, de minden jogos kérést és kívánságot ebben az évben, sőt a mostani ötéves terv időszakában sem tudunk teljesíteni. Az igényeknek az idén kisebb, 1974—75-ben valamivel nagyobb részét tudjuk majd kielégíteni, valódi megoldást azonban csak az ötödik ötéves tervben tudunk biztosítani. A kormány 1973-ra 125 millió forint céljellegű hitelt bocsát pótlólagosan a tanácsok rendelkezésére, általános iskolai felszerelések és szemléltető eszközök beszerzésére. Ebből 64,5 millió forintot már eleve az átlagosnál rosszabb helyzetben levő két megyének juttatunk. Kitért arra, hogy az elmúlt időszakban a beruházási munka javult. Az átgondolt intézkedések hatására mérséklődött a beruházások korábban egészségtelenül gyors üteme, fokozódott a beruházások koncentráltsága. A beruházásokat illetően a kormány elvileg továbbra is az 1972-ben és az idei évben kialakult tendenciák folytatására törekszik. Szólt Fock Jenő a könnyűiparról, s ezen belül a textil- és textilruházati ipar, valamint a bőr- és a cipőipar rekonstrukciójáról. Ebben az ötéves tervben összesen 18 milliárd forintot fordítunk ebben az ágazatban a rekonstrukcióra. Folyamatban van a bútor-, a nyomda- és papíripar rekonstrukciója is. A mostani ötéves tervben nem fejeződik be a könnyűipar rekonstrukciója, a teljes végrehajtásért a következő ötéves tervidőszakban is további erőfeszítéseket kell tenni. A bútoriparral kapcsolatban megjegyezte: annyi és olyan sokféle bútort gyártunk, hogy értékesítési gondok mutatkoznak. Ezt a vásárlók azért nem érzékelik, mert a belkereskedelem —s itt Fock Jenő hozzátette — úgy is mondható, hogy nem készültünk fel a bútoripar ilyen gyors felfutására, és a belkereskedelem nem tudja bemutatni, hogy milyen bútoraink vannak. Pedig ez fontos és megoldandó feladat. Válasza következő részében arról beszélt, hogy az árkérdések mindig érzékenyen érintik a lakosságot. Különösen így van ez az idén, amikor — mint előre bejelentettük — az eddiginél jobban fog növekedni az árszínvonal. Az előző négy évben az évi 2 százalékot sem érte el az árszínvonal-növekedés. Tavaly elérte a 3 százalékot, s az idén 3,6 százalékról beszélünk. Ismételten kijelenthetem: a magasabb árszínvonal-növekedés ellenére az idei évre tervezett — a múlt évinél magasabb — életszínvonalat a párt és a kormányzat biztosítani fogja. Az életszínvonalnak két fő összetevője van: a nominálbérek emelkedése, és az árszínvonal alakulása. Az idei évre szóló béremelést lényegében már végrehajtottuk, kisebb kiigazítások azonban még itt is lehetségesek az év végéig. Végrehajtottuk a központi áremelést is, s néhány központi árcsökkentő intézkedés van még hátra ez évben. — Alapvetően az árstabilitás hívei vagyunk. Ugyanakkor azt is akarjuk, hogy a vásárlóknak megfelelő választék álljon rendelkezésére. A kormány nevében ismételten szeretném hangsúlyozni: az árszínvonal-emelkedés ellenére is biztosítani fogjuk, hogy ebben az évben terveinknek megfelelően emelkedjék a dolgozók életszínvonala. Ehhez még annyit: a tervezett, 3,6 százalékos árszínvonal-növekedés úgy alakul ki, hogy a központilag elhatározott és végrehajtott áremelés a tavalyihoz képest 1,9—2 százalékkal növeli az árszínvonalat, és azzal számolunk, hogy év közben ezt a szabad árak — különféle okok következtében — 1,6—1,7 százalékkal növelhetik. A központi áremelések elhatározott mértékére a párt szava garancia, a szabad árak említett mértékének meghaladása ellen pedig két biztosíték van. Az egyik, hogy a kormány a párthatározatnak ezt a részét is betartja, és betartatja. A másik pedig a rendelkezésre álló tartalék, hogy legyen mihez nyúlni. Az árszínvonal tehát az említett magasabb mértékben semmiképpen sem növekedhet, a tervezett életszínvonalat pedig mindenképpen biztosítanunk kell. Részletesen foglalkozott a népszaporodás problémáját érintő felszólalásokkal. Rámutatott, hogy ebben a kérdésben erőteljes társadalmi összefogásra, szemléletváltozásra is szükség van. Nemzetünk egészséges továbbfejlődéséhez a kívánatos születési arány a 17—18 ezrelék lenne. E cél elérésére a kormány eddig is számos szociális, gazdasági és egyéb intézkedést tett, s tervez a továbbiakban is, önmagában azonban mindez kevés. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély, s az egyéb intézkedések alkalmasak arra, hogy egy-két ezrelékkel növeljék a születési arányszámot, de — mint az eddigi tapasztalatok tanúsítják — tartós javulást nem biztosítanak. Helyes a törekvés, hogy a többgyermekes családokat lakáshoz kell juttatni, gondoskodni kell megfelelő számú bölcsődéről, óvodáról, de ugyanilyen fontos az említett intézmények fenntartása, szakképzett pedagógusgárda, gondozószemélyzet biztosítása stb. Fokozni kell a terhes anyák, a családosok megbecsülését, s részükre különféle kedvezményeket kell biztosítani. Ilyen lehet például a többgyermekes dolgozó édesanyák részére a soron kívüli munkaidő-csökkentés. Kitért a miniszterelnök arra, hogy végeredményben a szülők, az édesanyák egyéni megítélésétől függ, akarnak-e gyermeket, és hányat. Különféle fogamzásgátló szerek vannak forgalomban, s ha a szülők úgy döntenek, hogy nem vállalják a gyermeket, ezt belátásukra kell bízni. A kormánynak azonban ugyanilyen fontos a nemzet egészséges továbbfejlődését célzó egyenletes születési arányszám fenntartása. — Munkánk középpontjában az anyaság megbecsülése, a gyermekáldás és a nevelés, a család intézményének védelme és erősítése áll — hangoztatta. — Meg kell értetnünk az egész társadalommal, hogy a gyermek hozzátartozik a teljesebb, a tartalmasabb emberi élethez. Nem tűrhetjük, hogy kellő felvilágosítás híján a művi vetélés súlyosan veszélyeztesse a nők és az új nemzedék egészségét, megfossza a nőket örökszép hivatásuktól, a gyermekáldástól — mondotta nagy taps közben. Hozzáfűzte: senkinek sincs szándékában visszaállítani a korábbi szigorú adminisztratív intézkedéseket, azonban a nők egészségvédelme érdekében sor kerülhet valamilyen intézkedésre. A környezetvédelemmel kapcsolatos észrevételekre adott válaszai után Fock Jenő rátért a lakásépítéssel kapcsolatos kérdésekre. Elmondotta, hogy az állami lakásépítkezések gyorsítására a kormány programot dolgozott ki, s rövidesen határozatot hoz arról is, hogy támogatja Budapesten és az öt kiemelt nagyvárosban a telepszerű állami, illetve tanácsi lakások építését. Gondot fordítanak arra is, hogy a lakásokkal egyidőben megépüljenek az óvodák, a bölcsődék és az egyéb kommunális létesítmények. Az állami szervek — hangsúlyozta a Minisztertanács elnöke — olyan mértékben adnak segítséget az ilyen akciókhoz, amilyen mértékben a helyi szervek erőfeszítéseket tesznek saját dolgozóik lakásigényének kielégítésére. Meggyőződésünk — hangoztatta —, hogy a gazdasági vezetők, a párt- és a szakszervezetek gondoskodása újabb lehetőségeket tárhat fel a munkáscsaládok lakásgondjainak megoldására. Bízom abban, hogy a magyar nép — ismerve a kormány programját — egységesen sorakozik pártunk, kormányunk mögé, hogy tovább haladhassunk a szocializmus építésének útján, tovább gazdagodjék szeretett hazánk, elégedetten, boldogan éljen a dolgozó népünk — fejezte be válaszát Fock Jenő.