Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

SZOMBAT, 1973. DECEMBER 1. Zord és hideg idő December elsején, szom­baton hivatalosan is bekö­szönt a meteorológiai tél. A valóságban azonban már néhány napja hideg, sarkvi­déki levegő árasztotta el kontinensünket, és így csü­törtökön és pénteken az át­lagnál 5—10 fokkal alacso­nyabb hőmérsékleteket mér­tek Európa-szerte. A Kárpát­­medence sem maradt kivé­tel, az ősz hózáporral, szél­lel, hófúvással és fagyokkal búcsúzott az idén. Tehát né­hány nappal december el­seje előtt — két év után — kemény, télies időt hoztak a hófelhők. Felvételünkön: téli utcakép Szeged -Tarjánban. Somogyi Károlyné felvétele Hapirenden a TESZÖV-ök munkája Eredményes esztendők a megye mezőgazdaságában Tegnap kommunista aktí­vaülést rendeztek az MSZMP Csongrád megyei bizottságának oktatási igaz­gatósága újszegedi székházá­ban, amire a termelőszövet­kezetek szövetségeiben dol­gozó kommunisták, elnökségi tagok, téesz-elnökök, a test­vérszövetségek és a téesz kö­zös vállalkozások kommunis­ta vezetői, továbbá városi,­ járási pártbizottságok, a já­rási hivatalok képviselői kaptak meghívást. Az el­nökségben foglalt helyet Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Mo­haros József, a TOT elnök­­helyettese is. , Dr. Paczuk Istvánnak, a megyei tanács elnökhelyet­tesének megnyitója után a Csongrád megyében működő termelőszövetkezetek terü­leti szövetségében dolgozó kommunisták munkájáról szóló állásfoglalást és a me­gyei párt-vb erről szóló ha­tározatát Szabó Sándor is­mertette. Minden időszak jellemzője, hogy visszatekin­tünk a megtett útra, érté­keljük az eredményeket, és meghatározzuk a jövő tenni­valóit. Ugyanez áll a terme­lőszövetkezeti mozgalom hős­korára, az átszervezés óta eltelt időszakra, hiszen vi­szonylag rövid idő alatt olyan termelőszövetkezetek formálódtak, amelyekre ma már ország-világ előtt va­lamennyien méltán büszkék lehetünk. — Az elmúlt egy évtized­ben nem mindig egyenlete­sen, hibamentesen alakult a téeszek fejlődése — mondot­ta többek között Szabó Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára —, mégis vitathatat­lanul, egyértelműen tanús­kodnak a közös gazdálkodás győzelméről az elért ered­mények. A megyében a me­zőgazdaság bruttó termelé­si értékének több mint két­harmadát a közös gazdasá­gok adják. Megháromszoro­zódott a termelési érték, és négy és félszeresére nőtt az árbevétel. Általában az országos át­lagnál 20—25 százalékkal jobbak a megyei eredmé­nyek, és a rangsorolásnál a negyedik-ötödik helyen áll Csongrád. Az is igaz azon­ban, hogy az eredményekkel nem lehetünk elégedettek — mint a megyei pártbizottság titkára is hangsúlyozta —, az idén a kukorica termés­átlaga az országban minden­felé emelkedett, szűkebb pátriánkban viszont csök­kent. Vagy említhetnénk az őszi búza termésátlagait, amivel ugyan nem szégyen­kezünk, de az országos át­laghoz viszonyítva van még tennivalónk. Nem szólva a fűszerpaprika idei termés­­eredményéről. A beszámoló elemezte a szövetkezetek gazdálkodásá­ban bekövetkezett változáso­kat, az új közgazdasági sza­bályozók hatása, rendszeré­nek alkalmazása után. A té­­esz-mozgalom elmúlt tíz esz­tendejéről megállapítható, hogy politikailag, szervezeti­leg, gazdaságilag stabilizáló­dott a közös gazdálkodás, a parasztság elfogadta és ma­gáénak vallja a szövetkezeti életformát. A téeszek meg­szilárdulásával egyidőben a falu arculata is megváltozott, s az egységes paraszti osztály megteremtése felé haladunk. Az eredmények elérésében kiemelkedő szerepet játszot­tak az 1967 őszén létrejött téesz-szövetségek. A megyei párt-vb úgy ítéli meg, hogy az elmúlt hat évben alap­vetően, mindig a téesz-moz­­galom helyzete szerint, lé­nyeges és időszerű gazda­sági, társadalmi gondok fel­tárására, javítására töreked­tek a TESZÖV-ök. Az érdek­képviselet, a reális igények kifejezésre juttatása jelle­mezte tevékenységüket, ám további igény: a szövetségek kellő időben és nagy körül­tekintéssel fogalmazzák meg mondanivalójukat, a gazdál­kodás áttekintésével sem kell megvárni a naptári év vé­gét, hanem előzetes adatok­ra építve elemezhetik a főbb tanulságokat, tendenciákat A megyei párt-vb határo­zata szerint nem alakult ki megfelelő munkakapcsolat a szövetségek, a helyi párt­szervek, tanácsi szervek kö­zött, kevés a kezdeményezés, előfordult, hogy az említet­tek határozataitól, intézke­déseitől eltérő döntéseket hoztak a TESZÖV-ök, ami ahhoz vezetett, hogy nem volt összhang a szövetkezeti és a népgazdasági érdek kö­zöt . Sőt, a téesz-érdeket a népgazdasági érdek fölé he­lyezték, alkalmanként. A gazdálkodási problémák sa­ját erőből történő megoldá­sa, a belső tartalékok feltá­rás hagy kívánnivalót maga után. A szentesi, makói szö­vetségben csaknem teljesen, a szegedi szövetségben pedig részben kicserélődött a sze­mélyzet. A hatékonyabb munkára, a jobb és szoro­sabb kapcsolatra egymás kö­zött és más szövetségekkel, egyszóval szemléletformálás­ra is nagy szükség van a Csongrád megyei TESZÖV- öknál. A hibák feltárása mellett a megyei párt-vb el­ismerését fejezte ki az eddi­gi munkáért, hiszen a lehe­tőségekhez, az adottságokhoz képest jól oldották meg a feladatukat. Ám, a további fejlődéshez elengedhetetlen az észlelt hiányosságok kija­vítása. Az aktívaülésen többen felszólaltak, s mondtak vé­leményt. Sz. L. L 3 Jó az együttműködés a tanácsok és a népfront között A Hazafias Népfront Csong­­rád megyei bizottsága elnök­ségének tegnap délelőtti ülé­sén megtárgyalták a szegedi járás népfrontbizottságának munkáját, valamint a tanács és a Hazafias Népfront együttműködését a megyei együttműködési megállapo­­­­dás alapján. Az ülésen részt vett és felszólalt többek kö­zött Jáhni László, a járási pártbizottság titkára és Han­tos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese. Nagy Istvánnak, a Haza­fias Népfront megyei elnö­kének megnyitó szavai után Kálló Antal, a Hazafias Nép­front járási bizottságának titkára terjesztette elő mun­kájukról készült beszámoló­ját. A munka értékelését ki­egészítő hozzászólásokkal együtt az a kép alakult ki a járási népfrontmunkáról, hogy az elmúlt másfél év alatt szervezettebbé, hatéko­nyabbá vált; feladataikat a járás adottságaihoz mérve állapították meg, és lemér­hető, különösen a tanyai te­rületeken az aktívabb politi­zálás, amely a falugyűlése­ken, a tanácsválasztás előtti jelölő­gyűléseken különösen megnyilvánult. A községek­ben a jó népfrontmunka sze­mélyi és tárgyi feltételei biz­tosítottak, és különösen a tanáccsal kötött együttműkö­dési megállapodások terem­tettek nagyobb lehetőséget a testületi együttműködésre. Mindenesetre javítani kell azon, hogy több helyütt hi­ányzik a kezdeményezőkész­ség, s néhány faluban sze­mélyi problémák is vannak, mert szinte minden testület ugyanazokra az emberekre támaszkodik, márpedig a megbízatások halmozódása nem sokszorozza meg a so­kat vállaló emberek erejét. A tanács és a Hazafias Népfront megyei együttmű­ködési megállapodásának megkötése óta végzett együt­tes munkát Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára ismertette. 1972 feb­ruárja óta szervezett, sokol­dalú lett a kapcsolat. A nép­frontbizottságok többet kez­deményeznek, javasolnak, hogy egy-egy fontos gazda­sági vagy kulturális témát a tanács testületei megtárgyal­janak, a tanácsok pedig job­ban támaszkodnak a nép­front munkájára. Eddig is is­mert volt, hogy a társadal­mi munkák szervezésében oroszlánrésze van a nép­frontaktivistáknak. Minden jel arra mutat, hogy az idén meg is haladják a tavalyi, 126 millió forintos társadal­mimunka-teljesítést me­gyénkben. A megállapodás létrejötte óta viszont ennél is sokkal többet tesz a nép­front, több községben ta­nácstagok részére tájékozta­tókat, klubokat szervez. Fa­lugyűléseken, összejövetele­ken tájékoztatják az embe­reket a fejlesztési tervekről, helyi gondokról, lehetősé­gekről. Jó a népfront és a tanácsi szakigazgatási szer­vek közötti együttműködés is, a tapasztalatok szerint a legjobb kapcsolat éppen a művelődési osztályokkal ala­kult ki. Télen ismét meg­szervezik a falugyűléseket, ugyancsak téli feladat lesz a társadalmimunka-igények és lehetőségek felmérése, s mindenképpen értékelni kel­lene azt is, hogy a jelölő gyűléseken elhangzott javas­latok megvalósultak-e. fi munkaidő-beosztás és a bér­fizetés rendje az év végi munkaszüneti napok előtt Mivel december 25-e és ja­nuár 1-e az idén keddre esik, s a megelőző vasárnaptól csak egy munkanap választja el, a heti pihenőnapot az ál­talános érvényű rendelkezés értelmében a közbeeső mun­kanapon, vagyis hétfőn kell kiadni. A munkaidő-beosztás tehát az alábbiak szerint alakul: December 22-én és 29-én (szombaton) hétfői, 23-án és 30-án (vasárnap) szombati munkaidő beosztás szerint kell dolgozni. 24-e és 31-e (hétfő) heti pihenőnap, de­cember 25—26. és január 1. munkaszüneti nap. Azoknál a vállalatoknál, ahol december 22-én vagy 29-én szabad szombat lenne, ezt 23-án, illetve 30-án kell kiadni.’* A munkaidő-beosztás ezeknél a vállalatoknál te­hát a következő: December 22 és 29 (szom­bat) rendes munkanap, 23 és 30 (vasárnap) szabadnap, 24 és 31 (hétfő) heti pihenőnap. december 25, 26. és január 1. (kedd, szerda, illetve kedd) munkaszüneti nap A rendelkezések nem al­kalmazhatók a megszakítás nélkül üzemelő vállalatoknál. A kereskedelmi, a közleke­dési és a lakosság ellátását szolgáló más vállalatok mű­ködési rendjét a felügyeletet gyakorló miniszter, illetve a tanács határozza meg. A Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben a következőképpen szabályoz­­ta a bérfizetési napokat: A december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket december 20-án; a december 24-én és 25-én járó béreket 21-én; a december 26-án és 27-én esedékes béreket 22- én; a 30-án és 31-én járó fi­zetéseket december 28-án; a január 1-én és 2-án esedé­kes béreket december 29-én fizetik. Az állami és szövetkezeti építőipar december 22-i bér­fizetési napja változatlan. (MTI) INTERMETALL Az INTERMETALL vas­­kohászati együttműködési szervezet tanácsa november 27. és 30. között Budapesten tartotta 18. ülését. Tárgyalá­sokat folytattak a termelési szakosításról és kooperáció­ról, olyan üzemek közös épí­tésének lehetőségeiről, ahol rozsdamentes, saválló és más minőségi acéllemezeket gyárthatnak Tájékoztatót hallgattak meg arról, hogy a tagországok kohászati ipa­rukban milyen nagyobb re­konstrukciókat terveznek. A tanácsülés jóváhagyta az INTERMETALL igazgatójá­nak beszámolóját az INTER­­METALL tevékenységéről. Az INTERMETALL taná­csának elnökévé 1974-re F. D. Voronov szovjet vasko­hászati miniszterhelyettest választották meg. Patika­,,ostrom” Senki ne rémüljön meg, nincs járvány, nem a be­tegek ostromolják a pati­kákat. Egyszerűen csak pa­tikaügyben van ostromálla­pot. Azt mindenki láthatja Szegeden, hogy a Kossuth Lajos sugárút és Párizsi körút sarkán levő gyógy­szertárban már hosszú hó­napok óta nem dolgoznak a kőművesek, merthogy be­fejezték a munkát. A szen­tesi Általános Vas- és Fa­ipari Szövetkezetet már februárban megbízták a be­rendezés elkészítésével, a szerződés szerint meg kel­lett volna lennie a munká­nak június 20-ra. Lapunk augusztus 18-án megjelent Milyen gyógyszer segíte­ne? című írásában nyilat­kozta Barcsay István, a me­gyei Gyógyszertári Köz­pont osztályvezetője, hogy jó, ha október 15-én meg­nyitják a patikát. Jó, bizony jó lett vol­na! A patika most is a „téli álmát” alussza. Miért? Mert célprémiu­mot kitűzni nem tud a gyógyszertári központ, köt­­bérezni meg egészen fur­csa érv miatt „nem lehet”. Azért ugyanis, mert úgy vélik, máskor épülő gyógy­szertárak berendezését ak­kor el sem vállalja ez a cég. Csakhogy furcsa egy takaró ez a kifogás! A szentesi Általános Vas- és Faipari Szövetkezetnek ta­lán nincs felettese, aki előtt felelne azért a „gye­­rekcsínyért”, hogy immá­ron féléves határidőcsú­szást akar „lenyeletni” — nemcsak a gyógyszertári központtal, hanem egy nagyváros közvéleményé­vel? Állam az államban ez a cég, hogy csak torkunk köszörülése után szabad megkérdezni tőle, ugyan miféle gazdálkodás, miféle munkaszervezés ez, vagy elszámoltatja-e végre va­laki, lesz-e valakiben ek­kora bátorság? Annál is inkább, mert közben be kellett zárni a Retek utca sarkán levő pa­tikát. Van, aki erre egy­szerűen felsóhajt: hála az egeknek, mert így meg le­hetett nyitni a tarjári gyógyszertárat. Ugyanis en­nek az új gyógyszertárnak sem készült el a berende­zése. Júniusi szerződésben vállalta a Szegedi Bútor­ipari Szövetkezet, hogy amennyiben novemberben megkapja az építők által átadott patikát, december 31-re befejezi a berendezési munkát. Az építők ugyan előbb átadták az épületet, a Retek utcai berendezéssel, és az ott dolgozó gyógy­szerészek áldozatos munká­jával el is látják felada­tukat, na de ... Tenyér­nyi területen toporognak a gyógyszerre váró emberek, mert természetesen nem rendeltetése szerint, csak ideiglenesen van berendez­ve a patika, s a szükség­megoldás éppen megint a betegek számára rossz. Hogy mikor lesz meg a be­rendezés, amelynek a szer­ződés szerint december 31- re kellene meglenni? A mondatuk ismét így kezdő­dik: jó, ha... a vége­­ pe­dig: február. Jó lenne, ha végre va­laki biztosat tudna mon­dani, alaposan kivizsgálná ezt a patika-dolgot. Mert az ostromállapot így fest: az emberek kérdezik a szer­kesztőséget, szidnak „ille­tékeseket” — így általános­ságban. Most már azt, vagy azokat kellene egy alapos kivizsgálás után „megostromolni” és meg­büntetni, akik mulasztottak ebben az ügyben! Az már valóban elfogadhatatlan, hogy egymásra tologassa a felelősséget a gyógyszertári központ és a két berende­ző vállalat. Sz. M.

Next