Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
SZOMBAT, 1973. DECEMBER 1. Zord és hideg idő December elsején, szombaton hivatalosan is beköszönt a meteorológiai tél. A valóságban azonban már néhány napja hideg, sarkvidéki levegő árasztotta el kontinensünket, és így csütörtökön és pénteken az átlagnál 5—10 fokkal alacsonyabb hőmérsékleteket mértek Európa-szerte. A Kárpátmedence sem maradt kivétel, az ősz hózáporral, széllel, hófúvással és fagyokkal búcsúzott az idén. Tehát néhány nappal december elseje előtt — két év után — kemény, télies időt hoztak a hófelhők. Felvételünkön: téli utcakép Szeged -Tarjánban. Somogyi Károlyné felvétele Hapirenden a TESZÖV-ök munkája Eredményes esztendők a megye mezőgazdaságában Tegnap kommunista aktívaülést rendeztek az MSZMP Csongrád megyei bizottságának oktatási igazgatósága újszegedi székházában, amire a termelőszövetkezetek szövetségeiben dolgozó kommunisták, elnökségi tagok, téesz-elnökök, a testvérszövetségek és a téesz közös vállalkozások kommunista vezetői, továbbá városi, járási pártbizottságok, a járási hivatalok képviselői kaptak meghívást. Az elnökségben foglalt helyet Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Moharos József, a TOT elnökhelyettese is. , Dr. Paczuk Istvánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitója után a Csongrád megyében működő termelőszövetkezetek területi szövetségében dolgozó kommunisták munkájáról szóló állásfoglalást és a megyei párt-vb erről szóló határozatát Szabó Sándor ismertette. Minden időszak jellemzője, hogy visszatekintünk a megtett útra, értékeljük az eredményeket, és meghatározzuk a jövő tennivalóit. Ugyanez áll a termelőszövetkezeti mozgalom hőskorára, az átszervezés óta eltelt időszakra, hiszen viszonylag rövid idő alatt olyan termelőszövetkezetek formálódtak, amelyekre ma már ország-világ előtt valamennyien méltán büszkék lehetünk. — Az elmúlt egy évtizedben nem mindig egyenletesen, hibamentesen alakult a téeszek fejlődése — mondotta többek között Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára —, mégis vitathatatlanul, egyértelműen tanúskodnak a közös gazdálkodás győzelméről az elért eredmények. A megyében a mezőgazdaság bruttó termelési értékének több mint kétharmadát a közös gazdaságok adják. Megháromszorozódott a termelési érték, és négy és félszeresére nőtt az árbevétel. Általában az országos átlagnál 20—25 százalékkal jobbak a megyei eredmények, és a rangsorolásnál a negyedik-ötödik helyen áll Csongrád. Az is igaz azonban, hogy az eredményekkel nem lehetünk elégedettek — mint a megyei pártbizottság titkára is hangsúlyozta —, az idén a kukorica termésátlaga az országban mindenfelé emelkedett, szűkebb pátriánkban viszont csökkent. Vagy említhetnénk az őszi búza termésátlagait, amivel ugyan nem szégyenkezünk, de az országos átlaghoz viszonyítva van még tennivalónk. Nem szólva a fűszerpaprika idei terméseredményéről. A beszámoló elemezte a szövetkezetek gazdálkodásában bekövetkezett változásokat, az új közgazdasági szabályozók hatása, rendszerének alkalmazása után. A téesz-mozgalom elmúlt tíz esztendejéről megállapítható, hogy politikailag, szervezetileg, gazdaságilag stabilizálódott a közös gazdálkodás, a parasztság elfogadta és magáénak vallja a szövetkezeti életformát. A téeszek megszilárdulásával egyidőben a falu arculata is megváltozott, s az egységes paraszti osztály megteremtése felé haladunk. Az eredmények elérésében kiemelkedő szerepet játszottak az 1967 őszén létrejött téesz-szövetségek. A megyei párt-vb úgy ítéli meg, hogy az elmúlt hat évben alapvetően, mindig a téesz-mozgalom helyzete szerint, lényeges és időszerű gazdasági, társadalmi gondok feltárására, javítására törekedtek a TESZÖV-ök. Az érdekképviselet, a reális igények kifejezésre juttatása jellemezte tevékenységüket, ám további igény: a szövetségek kellő időben és nagy körültekintéssel fogalmazzák meg mondanivalójukat, a gazdálkodás áttekintésével sem kell megvárni a naptári év végét, hanem előzetes adatokra építve elemezhetik a főbb tanulságokat, tendenciákat A megyei párt-vb határozata szerint nem alakult ki megfelelő munkakapcsolat a szövetségek, a helyi pártszervek, tanácsi szervek között, kevés a kezdeményezés, előfordult, hogy az említettek határozataitól, intézkedéseitől eltérő döntéseket hoztak a TESZÖV-ök, ami ahhoz vezetett, hogy nem volt összhang a szövetkezeti és a népgazdasági érdek közöt . Sőt, a téesz-érdeket a népgazdasági érdek fölé helyezték, alkalmanként. A gazdálkodási problémák saját erőből történő megoldása, a belső tartalékok feltárás hagy kívánnivalót maga után. A szentesi, makói szövetségben csaknem teljesen, a szegedi szövetségben pedig részben kicserélődött a személyzet. A hatékonyabb munkára, a jobb és szorosabb kapcsolatra egymás között és más szövetségekkel, egyszóval szemléletformálásra is nagy szükség van a Csongrád megyei TESZÖV- öknál. A hibák feltárása mellett a megyei párt-vb elismerését fejezte ki az eddigi munkáért, hiszen a lehetőségekhez, az adottságokhoz képest jól oldották meg a feladatukat. Ám, a további fejlődéshez elengedhetetlen az észlelt hiányosságok kijavítása. Az aktívaülésen többen felszólaltak, s mondtak véleményt. Sz. L. L 3 Jó az együttműködés a tanácsok és a népfront között A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága elnökségének tegnap délelőtti ülésén megtárgyalták a szegedi járás népfrontbizottságának munkáját, valamint a tanács és a Hazafias Népfront együttműködését a megyei együttműködési megállapodás alapján. Az ülésen részt vett és felszólalt többek között Jáhni László, a járási pártbizottság titkára és Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese. Nagy Istvánnak, a Hazafias Népfront megyei elnökének megnyitó szavai után Kálló Antal, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára terjesztette elő munkájukról készült beszámolóját. A munka értékelését kiegészítő hozzászólásokkal együtt az a kép alakult ki a járási népfrontmunkáról, hogy az elmúlt másfél év alatt szervezettebbé, hatékonyabbá vált; feladataikat a járás adottságaihoz mérve állapították meg, és lemérhető, különösen a tanyai területeken az aktívabb politizálás, amely a falugyűléseken, a tanácsválasztás előtti jelölőgyűléseken különösen megnyilvánult. A községekben a jó népfrontmunka személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, és különösen a tanáccsal kötött együttműködési megállapodások teremtettek nagyobb lehetőséget a testületi együttműködésre. Mindenesetre javítani kell azon, hogy több helyütt hiányzik a kezdeményezőkészség, s néhány faluban személyi problémák is vannak, mert szinte minden testület ugyanazokra az emberekre támaszkodik, márpedig a megbízatások halmozódása nem sokszorozza meg a sokat vállaló emberek erejét. A tanács és a Hazafias Népfront megyei együttműködési megállapodásának megkötése óta végzett együttes munkát Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára ismertette. 1972 februárja óta szervezett, sokoldalú lett a kapcsolat. A népfrontbizottságok többet kezdeményeznek, javasolnak, hogy egy-egy fontos gazdasági vagy kulturális témát a tanács testületei megtárgyaljanak, a tanácsok pedig jobban támaszkodnak a népfront munkájára. Eddig is ismert volt, hogy a társadalmi munkák szervezésében oroszlánrésze van a népfrontaktivistáknak. Minden jel arra mutat, hogy az idén meg is haladják a tavalyi, 126 millió forintos társadalmimunka-teljesítést megyénkben. A megállapodás létrejötte óta viszont ennél is sokkal többet tesz a népfront, több községben tanácstagok részére tájékoztatókat, klubokat szervez. Falugyűléseken, összejöveteleken tájékoztatják az embereket a fejlesztési tervekről, helyi gondokról, lehetőségekről. Jó a népfront és a tanácsi szakigazgatási szervek közötti együttműködés is, a tapasztalatok szerint a legjobb kapcsolat éppen a művelődési osztályokkal alakult ki. Télen ismét megszervezik a falugyűléseket, ugyancsak téli feladat lesz a társadalmimunka-igények és lehetőségek felmérése, s mindenképpen értékelni kellene azt is, hogy a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok megvalósultak-e. fi munkaidő-beosztás és a bérfizetés rendje az év végi munkaszüneti napok előtt Mivel december 25-e és január 1-e az idén keddre esik, s a megelőző vasárnaptól csak egy munkanap választja el, a heti pihenőnapot az általános érvényű rendelkezés értelmében a közbeeső munkanapon, vagyis hétfőn kell kiadni. A munkaidő-beosztás tehát az alábbiak szerint alakul: December 22-én és 29-én (szombaton) hétfői, 23-án és 30-án (vasárnap) szombati munkaidő beosztás szerint kell dolgozni. 24-e és 31-e (hétfő) heti pihenőnap, december 25—26. és január 1. munkaszüneti nap. Azoknál a vállalatoknál, ahol december 22-én vagy 29-én szabad szombat lenne, ezt 23-án, illetve 30-án kell kiadni.’* A munkaidő-beosztás ezeknél a vállalatoknál tehát a következő: December 22 és 29 (szombat) rendes munkanap, 23 és 30 (vasárnap) szabadnap, 24 és 31 (hétfő) heti pihenőnap. december 25, 26. és január 1. (kedd, szerda, illetve kedd) munkaszüneti nap A rendelkezések nem alkalmazhatók a megszakítás nélkül üzemelő vállalatoknál. A kereskedelmi, a közlekedési és a lakosság ellátását szolgáló más vállalatok működési rendjét a felügyeletet gyakorló miniszter, illetve a tanács határozza meg. A Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben a következőképpen szabályozta a bérfizetési napokat: A december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket december 20-án; a december 24-én és 25-én járó béreket 21-én; a december 26-án és 27-én esedékes béreket 22- én; a 30-án és 31-én járó fizetéseket december 28-án; a január 1-én és 2-án esedékes béreket december 29-én fizetik. Az állami és szövetkezeti építőipar december 22-i bérfizetési napja változatlan. (MTI) INTERMETALL Az INTERMETALL vaskohászati együttműködési szervezet tanácsa november 27. és 30. között Budapesten tartotta 18. ülését. Tárgyalásokat folytattak a termelési szakosításról és kooperációról, olyan üzemek közös építésének lehetőségeiről, ahol rozsdamentes, saválló és más minőségi acéllemezeket gyárthatnak Tájékoztatót hallgattak meg arról, hogy a tagországok kohászati iparukban milyen nagyobb rekonstrukciókat terveznek. A tanácsülés jóváhagyta az INTERMETALL igazgatójának beszámolóját az INTERMETALL tevékenységéről. Az INTERMETALL tanácsának elnökévé 1974-re F. D. Voronov szovjet vaskohászati miniszterhelyettest választották meg. Patika,,ostrom” Senki ne rémüljön meg, nincs járvány, nem a betegek ostromolják a patikákat. Egyszerűen csak patikaügyben van ostromállapot. Azt mindenki láthatja Szegeden, hogy a Kossuth Lajos sugárút és Párizsi körút sarkán levő gyógyszertárban már hosszú hónapok óta nem dolgoznak a kőművesek, merthogy befejezték a munkát. A szentesi Általános Vas- és Faipari Szövetkezetet már februárban megbízták a berendezés elkészítésével, a szerződés szerint meg kellett volna lennie a munkának június 20-ra. Lapunk augusztus 18-án megjelent Milyen gyógyszer segítene? című írásában nyilatkozta Barcsay István, a megyei Gyógyszertári Központ osztályvezetője, hogy jó, ha október 15-én megnyitják a patikát. Jó, bizony jó lett volna! A patika most is a „téli álmát” alussza. Miért? Mert célprémiumot kitűzni nem tud a gyógyszertári központ, kötbérezni meg egészen furcsa érv miatt „nem lehet”. Azért ugyanis, mert úgy vélik, máskor épülő gyógyszertárak berendezését akkor el sem vállalja ez a cég. Csakhogy furcsa egy takaró ez a kifogás! A szentesi Általános Vas- és Faipari Szövetkezetnek talán nincs felettese, aki előtt felelne azért a „gyerekcsínyért”, hogy immáron féléves határidőcsúszást akar „lenyeletni” — nemcsak a gyógyszertári központtal, hanem egy nagyváros közvéleményével? Állam az államban ez a cég, hogy csak torkunk köszörülése után szabad megkérdezni tőle, ugyan miféle gazdálkodás, miféle munkaszervezés ez, vagy elszámoltatja-e végre valaki, lesz-e valakiben ekkora bátorság? Annál is inkább, mert közben be kellett zárni a Retek utca sarkán levő patikát. Van, aki erre egyszerűen felsóhajt: hála az egeknek, mert így meg lehetett nyitni a tarjári gyógyszertárat. Ugyanis ennek az új gyógyszertárnak sem készült el a berendezése. Júniusi szerződésben vállalta a Szegedi Bútoripari Szövetkezet, hogy amennyiben novemberben megkapja az építők által átadott patikát, december 31-re befejezi a berendezési munkát. Az építők ugyan előbb átadták az épületet, a Retek utcai berendezéssel, és az ott dolgozó gyógyszerészek áldozatos munkájával el is látják feladatukat, na de ... Tenyérnyi területen toporognak a gyógyszerre váró emberek, mert természetesen nem rendeltetése szerint, csak ideiglenesen van berendezve a patika, s a szükségmegoldás éppen megint a betegek számára rossz. Hogy mikor lesz meg a berendezés, amelynek a szerződés szerint december 31- re kellene meglenni? A mondatuk ismét így kezdődik: jó, ha... a vége pedig: február. Jó lenne, ha végre valaki biztosat tudna mondani, alaposan kivizsgálná ezt a patika-dolgot. Mert az ostromállapot így fest: az emberek kérdezik a szerkesztőséget, szidnak „illetékeseket” — így általánosságban. Most már azt, vagy azokat kellene egy alapos kivizsgálás után „megostromolni” és megbüntetni, akik mulasztottak ebben az ügyben! Az már valóban elfogadhatatlan, hogy egymásra tologassa a felelősséget a gyógyszertári központ és a két berendező vállalat. Sz. M.