Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

Ünnepi díszítés Minden szegedi üzemben, vállalatnál, intézményben készülnek az ünnepre, április 4-re hazánk felszabadulá­sának 29. évfordulójára. A műhelyekben festik, díszítik a transzparenseket, melyek majd az épületek homlokzatára kerülnek.­ ­A »•tdntsj úk­ban nemcsak felszabadulásunk ünnepére ké­szülnek, hanem vállalatuk megalapításának negyedszáza­dos évfordulójára is. Oltványi József szép dekorációt készít Somogyi Károlyné felvételei A textilművek műhelyeiben többen is dolgoznak. Képün­kön Bodor István és Terhes Ferenc készíti a transzparenst Tanulnak­­­ a vasutasok A MÁV tervszerűen gon­doskodik a vasúti vezetők utánpótlásáról. Szombathe­lyen’tanfolyam indult a kü­lönböző szakszolgálatok — forgalom, vontatás, építés, pályafenntartás, kereskede­lem, hírközlés — jövő ve­zető gárdája számára.­­ Az ország mind a hat vas­­i útigazgatósága küldött fiatal, s tehetséges szakembereket az­­ iskolába. (MTI) « Az első év mérlege a­ kedvezményes munkáslakás-építésről Elkészült az összesítés az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének — lakásvásárlásának — tá­mogatásáról, tehát az elsőévi mérleg, hiszen ezek az in­tézkedések az MSZMP KB 1972. novemberi határozata alapján a Minisztertanács­nak 1973. január végén ki­adott határozatában jelentek meg. A tapasztalatok szerint az új rendelkezés arra ösztönözte a vállalatokat, hogy jóval nagyobb erőfe­szítéseket tegyenek lakás­­építési alapok képzésére. Korábban ugyanis sok gon­dot okozott, hogy a vállala­tok rendelkezésére álló la­kásépítési alapból egy-egy dolgozó lakásgondjának megoldásához viszonylag nagy, 100 000—120 000 forint körüli vállalati támogatásra volt szükség. Az új intézke­dés kedvezőbbé tette a mun­káltatói támogatás és az OTP-kölcsön arányát. A kedvezőbb, új körülmé­nyek alapján 1973-ban országosan 980 millió forint értékű válla­lati lakásépítési alap kép­ződött, ami lényegesen, 35 százalék­kal nagyobb az előző évinél. A kedvezményes állami és vállalati támogatással vég­­eztumen­j oen 191J-ban 2100 munkáscsalád kapott új ott­hont. Az adatokból egyértel­műen kitűnik, hogy a mun­­káslakás-építés az országban a legkedvezőbb lakásépítési forma. A taná­csi értékesítési szövetkezeti lakásoknál ugyanis 1973-ban átlagosan 26 500 forintot kel­lett készpénz előtörlesztés­ként befizetni a leendő tu­lajdonosnak, a kedvezmé­nyes munkáslakás-építésnél pedig mindössze 20 000 fo­rintot. A munkáscsaládok­­ ugyanis a szociálpolitikai kedvezményeken felül laká­sonként átlagosan 61 000 fo­rint értékű állami támoga­tást kaptak, s a vállalati la­kásépítési alapból pedig át­lagosan 40 000 forint kamat­­­­mentes vállalati kölcsöntá­­mogatásban részesültek. A múlt évben átadott ked­vezményes munkáslakások átlagosan kétszobásak. Ennek többségét az OTP-től vásárolták, hiszen az új in­tézkedés után viszonylag ke­vés idő állt rendelkezésre­­ ahhoz, hogy e kedvező felté­telek alapján lakásépítő szö­vetkezeteket szervezzenek. Az év végén azonban már több lakásépítő szövetkezet kezdte meg a munkát, össze­sen 732 kedvezményes mun­káslakás építését. Az Építés­ügyi- és Városfejlesztési Mi­nisztériumtól és az Országos Takarékpénztártól kapott tájékoztatás szerint az idén tovább növekedett a vállalatok érdeklődése, aktivitása a kedvezményes munkáslakások építése, vá­sárlása iránt. Ez a nagy ak­tivitás most már érezhető az egyéb vállalati támogatású — bérből és fizetésből élő dolgozók — lakásépítkezései­ben is. A kormány öt évvel ez­előtt, 1969-ben adott lehe­tőséget vállalati lakásépítési alapok képzéséhez, a bérből és fizetésből élők új ottho­nához nyújtható támogatás­hoz. Azóta csaknem 15 000 dolgozó és családja lakásá­nak megszerzéséhez nyújtot­tak kisebb-nagyobb támoga­tást A múlt évben ilyen vál­lalati hozzájárulással 8017 új lakás épült, majdnem két­szer annyi, mint 1972-ben. A negyedik ötéves terv elő­irányzata szerint a lakásépí­tési szövetkezetek és egyéb társasházépítési formák alapján 65 000 új lakást kell átadni, de számítani le­het arra, hogy ezeknek az új otthonoknak száma eléri majd a 75 000-et. Április 4. előestéjén: Biszku Béla ünnepi köszöntője Felszabadulásunk ünnepé­nek előestéjén hangzik el a rádióban és a televízióban Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának ünnepi beszéde. A köszöntőt április 3-án 18.20-kor sugározza a Kos­­suth-adó, a televízió pedig 1S.15-kor közvetíti. (MTI) 44. évfolyam 77. szám 1974. április 2., kedd Ára: 80 fillér Losonczi Pál fogadta Nguyen Duy Trính-t Losonczi Pál, a Népköztár­­saság Elnöki Tanácsának el­nöke hétfőn az Országház­ban fogadta Nguyen Duy Trinh-t, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság minisz­terelnök-helyettesét és kül­ügyminiszterét. A szívélyes, baráti talál­kozón jelen volt Puja Fri­gyes külügyminiszter, illetve Hoang Van Lai, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszter-helyettese , és Nguyen Manh­ Cam, a­­ VDK budapesti nagykövete. KRSZ-Isták fogadalomtétele * A forradalmi ifjúsági na­pok szegedi programjának kiemelkedő rendezvényén vettek részt tegnap, hétfőn délután a szegedi fiatalok képviselői. A Szegedi Nem­zeti Színházban rendezte a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Szeged városi bizottsága ünnepélyes kere­tei, közte az új KISZ-tago­k fogadalomtételét. A 400 új KISZ-tagon kívül részt vet­tek az ünnepségen a város fiatalságának képviselői is. A 25 tagú elnökségben he­lyet foglalt dr. Németh La­jos, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Bi­­czó György, a városi tanács elnöke és dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára; ott voltak a társadalmi és tömegszervezetek, üzemek és vállalatok, szegedi oktatási intézmények képviselői is. Az ünnepség kezdetén a KISZ városi bizottságának ifjúgárda zenekara játszotta el a Himnuszt, majd ifjúgár­disták hozták be a bizottság zászlaját. Az ünnepélyes fo­gadalomtétel résztvevőit, a vendégeket Bagó János, a konzervgyár csúcstitkára, a megyei KISZ-vb tagja üdvö­zölte, majd átadta a szót Baló Ilonának, a KISZ vá­rosi bizottsága első titkárá­nak. Baló Ilona a három tavasz, 1848, 1919 és 1945 szellemé­ben emlékeztette a fiatalo­kat arra, hogy a forradalmár elődökhöz, példaképekhez méltóan csak kommunista eltökéltséggel lehet dolgozni. Forradalmi­ águnk stratégiája nagy tör­ténelm­ célunk­ meg­valósítása, a szocialista tár­sadalom teljes felépítése, taktikája pedig a hétköznapi szorgalom, cselekvés, felelős bátorság. Ezért fonódik ös­­­sze ezen az áprilisi ünnepen az emlékezés a fogadalomté­tellel, a példa az elkötele­zettség, a hűség vállalásával. A beszédet ünnepélyes percek követték: Szegedi Zita, a Kőrösy József köz­­gazdasági szakközépiskola tanulója mondta a színpad­ról a fogadalom szövegét, amelyet négyszáz fiatal is­mételt meg a nézőtéren. Az új KISZ-tagokat a szegedi úttörők és kisdobosok három képviselője köszöntötte. Ez­után Petőházi Szilveszter, a Baranya megyei KISZ-bi­­zottság első titkára, az IB tagja a KISZ KB nevében érdemeimet adott át Ruzsák­ Józsefnek, az olajipari KISZ- bizottság tagjának. A forradalmi ifjúsági na­pok ünnepségsorozatán elő­ször adtak át emlékplakette­­ket azoknak a fiataloknak, akik kiemelkedő társadalmi, politikai, szakmai és művé­szeti m­unkát végeztek a vá­rosért. Dr. Biczó György, a városi tanács elnöke öt pla­kettet­ nyújtott át. Az Ifjú.­ság Szegedert plakett kitün­­tetésben részesült Nagy Gi­zella, a szegedi textilművek munkásnője, az olajipari KISZ-bizottság építési alap­szervezete, Szalai István, a JATE Bólyai intézetének ad­junktusa, Martin Márta, a Szegedi Nemzeti Színház tagja és Zoltánfy István fes­tőművész. Az ünnepélyt a DIVSZ-in­­duló és az­ Internacionálé zárta. A rendezvény máso­dik részében a Kecskeméti Katona József Színház mű­vészei — Kalmár Zsuzsa, Szakács Eszter, Farády Ist­ván, Tolnai Miklós és Ury Miklós — chilei szolidaritási műsora következett. A részt­vevők táviratot küldtek Sze­ged város fiataljai nevében a Magyar Szolidaritási Bi­zottsághoz. (A forradalmi if­júsági napok más esemé­nyeiről lapunk 5. oldalán számolunk be.) Ünnepélyes fogadalom­tétel a szmháhMui

Next