Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL­ETEKS MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A családjogi törvény módosításáról tárgyal az országgyűlés ülésszaka Tegnap, szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az ország­­gyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett l­­o­­sonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyu­la, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Megjelentek az ülésen a hazánkban tar­tózkodó argentin szenátorok és képviselők is. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt dr. Mészöly Gyula Kossuth­­díjas akadémikusról, or­szággyűlési képviselőről. Apró Antal ezután beje­lentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyúj­totta az időközi választásról szóló jelentését. Az ország­­gyűlés a Békés megyei 8. számú választókerületben megválasztott Németh Fe­renc országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az elnök közölte, hogy a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az országgyűlés leg­utóbbi ülésszaka óta alko­tott törvényerejű rendeletei­ről szóló jelentését az Alkot­mány rendelkezéseinek meg­felelően az országgyűlésnek bemutatta. Apró Antal bejelentette, hogy az Elnöki Tanácsban — Darvas József elhunytéval — megüresedett hely betöltésé­re a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­tól és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnök­ségétől javaslat érkezett az országgyűléshez. A javaslat­nak megfelelően az ország­gyűlés Somogyi József Kos­­su­th-díjas szobrászt, ország­­gyűlési képviselőt egyhangú­lag megválasztotta az Elnö­ki Tanács tagjává. Az elnök ismertette, hogy dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter törvényjavas­latot nyújtott be a­ házasság­ról, a családról és a gyám­ságról szóló 1952. évi IV. tör­vény módosításáról­­ és egy­séges szövegéről. A törvény­­javaslatot — előzetes tár­gyalásra — az illetékes ál­landó bizottságoknak kiad­ták. Ezután az országgyűlés el­fogadta az ülésszak tárgyso­rozatát :­­ Törvényjavaslat a há­zasságról, a családról és a gyámságról szóló 1953. évi IV. törvény módosításá­ról és egységes szövegéről.­­ A külügyminiszter be­számolója a kormány külpolitikai tevékenységéről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslatot dr. Ko­rom Mihály­ igazságügy-mi­niszter terjesztette elő. Dr­­­ Igorom­ Mihály beszéde után beelkezdődött a törvényter­vezet vitája. Felszólalt dr. Kertész Sándorné Csongrád megyei képviselő, a Szegedi Bőrdíszműipari Szövetkezet mindszenti üzemegységének szakásza is, majd dr. Schul­Dr. Korom Mihály beve­zetőben elmondta: — Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egysé­ges, már az új társadalom igényeinek megfelelő szabá­lyozás, amely a korábbi, sok elszórt jogszabályon és rész­ben még a szokásjogon ala­puló családi viszonyok he­lyébe korszerű rendelkezé­seket hozott. A törvény ak­kori indokolása abban je­lölte meg a jogi szabályozás célját, hogy segítse elő a családi kapcsolatoknak olyan erősítését, amellyel a család „ ..­­ szilárd és har­monikus közösséggé válik, amely a maga részéről is ki­fejezi a szocialista embe­reknek egymáshoz és a tár­sadalomhoz való viszonyát.” Most, több mint két évti­zed múltán, joggal állapít­hatjuk meg, hogy családjo­gi törvényünk megfelelt a várakozásnak, és jelentős mértékben segítette elő a családi viszonyok szocialista fejlődését. A továbbiakban hangsú­lyozta: “ Az 1952. évi IV. tör­vény alapvető rendelkezé­seinek zöme időtállónak bi­­zonyult, és azok megváltoz­tatására nincs szükség. Né­hány lényeges kérdésben azonban megértek a felté­telek a hatályos rendelkezé­sek olyan módosítására és kiegészítésére, amely elő­segíti a családi kapcsolatok további fejlesztését, szocia­lista tartalmának kiteljese­dését. » A törvényjavaslat fő cél­kitűzéseit ismertetve dr. Kop­­rom Mihály elmondta: — Célunk, hogy az eddi­gitől is fokozottabban séd­theisz Emil egészségügyi mi­niszter. Az országgyűlés ülésszaka ma, csütörtökön a törvény­javaslat vitájával folytatja munkáját. jük a házasság intézményét, növeljük a házasulók és a házastársak egymás, vala­mint a társadalom iránti fe­lelősségét. Célunk, hogy elő­mozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel összhangban álló családi kapcsolatok, a család, mint közösség további erősítését, növeljük a családtagok egy­más iránti felelősségét, telje­sebbé tegyük a női egyen­jogúságot a családon belül is. Célunk, hogy fokozottabb védelmet adjunk a gyerme­keknek, jobban biztosítsuk a családi környezetben való nevelésüket, előmozdítsuk testi és szellemi fejlődésü­ket. Ezután a miniszter részle­t A törvény módosításá­ra vonatkozó javaslatok kö­zül a házasságkötési korha­tár váltotta ki a legtöbb előzetes vitát. Különösen sok észrevétel és javaslat hangzott el a házasságkötés engedélyezésének alsó kor­határával kapcsolatban.­­ A kormány a tényeket is mérlegelte, amikor a tör­vényjavaslatot kidolgozta. A problémát sokoldalúan meg­vitatta az Országgyűlés egész­ségügyi és szociális, vala­mint jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága is. Az ott elhangzott — és a házasság­kötési korhatár megállapí­tására vonatkozó észrevéte­leket — ígéretünkhöz hí­ven — a kormány ismétel­ten megfontolta. Arra az ál­láspontra jutott, hogy a be­nyújtott törvényjavaslat ide­­m­inatkozó paragrafusát a­­ Kertész Sándorné Csong­rád megyei képviselő és dr. Schultheisz Emil egészség­­ügyi miniszter felszólalását lapunk 2. oldalán ismertet­jük.) tesen ismertette a törvény­­javaslat főbb rendelkezése­it. Elmondta, hogy a házas­ság intézményének fokozott védelme, a házasulók és há­zastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelős­sége fokozása érdekében két jelentős intézkedést javasol­nak bevezetni. Az egyik: a házasságkötési szándék be­jelentése és a házasság tényleges megkötése közötti legalább 30 napos várakozá­si idő. A másik: a házasság­­kötés alsó korhatárának fel­emelése.­­ A legalább egyhónapos várakozási idő törvényi elő­írásával elejét kívánja ven­ni a meggondolatlan, pilla­natnyi fellángoláson alapu­ló házasságkötéseknek. következők szerint fogalmaz­za meg: 4 Házasságot köthet az ■ [UNK] a férfi, aki a 18. és az a nő, aki a 16. életévét be­töltötte. A tizennyolcadik élet­­­­évét be nem töltött férfi és a tizenhatodik élet­évét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előzetes en­gedélyével köthet házassá­got. 3 A gyámhatóság a há­­­­zasságkötésre kivétele­sen indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló az (1) bekezdésben megjelölt életkornál legfel­jebb két évvel fiatalabb. Az engedély megadá­­­­sáról, vagy megtaga­­dásáról a gyámhatóság a 0 ' ' ' ‘ - r*l (Folytatás a 2. oldalon­) Dr. Korom Mihály beszéde Sokoldalú mérlegelés után Kádár János, Gáspár Sándor és Németh Károly az ülésteremben 64. évfolyam 95. szám 1974. április 25., csütörtök Ára: 80 fillér K­észülődés május 1-re Nagygyűlés a Széchenyi téren Gazdag kulturális és sportprogram Egy héttel a munka ün­nepe előtt országszerte foly­nak az előkészületek. A fő­városban a párt XI. kong­resszusára és felszabadulá­sunk 30. évfordulójára való készülődés jegyében kerül sor a nagyszabású felvonu­lásra, melyen negyedmillió­­an vesznek majd részt. Áp­rilis 30-án adják át a SZOT- díjakat, este Duschek La­­josné, a SZOT titkára mond ünnepi beszédet a rádióban és a televízióban. Másnap a felvonulási téren tizenöt ke­rület munkásai nyolc oszlop­ban fognak elvonulni a tri­bün előtt, élükön az An­gyalföld 25 ezres munkásse­regével, előttük s utánuk a fiatalok, úttörők és KISZ- esek haladnak. A felvonu­lást néptáncosok és sporto­lók bemutatója gazdagítja. A díszkivilágítású, fellobogó­zott fővárosnak különböző kerületeiben késő estig tart a majális. Szegeden május 1-én há­rom zenekar ébreszti patto­gó dallamokkal a város dol­gozóit: munkásőr-zenekar, népi zenekar és a MÁV ze­nekara. Az üzemek, intézmé­nyek dolgozói, iskolák diák­­­­­jai 10 órára vonulnak a Széchenyi térre, ahol a ha­gyományos nagygyűlést ren­dezik. A gyűlés szónoka idén dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke lesz. Az ünnepség vé­gén 2 ezer galamb röppen a tér fölé, hogy a munka ün­nepén a béke jelképe legyen. Eztán kezdődik a majális Újszegeden, a parkban, ahol nemcsak pavilonok és sátrak várják a tömeget, hanem vi­dám műsorok is. Az újsze­gedi szabadtéri színpadon Vidám, zenés majális cím­mel, ebéd után, a Szegedi Nemzeti Színház művészei­nek és az ÉDOSZ Szeged táncegyüttesének kétrészes előadását tekinthetik meg az érdeklődők. Nem lesz hi­ány sportban sem: délelőtt a Kisstadionban férfi és női kézilabdatorna, a Nagyállo­más éttermében sakkvillám­­verseny kezdődik,­­ délután az újszegedi teniszpályán te­niszbemutató, a verseny­­uszodában szezonnyitó úszóverseny lesz. A megle­petés: a magyar vízilabda­válogatott délután barátsá­gos mérkőzést vív a SZE­­OL-lal. Május 1-én csaknem min­den ifjúsági klub nyitva lesz, programmal várja tagjait, az egyetemisták és főiskolások pedig a Boszorkány-szigeten és az újszegedi KISZ-tábor­ban tartanak vidám majá­list. A részletes programról, a felvonulások rendjéről, forgalomkorlátozásról, s egy­éb tudnivalókról lapunk­ban később beszámolunk. Parkosítás társadalmi Kibővített ülést tartott tegnap, szerdán a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő város- és községpolitikai társadalmi bizottság a népfront városi bizottsága tanácskozótermé­ben. Kovács Imre megyei fő­építész a virágosítás, a par­kosítás fontosságáról, a zöldövezetek kialakításáról és a társadalmi munka szükségességéről beszélt. Jelenlegi gondunk nem­csak az, hogy kevés a zöld­terület a városban, hanem az is, hogy az urbanizáció­val egyre csökken a fák szá­ma. A városszerkezet kiala­kításánál a városfejlesztés terveiben mindenképpen he­lyet kell kapniuk a zöld­területekkel kapcsolatos el­képzeléseknek is. Nemcsak úgy, hogy az új fák helyét megjelölik, hanem úgy is, hogy figyelembe veszik a már meglevő fákat, parko­kat, s igyekeznek megtar­tani ezeket. A telepítés­szerkezet kialakításában fel lehet használni a zöldöve­zeteket is. A városközpontokat nem is szabadna növények nél­kül megtervezni. Szegeden a Széchenyi tér meg is felel a követelményeknek: nemcsak tér, hanem a városi kert feladatát is ellátja. Az új lakótelepek építésére is vo­­­natkozik: ha csak egy mód­­ van rá, a környék fáit hagy­ munkában jak meg, hiszen az új fács­­kák környezetvédő hatását csak 8—10 év múlva érez­hetjük. Az ülésen felszólalt töb­bek között Tölgyesi Albert a DEFAG osztályvezetője, s felajánlotta, hogy az emlő­­gazdaság a megye minden városa részére biztosít elül­tetésre való fákat. Kiss Gyu­­la, az Erdőfelügyelőség fő­mérnöke nehezményezte, hogy Szegednek nincs zöld­ övezeti terve, Csongrád és Szentes példáját kellene kö­vetnünk. Nálunk is vannak már kezdeményezések, körülbe­lül egy éve autós pihenőt alakítottunk ki az ásotthal­­mi úton, ideiglenesen. A ta­pasztalatok szerint igénybe is veszik az arra utazók. Ezért már az idén hozzá­kezdenek a végleges pihe­nőhely építéséhez, kicsit tá­volabb, a Back-kápolnánál. Ópusztaszeren szintén kel­lemes ideiglenes parkoló­hely létesült. A Szegedi If­júsági Vízitelep előtt a víz­ügyi igazgatóság parkerdőt készít a hullámtéren. Végezetül dr. Remzső Jó­zsef, a város és községpoli­tikai bizottság elnöke a HNF Országos Titkársága és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának a telepítésfej­­lesztésen végzett társadal­mi munkák egységes irány­­elvei női neszek.

Next