Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-16 / 191. szám
Utcanevek, egységes rendszerben Új várostérkép készül • Október 15-ig kihelyezik a táblákat Hosszan tartó és alapos munkafolyamat végére tett pontot tegnapi ülésén a Szeged városi tanács végrehajtó bizottsága: jóváhagyta a szegedi utcanevek rendezését. A „keresztelőre" azért volt szükség, mert különösen a szomszédos községek csatlakozása óta igen sok az azonos vagy hasonlatos utcanév, s a gyors ütemben fejlődő új városnegyedekben is nehézkessé vált a tájékozódás. A bonyolult és sok körültekintést kívánó feladatot külön bizottság végezte el, s munkájának alapelvei a következők voltak: lehetőleg vissza kell állítani a hagyományos, régi utcaneveket; ahol változtatni kell, ott az új elnevezés valamilyen logikai kapcsolatban maradjon az előzővel; ha lehetséges, a név utaljon az utca földrajzi jellegére, elhelyezkedésére; a csatlakozott községekben lehetőleg egy-egy ,,névbokor” keletkezzék; az indokolatlanul hosszú elnevezések rövidebb formában éljenek tovább; a rendezés alkalmával küszöböljük ki az utcanevek helyesírási és nyelvhelyességi hibáit. Ennek megfelelően 239 utca neve változott meg és 77 eddig névtelen utca kapott nevet. Legtöbb a változás a csatlakozott községekben: Algyőn, Kiskundorozsmáni, Szövegen, és Tápén, minthogy önálló község korukban, szinte mindenütt utcát adtak ugyanazon történelmi, irodalmi, politikai nagyságoknak, történelmi eseményeknek stb. Az egyesített közigazgatási területen Ady Endrének, Arany Jánosnak, József Attilának, Dózsa Györgynek, Kossuthnak, Jókainak, Petőfinek, Rákóczinak, Ságvárinak 4—5—6 utcája volt, de szinte mindenütt találunk Béke, Felszabadulás, Maros, Szegfű, Rózsa, Tisza stb. utcákat is. Az elnevezések közül az marad meg, amely a legrangosabban hordozza a névadó emlékét, illetve amely leghagyományosabban viseli a nevet — a többi új néven kerül föl a térképre. S hogy nem „névelkobzásról” van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a meghagyott utcanév valóban méltó a névadóhoz, és a régiért is igyekeztek „kárpótlást” adni. Példákkal lehet ezt legjobban érzékeltetni. Ahol Árpád vezértől kellett utcát elkeresztelni — ott Előd és Tas nevét találjuk az újak között. Dózsa utcája helyett Lőrinc pap emlékét őrzi a névadás Algyőn. Tápén egy másik parasztvezér, Budai Nagy Antal kapta az utcáját. Petőfi utcáját Szendrey Júlia „örökölte” meg ugyancsak Tápén. A gyálaréti illetve dorozsmai Toldi utcából Miklós utca lesz, az eposzi hős utónevével, illetve Bence utca, hogy hűséges szolgája is utcanévben éljen. A költő Vörösmartyt pedig hőse, Zalán helyettesíti Dorozsmán. Más változásokkal adósságot törlesztünk. Veres Péter, Alpári, Gyula, Esze Tamás, Huszká JérlŐ, Georgi DirínUrov, Déli Károly, Dobi István, Kassák Lajos, ■Malinovszkij, Majakovszkij, Zsilkov, Madarász, Süli András, Zöld Sándor kap utcanevet, ahogy a listán végig haladunk, csoportosítás vagy kronológia nélkül. Ahol lehet, visszaállítják a régi utcanevet, így a Kossuth utcából Sóhordó utca lesz, a Kállay Ödön utcából Híd utca. Szőregen ismét találkozunk a Szerb és a Magyar utca elnevezéssel, s visszatér a valamikor használt Kisbogáros utcanév is. A Tápéi sor víz előtti nevét kapta: Tarján széle. Kiveszőben levő földrajzi nevet ment meg a Tigér utca Tápén (Tigérhát dűlő) és a Büdzsék utca Szőregen (büdzsék: a zug szerb neve). Különösen a csatlakozott községekben nyílt lehetőség arra, hogy a lakosság foglalkozására, a táj földrajzi jellegére utaló neveket adjanak. így lesz Algyőn Csónak és Ladik utca, Tápén Rév utca, Gyálaréten Zátony utca, Dorozsmán Kerékgyártó és Kubikos utca, Szőregen, Jácint, Rózsató és Mályva utca, a III. kerületben Limány köz. Rövidebb, s az eddigi közhasználatnak megfelelő „anyakönyvi bejegyzést” kap a Marx (Károly) tér, a Bent (tábornok) utca, a Bartók (Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Orbán László Szegeden A szabadtéri játékok tegnap esti bemutatójára Szegedre utazott dr. Orbán László kulturális miniszter. Délután a városi tanácsházán dr. Ágoston Józsefnek, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága titkárának társaságában fogadta Papp Gyula, alvárosi tanács elnökhelyettese, a Fesztivál Intéző Bizottságának elnöke, s rövid megbeszélést folytattak Szeged kulturális-művészeti életéről. Este dr. Orbán László megnézte a Magyar Állami Népi Együttes nagy sikerű bemutatóját. Az előadáson ott voltak dr. Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP KB tagja, dr. Ágoston József és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Perjési László, a megyei tanács, dr. Biczó György, a városi tanács elnöke és Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese is. Az Állami Népi Együttes bemutatójának szünetében dr. Orbán László kulturális miniszter rövid interjút adott a Délmagyarországnak, melyet lapunk 5. oldalán közlünk. Dr. Orbán László, a szabadtéri nézőterén, dr. Ágoston Józseffel (jobbról) és Papp Gyulával (középen). 64. évfolyam 191. szám 1974. augusztus 16., péntek Ára: 80 fillér Szakszervezeti jogsegélyszolgálatot szerveznek •Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott." A kormány tudomásul vette a külügyminiszter tájékoztatóját dr. Siaka Stevensnek, Sierra Leone Köztársaság elnökének augusztus 1—3. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének augusztus 7—8-án hazánkban tett baráti látogatásáról. A megbeszélések során megtárgyalták az időszerű nemzetközi kérdéseket, a KGST legutóbbi szófiai ülésszakának határozataiból adódó tennivalókat a komplex program gyakorlati megvalósítására. Meghatározták a kétoldalú gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének feladatait. A megbeszélések baráti légkörben, egyetértésben, a teljes nézetazonosság jegyében folytak le. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és határozatot hozott a szükséges intézkedések megtételére. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette dr. Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszámolóját a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság Bukarestben megtartott XI. ülésszakáról. A tárgyalásokon többek között kijelölték az 1976—80-as évekre vonatkozó kooperáció és szakosítás főbb területeit. Megállapodtak az árucsere-forgalom kiegyensúlyozott fejlődése érdekében szükséges intézkedésekben. A kormány a jelentést tudomásul vette és meghatározta az illetékes szervek feladatait. A külkereskedelmi, valamint az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A kormány megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslata alapján az igazságügy-, valamint a munkaügyi miniszter előterjesztését a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a szakszervezetek az üzemi dolgozók jogainak hatékonyabb védelme, a jogi tanácsadás és tájékoztatás céljából jogsegélyszolgálatot szerveznek. Működtetéséhez a szükséges feltételeket a vállalatok és intézmények biztosítják. Tevékenysége a dolgozók számára ingyenes. A jogsegélyszolgálatot egyelőre 50 vállalatnál és üzemben vezetik be. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslata alapján a kormány úgy határozott, hogy az ide vonatkozó gazdasági szabályozók módosításával a szarvasmarha-tenyésztés szakosított irányú fejlesztésére ösztönzi a mezőgazdasági nagyüzemeket. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Vízügyi Hivatal elnökének az idei tiszavölgyi árvíz elleni védekezésről szóló jelentését. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Táncra, muzsikára „Az előadót befizettük — tekintgetett fölfelé, a felhőket kémlelve Katona György, a Magyar Állami Népi Együttes igazgatóhelyettese — bizakodással várjuk a premiert.” Nem jósolt rosszul. A Turandot balsikerű vasárnapi esőnapja után derűs idő és zsúfolt ház várta tegnap este az Állami Népi Együttes sorrendben nyolcadik szegedi premierjét a Dóm téren , s tapsolta vörösre a tenyerét hatezer ember. Bár még három előadás hátra van, a tegnap estével lezárult az idei, tizenhatodik Szegedi Szabadtéri Játékok bemutatósorozata. Rábai Miklós és Létai Dezső kétrészes programjában, a Táncra, muzsikára című összeállításban, többek között tiszaháti és galgamenti táncokat, csángó szerelmi dalokat, derecskei verbunkot, a Tolna megyében élő székely telepesek táncait, hegyközi lakodalmi képeket, jászverbunkot és tolnai csárdást, mezőségi széki tánclépéseket, kunsági betyárdalokat látott-hallott a publikum. Vagyis a műfajok gazdagságát vonultatta fel a népi együttes tánccsoportja, ének- és zenekara, azon a színpadon, melynek háttérfalára jellegzetes népművészeti motívumokból szőtt változatos és dekoratív díszletmintákat a szegedi Sándor Lajos alkotó fantáziája. A szólótáncosok mellett a siker fő részesei Pászti Miklós, az énekkar, Daróci Bárdos Tamás a zenekar, Mátyus Zoltán a tánckar vezetői, a karmester Lantos Rezső, a prímás Berki Gábor, a jelmeztervező Kascsák Margit is.