Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

Van mit megőriznünk n­ émileg értetlenkedve — olykor talán hitetlenül — hallgatja, olvassa legtöbb hazánkfia a nemzetközi gazdasági élet gyorsan változó arculatáról szóló hír­adásokat. Hiszen leginkább csak hallott ennek kedvezőtlen hatásáról népgazdaságunkban, mintsem saját bőrén, pénz­tárcáján érezte meg a tőkés inflációt, a cserearányok rom­lását. Elismeri ugyan, hogy lehet takarékosabban bánni anyaggal, energiával, eszközzel, idővel, de nyugtatja is ma­gát : nincs nagy baj, az ötéves tervben előirányzott életszín­­vona­l-emelkedést elérjük. Igaz! Csakhogy közben több tu­cat milliárd forintra növekedett az az összeg, melyet dotá­ció és termelői ártámogatás formájában az államháztartás a folyamatos termelésbe visszairányít, s ez a befizetett nye­reségadónak egyharmada! Súlyosbodó terhek az állami költségvetésben, s a kívánatosnál, szükségesnél sokkal las­súbb változás, igazodás a megnövekedett követelményekhez a termelésben, a külkereskedelmi forgalomban, a nemzet­közi munkamegosztásban. Így fogalmazhatjuk meg a mai helyzetet. Hajlunk a végletekre. Vagy cselekvést bénító pesszi­mizmus, vagy a gondokat lekicsinylő, felületi optimizmus lelhető napjainkban jó néhány termelői közösségben. „Mi lesz így, hogyan tervezzünk?” Avagy : „Dinamikus fejlődés­re számítunk a következő években”. Természetes, hogy a munkahelyek közérzete, vélekedése — mert hisz’ ötmillió­nál több ember dolgozik az országban! — befolyásolja, eset­leg torzítja is a közvéleményt, találgatásokat szül, és eköz­ben a legfontosabbra borul félhomály. A mai körülmények, feltételek közepette legfőbb fel­adatunkat, a már elért szint tartása, az eredmények csor­bítatlan megőrzése alkotja. Mert van mit megvédenünk a kedvezőtlen hatásoktól! A szociálpolitika tekintélyes ará­nyát a családi jövedelmek változásában, a tömeges lakás­építést, az ipar némely ágának gyors fejlődését, a mezőgaz­daságban a zárt termesztési rendszerek — idén 900 ezer hektáron alkalmazzák — térhódítását, mindazt, amit a ne­gyedik ötéves terv esztendeiben írhattunk fel országos és egyéni sikereink, gyarapodásunk gazdag listájára. Elkerülhetetlen a kérdés, ha ez a legfőbb gondunk. s képesek vagyunk-e rá? Csakis határozott igennel felelhe­tünk A gyakorlatban­ igen persze sokkal bonyolultabb, ne­hezebben kimondható, érvényesíthető, mert hiszen nem csupán szándékokon múlik, hanem ... , hanem kell, hogy Tánvar­ja bélyegét jövőbeni — már mai!— cselekedeteink­re. Mindenütt lehet és kell tenni azért, hogy am­it elértünk, azt megőrizzük, s amiben lehet, ott szilárd alapot teremt­sünk a társadalom további gyarapodására. Nyíltan szólt erről a tiszteletre méltó alapelvről Kádár János, a párt Központi Bizottságának első titkára a Duna­újvárosban június 12-én tartott választási nagygyűlésen, amikor azt mondotta: „pártunk és kormányunk rendkívül következetes abban is, hogy a fogyasztás növekedése nem haladhatja meg a termelés növekedését. A névleges bért lehet növelni, de ha annak nincs valódi árufedezete, ak­kor az nem reális életszínvonal-növekedés. Mi tehát feltét­lenül a szerényebb, de biztosított fejlődés hívei vagyunk.” Egy társadalom erejét elsősorban az mutatja meg, mennyire képesek szembenézni problémáival, reális lehetőségeivel. Ez az önismeret napjainkban azt követeli meg, hogy a gaz­dasági élet valamennyi részterepe igazodjék a megváltozott — nehezebb — körülményekhez. Ebben az igazodásban — ne féljünk leírni — egyéneknek, csoportoknak — a társada­lomnak — áldozatot is kell hozniuk, s nem beletörődő le­mondással, hanem a ma és holnap összefüggéseinek föl- és elismerésével. K­ellemesebb nyári foglalatosságok kínálkoznak, mint gyártmányrangsorok felállítása, értékelemzés, a ter­melőberendezések szervezettebb működtetésének biztosítása, a nehéznek ígérkező aratás lebonyolítása, új piacok felkutatása külföldön, az import mérséklése. S még­is, bár ilyenkor — mint mondják — „szabadságra megy az ország”, mindez, s a seregnyi hasonló feladat nem tűr ha­logatást, nem ér rá őszig ...! Minden nap veszteség, minden hét lehetőségeink pazarlása. Keményebben, céltudatosab­ban, az össztársadalmi érdekeket mindenben, mindenkor el­ismerve, érvényesítve kell dolgoznunk. Ez az egyetlen út ahhoz, hogy megteremtődjék a kedvezőtlen hatások ellen­súlya, megőrizzük azt, amit elértünk. S ezt az utat szüksé­ges szilárdítanunk, bővítenünk ahhoz is, hogy előbbre jut­hassunk. m­­a M fl SZOT elnöksége ülést tartott A kollektív szerződések 1974. évi végrehajtásának, s idei módosításának tapaszta­latairól tárgyalt hétfői ülé­sén a SZOT elnöksége. Az öt é*vre megkötött kollektív szerződések az idén lejár­nak, s mint a SZOT elnök­sége megállapította, a fel­tételek jók a következő öt­éves szerződések m­­egkötésé­­hez. Megkezdődtek a Szegedi Ünnepi Hetek A fesztivál Intéző bizottságának ülése Jó két hete látható a sze­gedi képtárban a dél-alföldi jubileumi képzőművészeti ki­állítás, a minap telt ház hallgatta a dómban Lehot­­ka Gábor koncertjét, a Lo­­comotiv GT is fellépett az újszegedi színpadon. Vagyis: az előrendezvényekk­el meg­kezdődtek az idei Szegedi Ünnepi Hetek. A fesztivál intéző bizottságának tegnapi ülését — ahol részt vett De­ák Béla, a városi pártbizott­ság titkára és dr. Sebe Já­nos, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is — azzal a bejelentéssel nyitotta meg Papp Gyula, a városi tanács, és az intéző bizottság elnöke, hogy a hírek szerint menetrendszerűen haladnak az előkészületek az úgyneve­zett nagy programokra is. Horváth Mihály, az intéző bizottság titkára, beszámoló­jában elmondta, megszokot­tá vált, ha nyaranta Szeged az országos érdeklődés kö­zéppontjába kerül, százez­reknek rendes évi program­ja, hogy napokat töltenek nyáridőben Szegeden. Nem csökkent az érdeklődés a vá­rosban sem. A Dóm téren május közepétől dolgoznak az asztalosok, díszletfestők, varrók, szokásos nézőtéri karbantartási munkálataikat végzik az építők, állnak a pavilonok­ az Oskola utcai leendő központi könyvtár he­lyén. Szombaton befejeződ­tek Budapesten, a Madách Színházban, Ibsen drámájá­nak, a Peer Gyntnek előké­születei a szabadtéri bemu­tatóra, a dómszínpadon pe­dig július 13-án kezdődnek a Bánk bán próbái. A közön­ségszervezők derekas mun­káját dicséri, hogy tíz elő­adásra (Háry János, Bánk bán, Májusjárás, a Fidelio premierje) szinte alig kapha­tó jegy, s az elmúlt napok­ban igencsak megnőtt az érdeklődés Beethoven operá­jának és a Peer Gyntnek előadásai iránt. A tervezett 60 ezer 206 jegy helyett jú­lius 1-ig, tehát máig 65 ezer 569 talált gazdára, így au­gusztus végéig okkal számít­hatnak 72—73 ezer nézőre, ami a tavalyi rendkívül si­keres évad látogatottságának felelne meg. A hét végére elkészül ,a fesztivál tartal­mas, dekoratív kiállítású mű­sorfüzete. Számolnunk kell a növekvő idegenforgalommal, hiszen az eddig lekötött ven­dégnapok száma meghaladja a tavalyit, ugyanakkor üte­mezésük szerencsére nem olyan zsúfolt, nagyobb a szó­ródás, vagyis ez idáig a szer­vezők idegeit megkímélték a szállásgondok. A nagyobb szabású prog­ramok során a Felszabadulá­st Nemzetközi Néptáncfeszti­­vál nyitja meg. Július 12-én, szombaton délután menet­tánccal vonulnak a résztve­vők a Széchenyi téri meg­nyitóhoz. Aznap este fél 8- tól az EDDSZ Szeged Tánc­­együttes, a zágrábi Joza Vla­­hovic együttes, a dessaui ve­gyikombinát szakszervezeti táncegyüttese és a VDSZ Bartók Táncegyüttes lép kö­zönség elé az újszegedi sza­badtéri színpadon. Másnap, valamint július 15- és 17-én, ugyancsak este fél 8-tól, lát­hatják a nézők ugyanitt a szakszervezeti fesztivál kül­földi és hazai vendégegyüt­teseit, július 14-én délután 4-től kezdődik a színházban a koreográfiai verseny, a­ Má­­jusjárás címmel hirdetett gá­laest július 20-án lesz a dómszínpadon. Ezen a napon érkeznek Szegedre a feszti­válrendező országok világta­nácsának szakemberei, akik a gálaest megtekintése utáni re £ijv>kkpri tanács­koznak. A vendéglátás is érzékeli a növekvő érdeklődést, hiszen az elmúlt hónapban 12 szá­zalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le a vendéglá­tó egységek, ami körülbelül 2 millió forintot jelent. A szombat-vasárnapi műszak­ban dolgozók munkahelyi pótlékot kapnak, és sikerült megoldani a fiatalok szesz­mentes szórakoztatását is, az újszegedi Vigadóban. A Tol_ buhin sugárút elkészültével autósok is könnyen megkö­zelíthetik a szabadtéri játé­kok parkolóhelyét, a Belvá­ros tisztítását két újonnan beállított gép garantálja. Az idei lakásfelújítási progra­mot úgy irányították, hogy a szabadtéri idején „csende­sebb műszak” biztosítsa a város dekoratív küllemét, az Aradi vértanúk terén díszvi­lágítás, zászlók erdeje jelzi a város ünnepi hangulatát. A kereskedelem szakem­berei ígérik, nem lesz gond az áruellátással, idén is meg­rendezik a kirakatversenyt. Befejeződtek az Otthon ’75-kiállítás szervezési munkái, plakátjaik az egész ország­ban megtalálhatók. Nyolc sportág nemzetközi versenye ezer résztvevőt (300 külföl­dit) vár Szegedre, a marato­ni futásra 69 versenyző, 34 külföldi atléta, jelezte rész­vételét. Háromszázan je­lentkeztek eddig a pedagógiai nyári egyetemre, s körülbe­lül 200 résztvevőre számíta­nak a művelődéselméleti nyári egyetemre: mindkettőt az újszegedi Biológiai Köz­pontban rendezik. Július 25- én este táncház reprezentál­ja a Dugonics téren a kilen­­cedik alkalommal meghirde­tett Szegedi Ifjúsági Napok kezdetét. Másnap lépnek fel a művészeti csoportok (szov­jet és finn vendégegyüttesek is), majd nagygyűlés lesz a Széchenyi téren — és karne­vál. Július 27-én délelőtt Expressz show hívja a fia­talokat Újszegedre. N. I. Tudománypolitikai megbeszélés a megyei pártbizottságon Tegnap, hétfőn Szegedre látogatott dr. Márta Ferenc akadémikus, a Központi Bi­zottság tagja, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitká­ra és felkereste a megyei pártbizottságot, ahol dr. Komócsin Mihály első titkár fogadta. Az­ eseményen jelen volt dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára is. Ezt követően megbeszélésre került sor a párt tudomány­­politikai irányelvei megvaló­­sulásának helyzetéről és so­ron következő feladatairól, valamint a témakörrel össze­függő Csongrád megyei ta­pasztalatokról, 65. évfolyam 152. szám 1975. július 1., kedd Ára: 80 fillér Felkészültek a gabona átvételére A hagyományokhoz híven, a nagy munka előtt, aratás megkezdésekor hívták össze tegnap a Gabona Tröszt szo­cialista brigádvezetőinek ta­nácskozását. A mezőgazda­­sági üzemek gépállománya, műszaki felkészültsége — mondta tájékoztatójában Ré­kai Gábor vezérigazgató — az előző évhez képest tovább növekedett. Ez lehetővé te­szi, hogy kedvező időjárás esetén az aratás tizenöt-húsz nap alatt befejeződjön. Az idén 630 községben és városban 1369 helyen 2219 átvételi vonalat szerveztek meg a tröszt­ivállalatai. Az idén 3 millió 186 000 tonna állandó és ideiglenes raktárkapacitással gazdál­kodnak. Ezenkívül a tröszt vállalatai eddig 770 ezer ton­na bértárolási szerződést kö­töttek. Vasút­korszerűsítés A MÁV Szegedi Igazgató­sága korszerűsíti a Szeged— Békéscsaba közötti vasútvo­nalat. A felújítás befejezése után az eddigi óránként hat­van kilométeres sebesség he­lyett majd száz kilométer­rel közlekedhetnek a vona­tok, s ugyanakkor lényege­sen nehezebb szerelvények is használhatják a pályát. Az átépítést jelenleg Rókus és Algyő között végzik. A ré­gen nehéz vasúti pályaépí­tést korszerű gépek­ segítik. Felvételeinket a pályafelújí­tásról készítettük. A 140 embert helyettesítő géplánc két tagja , Ács S. Sándor felvételei A képen látható karok ISO atmoszférával tömörítik 4 Mázott követ ” ‘

Next