Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

2 A megállapodás ellenére Harcok Libanonban • Bejrút (UPI, MTI) Bejrút külvárosi körzetei­ben pénteken este változat­lanul utcai harcok folytak. A jobboldali erők fokozták tűz­erejüket, gépfegyverekkel és rakétákkal lőtték a Tell Zaa­­tar palesztin menekülttábort. Az Arab Liga bejrúti meg­bízottja pénteki sajtóértekez­letén közölte, hogy a tábor­ban a helyzet egyre romlik, s a menekültek között sok­kal több a súlyos sebesült, mint ahogy azt előzőleg fel­tételezték. A muzulmán erők rádió­adója pénteki adásában hang­súlyozta, hogy a Damasz­kuszb­án elért szíriai—palesz­tin megállapodás a „csata­téren nem változtatta meg a helyzetet”. A Palesztina­ el­utasítási front pedig egyene­sen „kapitulációnak” minősí­tette a megállapodást. Jasszer Arafat, a PFSZ ve­zetője pedig állítólag kijelen­tette, hogy nem hagyta jóvá ezt a dokumentumot, sőt, nem is volt előzetes tudomá­sa róla. Ez ügyben Damasz­kuszb­an tovább folynak a megbeszélések a szíriai kor­mány és a PFSZ képviselői között. A BT elítélte a dél-afrikai agressziót • New York (AP, Reuter) A Biztonsági Tanács négy­napos ülésezés után péntek este határozatban ítélte el a Zambia területe elleni dél­­afrikai támadást. Mint isme­retes, július 11-én dél-afri­kai katonák rátámadtak Sialolo falucskára, 24 zam­biait megöltek, 45-öt pedig megsebesítettek. Az elfoga­dott határozat az agresszió megismétlődése esetén haté­kony intézkedést helyezett kilátásba. Az el nem kötelezett or­szágok által beterjesztett határozattervezetet 14 kép­viselő szavazta meg, ellen­­szavazat nem volt. Scranton amerikai ENSZ-fődelegátusi tartózkodott a szavazástól.­­ Augusztus hónapban Isao Ede, Japán ENSZ képviselő­je látja el az ENSZ Bizton­sági Tanácsa elnökének teendőit. A BT tizenöt tag­állama abc-sorrendben, havi váltásban tölti be a tanács elnöki tisztét. Carrillo az amerikai beavatkozásról tett plenáris ülésének befe­jeztével sajtóértekezleten összegezte a tanácskozás eredményeit. Közölte: a párt úgy határozott, hogy kibő­víti szervezetét, s nemcsak Madridban, hanem más spa­nyol városokban is irodát nyit. A párt legálissá nyilvá­nításáig 300 000 tagra terve­zik bővíteni a taglétszámot. Carrillo tájékoztatott arról is, hogy mostantól kezdve a párt végrehajtó bizottsága 36 tagot számlál majd, s a 142 tagú központi bizottságban többek között 57 ipari és hat mezőgazdasági munkás is helyet foglal. Carrillo a spanyol ügyekbe való tűrhetetlen beavatko­zásnak minősítette, hogy Kissinger amerikai külügy­miniszter ellenezte a Spanyol EP legálissá nyilvánítását.­­ Róma (AP, DPA) Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt fő­titkára, a párt Központi Bi­zottsága Rómában megtar- Kelet és Nyugat Az ipari együttműködés távlatai • Kommentár Azok a közgazdászok, akik 13 kelet- és nyugat-európai, valamint észak-amerikai or­szágból a közelmúltban ös­­­szejöttek Tbilisziben, szovjet Grúzia fővárosában, hogy megvitassák a szocialista és a kapitalista államok közti ipari együttműködés problé­máit és távlatait, fel sem vetették az együttműködés szükségességének kérdését. Erre maga az élet egyértel­­mű igennel válaszolt. Más síkon folyt a párbe­széd: hogyan lehetne minél hatékonyabbá tenni a külön­böző társadalmi-gazdasági rendszerű államok együtt­működései? A tbiliszi eszme­csere igazolta, hogy ennek módja: az önkéntesség, az egyenjogúság és a kölcsönös előny elveinek következetes megtartása. A nyugati országokból ér­kezett közgazdászok Tbili­sziben nem titkolták, hogy a kapitalista cégek igyekez­nek behatolni a szocialista államok nagy befogadóké­pességű és szilárd piacaira. Egyfelől érdekeltek abban, hogy jó minőségű alkatré­szek, félgyártmányok és technológiai megoldások ke­leti partnerektől való vásár­lása révén is növeljék áruik versenyképességét. Másfelől hangsúlyozták, hogy a Szov­jetuniótól és más szocialista államoktól kapott nagy meg­rendelések nyugaton száz­ezrek, ha ugyan nem milliók számára biztosítanak állan­dó munkalehetőséget. A tapasztalatok szerint a kelet-nyugati ipari együtt­működés mindkét fél szem­pontjából akkor a leghaté­konyabb, ha azt hosszú táv­ra szervezik meg. Jelenleg csupán a Szovjetuniónak 14 iparilag fejlett nyugati or­szággal vannak tudományos­­műszaki és gazdasági együtt­működési kormányközi meg­ál­lapodásai. Ezeknek a meg­­állapodá­soknak a tételeit aztán tíz-húsz esztendőre és ennél hosszabb időre szóló szerződésekben rögzítik. Ne feledkezzünk meg a keleti-nyugati ipari együtt­működés fejlődésének út­já­ban álló nehézségekről sem. Különféle problémákról van itt szó, amelyek a téma új­szerűségéből adódnak, mint például a nem kielégítő köl­csönös tájékozottság, egy­mástól eltérő törvények az egyes országokban, a kapcso­latok létesítésében és fejlesz­tésében szerepet játszó szer­vezetek, intézmények töké­letlensége váltott ki. Termé­szetes, hogy a nehézségek leküzdéséhez időre és a felek jóakaratára van szükség. Vannak azonban más, mes­terséges nehézségek is, ame­lyeket azok a kísérletek vál­tottak ki, hogy nem egyen­jogú feltételeket, különféle mgkülönböztető intézkedése­ket stb. kényszerítsenek a szocialista országokra. A tb­iliszi találkozó részt­vevői egyetértettek abban, hogy ezeket az akadályokat el kell távolítani, mert ily­­módon a Kelet-Nyugat közti kooperáció a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyik legdinamikusabban fejlődő területévé válhat. Jevgenyij Fajnsmidt (APN) FRANCIA—JAPÁN KÖZÖS KÖZLEMÉNY Szombaton Jacques Chirac francia miniszterelnök tokiói látogatása hivatalos részének befejeztével francia—japán közös közleményt adtak ki. A kommüniké szerint a fran­cia és a japán kormányfő to­kiói eszmecseréi „a barátság és a kölcsönös bizalom lég­körében” folytak Gazdasági vonatkozásban a két ország­nak az a célja, hogy kapcso­latot „magasabb szintre emeli és kiegyensúlyozottab­bá teszi”. Jacques Cirac franciaországi látogatásra hívta meg Miki Takeót. A ja­pán kormányfő a meghívást elfogadta. A francia minisz­terelnök és tíztagú kísérete szombaton megkezdte japáni vidéki körútját. TALAJMINTA­VIZSGÁLAT A Viking—1 markolókarja gyűjtötte talajminta első vizs­gálata megerősíti azt a fel­tevést, hogy a Mars geoló­giáikig sokkal kevésbé aktív bolygó, mint a Föld. A ta­lajminta szervetlen összeté­telét a bolygó felszínét vörös­re festő vasoxid magas ará­nya, valamint vas, kalcium, szilikon titánium és alumí­nium jelenléte jellemzi. Az élethez szükséges nyomele­mek csak nagyon kis arány­ban mutathatók ki JÓKÍVÁNSÁG EGYIPTOM NEMZETI ÜNNEPÉN Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke távirat­ban üdvözölte Anvar Szada­­tot, az Egyiptomi Arab Köz­társaság elnökét, és jókíván­ságait fejezte ki a baráti egyiptomi népnek a nemzeti ünnepei, a júliusi forradalom 24. évfordulója alkalmából. A szovjet emberek — hang­zik a távirat — sok szeren­csét és sikert kívánnak az egyiptomi népnek az előttük álló feladatok megoldásához, és mindenekelőtt ahhoz a harchoz, amelyet az izraeli agresszió következményeinek teljes felszámolásáért és a közel-keleti tartós béke hely­reállításáért vív. Választáv­iratában az EAK elnöke kö­szönetét fejezte ki a jókíván­ságokért saját maga és az egyiptomi nép nevében. KEKKONEN AZ USA-BAN Egyhetes hivatalos látoga­tásra az Egyesült Államokba érkezett pénteken Urho Kek­­konen finn köztársasági el­nök. Kísértében van Kalevi Sorsa külügyminiszter is. Ge­­rald Ford amerikai elnök a jövő héten kedden fogadja a finn vendégeket Vasárnap, 1976. augusztus 1: Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának nyilatkozata , Budapest (MTI) Az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága szombaton a következő nyilatkozatot tette közzé: — Egy éve annak, hogy 35 állam legfelsőbb szintű ve­zetői kormányaik nevében Helsinkiben aláírták az európai biztonság és együttműködési értekezlet záróokmányát. E történelmi jelentőségű dokumentumban Európa államai először ismerték el, hogy a három évtized alatt végbement változások m­­egmásíthatatlanok. A záróokmányban foglal­tak következetes végrehajtása lehetővé teszi, hogy az eu­rópai béke és biztonság valóban tartós alapokra, a népek közötti barátságra, együttműködésre épüljön. E nemes cé­lok elérése minden tisztességes, a földrész sorsáért felelős­séget érző ember akcióprogramjává vált. — Közvéleményünk üdvözli a záróokmány aláírása óta Európában végbement nagy fontosságú változásokat. A szo­cialista országok és a nyugat-európai országok józan gon­dolkozású vezetőinek, haladó erőinek erőfeszítése eredmé­nyeként kontinensünkön mindinkább tért hódít az enyhü­lés, sokoldalúan fejlődnek a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok és népeik kapcsolatai. A hidegháborús reakciós erők azonban nem nézik jó szemmel és tétlenül a pozitív változásokat. Fellépnek az enyhülés, a társadalmi haladás erőivel szemben, támadják a szocialista országokat, önkényesen egyoldalúan értelme­zik a megállapodást! Aknamunkájuk a záróokmány jelen­tőségét, kedvező hatását, egészben véve a Helsinki konfe­rencia eredményeit vette célba, mert bizonyos imperialista körök kezdettől fogva ellenezték az európai béke megszi­lárdítását, a fegyverkezési hajsza beszüntetését és a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének kibontakozását.­­ Éppen ezért meggyőződésünk,­ hogy a béke, a biz­tonság és az együttműködés ügyét támogató társadalmi erőknek továbbra is őrizniük kell Helsinki szellemét, kitar­tó türelemmel azon kell fáradozniuk, hogy a konferencia záróokmányában foglalt megállapodások mielőbb valóra váljanak. E küzdelemhez fontos támogatást és útmutatást nyújtott az európai kommunista és munkáspártok nemrég befejeződött berlini tanácskozása is. — A magyar közvélemény kész cselekvően hozzájá­rulni ahhoz, hogy Európa a jövőben is a béke és biztonság, a népek közötti barátság és együttműködés színtere le­gyen — hangzik a nyilatkozat. Kínában a földrengések nagy pusztítást okoztak • Peking (UPI, Reuter, AFP) A kínai külügyminisztéri­um szombaton — helyi idő szerint a kora délelőtti órák­ban — újabb figyelmeztetés­sel fordult a Pek­ingben élő külföldiekhez. A minisztéri­um tájékoztatási osztálya fel­hívta a külföldi tudósítók fi­gyelmét arra, hogy az előre­jelzések szerint „szombaton vagy vasárnap viszonylag erős, további másodlagos földlökésektől” lehet tartani. A földrengés a legsúlyosabb károkat Tangsanban okozta. A város állítólag nyolcvan szá­zalékban elpusztult Szemta­núk „reménytelennek” minő­sítették a helyzetet. Súlyos károk keletkeztek Tiencsin kikötővárosban is. Részvéttávirat 0 Budapest (MTI) A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Kínai Népköztársaság Államtaná­csához küldött táviratban fejezte ki részvétét az egész kínai népnek, a­­ földrengések károsultjainak és az áldoza­tok hozzátartozóinak a Kínai Népköztársaság lakosságát sújtó pusztító erejű földren­géssel kapcsolatban. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány- és technikatörténetből 142. Dr. Frank János a fizikaoktatás kiváló mű­velője 1928-ban került Budapestről Szegedre, amikor a mai tanárképző főiskola jogelődjét idehelyezték. A budapesti tudományegyetemen szerzett fizika—matematika szakos tanári okle­velet. Ezután a szabadkai főreáliskolában, majd a budapesti II. és V. kerületi főreáliskolákban tanított. Ez utóbbi helyen tanította Gábor Dé­nest, a későbbi Nobel-díjas fizikust, aki egyik budapesti tartózkodása alkalmával ezt­ mondta tanítómesteréről: „Személyem kialakulásánál mintaképem Frank János volt, aki középisko­lában egyetemi szinten oktatta a fizikát." 1909 —10-ben németországi tanulmányúton, a híres Röttingen­ egyetemen járt Az Erzsébet Nőis­kolához 1921-ben került, és így vezetett útja Szegedre, a főiskola idekerülésével. Fizikaokta­tási rendszerébe bevezette a 20. század nagy fi­zikai felfedezéseinek bemutatását. Igen jó ta­nítómester volt, aki a fizikát még szerényebb képességű hallgatóival is meg tudta értetni. Néhány tudományos publikációt is megjelente­tett, de nagyobb hangsúlyt fordított az okta­tásra. A földtani kutatás jónevű tudósa, dr. Feren­­czi István Zalatnán született 1890-ben. A ko­lozsvári egyetemen tanult, és ott avatták ki­tüntetéses doktorrá, 1913-ban. A szegedi egye­temre 1928-ban került, és itt magántanári mi­nősítést kapott általános földtan tárgykörből. Időközben a debreceni egyetemen töltött nyolc évet, majd a szegedi egyetem vezető profes­­­szorává 1940-ben nevezték ki. Földtani térké­pezéssel, víz- és szénhidrogén-geológiai kutatás­sal foglalkozott az ország különböző területein. Az országból 1944-ben távozott, és amerikai geológiai intézetben dolgozott. Washingtonban halt meg, 1966-ban. Dr. Littke Aurél földrajzi szakíró Budapesten született, 1872-ben. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti tudományegyetemen tanult, ahol 1901-ben szerzett oklevelet és doktori cí­met. Egyetemi tanulmányainak befejeztével Ló­­czy Lajos professzor mellett tanársegéd, majd adjunktus volt. Csirbusz Géza ideje alatt vált meg az egyetemi földrajzi intézettől, és 1918- ban átment a budapesti polgári iskolai tanár­képzőhöz. A főiskolának 1928-ban történt ide­­helyezésével Szegedre jött, és itt nevezték ki tanszékvezető tanárrá, és 1932-ben igazgatóvá. Kogutowicz Károllyal közösen 1913-ban meg­szerkesztette­­ a földrajzi világatlaszt. 1913-tól ő szerkesztette a Földrajzi Közleményeket, és a Földrajzi Társulatnak titkári szerepét is vitte. Főműve A Föld felfedezése című könyve. Sze­gedi tartózkodása alatt, előszeretettel foglalko­zott a Dél-Alföld földrajzi viszonyainak tisztá­zásával. 73 éves korában halt meg 1945-ben. A növények csodálatos esetének kutatója, dr. Freguss Pál Tornyán született, 1889. decem­ber 31-én Középiskolai tanulmányainak befe­jeztével előbb tanítói oklevelet szerze­t, majd a budapesti és a prágai egyetemen tanult to­vább. Itthon szerzett doktori címet, majd a bu­dapesti tanárképzőn, ezt­ követően a debreceni egyetemen volt helyettes tanár. 1928 és 1940 között a szegedi tanárképzőn volt főiskolai ta­nár, és az egyetemre 1940-ben kapott kineve­zést, s ettől fogva 25 éven át irányította a Nö­vénytani Intézetet, valamint a Füvészkert mun­káját. Nagy érdeme, hogy munkatársaival szin­te a semmiből teremtett áldozatos munkával olyan arborétumot, amelyben összegyűjtötték­ hazánk tájainak és a messzi idegen földrészek­nek jellegzetes növényvilágát. Oktató és nevelő munkája mellett lankadatlan szorgalommal, ki­fogyhatatlan energiával kutatott, végzett és vé­gez ma is kiemelkedő tudományos munkássá­got. Mintegy háromszáz tudományos közlemé­nye, könyve jelent­ meg, több nyelven. Legfon­tosabb és legeredményesebb kutatási területét a faanatómia tárgyköre képezi. A Magyarorszá­gon angol nyelven kiadott könyveit Ameriká­ban. Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában ugyanúgy ismerik a tudományos kutatók, mint Szegeden. Az élő nyitvatermők, meghatározása szövettani alapon című monográfiája 1955-ben jelent meg, és ezért kapta meg 1958-ban a Kos­­suth-díjat. Később e művét kiegészítette, tel­jessé tette, a fenyők anatómiájáról írott köny­vével. A világ minden részéről összegyűjtött fenyőfajok belső szerkezetéről, metszetek alap­ján, mikroszkopikus felvételeket készített.. A szerző művei lehetővé teszik, hogy szövettani alapon megállapíthassák rövid idő alatt kövü­letek, vagy fából készült ősi eszközök, leletek eredetét és korát. Ugyanakkor segítséget je­lenthetnek a fa- és papíripari szakemberek ku­tatásaihoz, gyakorlati munkáihoz. Greguss elr­évülhetetlen érdemeket szerzett hazánk ősi növényvilágának feltárásában és meghatározá­sában. A külföldi kapcsolatokat korán kezdte kiépíteni, amelyeket azután tovább mélyített jénai, franciaországi, lengyelországi, kanadai, írországi, indiai és NSZK-ból tanulmányútjai során. A tudományok doktora fokozatot 1956- ban nyerte el. A Balassagyarmaton 1905-ben született. dr. Erdélyi János geológus 1928-ban került a Sze­gedi egyetem földtani intézetébe, ahol 1943-ban magántanári képesítést kapott. Budapestre, a Földtani Intézet­néz 1949-ben távozott. Főként kristálytannal és anyagásványtannal foglalko­zott, de több Űi ásvány meghatározását, is el­végezte. A kandidátusi fokozatot 1953-ban kap­ta meg. (Folytatjuk.)

Next