Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
Vasárnap, 1976. augusztus 1 Óvodaépítés — társadalmi segítség A tanácsok az ötödik ötéves tervben 84 000 óvodai hely létesítését tervezik. Hatvannégyezret új óvodában, 16 000-et meglevő épületek bővítésével, 4000-ret pedig egyéb módon, meglevő épületek igénybe vételével, óvodán belüli átszervezéssel stb. hoznak létre. Az Oktatási Minisztérium összesítéséből kitűnik, hogy a tervezett óvodai fejlesztésből E1 000 hely a lakótelepeken, a lakásépítéshez kapcsolódó beruházásként valósul meg. Az óvodahálózat fejlesztésére a tanácsok — a lakótelepi óvodák nélkül — 2,8 milliárd forintot fordítanak. Az óvodáskorú gyermekek száma 1980-ig mintegy 115 000-rel emelkedik. A népesedéspolitikai intézkedések hatása ebben a tervidőszakban jelentkezik először az óvodákban. Éppen ezért a tanácsok alapvető célkitűzése az óvodai ellátásban részesülők arányának legalább szinten tartása, a megyei városokban és a nagyobb ipari településeken pedig az igények jobb kielégítése. A tervezett fejlesztések nyomán 1980-ban várhatóan minden 100 óvodáskorúból 78 gyerek óvodába fog járni. Ma az országos arány 75,5 százalék. Néhány megyében, például Baranyában, Csongrádban, Komárom, Pest és Somogy megyében az óvodáskorúak számának növekedése meghaladja a fejlesztés ütemét, gondot okoz majd a jelenlegi szint tartása is. A negyedik ötéves terv eredményei azt jelzik, hogy a tanácsok által tervezett fejlesztés társadalmi segítséggel tovább növelhető. Mint ismeretes, az elmúlt ötévben a tanácsok 51000 óvodai hely létrehozását tervezték és helyette 103 000 létesült. A községekben, városokban az elkövetkező időszakban is számítanak az üzemek, a szövetkezetek, a lakosság támogatására. Tudnivalók a kishatárforgalmiról Új rendelkezések a jugoszláviai utazásokra Jugoszláv—magyar kormányközi megállapodás alapján az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a kishatárforgalmi utazásokkal kapcsolatban. A két ország kormánya által megkötött egyezmény kölcsönösen megkönnyíti a határ mentén lakók utazását a szomszéd országba. Az egyezményben foglaltakat augusztus 2-től alkalmazzák a gyakorlatban. Hétfőtől tehát jelentős változások lesznek a kiutazási engedélyek beszerzésében. A kiutazási kérelmeket továbbra is az illetékes járási rendőrkapitányság útlevélosztályán kell beadni. Tehát a makói járásban lakók Makón, a szegedi járásban és Szegeden lakók pedig Szegeden, a Moszkvai körút 12— 18. szám alatt, mindennap fél 9-től 12-ig, kedden pedig fél 9-től délután 4-ig adhatják be kiutazási kérvényeiket. Jelentős változás, hogy az új útiokmányhoz munkahelyi véleményt nem kell beszerezni, s azt sem kell beírni a kérvénybe, hogy kihez kéri az útlevelet az utazni szándékozó. Csatolni kell viszont a kérvényhez egy három hónapnál nem régebbi 5X6 centiméteres útlevélfényképet. Erre azért van szükség, mert a határátlépéskor az új okmány személyi igazolvány nélkül érvényes. Sorköteleseknek ezen kívül be kell szerezniük az illetékes kiegészítő parancsnokság engedélyét. Kiskorú gyermekek utazásához szülői nyilatkozat szükséges, kivéve, ha mindkét szülő útiokmányában szerepel a gyermek. (Gyermekről fénykép nem szükséges.) Az új útiokmánnyal naptári évenként nyolcszor lehet Jugoszláviába utazni. Fontos változás, hogy nem kell minden utazási engedélyt külön kérni, hanem egy alkalommal lehet akár nyolc engedélyt igényelni. A kérvénnyel együtt annyiszor 20 forintos okmánybélyeget (de semmi esetre sem felragasztva!) kell beadni, ahányszor valaki utazni kíván. Az útiokmány öt évig érvényes, a kiadott kiutazási engedélyekkel együtt. Egy-egy kiutazási engedély tíznapos jugoszláviai tartózkodásra (a határövezeten belül) jogosít fel. Indokolt eseteben (születés, halálozás, házasságkötés stb.) a tartózkodási engedély 20 nappal meghosszabbítható. A kishatárforgalmi engedélyre utazásonként és személyenként továbbra is 130 dinárt lehet vásárolni. Azoknak tehát, akiknek nincs érvényes kishatárforgalmi engedélyük, hétfőtől már az új szabályok szerint intézik kérvényüket. Akiknek azonban még olyan könyvecske van birtokukban, amelynek érvényessége csak később jár le, a régi útiokmányukba adják meg a kiutazási engedélyt. Ehhez útlevél-kérőlapot sem kell kitölteni, csak annyi okmánybélyeget (felragasztatlanul) benyújtani, ahányszor a kérvényező a régi engedély lejártáig várhatóan utazni kíván. Természetesen, aki már járt az idén kishatárforgalmival Jugoszláviában, csak annyi kiutazási engedélyt kaphat, hogy a nyolc utazási lehetőséget ne lépje túl. Vagyis, aki például már háromszor utazott, legföljebb öt kiutazási engedélyt kérhet. A kishatárforgalomban azok vehetnek részt, akik állandó bejelentett lakosok Szegeden, Makón, vagy a makói járásban Ferencszálláson, Kiszomborban, Klárafalván, Maroslelén, a szegedi járásban pedig Ásotthalom, Bordány, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Rúzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Üllés, Zákányszék és Zsombó lakói. Megkaphatják a kishatárforgalmi engedélyt az említett településeken állandó lakással rendelkezők másutt bejelentett legközelebbi hozzátartozói (házastárs, kiskorú gyermekek) is. A régi típusú okmányokkal különben érvényességük lejártáig lehet utazni, s ahhoz a határátlépésnél még személyi igazolvány szükséges. A győri Graboplaszt Műbőrgyár áttért a földgáz használatára. Az átállás két hetet vett igénybe, a kazánok, illetve égőberendezések átállásához külföldi szakembereket is igénybe vettek. Az új energia lényegesen olcsóbb, előnye még, hogy a városi gáznál jelentkező nyomásingadozások most megszűnnek. Képünkön: Már a földgáz adta energiával működnek a műbőrgyártó gépek Óránként 80 tonna aszfalt Aszfaltkeverő telepet épített a Győri Közútépítő Vállalat Győrújfalun. Az NDK- berendezések óránként 70— 80 tonna jó minőségű aszfaltot készítenek. Automata vezérlésű, elektronikus berendezések adagolják a különféle adalékanyagokat. Az évi 300 ezer tonna kapacitású keverőtelep aszfaltutak felújítására, illetve új utak építéséhez dolgozik. . Ugyanaz a száz forint gyanaz, mert hiszen a piros bankón akkor is a százas szám szerepel, amikor kivesszük a fizetési borítékból és a pénztárcánkba tesszük, s akkor is, amikor átnyújtjuk a boltban. E legtöbbször rövidke idő alatt mégis mintha megváltoznék a szóbanforgó papír súlya, úgy tűnik, könnyebb lett. Konyhai bölcsesség: a háziasszony legizgalmasabb olvasmánya a piaci, üzleti árcédula. Konyhai bölcsesség: a jövedelem mindig „kevés”, a kiadás mindig „sok”. Mármint akkor, amikor nem általában, hanem külön-külön, családonként próbáljuk bizonyítani: a jövedelmek fokozatosan emelkednek. Van, aki illedelmesen hallgat, van, aki a fejét rázza. Méghogy az ő jövedelme? Tessék csak számolni: fizeti a hűtőgép részletét, most cserélt bútort, új lakása sokkal több pénzt visz el, mint a régi... Valahová persze csakcsak elgurulnak a forintmilliárdok, hiszen 1970 és 1975 között 90 millárddal nőtt — 155-ről 245-re — a lakosság pénzbeli jövedelme, s a forintban járó társadalmi juttatások megkétszereződtek. Csupán 1976. első negyedévében 61,2 milliárd forint került a zsebekbe, pénztárcákba, szekrények mélyére így hangzik: az árakat és a jövedelmeket együttesen kell vizsgálni. Ha a jövedelmek az áraknál gyorsabban nőnek, akkor kétségtelenül jobban élünk. A negyedik ötéves terv időszakában — az áremelkedések ellenére — az egy főre jutó 4,6 százalékkal bővült. Ami a tudatos, tervszerű életszínvonal-politika eredménye. S ez érvényesül az ötödik ötéves tervben is, mert az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban 18—20 százalékkal lesz nagyobb, mint volt 1975-ben. Sokszor hallott, s használt kifejezéseink valódi értelmén ritkán gondolkozunk. Holott hasznos lenne az árpolitika, szociálpolitika, életszínvonal-politika fogalmak tényleges tartalmát, s összefüggéseiket jobban emlékezetünkbe vésnünk. Ha nem is nagyon mélyen, de annyira, hogy ne törölhesse ki onnan könnyedén egyegy árcédula. Szívesen hangoztatott álérv: mi a jó abban, hogy az állam az egyik zsebéből kiveszi a pénzt és beleteszi a másikba? Amiben kimondatlanul az rejlik, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal Valóban egymástól ennyire függetlenül mozognának e képzeletbeli kezek? Van, amikor elkerülhetetlen az áremelés. Például egy kilogramm vágómarha felvásárlási ára 24,80 forint volt 1970-ben, s tavaly 31,90. S mégsincs elég belőle! Az ár tehát hosszabb időn át nem hagyhatja figyelmen kívül a termelési hátteret, mert hiába lenne valami „olcsó” papíron, ha hiányozna az üzletekből. Az árrendszer korántsem ellentéte, hanem része az életszínvonal-politikának. A fogyasztói áremelések nem akadályozhatják a reáljövedelem növelését, de befolyásolhatják a fogyasztási szerkezetet, „átcsoportosíthatják” bizonyos rétegek között a jövedelmi többletet, az állami támogatást, stb. Az árrendszernek az értékarányos árak irányában kell fejlődnie, ez társadalmi érdek, mert elősegíti a népgazdasági egyensúly javítását, a fogyasztói magatartás olyan változását, mely egybeesik a fejlesztési célokkal — hangoztatják a szakemberek. Keresetünket számolva nem könnyű belátni ezt, de erre kényszerít bennünket az a tény, hogy zsebbe tehető forintjaink mennyisége, azaz jövedelmünk végső soron ettől függ. Fogyasztói vágyainkat és tetteinket ugyanis megelőzi valami: termelői teljesítményünk. Ne feledjük, bármennyire is érzékenyek vagyunk az árcédulák változásaira: az élelmiszerek nagy része — háromnegyede — hatóságilag rögzített vagy maximált áron kerül forgalomba. A piaci szabad árak mindig is a kínálat-kereslet nyomán alakultak. Az ötödik ötéves terv ezért számolhat azzal, hogy például 1980- ra az egy főre jutó húsfogyasztás 76—78 kilogramm lesz, szemben az 1975. évi 70—71 kilóval. Ehez persze nemcsak az kell, hogy a jövedelmek növekedjenek, s a drágább árut legyen miből megvenni, hanem az is, hogy legyen mit megvenni, azaz — egy tényt kiragadva — a vágósertés-termelés 9,2 százalékkal bővüljön az ötéves tervben. A józan árpolitika, az egészséges határok között tartott árnövekedés —, s ezek, valamint sok más tényező foglalata, az életszínvonalpolitika céljainak elérése —, feltételezi és megköveteli, hogy a termelés, a nemzeti jövedelem legalább a tervezett mértékben emelkedik. Fogyasztói gondjainkat — mert tagadhatatlanul vannak — ne csupán a piacokon, az üzletekben lássuk, érezzük. Hanem — s legalább akkora súllyal — munkahelyünkön is. Mert csak így lesz ugyanaz a száz forint mindenhol ugyanaz. Ez kicsit kellemetlenül, csípősen hangzik, de ettől még igaz. Olyannyira, hogy ez az igazság — gyakorlati érvényesítése — határozza meg holnapunkat. M. O. E Átadás előtt crossbar Budapesten befejezéshez közelednek az áramköri, a műszaki vizsgálatok a rövidesen működésre kész új, 24 ezer állomásos belvárosi crossbar központban, amelyet egy hét múlva átadnak rendeltetésének. A központ korszerű berendezése lehetővé teszi a belvárosban is a távhívás beveze a budapesti központ rését, így az üzembe helyezés után már a központba kapcsolt előfizetők is közvetlenül tárcsázhatják — kezelők közreműködése nélkül — az országos és a nemzetközi távhívó hálózatba bekapcsolt előfizetők számait. A távhívással egyidőben bevezetik a beszélgetések időtartam szerinti számlázását is. Hétfőtől, augusztus 14-ig Nyári szezon végi ruházati vásár A Belkereskedelmi Minisztérium ruházati kereskedelmi főosztályának tájékoztatása szerint a kiskereskedelem az év első felében 15,7 milliárd forintos ruházati forgalmat bonyolított le, 0,4 százalékkal nagyobbat, mint a múlt év azonos időszakában. A tavaszi-nyári árualap a tavalyit csaknem 1 milliárd forinttal haladta meg. A nagyobb mennyiség, a tovább korszerűsödött választék lehetővé tette, hogy a keresletet megfelelő szinten ki tudják elégíteni. Tovább javult a csecsemő- és gyermekruházati ellátás, több volt a divatos termék. A vállalatok az átlagosnál jobb kínálatot teremtettek pamut ruházkodási szövetekből, kötött-hurkolt kelmékből, felső kötöttruházati cikkekből, férfi és fiú rövid ujjú ingekből, lábbelikből, lakástextíliákból. Az idő előrehaladásával a ruházati kereskedelem a második félév színvonalas ellátása érdekében már az őszi-téli szezonra készül. Ennek során — hogy helyet nyerjenek a következő szezon cikkeihez — a hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezik a nyári szezonvégi vásárt, amely augusztus 2-től 14-ig tart. A minisztérium előzetes információja szerint a 20—40 százalékos engedményt nyújtó vásár árualapja a tavalyihoz hasonlóan 750—800 millió forint, így az akcióba bevont cikkeket összességében 280—290 millió forinttal olcsóbban veheti meg a lakosság. A következő két hétben 20—40 százalékkal olcsóbban veheti meg a lakosság. A következő két hétben 20—40 százalékkal olcsóbban kínálnak az üzletek egyebek között könnyebb, nyári jellegű gyapjú, valamint pamut- és selyemszöveteket, kelméket, különféle háztartási, lakástextil, méter- és darabárut, női és lánykaruhákat, férfi- és fiúöltönyöket, farmeröltözékeket. A darab- és divatáruk közül főleg női és bakfis felső kötöttárut, rövid ujjú gyermekpulóvereket, női fehérneműt, fürdőruhákat és úszónadrágokat kínálnak engedménnyel az üzletek. 3 --------J ............. Egyetemi hallgatók ösztöndíjának kiegészítése A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak ösztöndíj-kiegészítéséről rendelkezett az oktatási miniszter. Eszerint a hús és húsfélék fogyasztói áremelésének ellensúlyozására az intézmények azon hallgatói, akik rendszeres pénzbeli szociális támogatásban, vagy tanulmányi ösztöndíjban részesülnek, havi 60 forint ösztöndíj-kiegészítést kapnak. A kiegészítés csak egyféle címen jár, s azt elsődlegesen a rendszeres pénzbeli szociális támogatásnál lehet adni. Ösztöndíj-kiegészítésben részesül a társadalmi ösztöndíjas hallgató is. A kiegészítést a szorgalmi időszakon kívül tartott szakmai gyakorlat idejére is folyósítják, ha a hallgató erre az időszakra rendszeres pénzbeli szociális támogatást, vagy tanulmányi ösztöndíjat kap. A kiegészítést akkor is teljes összegben kell kifizetni, ha a rendszeres pénzbeli szociális támogatást, vagy az ösztöndíjat csak a hónap tört részére folyósítják. A miniszteri utasítás intézkedik a hazánkban tanuló külföldi hallgatók ösztöndíjkiegészítéséről is. Az utasítás életbe lépett, rendelkezéseit először a júliusra esedékes ösztöndíj folyósításánál alkalmazzák. (MTI)