Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
Csütörtök, 1979. február 1 Ölést tartott a megyei Pályaválasztási tanács Tegnap a megyei Pályaválasztási Tanács ülésén részt vevő pedagógusok, társadalmi szervek és üzemek pályaválasztással foglalkozó szakemberei meghallgatták a munkabizottságok tevékenységéről készített beszámolókat. Ezt követően dr. Kapás Pál, a Csongrád megyei Pályaválasztási Intézet igazgatója tájékoztatta a résztvevőket a középfokú oktatási intézményekből történő „tanulólemorzsolódás” okairól. Végezetül dr. Csányi Mátyás, a pályaválasztási tanács titkára a megyékben működő pályaválasztási tanácsok munkájának összehangolásáról szólt. Említést tett még a megyei pályaválasztási intézetre háruló évi feladatokról. Vázolta, hogy a már hagyományosan — így az idén is — megrendezendő pályaválasztási hetek eseményeit az 1979-es gyermekek világéve rendezvényeivel hogyan kell összehangolni. Eskütétel Szerdán Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, valamint dr. Kovács Imre és Pásztor Gabriella, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megválasztott tagjai. Az eskütételen jelen volt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Haós János, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Közművesítés, korszerűen kiállítás nyílt Szegeden Új városrészek építésekor sok vesződséggel járó feladat a közművesítés. A tervezők éppen ezért állandóan keresik az újabb és újabb megoldásokat, amelyekkel a közműépítés gyorsítható, olcsóbbá tehető, s amelyekkel elkerülhető az utak ismételt felbontása. Kutatómunkájuk során jó néhány éve eljutottak a közműalagutas-közműfolyosós építési rendszer kidolgozásáig. A lényeg: a föld alatt, vagy lakóházak alsó szintjén fut az emberek által megközelíthető alagút, amelyben víz-, gáz- és szennyvízvezeték, erősáramú, távbeszélő és jelzőkábel, valamint távfűtéscső együtt helyezhető el. Magyarországon több helyen — Dunaújvárosban, Pesterzsébeten, Pécsett és Debrecenben — is megpróbálkoztak az ilyen építési rendszerrel, méghozzá sikerrel. A szakemberek az eddigi tapasztalatok alapján vándorkiállítást hoztak létre, amelyet először a fővárosban mutattak be. A vidéki városok közül elsőként Szeged vállalkozott a tájékoztató anyag fogadására. A kiállítást tegnap, szerdán délelőtt a Technika Háza előcsarnokában dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár nyitotta meg, Papp Gyulának, a szegedi városi tanács elnökének köszöntő szavai után. Ott volt az ünnepélyes megnyitón Török József, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára is. A február 5-ig naponta 10-től este 6-ig nyitva tartó kiállítás rendezői: az ÉVM városi mélyépítés fejlesztési célprogram bizottsága, a Szegedi Tervező Vállalat, a DÉLÉP, az Építőipari Tudományos Egyesület és az Építésügyi Tájékoztatási Központ Gyenes Kálmán felvétele A kiállítás megnyitása Minőség, termelékenység Szovjet elektrongyorsító berendezés avatása a Villamosszigetelő és Műanyag Gyárban Szovjet gyártmányú, úgynevezett lineáris elektrongyorsító berendezést helyeztek üzembe szerdán a Villamosszigetelő és Műanyag Gyárban. Ily módon elkészült az ország első, ipari méretű, gépi besugárzó üzeme. A berendezést a leningrádi Jefremov Intézet szállította. A villamos és kábeliparban évek óta megoldásra váró feladat a szerelési munka korszerűsítése, amelynek egyik akadálya volt, hogy hazánkban nem gyártottak széles körben alkalmazható, hőre zsugorodó kábelszerelvényeket. Ezeket eddig tőkés importból kellett beszerezni. Most a hazai sugárkémia jelentős állomáshoz érkezett. A szovjet Techsnabexport Külkereskedelmi Egyesülés olyan berendezést szállított a gépipar műanyag-feldolgozó bázisának számító Villamosszigetelő és Műanyag Gyárba, amelynek révén a hőre lágyuló anyagot, például a polietilént, nagy energiájú elektronsugárzással átalakítják. Az anyagban kémiai folyamat játszódik le, így az anyag hőre keményedő tulajdonságot vesz fel. Az ily módon készülő termékek hő- és hidegállóak, villamos korrózióval szemben ellenállnak. Az új termék felhasználási köre rendkívül sokrétű. Egyebek között az olajiparban, a bányászatban, valamint gyógyászati eszközök hatékonyabb sterilizálására is felhasználhatják az eljárást. A telefonkábel-gyártásban lehetővé válik a beázásmentes kábelek előállítása is. A gyárban tavaly május óta hét szovjet szerelő dolgozott, akik szerdán ünnepélyesen üzembe helyezték a berendezést. Az üzemszerű gyártás azonban csak a második félévben kezdődik meg. A tervek szerint már ebben az évben telefon- és erőátviteli kábelekhez készítenek különböző csatlakozókat és végelzárókat. Az üzem ünnepélyes átadása után a magyar és szovjet partnerek hosszú távú együttműködési szerződést írtak alá, amely kiterjed a közös kutatásra, fejlesztésre is. (MTI) Országgyűlési bizottság tárgyalta A külkereskedelmi törvény végrehajtása A külkereskedelmi törvény meghozatala óta minisztertanácsi határozat, több külkereskedelmi miniszteri rendelet és más jogszabályok segítették elő a törvény végrehajtását — mondotta el Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár szerdán az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülésén. A képviselők megvitatták a törvény végrehajtásának négyesztendős tapasztalatait. A törvény jó alapot ad nemzetközi fórumokon irányítási rendszerünk bemutatására, törvényességének, áttekinthetőségének hangsúlyozására. Felszólalt a vitában dr. Komócsin Mihály Csongrád megyei képviselő is. ftz ifjúsági parlamentek tapasztalatai Tavaly ősszel, október 15- től december 15-ig rendezték meg országszerte az ifjúsági parlamenteket. Szegeden mintegy 150 munkahelyen tanácskoztak a fiatalok, s — különösen az ipari üzemekben — igen aktívan. A városi párt-végrehajtó bizottság értékelése szerint ..ezek a fórumok legtöbb helyen az ifjúság eszmei-politikai nevelésének és mozgósításának színterei voltak, ahol nagy felelősséggel elemezték az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatait, és jelölték ki a feladatokat’’. Jó volt a parlamenti beszámolók többsége, mert hozzászólásra, véleménycserére serkentett. Ahol a munkahelyi vezetők példákkal szemléltették az eredményeket és a fogyatékosságokat, ott termékeny vita alakult ki. Miközben megtárgyalták a pályakezdők helyzetét, beilleszkedésüket a munkahelyi közösségekbe, a szakmunkástanulók nehézségeit, a családalapítást segítő intézkedéseket határozottan megállapítható volt, •a jogok mellett a kötelességeket is hangsúlyozták. A terjengős beszámolókat a fiatalok helytelenítették, illetve bírálták. • Melyek voltak a várlat menteben leggyakrabban fölvetődött kérdések? Sürgették a munkahelyi körülmények javítását Fölvetették: nagy gond az ifjú házasoknak, hogy nehezen jutnak lakáshoz, s gyermekeik bölcsődei, óvodai elhelyezése is körülményes. Szóvá tették a tanulás, a továbbképzés feltételeinek javítását, a pedagógusok sérelmezték, hogy kevesen jutnak üdülési beutalóhoz. Többen javasolták: a tanulóéveket számítsák be a tözzsfcárda tagságba. Kevesellték a tornatermeket és pályákat, rámutattak, hogy a meglevők állapota sem kielégítő. Kifogásolták a diákélelmezés mennyiségét és minőségét. Igényelték a tanulmányi fegyelem megszilárdítását, a szakmunkástanulók és szakközépiskolások képzésének javítását. Sokak véleménye szerint a tanintézetekben hiányos a jegyzetellátás, kevés a kollégiumi férőhely. Volt, ahol javasolták a vizsgaszabályzat módosítását. Kritikusan foglalkoztak a szocialista brigádmozgalom időszerű problémáival, hogy a munkaversenyben elért eredményeket továbbfejleszthessék. Az ifjúmunkások elsősorban a tervszerűbb, a jobb munka feltételeinek megteremtését, a technológia korszerűsítését szorgalmazták. Legtöbb üzemben. Intézményben tüstént válaszoltak az elhangzottakra. Ahol a vezetők nem tudtak érdemleges választ adni, ott 30 napon belül írásban reagáltak. A ruhagyárban és a Volánnál úgy határoztak, hogy az ifjúsági parlamenten szóvá tett kérdéseket és a válaszokat tegyék közzé az üzemi újságban is. Egyes helyeken, sajnos, próbáltak lavírozni, mellébeszélni a válaszadók, vagy — mivel nem akartak nemet mondani — igyekeztek minden visszás jelenséget megmagyarázni. Ez nem értékelhető másként, mint a vezetői munka fogyatékosságainak mentegetése. Megesett, hogy kitértek az alkotó javaslatok megválaszolása elől is, más esetben úgy vélték, ,.kényes” kérdéseket feszegettek, amelyeknek megtárgyalása nem lenne politikus. A 624-es Szakmunkásképző Intézetben például egyszerűen levették napirendről a vezetőségnek nem tetsző problémát. A Textilipari Szakközépiskolában viszont elmarasztaló megjegyezésekkel beépítették a beszámolóba mindazt, ami a fiatalokat foglalkoztatta. A fiatalság természetesen visszatetszéssel fogadta az efféle manőverezést. Az ifjúsági parlamenteket a szocialista demokrácia életképes fórumaiként értékelhetjük, annak ellenére, hogy még nem minden vezető érti ezek fontosságát Legtöbb helyen jó, őszinte volt a hangulat, s a tanácskozás igen hasznosnak bizonyult . Sajnos, ahol előzetesen nem adták közre a beszámolót, hogy a fiatalok alaposan fölkészülhessenek a hozzászólásra — például a tűzoltó-parancsnokságon, a Móra Tsz-ben, a színháznál, az olajfúróknál —, ott a parlament nem érte el a célját Az üzemek és intézmények ifjúsági tanácskozásainak zöme azonban kétségtelenül tartalmasabb volt, mint két évvel ezelőtt. Ezt állapították meg azok az üzemi pártszervek is, ahol már értékelték a tapasztalatokat, és a cselekvési programokban kijelölték a jövő tennivalóit Népfront-megbeszélés Ülést tartott tegnap, szerdán a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöksége. Ezen részt élt Oláh Miklós osztályvezető-helyettes, a megyei pártbizottság és Rigó Szilveszter osztályvezető, a városi pártbizottság képviseletében. Ott volt Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára is. Az ülésen Kulcsorné Kiss Piroska, a népfront városi bizottságának titkára A szegedi tanácskozási központok szerepe a szocialista demokratizmus fejlesztésében, a lakosság tájékoztatásában és a tanácsi döntések előkészítésében címmel tartott előadást. Ezt követően Ősz Károly, a népfront megyei titkárhelyettese javaslatot tett a megyei bizottság 1979. évi munkatervére, valamint a bizottsági és elnökségi ülések napirendjeire, 3 Diákotthonok, kollégiumok Míg 1972-ben a párt oktatáspolitikai irányelveinek megfogalmazásakor a középiskolai diákotthonokban mintegy 40 ezer tanulónak jutott hely, addig a mostani oktatási évben már több mint 46 ezer középiskolás diák veheti igénybe a kollégiumi szolgáltatásokat — mondották egyebek között a diákotthonok és a kollégiumok helyzetéről, fejlesztéséről tartott tájékoztatón szerdán az Oktatási Minisztériumban. A diákotthonokban folyó oktató-nevelő munkának a hatékonyságát azért is fontos növelni, mivel az itt lakó fiatalok döntő többsége fizikai dolgozók gyermeke Fejlődik a népi ellenőrzés A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap, szerdán délelőtt Tihanyi Ernő megyei elnökhelyettes vezetésével tartott ülést. Napirenden szerepelt az a jelentés, melyben a megyei és a városi-járási népi ellenőrzési bizottságok 1978-ban végzett munkáját értékelték. Megállapították, hogy a testületi ülések száma az elmúlt évekhez képest növekedett, színvonaluk több bizottságnál javult. A hozzászólások legtöbb esetben jól mutattak rá a gondokra, így az intézkedéseknél, a javaslatok végleges megformálásánál ezeket mindannyiszor figyelembe vették. A párt-végrehajtó bizottságok a NEB-ek munkáját mindenütt jónak értékelték, ebben nyilvánvalóan annak a törekvésnek is része van, hogy bár a népi ellenőrök száma összességében csökkent, szakmai összetételük kedvezőbb lett. A bizottságok kapcsolata a párt-, tanácsi és társadalmi szervekkel sokat fejlődött, tartalmasabbá vált; a megyei és a városijárási NEB-ek munkakapcsolatáról ugyanez mondható el Az ellenőrzési munka tapasztalatairól szólva elhangzott többek között: a lakosság folyamatos áruellátását tavaly is zavarta, hogy a termelő és a forgalmazó szerveknek nem sikerült megfelelő együttműködést kialakítaniuk, többször megszegték a szerződéses fegyelmet. A gazdálkodás hatékonyságát elemző vizsgálatok tapasztalatait összegezve egyebek között megállapították: az üzem- és munkaszervezést illetően csak néhány vállalatnál értek el a korábbinál nagyobb eredményt. Az 1978- ban üzembe helyezendő létesítmények számottevő hányadánál a következő évre húzódott a befejezés. A beruházásoknál tapasztalt hiányosságokat sem az előkészítés, sem a kivitelezés szakaszában nem sikerült kellő mértékben felszámolni. A népi ellenőrök és a különböző vizsgálatra jogosult szervek tavaly is több, a szocialista erkölcs normáit sértő cselekményre derítettek fényt. Megállapították, hogy a szabálytalanságokat nem mindig követi a felelősségrevonás, azaz mértéke nem áll arányban az elkövetett mulasztással. A népi ellenőrzési bizottságok munkájának hatékonyságát, a különböző vizsgálatok eredményének tükrében értékelte a megyei NEB. Megállapították, hogy a bizottságok tevékenységére a következetesség jellemző, azaz mindaddig figyelemmel kísérik a vizsgálatok nyomán született javaslatok végrehajtását, amíg azok az eredeti célnak meg nem felelnek. Az ülésen külön foglalkozott a testület a közérdekű bejelentések intézésének, értékelésének, a népi ellenőrzés tevékenységének továbbfejlesztéséről szóló határozat végrehajtásának tapasztalataival, s a vizsgálati módszerek korszerűsítésével. Megállapították, hogy a NEB-ek a hiányosságok mellett a pozitív tapasztalatok széles körű megismertetésére is gondot fordítanak.