Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
Szombat, 1979. szeptember 1 ■ wr A jövő húsipara Pénteken az Állatorvostudományi Egyetemen befejezte tanácskozását a húsipari kutatók 25. jubileumi európai kongresszusa, amelyen 28 ország, közöttük hazánk szakemberei változatos témakörben a húsipari termelés korszerűsítéseit vitatták meg. A jövőben egész sor, eddig csak részlegesen használt termékből várhatóan fontos húsipari alapanyag lesz. Ilyen például a szójaliszt, amely magas fehérjetartalmával kitűnően helyettesít, biológiai szempontból pótol más, drágább hústermékeket. Előtérbe kerülnek azok az ipari technológiák, amelyekkel az állatok szinte valamennyi használható részét emberi fogyasztásra lehet alkalmassá tenni. Miután a húsiparnak elsődleges célja, hogy a háztartási munkaerőt felszabadítsa, a tartósítóiparokkal együtt világszerte és hazánkban is dolgoznak a szakemberek az „összeszerelt” ételek előállításán. Ezek alapanyagait a konyhán lehet összehozni. A lényeg: külön tartósítják a húsokat, feldolgozott húsárukat és külön fagyasztják, konzerválják a köreteket, a főzeléket. Lehetővé téve, hogy kis munkával a családi ízléshez legjobban illő összeállítás kerüljön végül is az asztalra. (MTI) A szövetkezeti kereskedelem áruellátása Ünnepi tanácskozást tartott a Konkordia Egy évtizede hozták létre a megye fogyasztási szövetkezetei a közös árubeszerzőértékesítő ellátó vállalatukat, a Konkordiát- Egy-egy ÁFÉSZ ugyanis nem tudott kellő súllyal fellépni a beszerző piacon, míg a társulás nagyobb tételekben rendelhetett kereskedelmi cikkeket a gyártóüzemektől a szövetkezetek megbízása alapján. Az alapítás óta eltelt tíz év eredményeit tegnap összegezték Szegeden a Mátyás téren levő MÁV kultúrotthonban ünnepi termelési értekezlet keretében. Szekeres Szilveszter, a vállalat igazgatója adott áttekintést az elmúlt évtized fejlődéséről, a további kereskedelmi ellátási feladatokról. A közös vállalat életre hívását az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi árualapjának bővítése indokolta. A társulás jelentős eredményeket könyvelhet el a határ menti kereskedelem megszervezésében, bonyolításában és a különböző szolgáltatások szervezésében. A kishatárforgalom kezdetén a jugoszláv kereskedelmi partnerekkal alakította ki a Konkordia az árucserét, majd később kezdeményezője volt a kishatármenti román— magyar áruházi bemutatók és vásárok lebonyolításának. A jövőben a háztáji gazdaságok fokozottabb gép- és egyéb termelőfelszerelés-ellátása mellett bővíti a vállalat a fogyasztási szövetkezetek élelmiszer- és iparcikkellátását. A kisgazdaságok számára 12 millió forint értékű táptakarmányt szereznek be az idén. A cég évente mintegy 300 millió forint értékű kereskedelmi cikkel látja el a szövetkezeti üzlethálózatot és a Skála áruházi társulás tagjaként külön megrendelés alapján egyedi cikkekkel is bővíti a vállalatot. Az ünnepi termelési tanácskozáson Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Nagy Józsefné, Gálfi Sándor és Kárpáti Jenő. Szikes legelők helyén Új halastavak Csongrád megyében A kedvező kilátásokkal biztató világpiaci helyzet, és az állati fehérjék iránti növekvő igény az utóbbi években ráirányította a figyelmet a különböző okok miatt mostohagyerekként kezelt haltenyésztésre. Miután a IV. ötéves tervben alig fejlődött ez az ágazat, a MÉM halprogramja előirányozta, hogy közel másfélszeresére növeljék a hazai haltermelést. Ennek jelen körülmények közt a lassúbb, de járhatóbb útját választották : új halastavak építésével kell változtatni a helyzeten. Csongrád megyében a két legnagyobb haltermelő, a Szegedi Állami Gazdaság és a Tisza Halászati Szövetkezet élt a központi ösztönzés adta lehetőséggel, és a termelés bővítését jelentő új halastavak építésébe kezdett. A tóépítés nem csupán a halhúsellátás, de a racionális földhasznosítás elveinek is messzemenően megfelel. A megyében létesülő két tórendszer — területe összesen 745 hektár — ugyanis növénytermesztésre teljesen alkalmatlan, gyenge termőképességű, silány szikes legelők helyén lesz. Szeged határában, a sándorfalvi út mellett építi az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a Fehér-tó területének egy harmadánál nagyobb tavat melynek egy 1977-ben létrejött társulás a gazdája. A már említett Szegedi Állami Gazdaság a gesztora, s társtulajdonosai a szegedi Felszabadulás Tsz és a sándorfalvi Magyar— Lengyel Barátság Termelőszövetkezet. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a Felszabadulás Tsz vezetősége jó évtizede foglalkozott a tulajdonában levő legelő halastóként való hasznosításának gondolatával, de ez csak gondolat maradt, mert akkoriban termelőszövetkezet nem kezdhetett ilyen beruházást. A három gazdaság 1977- ben kötött társulási szerződést, majd megbízást adott a VIZITERV-nek a kiviteli tervek elkészítésére. Az építést az ATIVIZIG az idén májusban kezdte, két megvalósítási ütemben. Ez annyit jelent, hogy még ebben az évben elkészül egy négy tóból álló rendszer, központi takarmányozó és lehalászó egységgel. Ennek területe 231 hektár. A tavakon jövőre már megkezdik a termelést, azonban csak részlegesen, mert a partvédelmet szolgáló nádgyökérfonadék telepítése idején — mely a jövő év tavaszán lesz — az alacsony vízállású tavakban ivadékot, s nem áruhalat nevelnek. A következő, 1981- es évben viszont a vízszintet 130—140 centiméteresre duzzasztják, s ez lehetővé teszi a most a fehér-tói halgazdaságban alkalmazott haltelepítési arány túlszárnyalását. (Ott ugyanis az átlagos vízmélység 90 centiméter, s hektáronként 1300 ivadékot telepítenek, az új tóban viszont 1800—2000 lesz az egy hektárra jutó ivadékok száma.) A Tisza Halászati Szövetkezet, amelynek tagjai Csongrád megye természetes vizein a hagyományos, sok évszázad óta alig változott halászmesterséget űzik, nagy lépést tett a természet szeszélyeitől mentesítő biztonságos termelés felé. Csanyteleken 169 hektárnyi területű halastó építését kezdte meg a csanyteleki Egyetértés Termelőszövetkezettel közösen. A társulás alapja, hogy a leendő tó a téesz földterületének egy részére esett, s a halászati szövetkezet felajánlotta az egyezséget, így a halászok 60, a téesz 40 százalékos arányban viseli az építés és üzemeltetés terheit. A csanyteleki halastó beruházási költsége mintegy 32 millió forint A tavaly megkezdett építési kivitelezője ennek is az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság — a terveknek megfelelően halad. Már elkészültek a teleltető- és nevelőtavak töltései földmunkájának nagyobb részével — így a teljes tórendszer körvonalai jól láthatók az odavetődő idegenek számára. A két, most épülő halastóban közös, hogy a lehalászást modern technológiával, háló nélkül oldják meg, az úgynevezett gépesített halágy segítségével. A kis területű medencébe, halágyba terelt halakat nagy teljesítményű szivattyú emeli majd ki, és továbbítja a halosztályozóba. A csanyteleki halastó töltései az előbbinél nagyobb, 170—180 centiméteres vízmélység biztosítását is lehetővé teszik. A tavakban nevelt halfajok azonosak a szakemberek által polikultúrás haltermelésnek nevezett technológia fajaival: 70 százalékban ponty, 30 százalékban növényevő. Az új halastavak 1981-ben készülnek el. Igriczi Zsigmond & „Otthonra találtunk:...99 A kőolaj és földgáz kutatása tudományos megalapozottságot igénylő csapatmunka. Az úgynevezett kutatófúrásokat mindenre kiterjedő szeizmikai, földtani mérések előzik meg. Ezek a mérések — az úgynevezett előkutatások — már az 1960- as évek elején megmutatták, hogy a Dél-Alföldön, pontosabban Szeged környékén van országunk legnagyobb szénhidrogén-tároló mezője. Az első Szegeden rendezett bányásznapon (1965) jelenlevő szakmai vezetők: dr. Dank Viktor, dr. Somfai Attila és dr. T. Kovács Gábor geológus a szénhidrogénmező sorsáról folytattak eszmecserét. Hingl József üzemvezető pedig a munkaerő és a technikai eszközök átcsoportosításának szükségességéről, a mező mihamarabbi kiaknázásának fontosságáról szólt. A megtalált égő arany kiaknázása példátlanul gyors ütemben kezdődött meg. Először a kőolajkutató vállalat szegedi üzeme jött létre, itt 400-an kezdték a munkát. Nem sokkal ezután megalakult az NKFV Szegedi Üzeme is, Juratovics Aladár vezetésével. A beruházás fölött a KISZ Központi Bizottsága vállalt védnökséget. A kormány kiemelt programjaként kezelte a beruházást. Tizenegy megyéből verbuválódott az itteni munkáskollektíva. A hatalmas munkatempó, az ismeretlen feladatok és nehézségek rövid idő alatt igazi kollektívává kovácsolták az olajosok gárdáját. Nagy figyelmet fordítottak az olajbányászok megfelelő szociális ellátására. Arra, hogy otthonra találjanak Szegeden. A megye és a város társadalmi és gazdasági vezetése az elmúlt években majdnem 1100 lakást biztosított a dolgozóknak. Az olajosok ma már így mondják: otthonra találtunk Szegeden, abban a városban, amely kitűnő szociális körülményeket, kulturális, művelődési alkalmat nyújt nekünk, ami korábban elképzelhetetlen volt, hiszen vándoroltunk az Alföld városai között. Az olajbányászok képviselői ma már jelen vannak Csongrád megye és Szeged különféle társadalmi szervezeteiben. Tagjai a megyei és a városi pártbizottságnak, van országgyűlési képviselőjük, tanácstagjuk, megyei KISZ-bizottsági képviselőjük, de ott vannak a Hazafias Népfront különböző bizottságaiban is. Az olajbányászok szocialista brigádjai 51 szegedi és Szeged környéki intézményt patronálnak. A ma már 3050 olajbányász munkájával jelentősen segíti például a SZEOL sportkörének munkáját is.. Tizenkét pártalapszervezetük van. Munkájukat az olajipari pártbizottság koordinálja. A kutatás megkezdése óta 830 kutat fúrtak. Ez 1 millió 815 ezer méternyi fúróteljesítményt jelent. Kitermeltek eddig 14,2 millió tonna olajat és 22,4 milliárd köbméternyi gázt. Ami a legfontosabb, termelési költségeik kisebbek, mint a világpiaci átlag. A kutató- és feltáróberendezéseknél a gázelőkészítő és feldolgozó eljárásoknál korszerű technológiát alkalmaznak. Meghonosították az úgynevezett irányított ferdefúrások technikáját, e téren elérték a világszínvonalat, így ez a gyakorlat Algyőn és Szeged környékén ma már mindennaposnak számít Az algyői mező művelése különben is kezdettől fogva a legmodernebb módszerekkel történik. Mindez a földgáz termelésére és a gáz kezelésének módszerére is igaz. Az olajosok azonban nem elégedettek az eddig elért eredményekkel. Előbbre akarnak lépni. Javítani akarják a kutatás és a feltárás intenzitását, mert jól tudják, hogy napjaink energiaválságos időszakában a szénhidrogén-termelés jelene és jövője létkérdés. Az elmúlt években például 18 helyen folytattak kutatást, 12 esetben munkájukat siker koronázta. Az elemzések azt mutatják, hogy főként Kiskundorozsma, Mórahalom és 0rlés környékén vannak lehetőségeik újabb lelőhelyek feltárására. A jelenleg ismert készletek alapján az olaj- és a földgáztermelése Algyő, Szeged, Ferencszállás, Kiszombor, Ásotthalom és Kelebia környékén biztosítottnak látszik, egészen az ezredfordulóig. A kutatómunkát sem hagyják abba persze. Esélyeit látják annak, hogy az ötvenedik bányásznapot is Szegeden ünnepelhessék. Eredményeiket ugyanis nagyrészt az olajbányászat fiataljainak köszönhetik. A KISZ Szegedi Olajipari Bizottsága háromszor nyerte el a KISZ KB vörös vándorzászlaját, jelenleg is sikeresen dolgozik az ifjúságpolitikai célok gyakorlati magvalósításáért. A párt XII. kongresszusa, és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére indult munkaversenyhez csatlakoztak. Amennyiben vállalásaikat sikerül teljesíteniük, sok millió forinttal nő a vállalatok termelési értéke, és sok millió forint megtakarítást érnek el valamennyiünk, a népgazdaság javára. Csontos Szabolcs Új növényolajgyár A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat az olajosnövények feldolgozására (repce, napraforgó, szója), napi 80—100 vagon kapacitású gyárat épít Martfűn. A növényolaj mellett fehérjetakarmányt is készítenek majd. A martfűi gyár elsősorban tőkés exportra szállítja az olajat, a próbaüzem a tervek szerint 1980 második félévében kezdődik 3 Kisebb, könnyebb gépek -anyagtakarékosság A gép- és műszeripari termékek versenyképességét meghatározó sokféle korszerűségi követelmény közül a megrendelők gyakran első helyen veszik számításba azokat a gyártmányokat, amelyeknek teljesítményükhöz viszonyított terjedelme és súlya kisebb az átlagosnál, s ennélfogva kevesebb helyet foglalnak el és könnyebben mozgathatók, szerelhetők. A bányászatban is jobban előtérbe kerültek a nagy tömegben kitermelt anyagokat gyorsan és gazdaságosan továbbító eszközök. Ezeknél a berendezéseknél különösen fontos a helytakarékosság és a súlycsökkentés. Ennek a követelménynek tesz eleget az Országos Bányagépgyártó Vállalat több éves gyártmánykorszerűsítési programja a mélybányászati szállítószalagok negyedik generációjának kifejlesztésével. Ebben a munkában most jutottak el a program első félidejéhez. A bányák hajtóműállomása általában 1—1,5 méterrel lelet keskenyebb. A körültekintő fejlesztés eredményeként átlagosan felére csökkentették a hajtóművek súlyát. Az esztergomi Labor Műsszeripari Művekben konstrukciós változásokkal, újításokkal és gyártástechnológiai módosításokkal érvényesítik az anyagtakarékosságot, a súlycsökkentést az új gyártmánycsaládok kialakításában. Elkészült a mintapéldánya az elektronikus vezérlésű 800 literes kórházi autóklávnak, amelynek hatféle típusánál átlagosan 30—35 kg színesfémet és rozsdamentes acél takarítható meg, így 40 százalékkal csökkent a berendezés súlya, s ugyanakkor a korábbinál sokkal kisebb helyen elfér és jóval üzembiztosabb Az Ikladi Ipari Műszergyár és a Dunai Vasmű szakemberei újfajta, szilíciumszegény dinamólemezt fejlesztettek ki, s most már nagy sorozatban ebből készítik Ikladon a villamos kismotorokat. Az új anyag azt is lehetővé tette, hogy átlagosan tíz százalékkal csökkentsék a motorba beépített rézhuzal és vas mennyiségét. S változatlan teljesítményű, de kisebb motorokat állítsanak elő. Ugyanakkor a javarészt háztartási hűtő- és mosógépekbe kerülő motorok áramfogyasztása is takarékosabb, 10 százalékkal kevesebb a korábbinál, ami országosan évente mintegy 30 megawatt villamos energia megtakarítását eredményezi. A Csepel Művek szerszámgépgyárában növelik a hagyományos fúró- és a marógépek rovására a nagy pontosságú és numerikus vezérlésű gépek arányát. A termékstruktúra korszerűsítésének eredménye, hogy 1971 óta — amikor a hagyományos gépek aránya a termelésben még meghaladta a 80 százalékot , az évente kiszállított gépek súlya 6600- ról 4200 tonnára csökkent, s ugyanakkor az értékesítésből származó bevétel majdnem megduplázódott, 672 millióról 1174 millió forintra emelkedett (MTI)