Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülését mára, november 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztató és a XII. kongresszus előkészítésé­vel kapcsolatos feladatok megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Egészségügyi egyezmény Schultheisz Emil egészség­ügyi miniszter és Reneto Al­­tissimo, az Olasz Köztársa­ság egészségügyi minisztere kedden Rómában aláírták a két ország közötti egészség­­ügyi együttműködési egyez­ményt. Schultheisz Emil szer­dán, tegnap visszaérkezett Budapestre. Erőművek­, gyárak, kórházak kulcsrakész exportja Idén tovább bővül az ex­portnak az a gazdaságosabb, értékesebb formája, amely egyes termékek helyett komplett gyárak, egészség­­ügyi és más létesítmények szállítását teszi lehetővé. A kulcsrakész beruházások ar­ra kötelezik az iparvállala­tokat, hogy a külkereskedel­mi vállalatokkal együttmű­ködve, felelősséggel, össze­hangoltan szervezzék mun­kájukat A múlt év óta csaknem megkétszereződött a komp­lett erőművek exportja. A Transelektro tőkés kivitelé­ben 25-ről 45 százalékra emelkedett a kulcsrakész szállítások aránya. Az idén erőművet adtak át Finnor­szágban, különböző transz­­formátoralállomásokat Ku­­vaitban és Irakban, komp­lett távvezeték-rendszert építettek ki Jordániában, a megkezdték a görög és a török megrendelésre gyár­tott erőművi kazánok és más egységek szállítását is. A vállalat legnagyobb ipari partnerei korszerűsítik, fej­lesztik gyártókapacitásukat, hogy az ipari háttér bővü­lésével a Transelektro új piacokra Indiába, valamint közép-amerikai és afrikai országokba is eljuttathassa termékeit. A szocialista országokba elsősorban vendéglátóipari létesítményeket szállítanak kulcsrakészen. Csehszlová­kiába például idén kétszer ennyi ABC-áruházat szállí­tanak, mint tavaly, a Szov­jetunióban pedig komplett bisztrókat, kereskedelmi köz­pontokat építenek, illetve szerelnek fel. Mint a vállalat vezetői el­mondták: az ajánlatok ki­dolgozásánál még mindig az átlagosnál hosszabb a ha­táridő, mivel a magyar ipar­­vállalatok változatlanul nagy rátartással vállalják a szál­lításokat. Pedig kedvezőbb árat csak a jelenleginél rö­­videbb határidőkkel érhet­nének el. Az elmúlt tíz évben több mint 200 komplett sajtgyá­­rat szállított az Élelmiszer­ipari Gépgyár a Szovjet­unióba, öt nagy teljesítmé­nyű kenyérgyárat pedig Csehszlovákiába. Fokozódik kulcsrakész exportunk a fej­lődő országokba is, így Irak­ban eddig 20 állványos mal­mot, Algériában pedig ma­lomipari kombinátot építet­tek. Az idén Algériában megkezdték egy 200 tonna teljesítményű malom és egy nagy kenyérgyár berendezé­seinek átadását, szerelését és egy másik malom rekonst­rukcióját. A műszeripari vállalatok közül a Medicor ismerte fel leginkább a fővállalkozásban rejlő nagyobb exportlehető­ségeket: az utóbbi hárrom évben 50 százalékkal nőtt ilyen jellegű tőkés kivitele. Elsősorban a fejlődő orszá­gokba szállít saját tervek alapján komplett kórháza­kat. Az idén Nigériába egy 500 és két 250 ágyas kórházat küldenek, a berendezések nagy része már a helyszínen van. A Medicor legújabb fő­vállalkozóként vesz részt Mexikó és Jamaica kórház­rekonstrukciós programjá­nak megvalósításában is. Eddig több mint ezer komplett létesítményt építet­tek fel a fejlődő országok­ban a Metrimpex közremű­ködésével, fővállalkozásban. Jelenleg Brazíliába, Bolíviá­ba és Peruba szállítanak fő­iskolai oktatóberendezéseket. Az afrikai kontinensen Al­géria, Líbia és most már Ni­géria is bázispiacnak számít Ez utóbbi országban nem­rég írtak alá 25 millió dol­láros exportszerződést egy komplett műszaki főiskola és egy taneszközgyár szállí­tására. Hasonló exporttal a Technoimpex is foglalkozik, s így korábban gyakran elő­fordult, hogy ugyanazon a piacon jelentkeztek ajánlat­tal. Hogy mindezt elkerül­jék, a Gépexport közremű­ködésével társasági szerző­dést kötöttek a közelmúlt­ban. Egyébként egy-egy komplett exportban 80—130 ,,bedolgozó” vállalat, szövet­kezet vesz részt, így elsősor­ban ezek ütemes szállításán múlik a pontos átadás Sok­szor egészen apró kiegészítő berendezések, felszerelések késedelmes gyártása, szállí­tása késlelteti heteki­g-hóna­­pokig az üzembe helyezést. Ilyenkor a fővállalkozók sze­relőinek kell megszűntetniük a hátrányt, nehogy csorba essen hírnevükön. (MTI) Befejeződött a Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Befejeződött a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai taná­csának október 29—31. kö­zött Bukarestben megtartott ülése, amelyen Viktor Kuli­kov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka elnökölt. A tanácskozás munkájában részt vettek az egyesített fegyveres erők katonai tanácsának tag­jai, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a Magyar Néphad­sereg, továbbá a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zeti néphadserege, a Román Szocialista Köztársaság had­serege és a szovjet hadsereg képviselői­ . A katonai tanács összegezte az 1979. évi hadműveleti és harcászati felkészítés ered­ményeit, megvizsgálta az 1980. évi feladatokat. Az ülé­sen megvitatták az egyesített fegyveres erők tevékenységé­nek néhány időszerű kérdé­sét, s ezekkel kapcsolatban egyeztetett ajánlásokat fogad­tak el. A tanácskozás tárgy­szerű, baráti légkörben, a Varsói Szerződés tagországai szoros egységének jegyében zajlott le. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, szerdán fogadta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erői katonai tanácsa bu­karesti ülésének részvevőit. A katonai tanács ülésének magyar részvevői, Csémi Károly vezérezredes, honvé­delmi minisztériumi államtit­kárral az élen szerdán, teg­nap hazaérkeztek. (MTI) Konzervgyártás Teljes terheléssel dolgoz­nak a hazai konzervgyárak; az elmúlt hetekben sorra ér­tek be a különféle termé­nyek, s ezek tartósítása, „el­­rakása” szünet nélküli mun­kát ad. A változékony idő­járás, amely általában nem kedvezett a zöldség- és gyü­mölcstermelőknek, a tartósí­tóipar számítását is áthúz­ta. A vártnál kevesebb alap­anyaghoz jutottak. Az eddi­gi legjobb eredményt ér­ték el a paradicsom tartó­sításánál. 70. évfolyam 2S6. szám 1979. november 1., csütörtök Ára: 1,20 forint M­indennapi kenyerlink Rekonstrukció előtt a gyár Sütőipari szakember mond­ta: a kenyérsütés olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá. Ebben ugyan van igazság, de hozzá kell ten­ni: csak nehogy olyan le­gyen a kenyerünk is, mint a magyar futball... De milyen is a „minden­napi”? Ebben erősen meg­oszlanak a vélemények. A sütőipari dolgozók hivatkoz­nak a gyártási kapacitás szűkösségére, munkaerő­­hiányra és még sok másra is. A vásárlót ezek a kifo­gások nem érdeklik, ő a pénzéért friss kenyeret akar, s veszekszik az eladóval, ha hétfőn reggel az illatozó helyett a szikkadt szomba­tit csomagolják be neki. Patthelyzet ez. Mindkét félnek igaza van? A Szegedi Sütőipari Vál­lalatnál elmondták, a ke­nyér minősége nem lett és előreláthatólag nem is lesz jobb, mint eddig volt, hi­szen ma sincs több, jobb gépük. Más jellegű változás azonban történt. Hétfőn, ok­tóber 29-én újra megjelent az üzletek polcain a burgo­nyás kenyér. (Ígérik, hogy állandóan kapható lesz, mi­vel Lengyelországból folya­matosan érkezik burgonyape­­hely.)­ A dolog pikantériája, hogy az olyannyira várt krumplis kenyér nem nagyon fogy. Sőt, már olyan bolt is van, amelyik lemondta a megrendelést. A magyarázat egyszerű: drága, az eddigi 6 forint helyett 8 forintba ke­rül egy kilogramm. Csökkent a kereslet a zsúr- és a fa­vorit kenyér iránt is. Keve­sebbet veszünk rétesből, sü­teményből és kalácsból is. A pékáruk árának emel­kedése módosította fogyasz­tási szokásainkat. Jelenleg a boltok kenyérből zömmel egy kilogrammosokat igé­nyelnek a gyártól: a vevők nagy része ezt vásárolja szí­vesen, és praktikusságból is. Ugyanis sokan vesznek egy­két szelet kenyeret, s az egykilósak szeletelése pedig egyszerűbb. Az­ ésszerűbb vá­sárlási szokások kialakulá­sa fontos dolog, hiszen a Szegedi Sütőipari Vállalat kapacitása is véges. A Ta­vasz utcai gyárban 320, a Kenyérgyári úti üzemben 100 mázsa kenyeret sütnek na­ponta, átlagosan. Hét vé­gén és ünnepek előtt ter­mészetesen ennél a mennyi­­ségnél jóval többet készíte­nek. Elmondták: főként a több napos ünnepek előtti kenyérsütés okoz gondot. Ka­rácsony előtt például 7— 800 mázsa kenyeret igényel­nek az üzletek. Ezért már a csúcsforgalom előtt egy-két nappal megkezdik a mun­kát így — érthető —. nem mindenki tehet friss kenye­ret az ünnepi asztalra. Ha­sonló okok miatt tűnt el a polcokról a ropogós kifli is. Ebből a péksüteményből az üzletek napi átlagos igénye 80 ezer darab. Ennyit, csak úgy tudnak szállítani, ha már előző este 10 órakor megkezdik a kiflik süté­sét. A gyár bővítése egyre sürgetőbb. A Kenyérgyári úti üzemben húszéves kemen­cékben sütik a kenyeret. Ugyanitt készül a zsömle és a kifli is. Párórás tárolá­suk — az üzletek reggeli nyitásáig — nem a legjobb körülmények között törté­nik, ez is rontja a minő­séget. A vállalat kapacitá­sát növelő rekonstrukció, amely várhatóan a követke­ző ötéves tervben megkez­dődik, körülbelül­ 250 millió forintba kerül. K­L­ X Szeged kapta a Hild-emlékérmet Ünnepi tanácsülésen adják át a kitüntetést A Magyar Urbanisztikai Társaság elnök­sége a Hild János Emlékérmet az idén Szegednek ítélte. A kitüntetést a társaság elnöke adja át a jövő héten, november 8- án, a városi ünnepi tanácsülésen. Egyéb­ként Szeged rangos eseménysorozatnak is helyet ad ebből az alkalomból: a Magyar Urbanisztikai Társaság a városi tanács közreműködésével november 8—10-én itt rendezi meg a IV. országos városépítési ta­nácskozást. A napirenden szerepel a város­­rendezés jelenlegi helyzete és feladata Megemlékeznek az 30. urbanisztikai világ­napról, szó esik majd a városok és környé­kük összehangolt fejlesztésének gondjairól, a településrekonstrukciók tapasztalatairól. Megvitatják, melyek a sürgető teendői a tanácsoknak a területgazdálkodásban, ho­gyan lehetne jobban összhangba hozni a lakásépítést az egész település átfogó fej­lődésével, változatosabbá tenni a lakótele­peket, több teret adni a közösségi életnek. A rendezvény előadói az ország legneve­sebb építészei, a városrendezés, terület­­fejlesztés legjobb szakemberei. Az eseménysorozat alkalmat ad arra, hogy a tanácskozás résztvevői megismer­kedjenek Szeged új létesítményeivel, va­lamint megtekintik az ópusztaszeri ásatá­sokat Alkotó ifjúság Kiállítás, díjátadások a 602-es számú Magyar—Vi­etnami Barátság Ipari Szak­munkásképző Intézet ta­nulóinak és a szegedi Balázs Béla Úttörőház kerámiaké­­szítő szakkör tagjainak.) A KISZ megyei bizottsága a HÖDIKÖT, a KISZ Szeged városi bizottsága pedig a 624-es Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet ifjúkommunistái­­nak munkáját különdíjjal­ is­merte el. Ez alkalommal hir­dették ki hivatalosan is a pá­lyaválasztási kirakatverseny eredményét. Első díjat ka­pott a KSZV-Textilgyár, má­sodik a DÉLÉP és harmadik helyre kerültek — megosztva — a Szegedi Építőipari Szö­vetkezet, valamint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat fiatal­jai. . .­­ A szakmunkástanuló és if­júsági napok keretében nyi­totta meg az Alkotó ifjúság kiállítást tegnap délután 5 órakor Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára. Az eseményen részt vett Győrffy László, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese és Vastag Györgyi, a KISZ Szeged vá­rosi bizottságának titkára is. Megyénk szakmunkásta­nulóinak és szakembereinek 150 alkotásából válogatták ki a rendezők a kiállítás anya­gát, amely szűkebb pátriánk iparát és szakmunkásképzé­sét reprezentálja. A legjobb alkotások készítőinek Bódi György, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára ok­levelet és tárgyjutalmat nyújtott át. (Sövényházi Jó­zsefnek, a 624-es Ipari Szak­munkásképző Intézet tanuló­jának, Hajnal Sándornak, az ATI VÍZIG kismotorszerelő­jének, a 600-as Móra Ferenc. Részlet a kiállításról

Next