Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését mára, november 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató és a XII. kongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatok megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Egészségügyi egyezmény Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Reneto Altissimo, az Olasz Köztársaság egészségügyi minisztere kedden Rómában aláírták a két ország közötti egészségügyi együttműködési egyezményt. Schultheisz Emil szerdán, tegnap visszaérkezett Budapestre. Erőművek, gyárak, kórházak kulcsrakész exportja Idén tovább bővül az exportnak az a gazdaságosabb, értékesebb formája, amely egyes termékek helyett komplett gyárak, egészségügyi és más létesítmények szállítását teszi lehetővé. A kulcsrakész beruházások arra kötelezik az iparvállalatokat, hogy a külkereskedelmi vállalatokkal együttműködve, felelősséggel, összehangoltan szervezzék munkájukat A múlt év óta csaknem megkétszereződött a komplett erőművek exportja. A Transelektro tőkés kivitelében 25-ről 45 százalékra emelkedett a kulcsrakész szállítások aránya. Az idén erőművet adtak át Finnországban, különböző transzformátoralállomásokat Kuvaitban és Irakban, komplett távvezeték-rendszert építettek ki Jordániában, a megkezdték a görög és a török megrendelésre gyártott erőművi kazánok és más egységek szállítását is. A vállalat legnagyobb ipari partnerei korszerűsítik, fejlesztik gyártókapacitásukat, hogy az ipari háttér bővülésével a Transelektro új piacokra Indiába, valamint közép-amerikai és afrikai országokba is eljuttathassa termékeit. A szocialista országokba elsősorban vendéglátóipari létesítményeket szállítanak kulcsrakészen. Csehszlovákiába például idén kétszer ennyi ABC-áruházat szállítanak, mint tavaly, a Szovjetunióban pedig komplett bisztrókat, kereskedelmi központokat építenek, illetve szerelnek fel. Mint a vállalat vezetői elmondták: az ajánlatok kidolgozásánál még mindig az átlagosnál hosszabb a határidő, mivel a magyar iparvállalatok változatlanul nagy rátartással vállalják a szállításokat. Pedig kedvezőbb árat csak a jelenleginél rövidebb határidőkkel érhetnének el. Az elmúlt tíz évben több mint 200 komplett sajtgyárat szállított az Élelmiszeripari Gépgyár a Szovjetunióba, öt nagy teljesítményű kenyérgyárat pedig Csehszlovákiába. Fokozódik kulcsrakész exportunk a fejlődő országokba is, így Irakban eddig 20 állványos malmot, Algériában pedig malomipari kombinátot építettek. Az idén Algériában megkezdték egy 200 tonna teljesítményű malom és egy nagy kenyérgyár berendezéseinek átadását, szerelését és egy másik malom rekonstrukcióját. A műszeripari vállalatok közül a Medicor ismerte fel leginkább a fővállalkozásban rejlő nagyobb exportlehetőségeket: az utóbbi hárrom évben 50 százalékkal nőtt ilyen jellegű tőkés kivitele. Elsősorban a fejlődő országokba szállít saját tervek alapján komplett kórházakat. Az idén Nigériába egy 500 és két 250 ágyas kórházat küldenek, a berendezések nagy része már a helyszínen van. A Medicor legújabb fővállalkozóként vesz részt Mexikó és Jamaica kórházrekonstrukciós programjának megvalósításában is. Eddig több mint ezer komplett létesítményt építettek fel a fejlődő országokban a Metrimpex közreműködésével, fővállalkozásban. Jelenleg Brazíliába, Bolíviába és Peruba szállítanak főiskolai oktatóberendezéseket. Az afrikai kontinensen Algéria, Líbia és most már Nigéria is bázispiacnak számít Ez utóbbi országban nemrég írtak alá 25 millió dolláros exportszerződést egy komplett műszaki főiskola és egy taneszközgyár szállítására. Hasonló exporttal a Technoimpex is foglalkozik, s így korábban gyakran előfordult, hogy ugyanazon a piacon jelentkeztek ajánlattal. Hogy mindezt elkerüljék, a Gépexport közreműködésével társasági szerződést kötöttek a közelmúltban. Egyébként egy-egy komplett exportban 80—130 ,,bedolgozó” vállalat, szövetkezet vesz részt, így elsősorban ezek ütemes szállításán múlik a pontos átadás Sokszor egészen apró kiegészítő berendezések, felszerelések késedelmes gyártása, szállítása késlelteti hetekig-hónapokig az üzembe helyezést. Ilyenkor a fővállalkozók szerelőinek kell megszűntetniük a hátrányt, nehogy csorba essen hírnevükön. (MTI) Befejeződött a Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának október 29—31. között Bukarestben megtartott ülése, amelyen Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka elnökölt. A tanácskozás munkájában részt vettek az egyesített fegyveres erők katonai tanácsának tagjai, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a Magyar Néphadsereg, továbbá a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadserege, a Román Szocialista Köztársaság hadserege és a szovjet hadsereg képviselői . A katonai tanács összegezte az 1979. évi hadműveleti és harcászati felkészítés eredményeit, megvizsgálta az 1980. évi feladatokat. Az ülésen megvitatták az egyesített fegyveres erők tevékenységének néhány időszerű kérdését, s ezekkel kapcsolatban egyeztetett ajánlásokat fogadtak el. A tanácskozás tárgyszerű, baráti légkörben, a Varsói Szerződés tagországai szoros egységének jegyében zajlott le. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, szerdán fogadta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsa bukaresti ülésének részvevőit. A katonai tanács ülésének magyar részvevői, Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkárral az élen szerdán, tegnap hazaérkeztek. (MTI) Konzervgyártás Teljes terheléssel dolgoznak a hazai konzervgyárak; az elmúlt hetekben sorra értek be a különféle termények, s ezek tartósítása, „elrakása” szünet nélküli munkát ad. A változékony időjárás, amely általában nem kedvezett a zöldség- és gyümölcstermelőknek, a tartósítóipar számítását is áthúzta. A vártnál kevesebb alapanyaghoz jutottak. Az eddigi legjobb eredményt érték el a paradicsom tartósításánál. 70. évfolyam 2S6. szám 1979. november 1., csütörtök Ára: 1,20 forint Mindennapi kenyerlink Rekonstrukció előtt a gyár Sütőipari szakember mondta: a kenyérsütés olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá. Ebben ugyan van igazság, de hozzá kell tenni: csak nehogy olyan legyen a kenyerünk is, mint a magyar futball... De milyen is a „mindennapi”? Ebben erősen megoszlanak a vélemények. A sütőipari dolgozók hivatkoznak a gyártási kapacitás szűkösségére, munkaerőhiányra és még sok másra is. A vásárlót ezek a kifogások nem érdeklik, ő a pénzéért friss kenyeret akar, s veszekszik az eladóval, ha hétfőn reggel az illatozó helyett a szikkadt szombatit csomagolják be neki. Patthelyzet ez. Mindkét félnek igaza van? A Szegedi Sütőipari Vállalatnál elmondták, a kenyér minősége nem lett és előreláthatólag nem is lesz jobb, mint eddig volt, hiszen ma sincs több, jobb gépük. Más jellegű változás azonban történt. Hétfőn, október 29-én újra megjelent az üzletek polcain a burgonyás kenyér. (Ígérik, hogy állandóan kapható lesz, mivel Lengyelországból folyamatosan érkezik burgonyapehely.) A dolog pikantériája, hogy az olyannyira várt krumplis kenyér nem nagyon fogy. Sőt, már olyan bolt is van, amelyik lemondta a megrendelést. A magyarázat egyszerű: drága, az eddigi 6 forint helyett 8 forintba kerül egy kilogramm. Csökkent a kereslet a zsúr- és a favorit kenyér iránt is. Kevesebbet veszünk rétesből, süteményből és kalácsból is. A pékáruk árának emelkedése módosította fogyasztási szokásainkat. Jelenleg a boltok kenyérből zömmel egy kilogrammosokat igényelnek a gyártól: a vevők nagy része ezt vásárolja szívesen, és praktikusságból is. Ugyanis sokan vesznek egykét szelet kenyeret, s az egykilósak szeletelése pedig egyszerűbb. Az ésszerűbb vásárlási szokások kialakulása fontos dolog, hiszen a Szegedi Sütőipari Vállalat kapacitása is véges. A Tavasz utcai gyárban 320, a Kenyérgyári úti üzemben 100 mázsa kenyeret sütnek naponta, átlagosan. Hét végén és ünnepek előtt természetesen ennél a mennyiségnél jóval többet készítenek. Elmondták: főként a több napos ünnepek előtti kenyérsütés okoz gondot. Karácsony előtt például 7— 800 mázsa kenyeret igényelnek az üzletek. Ezért már a csúcsforgalom előtt egy-két nappal megkezdik a munkát így — érthető —. nem mindenki tehet friss kenyeret az ünnepi asztalra. Hasonló okok miatt tűnt el a polcokról a ropogós kifli is. Ebből a péksüteményből az üzletek napi átlagos igénye 80 ezer darab. Ennyit, csak úgy tudnak szállítani, ha már előző este 10 órakor megkezdik a kiflik sütését. A gyár bővítése egyre sürgetőbb. A Kenyérgyári úti üzemben húszéves kemencékben sütik a kenyeret. Ugyanitt készül a zsömle és a kifli is. Párórás tárolásuk — az üzletek reggeli nyitásáig — nem a legjobb körülmények között történik, ez is rontja a minőséget. A vállalat kapacitását növelő rekonstrukció, amely várhatóan a következő ötéves tervben megkezdődik, körülbelül 250 millió forintba kerül. KL X Szeged kapta a Hild-emlékérmet Ünnepi tanácsülésen adják át a kitüntetést A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége a Hild János Emlékérmet az idén Szegednek ítélte. A kitüntetést a társaság elnöke adja át a jövő héten, november 8- án, a városi ünnepi tanácsülésen. Egyébként Szeged rangos eseménysorozatnak is helyet ad ebből az alkalomból: a Magyar Urbanisztikai Társaság a városi tanács közreműködésével november 8—10-én itt rendezi meg a IV. országos városépítési tanácskozást. A napirenden szerepel a városrendezés jelenlegi helyzete és feladata Megemlékeznek az 30. urbanisztikai világnapról, szó esik majd a városok és környékük összehangolt fejlesztésének gondjairól, a településrekonstrukciók tapasztalatairól. Megvitatják, melyek a sürgető teendői a tanácsoknak a területgazdálkodásban, hogyan lehetne jobban összhangba hozni a lakásépítést az egész település átfogó fejlődésével, változatosabbá tenni a lakótelepeket, több teret adni a közösségi életnek. A rendezvény előadói az ország legnevesebb építészei, a városrendezés, területfejlesztés legjobb szakemberei. Az eseménysorozat alkalmat ad arra, hogy a tanácskozás résztvevői megismerkedjenek Szeged új létesítményeivel, valamint megtekintik az ópusztaszeri ásatásokat Alkotó ifjúság Kiállítás, díjátadások a 602-es számú Magyar—Vietnami Barátság Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóinak és a szegedi Balázs Béla Úttörőház kerámiakészítő szakkör tagjainak.) A KISZ megyei bizottsága a HÖDIKÖT, a KISZ Szeged városi bizottsága pedig a 624-es Ipari Szakmunkásképző Intézet ifjúkommunistáinak munkáját különdíjjal ismerte el. Ez alkalommal hirdették ki hivatalosan is a pályaválasztási kirakatverseny eredményét. Első díjat kapott a KSZV-Textilgyár, második a DÉLÉP és harmadik helyre kerültek — megosztva — a Szegedi Építőipari Szövetkezet, valamint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat fiataljai. . . A szakmunkástanuló és ifjúsági napok keretében nyitotta meg az Alkotó ifjúság kiállítást tegnap délután 5 órakor Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára. Az eseményen részt vett Győrffy László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Vastag Györgyi, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára is. Megyénk szakmunkástanulóinak és szakembereinek 150 alkotásából válogatták ki a rendezők a kiállítás anyagát, amely szűkebb pátriánk iparát és szakmunkásképzését reprezentálja. A legjobb alkotások készítőinek Bódi György, a KISZ megyei bizottságának első titkára oklevelet és tárgyjutalmat nyújtott át. (Sövényházi Józsefnek, a 624-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulójának, Hajnal Sándornak, az ATI VÍZIG kismotorszerelőjének, a 600-as Móra Ferenc. Részlet a kiállításról