Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
2 Nemzetközi összefogást a katonai enyhülésért A Magyar ENSZ Társaság intéző bizottságának állásfoglalása ^ : Budapest (MTI) A magyar közvéleményben széles körű visszhangra talált Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának az Egyesült Nemzetek Szervezete leszerelési akcióhete alkalmából mondott beszéde, amelyben a többi között hangsúlyozta: „Az emberiséget változatlanul súlyos veszély, az önpusztítás veszélye fenyegeti". Valóban, egy év alatt 400 milliárd dollárt költenek a világon fegyverkezésre, éppen ezért a népek létérdeke a fegyverkezés korlátozása, a leszerelés, a militarizmus korlátok közé szorítása. Meggyőződésünk, hogy a politikai enyhüléssel lépést kell tartania a katonai enyhülésnek — emeli ki a Magyar ENSZ Társaság intéző bizottságának szerdán közzétett állásfoglalása. A Szovjetuniónak Leonyid Brezsnyev által Berlinben előterjesztett legújabb javaslatai is — amelyek hazánk társadalmát mély megelégedéssel töltötték el — a szocialista országokat tömörítő Varsói Szerződés tagállamainak konstruktív békeakaratát demonstrálják — hangzik a dokumentum. A leszereléssel összefüggő kérdéseknek az ENSZ Társaságok Világszövetsége legutóbbi, Barcelonában megtartott 27. közgyűlése ugyancsak kiemelkedő teret szentelt A közgyűlésen elfogadott határozat — amelynek végrehajtását a Magyar ENSZ Társaság széles körűen támogatja — rámutat a leszerelés és a fejlődés közötti szoros összefüggésre is. Csak a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a leszerelés teremtheti meg a tartós békét és biztonságot, a gazdasági és társadalmi haladást minden nép számára. A határozattal egyetértve a magyar közvélemény is rendkívüli jelentőséget tulajdonít a SALT—II. aláírásának, és sürgeti a SALT—Híjnal kapcsolatos tárgyalások azonnali megkezdését, mert csak ilyképpen érhető el a stratégiai fegyverek lényeges csökkentésének, az új tömegpusztító fegyverek bevezetése megszüntetésének általános érdekű célja. Az ENSZ Társaságok Világszövetségének felszólításához csatlakozva a Magyar ENSZ Társaság felhívja a szövetség valamennyi tagszervezetét: hassanak oda hogy kormányaik végrehajtsák az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűlésének határozatait. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság politikája mindenben egyezik a békét és leszerelést támogató százmilliók törekvéseivel, s ez jutott kifejezésre az elmúlt napokban a leszerelési akcióhét alkalmából megfogalmazódott állásfoglalásokban is. Olaszország támogatja a NATO atomrakéta-korszerűsítési tervét • Róma (MTI) Az olasz kormány támogatja a NATO atomrakétakorszerűsítési tervét, vagyis hajlik arra, hogy engedélyezze az amerikai Pershile-? és a szárnyasrakéták egy részének felállítását saját területén. Egyúttal azonban tárgyalást javasol a Varsói Szerződésnek az „Eurorakéták” csökkentéséről, s arra törekszik, hogy a SALT—II. ratifikálása után mielőbb hozzáfogjanak a SALT—IIhez, amelyhez az érintett országokba hozzáárulnának. Ebben összegezhető Malfatti olasz külügyminiszter a képviselőház elé terjesztett beszámolója arról, hogy mit kíván tenni Róma a „Pershing-ügyben". Az olasz diplomácia vezetője nem mondott egyértelműen sem igent, sem nemet a Pentagon tervére, de tudtul adta, hogy semmi kétség sem férhet Olaszország NATO-hűségéhez. Malfatti üdvözölte ugyan Leonyid Brezsnyevnek azt a herhntó bejelentésit: njissp. rlpt .3. jetunló egrc„év leforgása alatt 20 ezer kalóriát és ezer harckocsit kíván kivonni az TJUK területéről’, de — nyilvánvaló politikai céllal — igyekezett mérsékelni a konstruktív kezdeményezés horderejét. Malfatti előterjesztése után elkezdődött a vita, amelyben felszólalt az OKP második embere , Alessandro Natta is. Natta azt mondta, hogy nem tartja teljesen kielégítőnek a miniszter előterjesztését. Az OKP szerint ugyanis mindennemű fegyverkezési programmal szemben elsőbbséget kell biztosítani a fegyverzetek korlátozását célzó tárgyalásoknak. Felszólította a kormányt, hogy tartózkodjék az elhamarkodott lépésektől, mert a közép-hatótávolságú amerikai atomrakéták befogadásával mmmm, ■ [UNK] [UNK] Cossiga kormányát, hogy komolyan foglalkozzék a Brezanyev-indítvánnyal, s ne kockáztassa a nemzetközi enyhülés folyamatában elért eddigi eredményeket. Aczél György fogadta az NSZK igazságügy-miniszterét Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap, szerdán délelőtt hivatalában fogadta dr. Hans-Jochen Vogelt, a Német Szövetségi Köztársaság Igazságügy-miniszterét. A találkozón részt vett dr. Markóta Imre igazságügy-miniszter. Jelen volt dr. Johannes Balser, az NSZK budapesti nagykövete. Szerdán elutazott hazánkból dr. Hans-Jochen Vogel, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi igazságügyminisztere, aki dr. Markója Imre igazságügy-miniszter meghívására — Igazságügyi küldöttség élén — háromnapos hivatalos látogatást tett Magyarországon. THATCHER BONNBAN Egynapos brit—nyugatnémet konzultációt tartottak szerdán Bonnban. Helmut Schmidt kancellár a délelőtt folyamán két és fél órás négyszemközti megbeszélést folytatott Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. BÁNYASZERENCSÉTLENSÉG Sziléziában, a Czechowieedziedzicet „Szilézia” kőszénbányában katasztrófa történt. Egy szállítószalag meggyulladása tüzet okozott A körzetben 28 bányász tartózkodott. Az azonnal megindított mentőakció során négy bányászt sikerült kimenteni, és kettőnek a holttestére bukkantak rá. Húsz bányász kimenekülést, illetve a közvetlen segítségnyújtást a tűzvész eddig meghiúsította. mm RÁDIÓTELX MEGÁLLAPODÁSOK Új, közlekedési vonatkozású kormánymegállapodásokat írt alá Berlinben szerdán a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között Hans Nimmrich, az NDK pénzügyminiszériumának osztályvezetője és Günter Gaus, az NSZK állandó NDK-beli képviseletének vezetője. Az egyik egyezény értelmében december 1-től mind az NDK, mind pedig az NSZK eltekint attól, hogy a másik állam teherautóitól és autóbuszaitól útadót, illetve úthasználati díjat szedjen be. A másik meg Uapolis értelmében 1980. január 1-től nem fizetnek egyéni úthasználati díjat az NSZK személygépkocsik sem az NDK- ban. MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN Az ENSZ-közgyűlés adminisztratív és költségvetési bizottságában a titkárság összetételével foglalkozó napirendi pont vi ájában kedden felszólalt Gubsi Tibor, a magyar küldöttség tagja is. Kiemelte, hogy az ENSZ- alapokmány betartása, a határozatok végrehajtása szempontjából elengedhetetlen a valóban hatékony titkársági munka. Hangsúlyozta: minden tagállam érdekében véget kell vetni a titkárság létszáma növekedésének, mivel az csökkenti a hatékonyságot. I Búcsúlátogatás & Budapest (MTI) Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Péter János, az országgyűlés alelnöke búcsúlátogatáson fogadta Vitomir Gasparovicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. Magyar— luxemburgi külügyminiszteri tárgyalások O Budapest (MTI) Tegnap, szerdán a Külügyminisztérium épületében Pója Frigyes külügyminiszter és a meghívására hivatalos látogatáson s hazánkban tartózkodó Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter tárgyalásokat folytatott. A nyílt, őszinte légkörű megbeszélésen a két külügyminiszter nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kérdéseknek. Részletesen foglalkoztak az enyhülés, az európai biztonság, együttműködés és a leszerelés kérdésével. A tárgyaláson áttekintették Magyarország és Luxemburg kapcsolatait is, aláhúzva: elégedettek azok alakulásával. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese a megbeszéléseket követően az Országházban fogadta Gaston Thornt. A szívélyes légkörű *t áMlft&TúnR' fcészt IW fc> TQJár,$ @ nsw Veress Páter ‘.külkereskedelmi miníiszetek raelután pszavatásában találkozott Gaston Thornnal. Az eszmecsere során áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását . Megbeszélések a yárscsökkentésről • Bécs (MTI) Tegnap, szerdán dr. Eduard Molitur nagykövet, luxemburgi küldöttségvezető elnökletével megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 217. plenáris ülését. A tanácskozáson felszólalt Luc Smolderan nagykövet a belga delegáció vezetője. A belga küldött beszédében vázolta a tervezett csökkentés kollektív jellegével kapcsolatos nyugati álláspont alakulását. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a szocialista országok szóvivője sajnálattal állapította meg: a nyugati fél ezúttal sem élt azzal a lehetőséggel, hogy konkrét választ adjon a szocialista országok több kompromisszumos javaslatára, s ehelyett egyoldalú kötelezettségeket várnak a Varsói Szerződés tagországaitól, mindenekelőtt a Szovjetuniótól. A haderő-csökkentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő csütörtökön tartják a bécsi Hofburgban. Felírás a felkelőhöz • Teherán (Reuter) Mahabadból érkezett jelentések szerint a betiltott Kurd Demokrata Párt vezetősége felhívta a kurdisztáni felkelőket, hogy ne kezdeményezzenek összecsapásokat a térségben állomásozó kormánycsapatokkal és „forradalmi gárdistákkal”. A kormány is elrendelte, hogy a katonaság is tartózkodjék a harcoktól, így mód nyílhat, hogy a kurdisztáni helyzetről tárgyalások kezdődjenek a kormány és a felkelők között. Mahabedban ismét a kurd felkelők a helyzet urai: a kormánycsapatok ugyan a város laktanyáiban tartózkodnak, de onnan nem távoznak, és általában passzív magatartást tanúsítanak. Csütörtök, 1979. november 1 Algéria a szocializmus útján Huszonöt évvel ezelőtt maroknyi hazafi fegyveres felkelést robbantott ki Algériában a nemzeti függetlenség kivívásáért. Az észak-afrikai ország 1830 óta francia gyarmat volt, hivatalosan „Franciaország tengerentúli három megyéje”. A francia kormány ,,terroristáknak” bélyegezte a hazafiakat és magabiztosan jelentette ki, hogy napok alatt helyreállítja a „francia békét” a gyarmaton. A kezdeti szórványos katonai összecsapások azonban nagy népi háborúvá szélesedtek. A Nemzeti Felszabadítási Front irányításával az algériai nép a katonai sikerek mellett politikai, diplomáciai területen is egyre jelentősebb eredményeket ért el. 1958 őszén megalakították az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányát. 1960 decemberében pedig az ENSZ közgyűlése határozatban rögzítette az algériai nép jogát az önrendelkezésre, szuverén nemzeti állam megteremtésére. A francia imperializmus az algériai nép kitartó harca és a haladó nemzetközi közvélemény nyomására arra kényszerült, hogy 1962 márciusában, az Evianban aláírt egyezményekkel véget vessen a háborúnak. Ezzel az algériai nép harcának újabb szakasza vette kezdetét. A Nemzeti Felszabadítási Front lapja, az El Mudzsahid 1962 március 18-i számában üdvözölte a háború befejezését, de ugyanakkor leszögezte: „A felszabadító háború véget ért, a forradalom folytatódik.” A független Algéria súlyos örökséggel kezdett az új élet építésébe. A gyarmatosítás fejletlen, teljesen a franciaországi pl trónt,-' ^Qreritást? - gazdaságot‘ 11'TIS háj őrhelyet a közél és hüliiő ii’&ncia telepes ft'uRfejpftSt - feheg'félelőén alakított ki. Ipar — a bányászatot kivéve — nem létezett a gyarmaton. A 132 éves gyarmati uralom az algériai államiságnak még a csíráját is törekedett kiirtani. Az algériai nép — főként a parasztság — érdekeinek megfelelő gazdasági és társadalmi élet újjászervezése, a Nemzeti Felszabadítási Front átszervezése, az államapparátus megteremtése, a neokolonialista manőverek visszaverése hatalmas energiát és forradalmi elszántságot követelt. A függetlenség kikiáltása után olyan széles, spontán, népi demokratikus és anti- imperialista tömegmozgalom bontakozott ki, amely gyakorlatilag érvénytelenítette az eviani egyezményeket, s ezzel kedvező lehetőséget teremtett a társadalmi forradalom elmélyítéséhez. Algéria újkori történelmének alakulásában meghatározó szerepet játszó, a közelmúltban elhunyt Bumedien elnök által elképzelt gazdasági-társadalmi program. a „hármas forradalom” (ipari, mezőgazdasági, kulturális) megvalósítása az algériai nép legnagyobb feladata. Célja egy olyan társadalom megteremtése amelyben megszűnik az ember ember által való kizsákmányolása. Az 1976- ban országos vitára bocsátott és népszavazáson elfogadott Nemzeti Charta a szocialista ‘ársadalom felépítését tűzte•öténelmi célként az algériai nép elé. Az 1955. júniusi hatalomátvételt követően került sor az államosításokra, amely lehetővé tette a gazdaságipénzügyi alapok megteremtését a nemzeti vállalatok létrehozása révén. Ezzel párhuzamosan alakították ki az állami külkereskedelmet és bankrendszert. Ilyen alapokon bevezetheték a tervgazdálkodást is. A két négyéves terv jelentős eredményeket hozott. 620 új üzem létesült, 150 infrastrukturális beruházás valósult meg. Az utóbbi években az ország 4,5 millió tonna kőolajat dolgozott fel, 100 ezer tonna petrolkémiai terméket, 400 ezer tonna acélt, 400 ezer db kerékpárt, 3 ezer traktort, 6 ezer tehergépkocsit átütött elő és 7,5 milliárd m3 cseppfolyósított földgázt exportált. Az állami költségvetésből, amely kb. 8,8 milliárd dollár (amelynek fedezetét 53%-ban a szénhidrogén-bevételek biztosítják), mintegy 3,9 milliárd dollárt beruházásra fordítanak. Az elkövetkező évek nagy feladatai az iparosítás alapvető ágazatainak kiépítése (kohászat, gépipar, elektronika, petrolkémia). 1971-ben az Agrárforradalom Chartájának elfogadásával kezdődött a társadalmi viszonyok átalakítása a mezőgazdaságban. Célja a nagy földbirtokosok hatalmának korlátozása, hosszabb távon pedig felszámolása, s ugyanakkor egy modern mezőgazdaság megteremtése. Algéria kulturális fejlődése jelentős. Ennek alapját az analfabétizmus elszámolásában elért kimagasló eredmények képezik. Az iskolaköteles gyerekek BOl 6-a iskolába jár. A nemzeti költségvetés 30%-át az oktatási rendszer fejlesztésére fordítják. Algéria külpolitikáját a határozott antiimperializmus jellemzi. Sokoldalú támogatásban részesíti az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségükért harcoló népeket. Külpolitikáját éppúgy, mint belpolitikáját a határozottság, kiegyensúlyozottság és az egyértelmű progresszivitás jellemzi. E politika folytatására, a szocialista társadalom felépítésére helyezte a hangsúlyt Bendzsedid Sadli is üzenetében, amelyet a nemzethez intézett elnökké választása alkalmából. E cél — a szocializmus — szögezte le az elnök „a nemzeti felszabadító forradalomból született népi és demokratikus forradalom objektív fejlődésének az eredménye, csak egy ilyen társadalom teszi lehetővé a nemzeti függetlenség megszilárdítását és az emberi értékek igazi kiteljesedését”. Az elért eredmények és a kitűzött célok alapján az algériai nép méltán vívta ki a haladó nemzetközi közvélemény — köztük a szocialista országok — elismerését és támogatását. Dr. Nagy László * Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, táviratban üdvözölte Bendzsedid Sadlt, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front főtitkárát, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét és személyében az egész algériai népet, az algériai forradalom 25. évfordulója, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Határozat ok Lisszabon (MTI) A Szocialista Internacionálé íródba a Lisszabon melletti Esorilban tartott értekezletének második napján, szerdán, határozatot hozott az Afrika déli részén küzdő felszabadítási mozgalmak támogatásáról. A Portugál Szocialista Párt javaslatára elfogadott határozat kimondja, hogy a Szocialista Internacionálé Pártjainak mindent meg kell 'enniük a Dél-afrikai Köztársaság ciszl’elet'siéit e'ő ke’Imozdítaniuk gazdasági büntető inté’kelsek alkalmazását és elsősorban azt kell megakadályozniuk, hogy bárki olajat vagy tőkét exportáljon a fajü d vők Irányította Dél-Afrikába.