Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

Bővülő energiabázis, gazdaságosabb export Az év befejezése előtt egy hónappal sok vállalattól érkezik hír arról, hogy a vezetés határozott intézkedései nyomán eredményesebb esztendőt zárnak, mint a korábbi években. A vállalati munka növekvő tervszerűsége a ter­melés hullámzásainak visszaszorításához is sok helyen jobb feltételeket teremtett, így a kongresszusi és a felszabadu­lási versenyben egyenletesebbé vált a munka, kevesebb az év végi hajrá. A szénbányászok az egyen­letes munkánál is többet, tervük folyamatos túlteljesí­tését vállalták és pihenő­napjaik egy részének feláldo­zásával ezt teljesítették is, segítve az ország energia­­helyzetének javítását. Erre az évre háromszázezer tonna szenet ajánlottak fel terven felül, ebből több mint 200 ezer tonnát felszínre küld­tek, s a Tröszt vezetői biz­tosra veszik, hogy az évet si­kerrel zárják. A szénvagyon csökkenése és az előkészített munkahely hiánya miatt egyes helyeken elmaradtak ugyan az előirányzattól, de a hiányt más bányák, főként az oroszlániak, ezenkívül a mátravidékiek, a borsodiak, a tatabányaiak és a mecseki bányászok pótolták. Jövőre az ideihez hasonlóan magas eredményt akarnak elérni, de az még nehezebb feladatot jelent, mert csökken a ter­melőbányák szénvagyona és jövőre még nem lépnek be az új bányák. Ezért meg­gyorsították az új vágatok kiépítését Az olajbányászok az úgy­nevezett másodlagos termelés kiterjesztésével, vagyis víz és gáz besaj­tolásával növelték eredményeiket. A Nagyalföl­di Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói az egész évi terven felül vállalt 20 000 tonna kőolajból 18 000 ton­nát, a 15 000 tonna propán­bután gázból pedig 11 200 tonnát hoztak eddig felszínre. A többleteredmények eléré­sét­­ nagymértékben segítette a karbantartási munkák megbízhatósága és egyben lényeges lerövidítése. A Nagyalföldön a kutató- és feltárómunka is a felajánlott ütemben, vagyis a tervezett­nél jobban halad. November végéig 221 000 méter kutató- és feltárófúrást végzett a kőolajkutató vállalat kollek­tívája, öt százalékkal többet a tervezettnél, s ezzel újabb nagy értékű szénhidrogén­­vagyont készített elő a­ ki­­termelők számára. Az Aluminiumgyár a gyártmányfejlesztésben tett az idén a korábbiaknál nagyobb lépéseket, bár valamennyi elképzelését nem tudta való­ra váltani. Egyik legnagyobb eredménye, hogy sikerült megszüntetni a gázpalackok hiányát, sőt a 22 kilogram­mos gázpalackkal bővítették a választékot. Új típusú gyorsfőzős cukrákkal, elektro­mos kiflisütővel is megjelen­tek a piacon, s megkezdték a felkészülést az őszi BNV-n sikert aratott teflonozott és normál kivitelű, hőálló lakk­bevonattal készülő új edény­­család sorozatgyártására, amely várhatóan 1980-ban kezdődik meg. Néhány más új termékük gyártását azon­ban kénytelenek voltak el­halasztani. Egy évet csúszik például a rozsdamentes, il­letve a rézedények gyártásá­nak megkezdése, mivel a ter­vezéskor nem mérték fel kellően az alapanyagok hazai beszerzési lehetőségeit, pe­dig a hazai és a külföldi ke­reslet egyaránt igen nagy. Az Ajkai Üveggyárban az év egyik legfontosabb ered­ménye az volt, hogy nagy­mértékben növelték a csi­szolt ólomkristálykelyhek gyártását a tömegáru egy részét pedig átadták a nagy teljesítményű présekkel ren­delkező társüzem­eknek, ahol ezek előállítása kifezetődő, így az idén 20 országba a ter­vezettnél 10 millió forinttal nagyobb értékű árut­ szállí­tanak. Az eredményben az is erősen közrejátszik, hogy kellő időben jó szakmunká­sokat képeztek ki. Az idén 25 fiatal finomcsiszoló mun­kást állíthattak a korszerű gépek mellé. Nagyobb fele­lősséggel végzett munkájuk eredménye az is, hogy 2,7 százalékkal csökkentették a selejtet, ami egymagában 5 millió forinttal növeli a vállalat nyereségét Jelentős sikert ért el ex­porttermékeivel a Szegedi Ruhagyár. Kanada után az Egyesült Államok is tenge­rentúli megrendelőinek sorá­ba lépett, Hollandiában pedig olyan népszerűvé váltak a szegedi autósöltönyök, hogy 1980-ra az idei mennyiségnek kétszeresét rendelték meg. Ezért új varrógépet, prog­ramvezérléses gőzvasalókat helyeztek üzembe, s ezek se­gítségével jövőre csaknem félmillió dollárral növelhetik exportjukat (MTI) Energetika Hazánkban energetikai cé­lokra az ipari beruházások­nak mintegy harmadát, az ország összes beruházásainak 10—12 százalékát fordítják. Az energiaimport ellentéte­lezéséhez szükséges beruhá­zásokkal együtt az ipari be­ruházásoknak csaknem 40 százaléka jut energetikai cé­lokra. Külkereskedelmi mér­legünkben is tetemes men­­­nyiséget képvisel az energia behozatal. Ezért nagy jelentő­ségű a készülő országos kö­zéptávú kutatási tervnek az energetikával foglalkozó fő iránya. A készülő tudomá­nyos tervről Lévai András akadémikus nyilatkozott A többi között elmondotta: Az energiaszerkezet ésszerű át­alakítása azért is szükséges, mert energiaimportunk ma már meghaladja az összes energiafogyasztásunk felét, és 1990-ig mintegy 60 száza­lékra növekszik. Energia­­ behozatalunk 85—88 százalé­ka a Szovjetunióból szárma­zik, így döntő jelentőségűen járul hozzá energiahelyze­tünk stabilizálásához. Világ­szerte valószínűsíthető, hogy a növekvő energiaigények fedezetének hiányzó részét az atomenergia adja majd. A szakemberek és a politiku­sok előtt ma már az is egy­értelmű, hogy a szénhidrogé­neket — elsősorban a kőola­jat — szénnel és nukleáris energiával kell kiváltani. A jelenlegi elképzelések szerint szénbányászatunk 1990-ig 75—80 százalékkal növeli a termelési koncent­rációt és a termelékenységet. Aránylag kiterjedt lignittele­peink új szénerőművek épí­tésére nyújtanak lehetőséget. A hazai kőolaj-, földgáz- és uránércbányászat korszerű technológiát alkalmaz, s így például az uránbányászatban 1970 óta megháromszorozód­tak a teljesítmények. Az or­szág kedvező lehetőségei kö­zött tartjuk számon a geoter­mikus energiát, mint gazda­ságosan felhasználható helyi energiaforrást. Felhasználá­sával 1965. óta mintegy 800 000 tonna tüzelőolajat ta­karíthattunk meg, és a kö­vetkező ötéves tervben éven­ként százezer tonna „folyé­kony aranyat” válthatunk ki a természeti kincsünkkel. A geotermikus energia felhasz­nálása 1990-ig elérheti a négyszázezer tonna tüzelő­olajnak megfelelő értéket, ami az akkori összes energia­­fogyasztás egy százalékának felel majd meg. A hazai erőforrásokat számba véve csak korlátozott mértékben számíthatunk víz­erőink hasznosítására. — Éghajlati viszonyaink mellett nem lesz elhanyagol­ható a jövőben a napenergia hasznosítása sem. Ez a kér­dés különben világszerte elő­térbe került Ezt a energia­­fajtát azonban az évszázad végéig valószínűleg csak la­kóházak fűtésére és meleg­víz-szolgáltatásra, a mező­­gazdaságban szárításra és egyéb, alacsony hőmérsékle­tet igénylő folyamatokra ve­hetjük számításba. — Mindenképpen szüksé­ges foglalkoznunk — a KGST-tagországokkal közö­sen — az atomenergia gazda­ságos kihasználásával. Az atomenergia gazdaságosabb kihasználására célszerű len­ne egyesített atomenergia­­rendszert kialakítani, így a küllönböző típusú atomerő­művek együttműködésével növelhetnék az uránérc hasz­nosításának fokát Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap, pén­teken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a tár­sadalom fejlődése követel­ményeivel összhangban — módosította a Munka Tör­vénykönyvet Az új rendel­kezések elősegítik a hatéko­nyabb munkaerő-gazdálko­dást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjá­nak figyelembevételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerű­sítik a munkajogi szabályo­zást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek és munka­jogi szabályainkban való ér­vényesülését. Az új szabá­lyok 1980. január 1-én lép­nek hatályba. A törvényere­jű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehaj­tást szabályozó miniszterta­nácsi és munkaügyi minisz­teri rendeleteket Az Elnöki Tanács Szikszói Sándor ezredest vezérőr­naggyá és dr. Csiba István rendőr ezredest rendőr ve­zérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltje a ka­tonai bíróságok által jogerő­sen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változ­tatta. A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrnagyot kinevezte a budapesti rend­őr-főkapitányság vezetőjé­nek bűnügyi első helyette­sévé. (MTI) 69. évfolyam 281. szám 1979. december 1*. szombat Ára: 1,20 forint Dr. Korom Mihály és Boda István látogatása Szegeden Pénteken Szegedre láto­gattak dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Buda Ist­ván államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke. A Központi Bizottság tit­kára megbeszélést folytatott dr. Komócsin Mihállyal, a megyei pártbizottság első titkárával, majd részt vett a pár­t-végreh­a­j­tó bizo­ttság teg­nap délelőtt tartott ülésén. A párttestület napirendjén szerepelt, a többi között a­­testnevelés és a sportmozga­­lécr­ m­ídgyei " helyzetéről és­­fejlesztésének "­ feladatairól szóló jelentés, amelynek vi­tájában részt vett Buda Ist­ván is. A Központi Bizottság tit­kára és az államtitkár a dél­utáni órákban dr. Komócsin Mihálynak, dr. Perjési Lász­lónak, a megyei tanács el­nökének és más párt- és ta­nácsi vezetők kíséretében megjeki­n­tették a szegedi kajak-kenu és evezős pálya építését. Itt dr. Simády Bé­la, az Alsótisza Vidéki Víz­ügyi Igazgatóság vezetője adott tájékoztatót az építő­­munka eddigi eredményéről. Elmondotta a többi között, hogy már eddig 35 millió fo­rint értékű munkát végeztek el, 167 ezer köbméter földet mozgattak meg. A jövőben még további 100 ezer köb­méter föld megmozgatására lesz szükség. Eddig 61 gaz­dasági egység dolgozói aján­lottak fel segítséget. Ez a 2 ezer 600 méter hosszú és 160 méter széles tározó szol­gálja majd az­ öntözés célját és biztosítja a sportolás le­hetőségét. De lehetőséget nyújt sporthorgászásra is. Dr. Korom Mihály és­­ Bu­­da István elismeréssel szól­tak arról a lelkes törekvés­ből, munkáról, a­me­ly­et ka­jak-kenu és evezős pályát hoznak létre Szegeden. Dr. Simády Béla tájékoztatta az építkezés helyszínén a vendégeket és kíséretüket. A szövetkezetekről Szegeden befejeződött a nemzethezi jogászkonferencia Közel száz résztvevő élénk érdeklődése és a nézetek különbözősége okán fellán­goló vitája jellemezte azt a háromnapos nemzetközi jo­gászkonferenciát, amelyet Szegeden, a Technika Há­zában a József Attila Tudo­mányegyetem Jogi Karának mezőgazdasági és munkajogi tanszéke, a Magyar Jogász Szövetség szövetkezeti tago­zata és a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa rendezett. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek bels jogi viszonyainak vizsgála­tával foglalkozó reprezenta­tív szakmai összejövetel tegnapi pénteken délután dr. Veres József tanszékve­zető egyetemi tanárnak, a J­ATE Jogi Kara dékánjának elnökletével nyílt vitával fejeződött be. Dr. Veres József a konfe­rencia után nyilatkozatában elmondta, különös jelentősé­get ad a szegedi rendez­vénynek, hogy a résztvevők hozzászólásaiból szerkesztett háromnyelvű szakkiadvány segítségével a szocialista or­szágok érdekeit jogászai, az elméleti jogászok, a jogal­kotók és a jogalkalmazók egyaránt felhasználhatják az itteni tapasztalatokat. A nemzetközi jogászkon­­ferencia zárszavát. Moharos József, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa el­nökségi tagjg tartotta, ös­­­szefoglalójában egyebek közt rámutatott­ arra, hogy ma már a termelőszövetke­zetek mindennapos munká­jához elengedhetetlen a jo­gász munkája, s a gazdasági szakemberek döntéseit nem lehet a jogász megkérdezése nélkül meghozni. A konferencia résztvevői a­ délutáni árákban Forrás­­kútra, a Haladás Tsz-be utaztak üzemlátogatásra, ahol Sándor Tibor, a szö­vetkezet elnöke fogadta a vendégeket. Lázár György látogatása Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap a főváros XVIII. ke­rületébe látogatott. Részt vett a látogatáson Bozsó László, a Budapesti Pártbizottság titkára. A vendégeket a kerü­leti pártbizottság székházában Peták Emil első titkár és Tancsik Rudolf tanácselnök fogadta, s tájékoztatták a 90 ezer lakosú városrész gazdasági, politikai életéről. Lázár György a kerületi párt-végrehajtó bizottság tagjaival és a­­ nagyüzemek gazdasági vezetőivel eszmecserét folytatott a XII. kongresszusra való felkészülésről.

Next