Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
2 Haderő-csökkentési tárgyalások • Bécs (MTI) Csütörtökön, tegnap a bécsi Burg Redouten termében dr. Jan Chandoga csehszlovák küldöttségvezető-helyettes elnökletével megnyílt a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 20. ülésszaka. A sorrendben 214. plenáris ülései előbb dr. Edouard Afefcior nagykövet, a luxemburgi, majd pedig Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője mondott beszédet. A nyitóülés után — a hagyományoknak megfelelően * sajtóértekezletet tartott mindkét fél képviselője. Strulak nagykövet az újságírók előtt felolvasott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy éppen hét évvel ezelőtt kezdődtek meg az osztrák fővárosban a haderő-csökkentési tárgyalásokat előkészítő konzultációk. Az évforduló megünneplésére kevés okunk van — mondotta —, mivel az eltelt időszak alatt — sok erőfeszítés ellenére — nem sikerült elérni konkrét megállapodást a kitűzött témakörben. Megállapította azt is, hogy a 20. ülésszak kölcsönösen bonyolult nemzetközi helyzetben veszi kezdetét, s ez a körülmény a szocialista országok törekvései és szándékai ellenére alakult kv A december közepén megszakadt tárgyalási folyamatra visszatérve a lengyel diplomata bonckés alá vette a NATO-tagországok múlt év végén — egyébként a NATO „eurorakéták" gyártására és nyugat-európai telepítésére vonatkozó döntésével együtt — elfogadott és beterjesztett javaslatát. Kijelentette, hogy az említett NATO-javaslat nem jelent közeledést a szocialista országok álláspontjához, ellenkezőleg sok vonatkozásban tovább bonyolítja a bécsi tárgyalások menetét. A NATO-tagországok továbbra sem hagytak fel a Varsói Szerződés közép-európai haderői létszámára vonatkozó szélsőségesen túlzó értékeléseikkel, és a létszámadatok tisztázását a jövőben is a csökkentés első szakaszára vonatkozó megállapodás előfeltételeként kezelik. Ilyen körülmények között érthető — mondotta nyilatkozata befejező részében a lengyel küldöttség vezetője —, hogy a szocialista országok aligha reménykedhetnek a tárgyalások gyors eredményességében. Ennek ellenére a szocialista országok mindent megtesznek az előrehaladás érdekében. A haderő-csökkentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten, csütörtökön tartják Bécsben. KULTURÁLIS EGYEZMÉNY Csütörtökön Budapesten Jegyzőkönyv aláírásával befejezte munkáját a magyar— jugoszláv kulturális együttműködési vegyes bizottság. Az ülésszak jegyzőkönyvét Marczali László kulturális miniszterhelyettes, a magyar tagozat elnöke és Bozsidár Manics, a Szerb Szocialista Köztársaság kulturális titkára, a Jugoszláv tagozat elnöke írta alá SIKERTELEN KÍSÉRLET Berlinben csütörtökön közleményben jelentették be, hogy szerdán két személy Berlin és Erfurt között megkísérelte erőszakkal eltéríteni az NDK Interflug légiforgalmi társaságának egy TI—IR-as típusú repülőgépét. A gép személyzete és az utasok határozott fellépésükkel megakadályozták a bűncselekményt. A tetteseket őrizetbe vették. DÁNIA NEMET MOND Dánia nem szándékozik követni az Egyesült Államoknak a katonai kiadásokra vonatkozó utasításait — jelentette ki szerdán a Dán Szociáldemokrata Párt szóvivője. P. Nilsen, a dán parlament hadügyi bizottságának tagja leszögezte: mindig meghallgatjuk szövetségeseink javaslatát, de Dániának magának kell meghatároznia katonai költségvetésének összegét SZOVJET SEGÍTSÉG — SVÁJCI REPÜLŐGÉPEKEN Zürichből tegnap elindult Phnom Penhbe az a repülőgép, amely a néhány nappal ezelőtt Kambodzsába érkezett szovjet egészségügyi brigád munkájához szükséges felszereléseket szállítja. A küldeményt — járműveket, orvosi műszereket, gyógyszereket — eredetileg szovjet repülőgépekkel akarták Kambodzsába szállítani, a thaiföldi hatóságok azonban nem engedélyezték, hogy a szovjet gépek átrepüljenek az ország légterén. Emiatt a küldeményt Svájcba kellett irányítani, ahonnan a Nemzetközi Vöröskereszt szállíttatja tovább a felszereléseket. EGYHÁZI TANÁCSKOZÁS Budapesten, csütörtökön befejeződött az Egyházak Világtanácsa vezetőinek és a kelet-európai szocialista országokban levő egyházak képviselőinek tanácskozása. A résztvevők egyhangúlag megállapították, hogy a világpolitikai helyzetben a közelmúltban megnőtt feszültség ellenére komoly remény van arra, hogy pozitívan tovább fejlődjenek ez Egyházak Világtanácsának tagegyházai között kialakult kapcsolatok. Gromiko Bukarestben • Moszkva (MTI) Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere tegnap, csütörtökön rövid látogatásra Bukarestbe érkezett. Gromiko a Román Szocialista Köztársaság vezetősége meghívásának tesz eleget. Gromikót fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke. A magyar— jugoszláv kishatár menti áruforgalomról • Újvidék (MTI) Az újvidéki Magyar Szó csütörtöki száma jelentette: „Jugoszláviában a napokban egymás után három tanácskozás zajlott le a magyar—jugoszláv határ menti áruforgalomról. Különösen jelentős, hogy Belgrádban találkoztak a határ menti árucsere fejlesztésében érdekelt vajdasági, horvátországi és szlovéniai kereskedelmi vállalatok képviselői. A Vajdaság és Magyarország ilyen jellegű tavalyi árucseréje 9,5 millió dinár értékű volt, ami a két ország közötti teljes kishatár menti forgalom 38 százaléka. Az idei törekvés az, hogy a Vajdaság részesedése e szállításokban elérje az 50 százalékot. A tanácskozáson megállapodtak abban, hogy fejleszteni kell a részvérvárosok, Szabadiás és Szeged, Zombor és Baja, továbbá Muraszombat és Szombathely áruházainak a két ország termékeinek kölcsönös eladásából eredő forgalmát.” BT-vita Rhodesiáról • New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közép-európai idő szerint szerdán, késő este megkezdte vitáját a rhodesiai helyzetről. A BT összehívását az Afrikai Egységszervezet kérte, arra hivatkozva, hogy Anglia súlyosan megsérti az országról decemberben kötött megállapodást. Péntek, 1980. február 1 fiz enyhülés ellenségei mesterségesen élezik a nemzetközi helyzetet Costa Gomes budapesti sajtójátékoztatóla : Budapest (MTI) Az enyhülés ellenségei már hosszú ideje mesterségesen élezik a nemzetközi helyzetet. A világ emiatt jutott a második világháború óta talán legnehezebbnek, legveszélyesebbnek számító politikai mélypontra — hangsúlyozta budapesti sajtótájékoztatóján Costa Gomes tábornok, a portugál Béke- és Együttműködési Tanács elnöke, a Béke-világtanács Elnökségének tagja. Az Országos Béketanács vendégeként hazánkban tartózkodó portugál személyiség, akit Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke köszöntött tegnap, csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában nyilatkozott a nemzetközi helyzetről. Az enyhülés az elmúlt években számos alapvető eredményt hozott — húzta alá Costa Gomes, jóllehet, bizonyos körök már korábban is minden lehetőséget felhasználva megpróbálták megtorpedózni. Jellemző, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete rendkívüli leszerelési közgyűlésének idején a NATO tagországainak képviselőit is konferenciára hívták össze, és ezen a találkozón soha nem látott fegyverkezési programról döntöttek. Senki sem hiheti, hogy véletlenül estek egybe az időpontok, és az sem a körülmények furcsa összejátszása, hogy ugyanezeknek a NATO-tagállamoknak a kormányfői az Egyesült Nemzetek Szervezetének palotájában — szavakban — büszkén hirdették, hirdetik, hogy a leszerelést tartják az emberiség legfontosabb kérdésének. A szavak és tettek közötti szembeszökő ellentétet bizonyítja az „eurorakéták” nyugat-európai telepítéséről hozott NATO-döntés is. Ez a határozat megsérti a SALT— II. egyezmény, és a helsinki záróokmány szellemét is. Ejedig a hadászati támadófegyverek korlátozása nagy lépés lehetne a tartós békéhez elengedhetetlen leszerelés útján. Éppen ezért minden országban minden szervezetnek, minden haladó szellemű embernek kötelessége, hogy vállvetve harcoljon a béke megőrzéséért, megszilárdításáért. Még közelebbre tekintve: konkrét feladatunk a feszültségek további szításának megakadályozása, ellenkező esetben nehezen beláthatók a következmények — hangsúlyozta Costa Gomes. Az ifjúság és a sport ünnepe legyen a moszkvai olimpia A Szovjetunió Olimpiai Bizottságának nyilatkozata S Moszkva (MTI) A Szovjetunió Olimpiai Bizottsága az alábbi nyilatkozatot tette: „Az Egyesült Államok és néhány nyugati ország reakciós köréi'' erősüljen [UNK] ' gandakampányt indítottak azzal a céllal, hogy megzavarják a XXII. Nyári Olimpiai Játékok megrendezését Moszkvában. Teljesen világos, hogy előre kitervelt és egyeztetett, ellenséges akcióról van szó, amely a népek közötti megértés és barátság, a béke és a haladás ellen iránytű. Éppen azok támadnak a nemzetközi olimpiai mozgalom alapelveire, akik nemrég még azt hangoztatták, hogy hűek „a sport politikamentes” jelszavához. Jelenlegi akciójukkal zsaroló és hegemonista politikájuk szolgálatába akarják állítani földünk tízmillióinak mozgalmát, amely a játékokban testesíti meg a Pierre de Coubertin által lefektetett magasztos elveket. Nem számolnak azzal, hogy mindez szétzúzhatja magát az olimpiai mozgalmat. A XXII. olimpiai játékok bojkottjának gondolatát világszerte elítélik. Az olimpiai mozgalom szilárdságáért és egységéért szállt síkra Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, és visszautasította a moszkvai olimpia elleni támadásokat. Az országok többsége olimpiai bizottságainak és a nemzetközi sportszövetségeknek a vezetői, vezető sportszemélyiségek, neves edzők, kimagasló sportolók megerősítették, hogy változatlanul szándékuk részt venni az 1980-as moszkvai nyári olimpiai játékokon. A Szovjetunió Olimpiai Bizottsága, hűen az olimpiai mozgalom eszméihez, elítéli azokat a próbálkozásokat, amelyekkel a sportot, a politikai nyomás eszközeként igyekeznek felhasználni, és felhívja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, valamennyi ország olimpiai bizottságát, a sportszövetségeket, a jóakaratú embereket, hogy részesítsék határozott válaszban a mostani ellenséges kampány szervezőit. A Szovjetunió Olimpiai Bizottsága a szovjet sportolók nevében azt a meggyőződést juttatja kifejezésre, hogy semmilyen erőnek sem sikerül aláásnia a világ olimpiai mozgalmát. Eleget téve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozatainak, hogy az 1980-as Nyári Olimpiai Játékokat Moszkvában rendezzék meg, a Szovjet emberek az olimpiai alapokmánnyal teljes összhangban készülődnek a játékokra, és mindent megtesznek, hogy a moszkvai olimpia a sport ürtnepe legyen, a Föld ifjúsága közötti megértés és barátság elmélyítése, a jobb és nyugodtabb világ megteremtése nevében”. si hatékonyság követelmény Beszélgetés dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszterrel A munkerő-gazdálkodás mindig fontos eszköze a gazdasági folyamatok tudatos irányításának. A gazdasági feltételekben bekövetkezett változások következtében most a szokottnál is nagyobb figyelem kíséri a munkaerő-gazdálkodást. Ezért arra kértük dr. Trethon Ferenc munkaügyi minisztert, hogy válaszoljon néhány időszerű kérdésre. — A teljes foglalkoztatottság szocialista társadalmunk nagy vívmánya. Érvényes-e most az évtizedekkel ezelőtti értelmezése? — Semmiképpen. A munkához való állampolgári jog alkotmányunkban rögzített. Gyakorlásának feltételein munkálkodva, a lehetőségek megteremtésének folyamatában két, egymással összefüggő, mégis külön választandó fejlődési szakaszt kell megkülönböztetni. Az első időszakban a mennyiségi igények kielégítése, a megfelelő számú munkahely létesítése volt a cél. Némi túlzással úgy is mondhatnánk, hogy a felszabadulást követő években az intézkedések legfőbb indoka a szociálpolitikai gondoskodás volt. Ezt teljesítettük: mindenki dolgozhat. Ma és a továbbiakban viszont a figyelem középpontjában már az áll, hogyan dolgozunk. E tekintetben látnunk kell, hogy a teljes foglalkoztatottság eddig még nem járt együtt a gazdasági ésszerűséggel. Nem kevés helyen „túlfoglalkoztatás” tapasztalható, a munkaerő ágazati elhelyezkedése nem egyértelműen kedvező, előfordul, hogy ott vannak többen, ahol kisebb létszám is elegendő lenne, máshol pedig a szükséges létszám hiányzik. A munkaképes korú népesség teljes foglalkoztatásának fenntartása mellett, az eddigieknél következetesebben kell biztosítanunk a népgazdasági érdek elsődlegességét. — Egyesek szerint a munkaerőhelyzetben tapasztalható gondok megoldásának az lenne a legjobb eszköze, ha megteremtenénk a „munkanélküliek szabályozott tartalékseregét’? — Ezt a gyakorlatot a mienktől eltérő társadalmi és gazdasági viszonyok között alkalmazzák. Valószínű, hogy az ilyen indítványok megfogalmazói önmagukra, mint fölöslegesekre soha sem gondolnak, csak másoknak szánnának ilyen sorsot. Megcsinálni a mi kis ,,ellenőrzött munkanélküliségünket”, ami majd mindent megjavít, ez elvileg kényelmes megoldás lenne, de számunkra politikailag és erkölcsileg elfogadhatatlan, gazdaságilag pedig eredménytelen lenne. Nem a munkaalkalmat kell csökkenteni, hanem a követelmények teljesítésének színvonalát kell emelni. Fokozni a rendelkezésre álló munkaerő ésszerű foglalkoztatását és ezzel is mérsékelve a munkaerő iránti további — az esetek legnagyobb részében indokolatlan — keresletet. — Ez ma is jellemző? — Ha nem is mindenütt, de még mindig vannak olyan vezetők, akik nem a folyamatok eddiginél jobb megszervezésével, a munkaerő felkészültségének, képzettségének javításával, vagy belső átcsoportosításával akarnak a megváltozott helyzethez alkalmazkodni, hanem továbbra is a létszám bővítésére törekednek. Az ön által is említett létszám átcsoportosítását általában idegenkedve fogadják az emberek— A népgazdaság fejlődésének — ezen belül a munkaerő-probléma megoldásának is — alapvető feltétele, hogy a munkaerőt és az anyagi erőforrásokat azokra a területekre irányítsuk, ahol felhasználásuk az átlagosnál magasabb hatékonysággal jár. Mindez persze nemcsak munkaerőgazdálkodási teendőt jelent, hanem a gazdaság, politika és a központi irányítás, szabályozás alapkérdése. A megoldás alapvető útja nem az, hogy valamiféle országos akcióval mintegy vezényszóra nagy tömegeket mozgassunk meg. Minden külön intézkedés nélkül is állandó mozgásban van, szüntelenül „átcsoportosul” egyik munkahelyről a másikra hazánkban évente csaknem egymillió ember. E jelentős méretű folyamatos mozgás mértékét és arányát főként az határozza meg, hogy milyen az oktatási rendszer, a gyermekes k