Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

2 Az alkotás, a munka ünnepén Jakab Sándor beszéde május elseje alkalmából Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese május elseje alkalmából tegnap este beszédet mondott a Kossuth rá­dióban és a televízióban, ünnepi beszédében többek kö­zött a következőket mondta: A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, népköztársaságunk kormá­nya és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa nevében a munkásosztály nagy nemzet­közi ünnepének előestéjén tisztelettel köszöntöm mind­­annyiukat munkásokat, ter­melőszövetkezeti parasztokat, értelmiségieket, hazánk min­den dolgozóját kilencven esztendővel ez­előtt 1890-ben, a magyar proletárok budapesti első májusi harcos tüntetésének szónoka mondotta. ..A társa­dalom leghasznosabb tagjai vagyunk, de nekünk nincs abból hasznunk: az állam­nak polgárai vagyunk, de védtelenül állunk, vérben és pénzben adózunk, de nekünk nincsenek jogaink!” Azóta a májusi menetben nemzedékek sokasodó sere­gei indultak harcba az őket megillető jogokért Az első győztes állomás: 1919, a Tanácsköz­társaság. A dolgozók bizakodva kö­szöntötték 1919. május 1-ét mert érezték oroszországi és európai testvéreik szo­lidaritását. A proletárdiktatúra példáig negyedszázadon át erőt adott lelkesített az elnyomók elleni harcban. József Attila így fogalmazta meg milliók vágyát. ..Bátorság! Lesz még olyan munkád, amelyben kedved lelheted.” A kor, amelyről a költő szólt 1945 tavaszán elérke­zett 35 esztendeje az alkotás, a munka ünnepe, a doltoruk, nagyszerű megmozdulása minden május elseje. A fejlett szócs alt­­must épí­tő társadalmunkban több nemzedék munkálko­dik együtt. Köztük vannak még azok, akik nagy áldo­zatvállalással, forradalmi hittel utat törtek mai, sza­bad életünknek. Növekvő számban, mind gazdagabb tudással folytatják ezt a munkát a fiatalok. Kedves Elvtársak! Ma amikor gazdasági épí­tő munkánk külső feltételei a korábbinál kedvezőtleneb­bek, hazai feladataink pedig bonyolultabbak, Különösen fontos, hogy lehetőségeinket jól hasznosítsuk, adottsá­gainkkal megfelelően éljünk. Csakis a munkában becsü­lettel helytállókra, a jó szel­­lemű közvéleményre támasz­kodva teremthetjük meg azt a közérzetet, amely újabb lendületet ad további fejlő­désünkhöz, a szocialista de­mokrácia gazdagításához. A hazához, a szocialista rend­szerünkhöz való hűségünk, az országunk boldogulásáért érzett felelősségünk mércé­je napjainkban a jobb, ered­ményesebb munka, a hatéko­nyabb, jövedelmezőbb gaz­dálkodás. Gondoskodnunk kell arról, hogy társadal­munk figyelme, teljes elis­merése övezze a jó munkát, és életünk minden területén érvényesüljön az elv: aki többet, a jobbat ad, többet is kapjon, mert ez nemcsak a társadalom elő­rehaladásának a meghatá­rozója, hanem az egyén boldogulásának is forrása. A közös tevékenységben érdekelt, a jó munkáért el­ismert ember jól érzi ma­gát Kedves Elv­társak! Szak­társak! Május 1-e évről évre or­­­szögönként, és világméretek­ben demonstrálja annak az osztálynak a növekvő sú­lyát, amelynek történelmi küldetése a kizsákmányolás és az elnyomás végérvényes felszí­ntétállt. a szociálista tá­rsadalom­ megter­em­ítése. Földünk egynegyedén a ha­talomra juto­ munkafosztily ered­mén­tesen építi az új társadalmat. A szocialista országok dol­gozó tömegei büszkén tekint­hetnek vissza a megtett ha­­t­ dmas útra, és hittel, biza­lommal nézhetnek a jövőbe. A­­ tőkés és a fejlődő orszá­gok munkásosztálya, dolgo­zói számára ez a nap harci szemle a nép jogaiért és ér­dekeiért, a nemzetközi mo­nopol tőke uralmának vissza­szorításáért és megtöréséért, a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott küz­delemben. A munkáskezek alkotásait a tőkés elsajátítók a világ több pontján a fenyegetés, a pusztítás eszközeivé változ­tatják Történelmi felelősség hárul ma a nemzetközi munkásosztályra, az emberi haladás legfőbb letéteménye­sére. Meg kell akadályozni, hogy megsemmisüljenek a munkásgenerációk alkotásai, hogy pusztulásba sodródjon a civilizáció, az emberiség. Ehhez ideológiai ellentétek­től és politikai különbségek­től függetlenül össze kell fognia a kommunista, szo­cialista, szociáldemokrata, keresztény és más pártállá­­sú munkásoknak, dolgozók­nak, csakúgy, mint a pártok­hoz nem tartozóknak. Az elmúlt években kibon­takozott a kommunista és a szociáldemokrata pártok, il­letve a különböző irányzatú európai szakszervezetek kö­zötti párbeszéd. Előrehaladt az egy irányba ható, együt­tes cselekés lehetőségeinek feltárása, módszereinek ki­munkálása. Meggyőződésünk, hogy a munkásmozgalomban erő­södő együttműködés hasz­nosan mozdíthatja elő a nemzetközi feszültség eny­hülését, a különböző társadalmi rend­szerű országok kölcsönösen előnyös kapcsolatainak ki­­szélesedését, végső soron az emberiség közös gondjainak megoldását. A magyar munkásosztály — népünk egyetértésével — együtt halad a világ külön­böző országaiban élő osz­­tály test­véreivel, az emberiség­­ jövőjét fenyegető erők elleni harcban.. ....„­5,... Pártunk XII. kongresszu­sának szellemében munkál­kodjunk tovább a szocialista építés külső feltételeinek ja­vításán. Szilárdítsuk tovább testvéri barátságunkat, össze­fogásunkat a Szovjetunióval, a szocialista közösség orszá­gaival. Erősítsük internacio­nalista szolidaritásunkat a tőkés és a fejlődő országok dolgozóinak, népeinek impe­­rialistaellenes küzdelmével, j­áruljunk hozzá hazánk to­vábbi felvirágoztatásához, az egyetemes béke, a társadalmi haladás végéhez. (MTI) A magyar pártküldöttség hazaérkezett Párizsból • Budapest (MTI) Szerdán, tegnap visszaér­kezett Budapestre az MSZMP küldöttsége, amely részt vett Párizsban az európai kom­munista és munkáspártoknak a béke és a leszerelés kér­déseivel foglalkozó találkozó­ján. A delegációt Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára vezette, tagjai voltak: Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője és Horn Gyula osztály­vezető-helyettes. ­­RÁClÚTFL­X FALUVÉGI LAJOS HAZAÉRKEZETT Faluvégi Lajos pénzügy­­miniszter befejezte párizsi tárgyalásait, amelyek során Maurice Papon költségvetési miniszterrel és René Monó­­ry gazdasági miniszterrel or­szágaink gazdasági, és pénz­ügyi kapcsolatainak kérdé­seiről folytatott eszmecserét, s a költségvetési 1 miniszter­rel megállapodást írt alá a kettős adóztatás elkerülésé­ről. Faluvégi Lajos szerdán hazaérkezett Párizsból. MUSKIE KINEVEZÉSE Carter elnök alig egy nap­pal Cyrus Vance lemondása után kedden bejelentette, hogy­ Edmund Muskie szená­tort jelölte ki külügyminisz­ternek. A választás teljes meglepetés volt, a bennfen­tesek Christopher külügymi­­nszter,helyettesben ,, vagy Carter belső politikai köré­nek" valamelyik tagjában fej­tették az utódot Muskie ki­választása jó politikai húzás­nak látszik. JUGOSZLA­V•szov­j­et KAPCSOLATOKRÓL A jugoszláv államelnökség­­ Lazar Kolisevszki alelnök­i elnökletével kibővített ülé­sén megtárgyalta az ország­­­­nak a Szovjetunióhoz és a közvetlenül szomszédos ál­lamokhoz fűződő kapcsola­tainak időszerű kérdéseit. Az ülésről kiadott hivatalos közlemény szerint az elnök­­­­ség megállapította, hogy Ju­goszlávia és a Szovjetunió kapcsolatai kedvezően fej­­­­lődnek. Csütörtök, 1980. május il Üdvözlet Odesszába Dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának első titkára és dr. Perjési Lász­ló, a Csongrád megyei ta­nács elnöke május 1-e al­kalmából a következő táv­iratot küldte M. Kiricsen­­kónak, az Ukrán Kommu­nista Párt Odessza Területi Bizottsága első titkárának és V. Pohodinnak, az Odessza területi tanács el­nökének : — Május 1-e, a munkás­­osztály nagy nemzetközi ünnepe alkalmából az MSZMP Csongrád megyei bizottsága, a Csongrád me­gyei tanács, megyénk kom­munistái és dolgozói nevé­ben forró, elvtársi és ba­ráti üdvözletünket küldjük Önöknek és a Lenin-rend­­del kitüntetett testvéri Odessza Terület kommu­nistáinak és minden dolgo­zójának. További sikereket kívánunk a kommunizmus építésében, a nemzetközi munkásosztály közös cél­jainak megvalósításáért ví­vott küzdelemben. Éljen és erősödjön Odessza Terület és Csong­rád megye dolgozóinak testvéri együttműködése! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága !*! Odesszai üdvözlő távirat A megye párt- és tanácsi vezetőknek címzett távira­tok érkeztek testvérmegyé­­inkből is, amelyeket az ot­tani párt- és tanácsi veze­tők írtak alá. Odesszából N. Kiricsenko, az Ukrán KP Odessza Területi Bi­zottságának első titkára és V. Pohodin, az Odessza te­rületi tanács elnöke táv­iratukban többi között eze­ket írják: “ Az Ukrán KP Odessza Területi Bizottsága és az Odessza területi tanács ne­vében szívélyes üdvöz­le­tünket küldjük a baráta­inknak, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának, a Csongrád megyei tanács­­­­nak, a testvéri Csongrád megye kommunistáinak, s valamennyi dolgozójának,­­ május 1., a dolgozók nem­zetközi szolidaritási ünne­pe alkalmából. Éljen a proletár interna­­­­cionalizmus, a nemzetközi­­ munkásmozgalom hatalmas fegyvere, éljen a Magyar­­ Szocialista Munkáspárt, s erősödjön, és virágozzon a megbonthatatlan szovjet­­magyar barátság.,-' Távirat a többi testvérmegyébe Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és a Csongrád me­gyei tanács elnöke május 1-e alkalmából ugyancsak üdvözletet küldött a többi testvérmegyénk, a lengyel­országi Lódz vajdasági jogú város, a romániai Temes megye és a jugoszláviai Vajdaság párt- és állami vezetőinek. A kommunisták összefogásáért, a haladó, békeszerető erők közös fellépéséért Az MSZMP nemzetközi tevékenysége Pártunk XII. kongresszusa ismételten megerősítette, hogy külpolitikánk alapvető célja: biztosítani szocialista építőmunkánk megfelelő külső feltételeit és hozzájárulni az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez, a szo­cializmus térhódításához. Az MSZMP törekvései természe­tesen nemcsak a Magyar Népköztársaság külpolitikai állás­­foglalásaiban, fellépéseiben, két- és többoldalú kapcsola­tainak alakulásában jutnak kifejezésre. Ugyanezeket a cé­lokat szolgálja az a nemzetközi tevékenység is, amelyet pártunk, mint a világméretű kommunista mozgalom része, a marxizmus—leninizmus eszméi alapján, a proletár inter­nacionalizmus szellemében közvetlenül folytat. Az MSZMP Központi Bizottságának a XIT. kongresszus küldöttei részére készített előzetes jelentéséből képet alkot­hatunk a párt nemzetközi tevékenységének méreteiről, kapcsolatainak kiterjedtségéről. „Pártunk képviselői a XI. kongresszus óta 79 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 390 alkalommal folytattak magas szintű megbeszéléseket, részt vettek a testvérpártok kongresszu­sain és más rendezvényein.” „ A magas szintű találkozók, a pártmunkásküldöttségek cseréje, a pártintézmények és a pártlapok közötti együtt­működés, a megyei, városi szintű kapcsolatok jó lehetősé­get adnak egymás helyzetének, a pártmunka eredményei­nek és gondjainak kölcsönös megismerésére. A társadalmi rendszer azonossága, a szocialista építés feladatainak nagy­fokú hasonlósága, továbbá nemzetközi céljaink egybeesése nyomán megkülönböztetett jelentősége van pártunk és a szocialista országok testvérpárjai közötti együttműködésnek. Terjedelmes azoknak az antiimperialista szervezetek­nek, nemzeti felszabadítási mozgalmaknak, nemzeti demok­ratikus pártoknak, továbbá szocialista, szociáldemokrata pártoknak a listája is, amelyekkel a két kongresszus kö­zött eltelt öt év során pártunk felvette a kapcsolatot, vagy folytatta a korábban kialakított párbeszédet, együttmű­ködést A nemzetközi kommunista mozgalom korunk egyik legbefolyásosabb politikai tényezője, amely létrejötte óta növekvő hatást gyakorol a világ fejlődésére. Napjainkban a kommunista és munkáspártok vezetik az új társadalom építését a szocialista országokban, a munkásosztály mar­xista—leninista pártjai járnak élen a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben a tőkés világban. A kommunisták annak a harcnak is úttörői közé tartoznak, amelyet a gyar­mati, félgyarmati sorból felszabadult országok népei vívnak a teljes nemzeti függetlenségért, a társadalmi felemelke­désért. A kommunista pártok mindenkor ott álltak a béke védelmezőinek élvonalában. S nem túlzás azt állítani, hogy ma minden eddiginél nagyobb felelősséget kell vállaljanak az emberiség létét fenyegető fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért, az enyhülés eredményeit veszélyeztető támadá­sok visszaveréséért. A kommunista mozgalom fejlődése túlhaladta a pártok összefogásának a kezdeti években szükséges szervezeti for­máját, amikor tevékenységüket nemzetközi központ han­golta össze. Ma minden­ pártnak magának kell meghatá­roznia saját stratégiáját és taktikáját, önállóan kell kiala­kítania politikáját. Ez az önállóság azonban semmiképpen sem elszigeteltséget, magárahagyatottságot jelent Biztos iránytűt ad a marxizmus—leninizmus tudományos eszme­­rendszere, s felbecsülhetetlen segítséget jelentenek más testvérpártok gyakorlati-politikai tapasztalatai. Az elméle­tet és a gyakorlat általánosítható vonásait kell minden egyes pártnak alkotó módon alkalmaznia saját harcának, tevékenységének konkrét körülményeire. Nem csökkent — sőt fokozódott — a kommunista pár­tok együttes fellépésének szükségessége. Nincs ugyanis egyetlen olyan párt sem, amelynek nemzeti keretek között végzett tevékenysége ne függene a külső körülmények ala­kulásától. S olyan párt sincs, amely képes lenne egymaga biztosítani a céljai eléréséhez szükséges kedvező világpoli­tikai feltételeket, a békés, stabil nemzetközi viszonyokat. A hatalmas erővel rendelkező imperializmussal szemben ezt csak a kommunista pártok közös fellépése tudja meg­teremteni. Ezekből a meggondolásokból indul ki pártunk, amikor nemzetközi tevékenysége során megkülönböztetett figyel­met fordít a kommunista mozgalom egységének ügyére. Ez tükröződik a XII. kongresszus határozatában is, amely le­szögezi: „Pártunk szükségesnek tartja a kommunista és munkáspártok összefogásának erősítését. Támogat minden olyan kezdeményezést, amely előmozdítja a két- és több­oldalú együttműködést, merít a testvérpártok tapasztala­taiból. Nemzetközi tevékenysége arra irányul, hogy a mar­xizmus—leninizmus elvei alapján a közös fellépések, ak­ciók révén szilárduljon mozgalmunk egysége.” A XII. kongresszus állásfoglalása történelmi tapaszta­latokra épül. Az elmúlt több mint hat évtized során a ma­gyar kommunisták felbecsülhetetlen segítséget kaptak a nemzetközi kommunista mozgalom pártjaitól. A Tanács­köztársaság kivívásában, az illegalitás nehéz éveiben, a fa­sizmus elleni harc során, s a felszabadulást követő ország- és társadalomépítő munka bonyolult­ feladatainak megoldá­sában pártunk bátran támaszkodhatott az orosz bolsevi­kok, a szovjet kommunisták, más országok marxista—leni­nista pártjainak tapasztalataira, s a legnehezebb pillana­tokban is építhetett sokirányú internacionalista támoga­tásukra. A vélemény- és tapasztalatcserének, a világpolitika legfontosabb tendenciái feltárásának, s a szükséges közös fellépés pillanatnyilag lehetséges formái meghatározásának különösen hatékony és semmi mással nem pótolható for­máját jelentik a testvérpár­tok nemzetközi tanácskozásai.

Next