Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
Csütörtök, 1980. május 1 A jó munka elismerése a munka ünnepe előtt (Folytatás az 1. oldalról.) SZMT osztályvezetője és Csonka István, a szegedi vá- Batki József, a KISZ szegezesi pártbizottság osztályvédő városi bizottságának füzetője, Bányai Sándor, az kára is. Szegedi Kábelgyár Tegnap délben tartottak május elsejei ünnepséget a Magyar Kábelművek szegedi gyárában is. A gyűlés hangulatát jelentős mértékben fokozta az a tény, hogy a szegedi kollektíva elnyerte tavalyi munkája alapján a Kiváló Gyár címet. Az éttermet megtöltő munkások gyűlésén ott volt Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Berta István, a szegedi városi pártbizottság titkára, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára és Bányainé dr. Birkás Mária, Szeged tanácselnök-helyettese is. A munkásgyűlést Kálmánfi Pál, a gyári pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Tombácz József gyárigazgató mondott ünnepi beszédet. Azt követően került sor a kollektíva munkájának elismerésére. A Magyar Kábelművek kiváló gyárának járó oklevelet Urbán Lajos, az MKM vezérigazgatója nyújtotta át Tombácz József igazgatónak. Kitüntették a munkaversenyben élen járó szocialista brigádokat és a legmagasabb teljesítményt elért dolgozókat is. A szegedi gyár „Lenin-centenárium”, illetve a kisteleki gyáregység „Jedlik Ányos” szocialista brigádja a vállalat kiválója címet kapta meg; 24 kábelgyári dolgozó részesült a kiválóaknak rendszeresített vállalati kitüntetésben. A kábelgyári munkásgyűlésen fölszólalt Gyárfás Mihály, aki a megyei és a szegedi városi párt-, illetve tanácsi testületek nevében mondott köszönetet a kollektíva kiemelkedő munkájáért gépkocsi-tulajdonosoknak gyárt különféle nélkülözhetetlen termékeket. A múlt évben termelési értékük meghaladta a 150 millió forintot, amely 18 százalékos növekedést jelent a megelőző esztendőhöz képest. 1979-ben első ízben realizáltak tőkés országokban eladásokat 2,6 millió devizaforint értékben. Szépen nőtt a nyereségük is, holott szolid árképzéssel kalkuláltak és árusítottak. A múlt esztendőben 15 új termék gyártását kezdték el, s azok közül hat elnyerte a Kiváló Áruk Fórumának megkülönböztető emblémáját. Tavaly két ipari vásáron (a pécsin és a BNV-n) kaptak díjat. E kiemelkedően jó gazdálkodás eredménye a Kiváló Szövetkezet kitüntetés, amelyet a tegnap, szerdán megtartott ünnepségükön vehették át. A szövetkezet dolgozóinak ünnepségén Pálmai Antal elnök mondott beszédet. A Kiváló Szövetkezet kitüntetést tanúsító oklevelet dr. Molnár Zoltán, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője adta át. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Áldott Sándor termelési osztályvezető és Franyó Andrásné munkásnő. A Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést hatan kapták meg, s közel száz dolgozónak adtak elismerő oklevelet, illetve pénzjutalmat. A szövetkezet ifjúmunkásai és a KISZ-alapszervezet eredményes tevékenységét jutalmazták a KISZ KB Dicsérő Oklevelével, amelyet ugyancsak a tegnapi ünnepségen vettek át a fiatalok képviselői. Ott volt a szövetkezetiek ünnepségén Judik István, a megyei pártbizottság, Ladányi István, a szegedi városi pártbizottság és Horváth János, a KISZÖV képviselete- Az AFIT XI. számú autójavító vállalata Az 1979. évi szocialista munkaversenyben elért eredményeikért a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Elismerő oklevéllel tüntette ki az AFIT XI. számú autójavító vállalatát. „... a szocialista munkaverseny célkitűzéseinek megvalósítása, az 1979. évi tervek teljesítése, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása terén elért kiemelkedő teljesítményeiért ...” — áll az oklevélen, amelyet a KPM képviseletében Kovács Béla, az AFIT vállalatok vezérigazgatója adott át tegnap a X1-es autójavító vállalat központjában tartott ünnepi munkásgyűlésen. Az ünnepségen — amelynek elnökségében helyet fogA szegedi Medikémia Vegyi, Gumi- és Műanyagipari Szövetkezet jó hírét ismerik az országban, s tavaly óta tart dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára, Berta István, a Szeged városi pártbizottság titkára, Gunics László, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja és az Csikós Ferenc, a Szeged városi tanács vb titkára , Juhász Mátyás üzemvezető mondott ünnepi beszédet. A munkásgyűlésen elismerések, kitüntetések átadására is sor került. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Csókási János autóvillamossági műszerész csoportvezető és Kiss Ferenc szakmunkásoktató. Miniszteri Dicséretet kapott Kerti Zoltán szocialista brigádvezető, egyre több külföldi vásárló is elismeréssel beszél a kis kollektíva termékeiről. A szövetkezet elsősorban a Az elmúlt esztendőben elért eredményekért az ipari szövetkezet dolgozói megkapták a KISZÖV Vándor'ászlaját Az ünnepséget tegnap délután rendezték a szövetkezet kultúrtermében, Irányó Antal elnök ismerette, hogyan sikerült a munkaversenyben az elsők között végezni. Termelésük 9 százalékkal növekedett a nyereség pedig 12 százalékkal volt több. A tőkés piacba küldött termékek értéke kétszer annyi volt, mint a Termelőegységenként tartották meg május elsejei ünnepségüket a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat dolgozói, akik a háromnapos ünnepre valamennyiünk kenyerét biztosítják. A munkás szolidaritás napjáról megemlékező gyűlések keretében szocialista brigádokat. A munkaverseny élenjárói a szocialista brigádok voltak. A szövetkezet ünnepségén tizenhét brigád kapta meg a cím viselésének jogát és az azzal járó jutalmakat. A szövetkezet dolgozói példát mutattak a társadalmi munkában is. Főleg a gyermekintézményeknél értek el kiemelkedő eredményt. Az ünnepségen nyolcan Kiváló Dolgozó kitüntetésben, négyen pedig társadalmi munka végzéséért jutalomban részesültek, s a munkaversenyben kimagasló eredményt elért dolgozókat tüntettek ki. A mórahalmi sütőüzem Törekvés brigádja, illetve a makói kenyérgyár Dózsa György brigádja a vállalat kiválója címmel büszkélkedhet tegnap óta. Huszonkét munkás kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Medikémia Szövetkezet Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet Sütőipari Vállalat / 3 Ülést tartott a Minisztertanács A közúti közlekedésről A munkásszállók helyzete A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tett nem hivatalos látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos 1972. évi kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatairól. Ezek szerint az elmúlt években a közlekedés biztonsága javult, a balesetek száma — a gépjárműállomány nagymértékű növekedése ellenére — nem emelkedett. A kormány a jelentést elfogadta, és felhívta az illetékes minisztereket, hogy a helyzet további javítására, elsősorban a halálos kimenetelű és súlyos balesetek számának csökkentésére, illetve megelőzésére tegyenek intézkedéseket. A Minisztertanács elfogadta a munkaügyi miniszter előterjesztését a munkásszállásokról 1976-ban hozott kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatairól. Az elmúlt években a vállalatok erőfeszítéseinek eredményeként a munkásszállókban fokozatosan csökkent a zsúfoltság, nőtt a megfelelő színvonalú ellátást biztosító helyek aránya. A lakók életkörülményeinek javítására azonban — elsősorban a fővárosban — változatlanul nagy figyelmet kell fordítani. Helyes, ha a vállalatok közös összefogással építenek és tartanak fenn munkásszállásokat, így nagyobb lehetőségük van ésszerűbb fejlesztéssel magasabb színvonalú ellátásra. Nagykörúti hársfák Megkezdődtek az előkészítő munkák a Nagykörútnak a Sándor utca és a Hét vezér utca közötti szakaszán, ahol hamarosan szélesítik majd az utat. A városgondnokság a városgazdálkodási vállalat parképítőit kérte fel a nagykörúti külső fasor hiányzó fáinak pótlására. Felvételünkön: a földlabdával együtt telepített kársak egyikét örökítette me; fotóriporterünk Somogyi Károly ni felvétse Pártunk nagy fontosságot tulajdonít ezeknek, s lehetőségei szerint igyekszik előmozdítani eredményességüket. Ebben a szellemben vett részt az európai kommunista és munkáspártok 1976-os, berlini értekezletének előkészítésében és munkájában, a kontinens testvérpártjainak az amerikai neutronfegyverek nyugat-európai telepítése ellen szervezett sikeres kampányában, a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak ideológiai együttműködésében, vagy éppen az elmúlt napokban az európai testvérpártoknak a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó párizsi találkozóján. A kommunista- és munkáspártok tanácskozásainak nem az a célja, hogy azokon minden résztvevő számára kötelező direktívákat fogadjanak el, ez a pártok önállóságát sértené. De nem is olyan összejövetelek ezek, amelyek semmiféle hatással nem bírnak a résztvevők állásfoglalásaira. Az ilyen találkozók lényegét, pártunk ezzel kapcsolatos felfogását kongresszusi vitazárójában Kádár János elvtárs a következőképpen foglalta össze: „Az értekezletekre nem azzal a szándékkal megyünk el, hogy mondjanak ott, amit akarnak, a mi pozíciónk változatlan marad. Mi azért megyünk el, hogy mindenkit meghallgassunk. A kollektív bölcsesség elve alapján azért tanácskozunk, hogy okosabbak legyünk, többet lássunk, többet tudjunk, és ha kell, javítsuk a saját álláspontunkat. Ismert dolog, hogy a kommunista mozgalomban az elmúlt években felélénkültek a viták többek között a szocialista átmenet, a szocialista társadalom, valamint a testvérpártok közötti viszony néhány olyan fontos elméleti kérdéséről, amelyeknek megválaszolása közvetlen hatással van az egyes pártok gyakorlati, politikai irányvonalának kialakítására is. A kommunista pártok nem teljesen azonos módon ítélik meg a nemzetközi politika különböző problémáit, az egyes események mozgatórugóit sem. Jóhiszeműen is felmerülhet a kérdés: a viták nem eleve az egység gyengülését jelzik-e. A burzsoá propaganda pedig tudatosan torzít, s meg-megújuló erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a véleménykülönbségeket kibékíthetetlen ellentmondásoknak tüntesse fel, a nézetek eltérését szembenállássá mélyítse. Pártunk felfogása szerint az egység és a vita nem egymást kizáró, hanem dialektikusan összefüggő fogalmak. Különösen érvényes ez a mai bonyolult helyzetben, amikor szüntelenül változnak a kommunista pártok munkájának nemzeti és nemzetközi feltételei, s ennek következtében teljesen új vagy legalábbis új módon felvetődő kérdések egész sorára kell választ adniuk, olyanokra is tehát, amelyek megoldására nincs gyakorlati tapasztalat. Hozzátehetjük: az egymástól jelentősen különböző adottságok miatt a más körülmények között szerzett tapasztalatok valamiféle mechanikus átvétele, kritikátlan másolása egyébként is súlyos károkat okozhat. A vita nem gyengíti automatikusan az egységet, éppen ellenkezőleg: annak erősödését mozdíthatja elő. Az elvtársi módon, megfelelő fórumokon, egymás álláspontját tiszteletben tartva, higgadt, mértéktartó hangnemben, s a mozgalom közös céljai iránti felelősséggel folytatott vita tovább gazdagítja a marxizmus— leninizmus tudományos elméletét, ily módon szilárdabb alapokat biztosít a testvérpártok összefogásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységének széles körben elismert jellemzője az aktív hozzájárulás a vitás kérdések tisztázásához, a nézetkülönbségek áthidalásához. Jól szolgálják ezt a testvérpártok részvételével megtartott nemzetközi tudományos-politikai tanácskozások, a teljes kötetlen véleménycserére lehetőséget adó különféle találkozók, melyek megrendezésében az elmúlt években pártunk is tevékeny részt vállalt A testvérpártok közös nemzetközi folyóirata, a „Béke és Szocializmus” Szerkesztő Bizottságával együtt szervezett tanácskozást a három forradalmi áramlat együttműködésének és az enyhülésért folytatott harcnak az összefüggéseiről, illetve a forradalom és a demokrácia kérdéseiről; az elmúlt év decemberében pedig otthont adott 35 testvérpárt találkozójának, amelyen a kommunisták és szociáldemokraták nemzetközi összefogásának lehetőségeiről folyt valamennyi résztvevő számára gazdag tapasztalatokat adó eszmecsere. A kommunisták olyan célokat követnek, amelyek megfelelnek az egész emberiség érdekeinek. A békéért és a társadalmi haladás ügyéért folytatott küzdelmükben ezért pártállástól, világnézettől függetlenül számíthatnak, és számítanak is valamennyi békeszerető, haladó erő tevékeny támogatására. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységében is megfelelő súlyt kap az együttműködés a kommunista mozgalomhoz nem tartozó, de azzal részbenazonos célokért fellépő szervezetekkel. Az antiimperialista harc közös érdekei kötik össz pártunkat a fejlődő országok nemzeti felszabadítási mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival. Az internacionalizmus elveinek megfelelően támogatja igazságos küzdelmüket, országuk örökölt gazdasági-társadalmi elmaradottságának felszámolására, a politikai függetlenség megszilárdítására, a gazdasági önállóság megteremtésére irányuló tevékenységüket. Nagy figyelmet fordít pártunk a szociáldemokrata mozgalomra, amely Nyugat-Európa legtöbb országában jelentős kormányzati pozíciókkal rendelkezik, s ugyanakkor — ha sajátos, felemás módon is — része a munkásmozgalomnak, hiszen tagjainak, választóinak megközelítőleg a felét munkások alkotják. A kommunisták és a szociáldemokraták ideológiai ellentétei változatlanul fennállnak, egyaránt érdekük azonban, hogy meghiúsítsák az imperializmus szélsőséges törekvéseit. Miként a hetvenes években, az enyhülési folyamat kibontakoztatásában, úgy most, a békés egymás mellett élés eredményeit fenyegető veszélyek elhárításában is megkülönböztetett fontosságú partnert jelenthetnek tehát számunkra a tőkés világ szociáldemokrata pártjai, mozgalmai. Ezt a felismerést tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatainak folyamatos bővülése az elmúlt években a szocialista, szociáldemokrata pártokkal, mely kapcsolatok remélhetőleg a jövőben is hasznosan mozdítják elő hazánk és az egyes tőkés országok viszonyának javítását, a béke, a leszerelés ügyét. A XII. kongresszus megerősítette pártunk nemzetközi tevékenységének eddig követett elveit és fő irányait, amelyek együtt szolgálják munkásosztályunk, népünk nemzeti érdekeit, s a világ forradalmi erőinek közös céljait. Az elfogadott határozat szavaival: „Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy nemzetközi politikai tevékenységével hazánk felemelkedését s egyben a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közös céljainak elérését, szolgálja. Ez a politika élvezi népünk bizalmát, és számíthat a világ forradalmi, haladó erőinek támogatására.” KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZMP KB Külügyi Osztályának alosztályvezetője