Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
Kádár János fogadta Gaston Plissonniert A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 27—30-a között hazánkban tartózkodott Gaston Plissonnier, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Gaston Plissonnier-val. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzetet és eszmecserét folytattak az országainkat és pártjainkat érintő időszerű kérdésekről. A megbeszéléseken jelen volt Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. Gyorsmérleg az ipari termelésről A vállalatok előzetes összegezései arra utalnak, hogy az első háromnegyed évben általában szerény mértékben nőtt az ipari termelés, ami részben összefügg azzal, hogy sok üzem mérsékelte a nem eléggé gazdaságos termékek gyártását, de azt is jelzi, hogy a struktúraváltás még mindig nem eléggé gyors, viszonylag kevés az olyan versenyképes, jó áron értékesíthető cikk, amellyel bővíthetik piacukat, lendületesebben növelhetik termelésüket. Főként azokban az ágazatokban, vállalatoknál növekedtek nagyobb mértékben az eredmények, ahol a hagyományos cikkek iránt is megnőtt az igény. Közismerten nagy szükség van energiahordozókra, ezért a szénbányászok erre az évre 300 ezer tonna szén kitermelését vállalták terven felül, s ebből a háromnegyed évben 250 ezer tonnát teljesítettek. A kohászatban távolról sem ilyen kielégítő a helyzet, ezt fejezik ki a diósgyőri Lenin Kohászati Művek nehézségei Hannoverben • Sikerrel szerepeltek a magyar szerszámgép újdonságok Eredményesen szerepeltek a magyar szerszámgépgyártó iparvállalatok és a Technoimpex a napokban zárt Hannoveri Szerszámgép Világkiállításon, a 4. Empón. A külkereskedelmi vállalat vezetői, hazatérve a nagyszabású seregszemléről, a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondták: a várakozásnak megfelelően sikert arattak a magyar ipar szerszámgépújdonságai, közöttük is elsősorban a Csepel Művek szerszámgépgyárában előállított megmunkáló központ. A Technoimpex együttesen 3 millió dollár értékű szerszámgépre kapott megrendelést NSZK-beli, svájci, osztrák és olasz vállalatoktól. Őszi telepítésekhez Bőséges kínálat facsemetékből Bőséges a facsemete- és a szaporítóanyag-kínálat az őszi telepítésekhez; a faiskolákból összesen 4,8 millió gyümölcsfaoltványt, 13 millió bogyós gyümölcsű szaporítóanyagot és csaknem 15 millió szőlőoltványt szállítanak hamarosan a lerakatokba. Az árusítás az idén előreláthatóan a korábbi éveknél néhány héttel később, október végén kezdődik, hogy a még zöld hajtások biztonsággal beérjenek, s így garantáltan jó minőségű facsemetét, alanyt kapjanak a vásárlók. A szaporítóanyagok döntő többségét forgalmazó Kertforg KFT-nél elmondták, hogy azokból a gyümölcsfajokból is jó lesz az őszi ellátás, amelyek a korábbi években gyakran hiányoztak a kínálatból, így meggyfacsemetéből 548 ezret, őszibarackból 778 ezret vásárolhatnak a telepíteni szándékozók. A fajtaválaszték kialakításánál is messzemenően alkalmazkodtak a kereslethez. A meggyfajták 60 százalékát például az öntermékenyülő érdi bőtermő és az újfehértói fürtös adja. őszibarackból 60 fajta közül válogathatnak majd az érdeklődők. Almából 2 millió, körtéből 420 ezer, cseresznyéből 225 ezer fiatal fa kerül a lerakatokba. Tavaly alig volt dió, mert elfagytak az oltások, most ősszel ebből is az igények szerint szállítanak a faiskolák. A bogyósok közül szamócából, fekete és piros ribizkéből jelentős tartalékokat is biztosítanak. Vadtelepítés A nógrádi vadászok az idén tízéves vadtelepítési program megvalósításába kezdtek, amelynek egyik legérdekesebb célkitűzése a dámvad és a muflon meghonosítása. A Mátra vidékén és a Karancsban szabadon eresztett tizenkilenc gyulaji dámvad a jelek szerint máris jól érzi magát. A friss telepítésre és az utódokra egyelőre tilos vadászni. Ugyanez vonatkozik a Börzsönyben, a Cserhátban és a Karancsban otthonra lelt budakeszi muflonokra is. A MAVOSZ megyei szervezete szeretné, ha az évtized végére legalább négyszázötven dámvad és ezer- ezerkétszáz muflon gazdagítaná a nógrádi nagyvadállományt, Csisszidtek a magyar-dán tárgyalások Lázár kesze érkezett A kedden tartott dán— magyar politikai tárgyalások után Lázár György, a kormány elnöke, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Dániában, szerdán az ország építőiparának büszkeségével, a dél-koppenhágai városrésszel ismerkedett. A nemrég még elhanyagolt lapályos vidéken az eltelt mintegy másfél évtized alatt új városnegyed nőtt ki a földből. A házgyári építkezés esztétikumáról Dániában is szenvedélyes viták dúlnak, azt azonban mindenki elismeri, hogy ez a dél-koppenhágai körzet Európa egyik ritka építkezési bravúrja a lakáshiány orvoslására. A rendkívül gyorsan épített, egyébként kényelmes lakóházak a rászorulók ezreit juttatták otthonhoz, s külön nevezetessége a kerületnek, hogy igen nagy gonddal szervezték meg közlekedésének biztonságát. A dél-koppenhágai lakótelepekről a magyar kormányfő az Amalienborg kastélyba hajtatott. Itt Lázár Györgyöt rövid, szívélyes kihallgatáson fogadta II. Margit királynő. Lázár György tolmácsolta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üdvözletét az uralkodónőnek és személyén át a dán népnek, amit a királynő jókívánságokkal viszonozott. Lázár Györgyöt, a látogatásra elkísérte Anker Jörgensen dán miniszterelnök. A kora délutáni órákban a miniszterelnök és kísérete(Folytatás a 2. oldalon.) Országgyűlési bizottság megbeszélése Mezőgazdaságunk elmúlt egy évtizedéről e népgazdasági ág jelentőségét hűen tükröző, a fejlődés eredményeit és gondjait egyaránt árnyaltan megmutató képet kapott szerdai ülésén az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága.. Olyan képet amely érzékletesen rajzolja ki a tennivalókat, a további cselekvés irányát is, így várhatóan jó alapot ad ahhoz, hogy az országgyűlés következő ülésszakán a képviselők sikeres munkát végezzenek. E megállapítás csendült ki a Parlamentben megtartott tanácskozás vitájából: a bizottság tagjai a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények, valamint az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól készült beszámolókról mondtak véleményt. A Cselőtei László elnökletével megtartott ülésen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke is. Elsőként Iváncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott tájékoztatót, kiemelve, hogy Magyarország mezőgazdasági termelésével a leggyorsabban fejlődő országok mezőnyében helyezkedik el. Váncsa Jenő számot adott azokról a tervezett intézkedésekről is, amelyeket a kormányzat szükségesnek lát, annak érdekében, hogy az ágazat hatodik ötéves tervét sikeresen teljesíthessék. Több ponton kapcsolódtak az elhangzottakhoz Gonda György államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének szavai is, aki az emberi környezet védelméről szóló törvény végrehajtásának tapasztalatairól készült beszámolót ismertette. A környezet védelmének nem lehet célja a termelés visszafogása, ám az annál inkább, hogy a tápanyag-utánpótlásra felhasznált anyagok csak oda jussanak el, ahová szánják azokat. A vitában több képviselő mondta el véleményét. A bizottsági ülés Cselőtei László vita-összefoglalójával ért véget. Sikeres tervidőszakot zárt a megye mezőgazdasága A TESZÖV tisztújító küldöttközgyűlése Felkészülés az ÖT kongresszusára Tegnap Szegeden, a Tiszaszálló koncerttermében tartotta küldöttközgyűlését a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége. A tanácskozáson részt vett Papái József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Misi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, Szabó Jánosné, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese és Lehoczki Mihály, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese. Molnár Lajos, a téeszszövetség elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az elnökség beszámolójához. Fejlődött a szövetkezeti mozgalom a megyében az elmúlt ötéves tervidőszak során. Az összes termelési érték több mint 35 százalékkal volt nagyobb 1980-ban, mint 1976-ban. Növekedett a munka termelékenysége, kevesebb dolgozó többet termel ma a mezőgazdasági nagyüzemekben, mint öt évvel ezelőtt. Különösen sokat javult a tejtermelés színvonala. Részben az erőteljes anyagi ösztönzés, részben a fajtaváltás, a tenyésztési módszerek korszerűsödése, jobb takarmánygazdálkodás áll a fejlődés hátterében. A másik dinamikusan fejlődő ágazat a zöldségtermelés volt. Igaz, ekörül a tervidőszak utolsó esztendeiben gondok is jelentkeztek: a szántóföldi zöldségnövények termesztését csak bizonyos korlátokkal lehet gépesíteni. Kézzel már nem lehet nagy területről szedni, válogatni a zöldséget. A primőr zöldségtermelésnek viszont a költségei növekedtek jelentős mértékben ; a költségnövekedést nem lehet az árakban érvényesíteni, hiszen bizonyos határon túl igen kevés a fizetőképes kereslet rájuk. A megye a növénytermesztés megítélése szempontjából két jól elkülöníthető részre oszlik: a homokterületeken azok a gazdaságok produkáltak jobb eredményeket, amelyek zöldséget, gyümölcsöt termelnek, kevésbé jövedelmezőnek bizonyult a kukorica-, illetve a gabonatermesztés. A jobb talajadottságú részeken viszont jövedelmezően lehet ezeket termeszteni. Javult a vezetők és tagok szakképzettsége, emelkedett a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonala. A szükségesnél nagyobb azonban a differenciálódás az egyes gazdaságok között. Sok esetben bizonyíthatóan nem a rossz területi adottságok, hanem a gazdálkodás hibái állnak a gyenge eredmények hátterében. A beszámolót követően tartalmas vita bontakozott ki. Sándor Tibor, a forráskúti Haladás Tsz elnöke arról beszélt, hogy gyenge minőségű termőföldön is lehet eredményesen gazdálkodni, ha megfelelő termelési szerkezetet alakítanak ki, s megtalálják azokat a belső szervezeti formákat, amelyekkel hasznos mederbe lehet terelni a téesztagok aktivitását. Szitás Ágoston, a kiskundorozsmai József Attila Tsz elnöke elmondta, évről évre a telephelyükön pusztul a betakarításkor még jó minőségű fűszerpaprika. A feldolgozó vállalat jelenlegi anyagi helyzetében nem tud a helyzeten változtatni, ám a kár nemcsak a paprikafelvásárlókat, hanem az egész népgazdaságot terheli. Tóth Gergelynél a szőregi Tisza— Maros-szögész szocialista brigád vezetője a munkaverseny-mozgalom helyzetéről tájékoztatta a küldötteket. Sajtos Miklós, a makói Rákóczi Szakszövetkezet elnöke a szakszövetkezetek sajátos problémáiról beszélt. Papái József, a megyei pártbizottság titkára megállapította: gazdag és sikeres tervidőszakot zárt a megye mezőgazdasága. A fölmerülő problémák ellenére a szövetkezeti mozgalom képes megfelelni a magasabb követelményeknek. Vass Imréné, a csanádpalotai Szabadság Tsz brigádvezetője a téeszekben dolgozó nők problémáit elemezte. Dr. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője a szabályozók várható változásáról adott tájékoztatást. Ábrahám Vince, a rózsai Napsugár Tsz elnöke a veszteséges téeszek helyzetéről, megerősödésük kilátásairól beszélt. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese pedig a magyar mezőgazdaság előtt álló feladatokról szólott. A küldöttek ezután megválasztották a TOT kongresszusára a megye 28 küldöttét, közülük hatot a TOT tagjai közé is javasoltak. Megválasztották a Csongrád megyei TESZÖV elnökségét és tisztségviselőit. A 15 tagú elnökség elnöke ismét Molnár Lajos, a szentesi Május 1. Tsz elnöke lett. Helyettesei : Molnár Imre, a szőregi Tisza—Maros-szög Tsz elnökhelyettese és Kis István, az apátfalvi Aranykalász Tsz elnöke. A szövetség titkára Haskó Pál,helyettesei ismét dr. Masa István és dr. Farkas Miklós lettek. Sándor Tibor, a forráskút: Haladás Tsz elnöke a TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetésben részesült. A küldöttek ezután a megye termelőszövetkezeti parasztsága nevében levelet fogadtak el, amelyben a neutronfegyver gyártása ellen tiltakoznak A levelet az Országos Béketanácshoz juttatják el.