Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

• •Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megvitatta és el­fogadta a lakásépítés és -fenntartás, valamint a la­kásgazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztését szolgáló jogszabályokat, amelyek cél­ja a lakáshoz jutás esé­lyeinek javítása, a lakosság arányosabb teherviselésé­nek kialakítása, a saját la­kás építésében való érde­keltség fokozása a lakás­­fenntartás állami terheinek mérséklése, továbbá a helyi tanácsok önállóságának bő­vítése. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az egészség­­ügyi miniszter jelentését a táppénzrendszerről 1976-ban hozott határozat végrehaj­tásának tapasztalatairól. Megállapította, hogy az ál­lami és társadalmi szervek, valamint az egészségügyi há­lózat munkája nyomán az utóbbi években megállt a táppénzesek arányának nö­vekedése. A Minisztertanács a társadalmi fegyelem nö­velése, az ellenőrzés foko­zása útján lehetőséget lát az indokolatlan táppénzki­fizetések további­­ mérséklé­sére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a külföldi részvétellel működő gazda­sági társulások magyar vámszabad területen törté­nő létesítéséről szóló elő­terjesztést. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a szükséges jogszabályokat ki­adja és — az érdekelt mi­niszterekkel egyetértésben — indokolt esetben egyedileg engedélyezhesse a jogszabá­lyok egyes pontjainak al­kalmazását vámterületen működő vegyes vállalatokra is. Intézkedések a lakásgazdálkodás fejlesztésére Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Miniszterta­nács 1982. április 7-én — széles körű társadalmi vita után — irányelveket foga­dott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésé­re. A Minisztertanács csü­törtöki ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az ezzel kap­csolatos állami intézkedése­ket. A Minisztertanács megál­lapította, hogy a lakáshoz jutás esélyei egyenlőtlenek. A lakásépítéssel és a lakás­­fenntartással összefüggő ki­adások aránytalanul oszla­nak meg az állam és a la­kosság, illetőleg a lakosság egyes csoportjai között. Je­lenleg a lakások 24 száza­léka bérlakás, a legnagyobb terhet azok a bérből és fi­zetésből élő családok vise­lik, akik saját tulajdonuk­ban levő lakásokban lak­nak, vagy ilyen lakást épí­tenek, illetve vásárolnak. Nem megfelelő a meglevő lakásállománnyal való gaz­dálkodás, az új lakások építése még nem tud lépést tartani az igények növeke­désével, ezért a városokban élő fiatal házaspároknak sokáig kell lakásra várakoz­niuk. A lakáscserék száma kicsi, s a jelenlegi pénz­ügyi feltételek nem is ösz­tönzik kellően cserére a la­kosságot. A lakásépítésre és -vásár­lásra, illetőleg a lakásfenn­tartás céljára adható álla­­­mi támogatás nem igazodik eléggé a családok jövedel­mi és szociális helyzetéhez. Az állami támogatás csak a települések egy részére, csak bizonyos építési for­mákra és foglalkozási réte­gekre terjed ki, a lakás­­fenntartás költségeihez pe­dig csak a bérlakásban élők kapnak állami hozzájáru­lást. 1. A Minisztertanács az ellentmondások mérséklése vagy teljes feloldása érde­kében 1983. január 1-i ha­tállyal módosítja a lakásel­­osztás, valamint a lakás­építés állami támogatásának rendszerét, az alábbiak sze­rint: — A lakáshoz jutásban néhány éven belül általá­nossá válik a fokozatosság. A városban élő fiatal házas­párok első lakásként szeré­­­­nyebb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakást vagy önálló lakrészt kap­hatnak. Következő lakásu­kat — a család szociális és jövedelmi helyzetéhez iga­zodó feltételekkel — taná­csi lakáskiutalás útján, cse­rével, vagy önerőből­­ való építkezéssel, illetőleg vásár­lással szerezhetik meg. — Az állami lakásellá­tás keretében továbbra is tanácsi bérlakást kaphatnak az erre rászoruló kis jöve­delmű és többgyermekes családok. E családok válto­zatlanul az 1981-ben meg­állapított mértékek alapján fizetnek használatbavételi díjat. A jövőben korlátozott számban olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, ame­lyek jövedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jogosul­tak erre, de nem kívánnak lakástulajdont szerezni. E családoknak azonban vállal­niuk kell, hogy megfizetik a jogszabályokban előírt használatbavételi díj több­szörösét, és a valóságos fenntartási költségeknek megfelelő nagyobb lakbért.­­ A tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a nép­­gazdasági érdekből kiutalt bérlakásoknak a számát. Az új és a megüresedő laká­soknak a korábbinál na­gyobb részét csereigények kielégítésére használhatják fel. Azoknak a bérlőknek, akik nagyméretű lakásukat a tanács révén kívánják ki­sebbre cserélni, a haszná­latbavételi díj kétszeresé­­nek-háromszorosának meg­felelő összeget térítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek (dr. az OTP, az ingatlanközvetítői fokozot­tabban bekapcsolódnak a személyi tulajdonú lakások visszavásárlásába és újraér­tékesítésébe, s ezt a tevé­kenységüket lakossági szol­gáltatásként végzik. A la­káscseréket segíti az is, hogy az átírási illeték 12 százalékról 7 százalékra mérséklődik. 2. A Minisztertanács el­határozta a magánerőből való lakásépítés támogatá­sának korszerűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődje­nek a lakásépítés pénzügyi feltételeiben mutatkozó in­dokolatlan különbségek a városon, illetőleg a falun élők, a vállalatoknál. Intéz­ményekben és szövetkeze­tekben dolgozók, valamint a különféle építési formák között.­­ Az állami támogatás 1983. január 1-től a csalá­dok szociális helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illetve a gyer­mekek és az eltartottak szá­ma tükröz. A jövőben a családi házat építők is kap­nak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottak­ra pedig 20 ezer forint vis­­­sza nem fizetendő támoga­tást . A lakásépítőknek és a lakásvásárlóknak egysége­sen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható építési kedvezmé­­nyel kölcsön, a nagyobb létszámú családok az átla­gosnál több hitelt kaphat­nak, indokolt esetben a hi­tel-visszafizetés első öt évé­re törlesztési kedvezményt (haladékot) lehet kérni. A több szintes vagy csoportos telepítésű lakóházak építé­sére adható kedvezményes kamatozású kölcsön a szo­ciálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költsé­gek legfeljebb 70 százalé­káig, a családiház-építés esetében pedig azok 60 százalékáig terjedhet. Azok­nak, akik az átlagosnál na­gyobb vagy költségesebb, igényesebb lakást építenek, többletköltségeik egy részé­nek fedezetéül nagyobb ka­matt­erhű, rövidebb lejárati idejű kölcsön is adható. Az építési hitelek összegének felső határát a Miniszterta­nács évente határozza meg (Folytatás a 2. oldalon.) Gáztároló épül Algyőn Somogyi Károlyné felvétele Nemsokára befejeződik Alevőn az óriás gáztároló épí­tése. A szakemberek — az Országos Szakipari valamint a Szak- és Szerelőipari Vállalat dolgozói — ezekben a na­pokban szigetelik az ország legnagyobb gáztartályát. A munkához különleges, importból­­ beszerzett anyagot hasz­nálnak, ami szinte abszolút biztonságot ad majd a tároló­tartály működéséhez. 72. évfolyam 230. szám 1982. október 1., péntek Ára: 1,40 forint Lázár György befejezte ausztriai tárgyalásait Sajtókonferencia • Miniszterelnökünk hazaérkezett A Wiener Zeitung, az osztrák kormány hivatalos lapja csütörtökön első oldalán fényképpel illusztrált tudósítást közölt Lá­zár György miniszterelnök és Bruno Kreis­ky osztrák kancellár tárgyalásairól. A lap részletesen ismertette a szerdai díszebé­den elhangzott pohárköszöntőket, kiemel­ve, hogy mindkét részről példásnak ítélték a két ország viszonyát, hozzájárulását az enyhülési politikához. ..Mindent meg kell tenni a békéért” — idézte az Arbeiter Zeitung, az Osztrák Szo­cialista Párt központi lapja miniszterelnö­künk kijelentéseit. A polgári Die Presse ugyancsak fényké­pet közölt Lázár György és Bruno Kreisky tárgyalásairól. A pohárköszöntőkből idéz­ve. a lap idézte minisztelnökünk megálla­pítását arról, hogy a két ország együttmű­ködése sokkal szélesebb körű, mint az egyébként fontos gazdasági együttműködés s az emberi kapcsolatok is egyre szorosab­bak. Lázár György és a kíséretében levő po­litikusok csütörtökön reggel megtekintet­ték a bécsi Hofburg kincstárának gyűjte­­ményeit, majd a Minisztertanács elnöke sajtófogadást tartott az osztrák és a nem­zetközi sajtó képviselőinek. — Elégedetten térek haza a bécsi tár­gyalásokról — jelentette ki Lázár György sajtóértekezletén Hangoztatta: igen elége­dett a vendéglátójával, valamint Rudolf Kirchschläger szövetségi elnökkel folytatott eszmecseréivel, mert megbizonyosodhatott róla, hogy mindkét fél egyaránt törekszik a példás jószomszédi viszony ápolására és továbbfejlesztésére. Fontos megállapítás volt, hogy további távlatok vannak a kapcsolatok fejlesztése előtt. A tárgyalásokon — mondotta Lázár­ György — nagy teret kaptak nemzetközi kérdések is. Teljes egyetértés volt abban hogy a legfontosabb feladat a fegyverkezé­si verseny megállítása, a világ válsággó­cainak felszámolása. Lázár György bécsi tárgyalásairól közös közleményt adtak ki Lázár György a Minisztertanács elnöke, felesége, valamint a kíséretében levő sze­mélyiségek csütörtökön kora este külön­­vonaton hazaérkeztek. (MTI) Közös költemény Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi kancel­lárjának meghívására 1982. szeptember 28. és 30. között hivatalos látogatást­­ tett Ausztriában. A Miniszterta­nács elnökét fogadta dr. Ru­dolf Kirchschläger, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi elnöke. Lázár György miniszterel­nök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár szívé­lyes és nyílt légkörben, be­ható véleménycserét folyta­tott a magyar­-osztrák kap­csolatokról, valamint az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. A közös közlemény a továbbiakban a többi között megállapítja: A megbeszéléseken a kor­mányfők aláhúzták annak a tevékenységnek a jelentősé­gét, amelyet Magyarország és Ausztria kétoldalú kap­csolatai továbbfejlesztése és az enyhülési folyamat to­vábbvitele érdekében kifejt. A kormányfők egyetértet­tek abban, hogy a fennálló válsággócok megszüntetése és új válsággócok létrejötté­nek megakadályozása első­rendű fontosságú feladat. E cél elérésének feltétele a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, külö­nösen az erőszak, vagy az azzal való fenyegetés tilal­mának szigorú betartása a nemzetközi kapcsolatokban. A kormányfők kifejezték reményüket, hogy a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentésével és az azzal ös­­­szefüggő intézkedésekkel foglalkozó bécsi tárgyaláso­kon mielőbb konkrét előre­haladást érnek el. Kiemelték annak nagy je­lentőségét, hogy folytatódjék a kelet—nyugati nyílt pár­beszéd a jelenlegi nemzet­közi problémák megoldása, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés fejlesztése céljából. A kormányfők megkülönböztetett figyelmet szenteltek a magyar—oszt­rák gazdasági kapcsolatok­nak. Kifejezték elégedettsé­güket, hogy legutóbbi talál­kozójuk óta is folytatódott a gazdasági együttműködés szélesedése, bővült a keres­kedelmi forgalom. A magyar —osztrák árucsere-forgalmi és kooperációs vegyes bi­zottság legutóbbi ülése ered­ményeinek jegyében egyide­jűleg hangsúlyozták, hogy szükségesnek tartják folytat­ni erőfeszítéseiket a gazda­sági és ipari együttműködés állandó erősítése és bővíté­se, az árucsere-forgalom ki­egyensúlyozott és dinamikus növelése érdekében. Kiemel­ték az energetikai és a har­madik piaci együttműködés fejlesztésének fontosságát. A kormányfők aláhúzták a vízumkényszer megszünte­téséről 1979. január 1-én életbe lépett megállapodás jelentőségét, üdvözölték, hogy még szorosabbá vált országaik együttműködése a kultúra, a tudomány, az ok­tatás, a környezetvédele­m és az idegenforgalom területén. Megelégedéssel nyilatkoztak az ifjúsági és sportkapcsola­tokról. A kormányfők ez alkalom­mal is síkrasz álltak a ma­­i gyar—osztrák együttműkö­dés további elmélyítése mel­­­­lett, amely nemcsak a két ország lakosságának áll ér­dekében, hanem a nemzet­közi biztonságot és enyhü­lést is szolgálja. Lázár György miniszterel­nök hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg dr. Bruno Kreisky osztrák szö­­­­vetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfo­­­­gadta.

Next