Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! flz időskorúak szociális helyzete és egészségügyi ellátása Illést tartott a megyei tanács A Csongrádi megyei tanács tegnap, csütörtökön dél­előtt ülést tartott. A tanácskozáson többek között részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára; dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese; dr. Szegedi Tamásné, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője; dr. Kolláth György, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyette­se; valamint a megye országgyűlési képviselői, a városok, járások, nagyközségek társadalmi-politikai életének vezető képviselői. Dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese vezetésével a testület megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti te­vékenységéről készült beszámolót. Dr. Rózsa József, a me­gyei tanács egészségügyi osztályának vezetője előterjeszté­se alapján pedig az időskorúak egészségügyi és szociális ellátásának helyzetéről tárgyaltak. Dr. Kereszty Béla me­gyei főügyész a törvényesség helyzetéről tájékoztatta a tanácstagokat. A testület módosította a megyei tanács és szervei szervezeti, működési szabályzatát. Végül előterjesz­tésekre került sor. A megyei tanács július elsejei hatállyal intézményeket alapít, Csongrád megyei Közlekedési Fel­ügyelet és Csongrád megyei Autóközlekedési Tanintézet névvel. A közlekedési feladatok átszervezésével összefüg­gően a megyei tanács a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezetén belül közlekedési osztályt hoz létre, július el­sejével az osztály vezetőjévé Balló Zoltánt nevezte ki, aki a Szeged városi tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője volt. Érdemei elismerése mellett a tes­tület felmentette tisztségéből dr. Müller Józsefnét, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét, aki a Szeged megyei városi tanács elnökhelyettesi funkcióját töl­ti be július elsejétől. Demográfiai helyzetkép­ ­ek száma az ezredfordulóig kezdeményezett 50—60 százalékig bővülne, a humán szolgáltatásokat Szó volt arról is, hogy a ta- kisvállalkozások formájában nács támogatja azokat a terjesztők. Vélemények, javaslatok Az időskorúak arányát jel­ző statisztikában Csongrád megye 1975-től a második helyet foglalja el. Az utóbbi években a társadalmi, poli­tikai, valamint a szakigaz­gatási szervek gyakran fog­lalkoztak az öregek helyzeté­vel. Mivel jelentős társadal­mi változáson ment keresztül a felnőttvédelmi szociális gondoskodás rendszere, a változó gazdasági viszonyok pedig új igényeket hoztak felszínre, ezért a tegnapi ülésen a tanács nagy érdek­lődéssel foglalkozott a témá­val. A testület megállapítot­ta, hogy sokat fejlődött az időskorúakat ellátó és gon­dozó intézményrendszer és a társadalmi szervek intéz­kedései is hozzájárultak ah­hoz, hogy az öregek helyzete A testület képet kapott a szociális ellátás helyzetéről és eredményeiről. A szociál­politikában a gondoskodás hagyományos intézmény­­rendszere tökéletesítése mel­lett új vonások is feltűntek. Egyre nagyobb az igény a hetes öregek napközi otthona iránt, amely a nappali ellá­tás mellett az éjjeli benntar­­tózkodásra is lehetőséget nyújt. Új típusú, s még az országban egyetlen intéz­mény a hódmezővásárhelyi rokkantak háza, amelyben vak, hallássérült, mozgássé­rült idősek számára a sérülé­sükhöz igazodó gondozást nyújtó öregek napközi ott­hona működik Egyre többen igénylik az életkorral jelent­kező problémákhoz a ta­nácsadást. Ezt szolgálta a gerontológiai tanácsadók és gondozók jövőben kialakuló hálózata. Szegeden az idén februárban nyílt meg a ge­rontológiai tanácsadó. Az új formák közé tartozik az a szociális otthon, amely emelt szintű ellátást biztosít. Ilyen otthontípusként működik kísérleti jelleggel Szegeden a Tolbuhin sugárúti 110 helyes intézmény. A kétágyas gar­zonlakásokban nemcsak tel­jes ellátást, hanem szükség­­ esetén ápolást is kapnak az öregek. A területi szociális gondos­ közüggyé váljon. Az ered­mények mellett azonban nem csökkentek az ellátási igények és gondok sem So­kan nem számíthatnak csa­ládjuk anyagi, erkölcsi, ér­zelmi támogatására. Az idős­korúak egyötöde m­­agán­yos' A­­ nyugdíjazással általában megszűnik a közösséghez való tartozás. Számottevőek az anyagi gondok is: a me­gyében a nyugdíjasok, jára­dékosok közel 50 százaléka havi kétezer forinton aluli ellátásban részesül. Szűkebb pátriánkban egyébként 103 ezer nyugdíjkorhatáron felüli lakos él, 94 ezer 300 kap nyugdíjat vagy járulékot, és közel tízezerre becsülhető azoknak a száma, akik sem­miféle anyagi támogatásban nem részesülnek; kodás alapintézménye a sok­­iránnyú nappali ellátást, foglalkozást nyújtó öregek napközi otthona. Jelenleg 37 ilyen intézmény működik a megyében, ám helyenként gondot jelent, hogy ezeket az otthonokat nem használ­ják ki. Egyre népszerűbb a házi szociális gondozószolgá­lat, különösen a községek­ben és a tanyavilágban. Az állami gondoskodást jól segítik a különböző tár­sadalmi szervek. A népfront több alkalommal szervezett akciókat az öregek napközi otthonainak szépítésére. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa a nyugdíjasokkal, já­radékosokkal való törődésre ösztönzi a munkahelyeket A megyei tanács meghatá­rozta az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésé­nek főbb irányait, amelyek szerint többek között a szo­ciális gondoskodásban az alapellátást kell nagyobb mértékben fejleszteni, mert az otthoni gondozás a leg­népszerűbb. Ezenkívül szük­séges,­­ hogy összehangolják a gyógyító, megelőző és szo­ciális intézmények a felada­taikat, és így megszüntessék az átfedéseket, párhuzamos­ságokat. Hasznos lenne, ha az időskorúakat befogadó szociális otthonok férőhelyei­Az időskorúak szociális helyzetének értékelésénél először dr. Csáki Éva (Sze­ged) kért szót. Tolmácsolta a családpolitikai albizottság véleményét, rámutatva arra, hogy a nyugdíjast nem lehet félreállított emberként ke­zelni, s pazarlás, ha a tár­sadalom nem veszi igénybe az idősek tapasztalatait. Be­szélt a szülő megbecsülésé­ről Hangsúlyozta, igen fon­tos, hogy az óvodában, isko­lában az öregek megbecsü­lésére neveljék a fiatalokat. Elismerően szólt a házi szo­ciális gondozás egyre nö­vekvő népszerűségéről. Java­solta, hogy a külterületen növeljék a nyugdíjasklubok számát, amelyek hasznos programmal csökkenthetik az öregek magányérzetét. Dr. Dobáczky Károlyné (Szeged) elismerte, hogy a megyei tanács korábbi hatá­rozatait jól hajtják végre, és fontos,­­ hogy az időskorúak problémáinak megoldása közüggyé váljon. A lakosság segítőkészségét napirenden kell tartani. Beszélt arról, hogy a szakszervezetek mi­képp keresik a nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetősé­geit. Javasolta, Vizsgálják meg, miért nem megfelelő az öregek napközi otthonának látogatottsága. Dr. Vigh Já­nosné (Szatymaz) a tanyán élő öregek helyzetét ecsetel­te, megjegyezve, nehéz fel­adat a róluk való gondos­kodás örömmel beszélt ar­ról, hogy a termelőszövetke­zetek, az áfészek milyen se­gítséget nyújtanak a gondo­záshoz. Kerekes Mihályné (Ma­­gyarcsanád) a makói és vá­ros környéki helyzetet ele­mezte, rámutatva, hogy társadalmi összefogással fej­lesztik a makói szociális otthont. Gát László (Csong­rád) a város szociális in­tézményeinek állapotával foglalkozott felszólalásában. Tanácstagtársaihoz hasonló­an ő is rámutatott, hogy a legnépszerűbb az otthoni gondozás. Javasolta, hogy a szociális gondozók alacsony fizetését mielőbb rendezzék, és ha szükséges, hatósági eszközökkel kényszerítsék a gyerekeket arra, hogy szü­leikkel törődjenek. Engi An­­tal­né (Domaszák) és Ábra­hám Vince (Csanytelek) a termelőszövetkezetek támo­gatásáról beszélt. A szegedi járásban a szövetkezeti köz­életben szerepet vállalnak a nyugdíjasok is. Szabó Gá­­borné, a Hazafias Népfront megyei elnökségének meg­bízásából kért szót, és a népfront által szervezett társadalmi munka­akciókat ismertette. Elmondta, anya­gilag is támogatják az öre­gek napközi otthonait. Fel­vetette: a munkahelyek kez­deményezzék a tanácsoknál, hogy az elesett, idős embe­rek időben kapjanak se­gélyt. A többi felszólalóhoz hasonlóan, ő is hangsúlyoz­ta a családok felelősségét. Dr. Ru­sz Márk (országgyű­lési képviselő) felvetette, hogy társadalmunknak egy­­re inkább be kell rendez­kednie arra, hogy a nyugdí­jasok egyre szélesebb réte­gét eltartsa. Javasolta, az egészségügyi intézmények még jobb feltételeket bizto­sítsanak az idős, krónikus betegek gyógyításához. Ocs­­kó Imre (Kistelek) elisme­rését fejezte ki azért, hogy ezt a témát gyakran napi­rendre tűzik. Dr. Komócsin Mihály rá­mutatott, hogy a nyugdíj­­jogosultság körének kiter­jesztése, az egészségügyi el­látás állampolgári joggá vá­lása, az öregek napközi ott­honainak létrehozása mind bizonyíték arra, hogy az ál­lam gondoskodik az idősek­ről. Hangsúlyozta, a megye foglalkoztatási struktúrájá­val függ össze, hogy a nyug­díjak átlagösszege 300 fo­rinttal kevesebb az országo­sénál. Mint mondotta, a legrászorultabbak gondjai­val kell elsősorban foglal­kozni, mindenképp szüksé­ges a szociális otthonok fé­rőhelyeinek növelése, és újabb napközi otthonok lét­rehozása. Az ellátásban dif­ferenciáltságra kell töreked­ni, és az egyéni problémá­kat jobban megközelíteni. Dr. Szegedi Tamásné elis­meréssel beszélt a megye erőfeszítéseiről, amelynek eredményeképpen a házi szociális gondozói hálózat, a szociális otthonok száma alapján­ szűkebb pátriánk országosan a legjobbak kö­zé tartozik. A felvetésekre dr. Rózsa József válaszolt. A megyei főügyész tájé­koztatója után a másik na­pirend, a törvényesség hely­zete kapcsán Kiss Dezsőné (Csanádpalota), dr. Kovács Lajos (Szentes), dr. Kun László, a megyei bíróság el­nöke és dr. Lévai Tibor kért szót. A gondoskodás lehetőségei Vágányjavítás Nagy László felvétele Megkoptak, elhasználódtak a sínek a 3-as villamos vona­lán, a Tolbuhin sugárúton. Az SZKV dolgozói megkezdték a vágányok javítását a Dugonics tér és a Nagykörút közöt­ti szakaszon. A villamosok lassítanak, óvatosabbak a jár­művezetők is, így fennakadás nélkül dolgozhatnak a köz­lekedési vállalat karbantartó brigádjai 73. évfolyam» 154. szám 1983. július 1, péntek Ára: 1,40 forint Billend Ulusu csütörtöki programja A török kormányfő megbeszélése­it... gyár­vezetőkkel Látogatás Székesfehérváron Folytatódtak a tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön délután a KB székházában fogadta Bülend Ulusut, a Török Köz­társaság miniszterelnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű talál­kozón véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biz­tonság és együttműködés problémáira. Megelégedés­sel állapították meg, hogy országaik együttműködése eredményesen fejlődik és megerősítették készségüket a kölcsönösen előnyös kapcso­latok további elmélyítésére. A találkozón jelen volt Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke, Ercam­ent Ya­­vuzalp külügyi államtitkár, valamint Fóti Iván hazánk törökországi és Osman Bos­n­an Törökország budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön, az Országházban, hivatalá­ban fogadta Bülend Ulusu­t. A szívélyes légkörű találko­zón részt vett Nagy János kü­lü­gyi államtitkár. Ercü­­ment Yavuzalp külügyi ál­lamtitkár. .Fóti Iván és Os­man Basman. Buler.d Ulusu csütörtöki programját Székesfehérvá­ron kezdte, az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyára kereste fel. A­ ven­déget el­kísérte útjára Nagy János külügyi államtitkár. Fóti Iván és Osman Basman. A magas rangú vendége­ket a székesfehérvári gyár­ban Gábor An­d­rás ipari mi­niszterhelyettes, a megye, a város, s az üzem vezetői üdvözölték. Balla Károly, a gyár igazgatója és Nagy Gá­bor, az Ikarus vezérigazga­tója tájékoztatta a vendége­ket az évi 13—14 ezer autó­buszt előállító, nagymúltú hazai iparvállalat eredmé­nyeiről. Elmondták, hogy a székesfehérvári gyár szerelő­­szalagjairól az idén 8700 au­tóbusz kerül le, s többségét — 85—90 százalékát expor­tálják. A piac igényeire fi­gyelő gyártmányfejlesztés eredményeként Ikarus-Re­nault kooperációban készülő buszokat szállítottak, illetve exportálnak Algériába, s feltűnnek az Ikarus termé­kei az Egyesült Államok, Irak, Kuvait országútjain is. Törökország útjain több mint 600 Ikarus emblémájú jármű gurul. Bülend Ulusu érdeklődött az alkatrész­utánpótlásról, a fejlesztési elképzelésekről és az autó­­buszgyártásban kialakítható magyar—török kooperáció lehetőségeiről. Ezt követően a vendégek a szerelőcsar­nokban megtekintették a gyártási folyamat egyes moz­zanatait, majd az üzem ud­varán rögtönzött termékbe­mutatón ismerkedtek meg az Ikarus gyártmányaival, a belföldrev és az exportra ké­szített autóbuszokkal. Bülond Ulusu Budapestre visszatérve —1 Gérnyi Kál­mán, a fővárosi tanács el­nökhelyettese kalauzolásával — a főváros nevezetességei­vel ismerkedett. A program a főváros leg­­nagyobb középületeként szá­mon tartott, újjáépítésével nemzeti kulturális intézmé­nyek otthonává lett Buda­vári palotában folytatódott. * Csütörtökön kétoldalú meg­beszélésekre került sor a Bülend Ulusu kíséretében levő személyiségek és ma­gyar partnereik között. Váncsa Jenő mezőgazda­­sági és élelmezésügyi mi­niszter Sabahattin Özbek élelmezési, mező- és­­ erdő­­gazdasági miniszterrel t­­­lálkozott. A megbeszélés sz*­­rán áttekintették a növény­termesztésben, állattenyész­­tésben és az erdőgazdálko­­dásban adódó együttműkö­­dési lehetőségeket. Megál­­lapították, hogy lehetőség kínálkozik közös fellépésre a harmadik piacon. A nap fo­lyamán a török min­iszter felkereste a gyümülcs és dísznövénytermesztési­­ fej­lesztő vállalatot, a Magyar Tudományos Akadémia mar­­tonvásári Gabonatermesztési Kutató Intézetét és a gyúrói Egyetértés Termelőszövetke­zetet. Bajnok Zsolt államtitkár, a tájékoztatási hivatal elnö­ke Crindemir Onkon török miniszterelnökségi tájékoz­tatási államtitkárral tár­­gyalt a két hivatal és a tá­jékoztatási intézmények munkájéról, az együttműkö­dés lehetőségeiről Megál­­­lították, hogy adottak a le *>eetőségek a kapcsolatok to­­vábbfejlesztésére. k­­ j­enöően a két ország televíziói és új­ságírói között Este Bülend Ulusu és fe­lesége Lázár György és fe­lesége társaságában megte­kintette a KISZ Központi Műv­észegyüttes tánckara és Rajkó-zenekara folklórmű­sorát az együttes székházá­ban. (MTI)

Next