Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a városi pártbizottság Tegnap, hétfőn a szegedi városi tanács épületében tartott ülést az MSZMP Sze­ged városi bizottsága. Az ülésen Berta István, a pártbizottság titkára elnökölt. A testület megvitatta a pártfegyelem alakulásáról és a pártfegyelmi munka főbb jellemzőiről szóló jelentést, amely a XII. kongresszust követő időszak fejlemé­nyeit elemezte. Az írásos anyaghoz dr. Dani Mihály, a városi pártbizottság fe­gyelmi bizottságának elnöke fűzött szó­beli kiegészítést. Az anyag vitájában részt vett és felszólalt Barinkai Oszkár, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagja. Jelen volt Pintér István, a KEB munkatársa, Sándor János, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke és Vincze János, a megyei pártbizottság illetékes munkatár­sa. Meghívottként jelen voltak e napiren­di pont tárgyalásánál a városi pártbizott­ság fegyelmi bizottságának azok a tagjai is, akik nem tagjai a városi pártbizott­ságnak. A jelentés, illetve a szóbeli kiegé­szítés vitájában felszólalt Bagi Dezsőné, Bódi János, dr. Balogh Rózsa, dr. Ördögh Piroska, a József Attila Tudományegye­tem pártbizottsága fegyelmi bizottságának elnöke, Miklós PM, a Szegedi Ipari Szö­vetkezetek pártbizottsága fegyelmi bizott­ságának elnöke és Kántor Géza. A vitá­ban elhangzottakra dr. Dáni Mihály ref­lektált. Az elhangzottak alapján az elnök­lő Berta István által előterjesztett javas­latokat magáévá téve a pártbizottság egy­hangú szavazással állásfoglalást hagyott jóvá a pártfegyelmi munka kérdéseiről és feladatairól. Ezt követően a városi pártbizottság a Hazafias Népfront városi bizottságának a népfrontkongresszus óta végzett munkájá­ról szóló jelentését vitatta meg. Az anyag — amelyhez Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a népfront városi bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést — mindenek­előtt a népfrontnak a tömegkapcsolatok erősítése érdekében és a várospolitikai feladatok végrehajtásában végzett munká­ját értékelte. A jelentés vitájában részt vett és felszólalt ősz Károly, a megyei népfrontbizottság titkárhelyettese és dr. Berencsi György, a Szeged városi nép­frontbizottság elnöke. Ugyancsak felszó­lalt Papp Gyula és Oláh Miklós. Az el­hangzottakra Kulcsárné dr. Kiss Piroska reagált. Berta István összefoglaló javasla­ta alapján a városi pártbizottság egyhan­gú szavazással elfogadta a jelentést és a szóbeli kiegészítést, elismerését fejezte ki a népfront városi bizottságának eredmé­nyes tevékenységéért, s elfogadta a vitá­ban elhangzott javaslatokat. A városi pártbizottságot ezután Török József, az MSZMP Szeged városi bizott­ságának első titkára tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottsága 1983. októ­ber 12-i üléséről. A tájékoztatót a testület tudomásul vette. Végezetül a városi párttestület zárt ülé­sen személyi kérdésekben foglalt állást. Jobban hasznosítják a földeket A határszemlék idei tapasztalatai A mezőgazdasági terme­­­­lők jobban hasznosítják a földjeiket, és egyre több­­ helyen sikerül visszavenni­­ a művelésbe a parlagot és­­ a bányászatra használt te­­­­­rületet, ezt bizonyítják az­­ idei határszemlék, amelyek­­ eredményeiről Lukács Béla , MÉM-főosztályvezető tájé­koztatta az MTI munkatár­­­­sát.­­ 1983-ban 150 millió forin­tot fordítottak a termőföl­­­­dek rekultivációjára. Ezt az összeget a gazdaságok is kiegészítették, s — a be­avatkozás nyomán mindent­­ egybevetve — 6500 hektárt vonhattak ismét szántó­földi művelésbe. Ez az el­múlt évek legjobb teljesít­ménye. Részben ennek is­­ köszönhető, hogy az idén sikerült megállítani a szán­­tóföld korábbi nagyarányú csökkenését. Segített az is, hogy a földek kivonásának feltételeit szigorították, min­denekelőtt a jó minőségű, I—IV. osztályba tartozó te­rületek kapnak nagyobb vé­delmet. A „földelvonás” az idén 7—8 ezer hektárt érin­tett, szemben az elmúlt öt év átlagával, amikor is 27 ezer hektár származott el a termelőktől. Jelentős ered­ménye a földvédelemnek, hogy van már olyan megye, ahol növekedett a szántó. Ilyen például Hajdú-Bihar, ahol a termőföldet különö­sen nagy gonddal védik. A határszemlék tanúsága szerint még mindig 9 ezer hektár terület van parla­gon az országban, ám ez már ezer hektárral keve­sebb, mint egy évvel ko­rábban. A h­asznosítatlan­ részek termőre állítása évek óta folyik. A munkát azért nem lehet gyorsítani, mert a mezőgazdászoknak elapró­zott területekkel van dol­guk, és olyan földekkel, ame­lyeknek a művelése a ked­vezőtlen talaj­, vagy a dom­borzati adottságok miatt nem látszik könnyű fel­adatnak. A kiskertekben sokat ja­vult a helyzet, kevesebb tulajdonost és földhaszná­lót kellett felszólítani terü­letük gondozására. Az ös­­­szesítés szerint a tartós használatba adott terület elérte a 4500 hektárt, ezt a lehetőséget 25 ezer állam­polgár vette igénybe. A megyékben a központi rendelkezéseknek megfelelő­en elkészültek a helyi re­kultivációs programok. Ezek alapján várhatóan meggyor­sul a területek ismételt ter­mővé tétele. Magyar­­-­ jugoszláv környezetvédelmi tárgyalások Gonda György államtit­kár, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal elnöke hazaérkezett Ju­goszláviából, ahol Jozse Kavcsiccsal, a környezetvé­delmi és területrendezési bizottság elnökével október 28. és 30. között tárgyaláso­kat folytatott. Megvitatták a két ország környezetvédelmi munkájá­nak tapasztalatait, tájéko­zódtak az együttműködés­­­ további lehetőségeiről, és véleményt cseréltek a ha­tár menti területek környe­zetvédelmének összehango­lásáról is. Gonda Györgyöt fogadta Janez Zemljarics, a Szlovén Köztársaság végrehajtó ta­nácsának elnöke. (MTI) Téli sportszerellátás A tél közeledtével egyre többen keresik a sportszer­­üzletekben a hóban, jégen használható sporteszközöket, s a jelek szerint nem is hiá­ba, mert az illetékes keres­kedelmi vezetők szerint az idén, a tavalyinál jobbnak ígérkezik a téli sportszerek kínálata. A Triál az idén mintegy 56 ezret szerez be az egy-, két-, háromszemélyes faród­­likból, s a fémvázas, össze­csukható szánkókból. Hat­­száz-hétszáz forintért áru­sítják a síszánokat, amelyek­ből 9 ezer kerül az üzletek­be. Jelentősen bővül az idén a sílécek mennyisége és vá­lasztéka: a műanyag gyer­­meksílécekből az NDK-ből és Csehszlovákiából tavaly 6400-at, idén 32 ezret sike­rült beszerezni. Az ifjúsági sílécekből ugyancsak több lesz a tavalyinál. 7700 párat a szocialista országokból, 4000-et pedig tőkés import­ból szerzett be a vállalat. Jónak ígérkezik a választék felnőtt sílécekből is; 1400 párat hoz be a vállalat az olcsóbb típusokból, s mint­egy 3000-et tőkés importból. A Triál új cikke a futósíléc, amely különösen alkalmas a hazai alacsonyabb hegyek­ben, ezekből 1800 párat sze­reztek be a Magyar Síszö­vetség javaslatára. A sílécek kiegészítő szerelékeiben sem lesz hiány. Szerelt műkorcsolyákból mintegy 37 ezer párat hoz­nak forgalomba, s különö­sen gyermekméretekből, 27- től 34-ig lesz több mint ta­valy. Idén először hozzák forgalomba a tőkés import­ból származó műanyaggal kombinált műkorcsolyákat. Ugyancsak több lesz a sze­relt hokicipőkből. Kétélű korcsolyákból 175 forintos egységáron mintegy 20 ezret hoznak forgalomba. A Szivárvány Áruház Vál­lalat a fővárosban kilenc helyen árusítja a sportszere­ket. A téli sporteszközök választékát idén nagy mér­tékben sikerül bővíteni. Nyolcmillió forint értékű sportfelszerelést tőkés im­portból szereznek be. A téli sportokhoz szüksé­ges ruházati cikkekből, síru­hákból, kesztyűkből és sap­kákból kielégítő lesz a vá­laszték. 73. évfolyam 258. száma 1983. november 1., kedd Ára: 1,40 forint A tízezredik OTP-lakás Ünnepélyes kulcsátadás Szegeden Tegnap, hétfőn délelőtt a megszokottól eltérő lakását­adás volt a Gát utca 11/A. harmadik emeletén. Ünne­pélyes keretek között — je­lentős és hasznos ajándék kíséretében — adták át bol­dog tulajdonosainak azt a háromszobás lakást, amely az OTP Csongrád megyei Igazgatóságának beruházásá­ban a tízezredik. Az eseményen — amit jel­képesen a takarékossági vi­lágnapon rendeltek —. részt vett többek között dr. Bar­iba László, a Csongrád me­gyei pártbizottság gazdaság­­politikai osztályának veze­tője, dr. Petrik­­ István, a megyei tanács elnökének általános helyettese, vala­mint Prágai Tibor, a Szeged megyei városi tanács általá­nos elnökhelyettese. Dr. Perjési Lászlónak, a Csongrád megyei­­ OTP igaz­gatójának köszöntő szavai után dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója adta át Gondos Bélának és öttagú családjának — akik eddig az újszegedi garzonházban laktak — új otthonuk kul­csát, s a tízezredik lakástu­lajdonosnak járó ajándékot: a­ Minimál mosógépet és a legnagyobb szobát díszítő csill­árt. • Az ünnepélyes lakásavató, illetve a takarékossági vi­lágnap egyben alkalmat nyújtott arra, hogy dr. Szir­mai Jenő jutalomban része­sítse mindazokat, akik az OTP-lakások építésében, il­letve ügyintézésében kiemel­kedő munkát végeztek sző­kébb pátriánkban. Pénzjutalmat kapott: Le­­hotai Ferenc, a DÉLÉP, An­­talicz József, a CSOMIÉP, Somogyi János, a DÉLTERV, Novákné Juhász Márta, a CSOMITERV, Füredi Fe­renc, a beruházási vállalat dolgozója. A Csongrád me­gyei OTP Igazgatóság mun­katársai közül pénzjutalom­ban részesült Mezővári Ist­vánná, Kövecs Lászlóné és Rákos Imréné. Somogyi Károlyné felvétele ünnepélyes lakásavató Göndös Béláék új otthonában A szegedi járásban Pedagógusok számvetése Aktívaértekezletet rendez­tek tegnap, hétfőn a szege­di járás általános iskolái­ban dolgozó párt-, KISZ- és szakszervezeti titkároknak és igazgatóknak a járási hi­vatal székházában. Az álla­mi oktatással kapcsolatos, 1982. április 7-i KB-állás­­foglalás végrehajtásának ta­pasztalatairól, az időszerű oktatáspolitikai feladatokról Vántus Istvánná, a megyei pártbizottság munkatársa, a párt egyházpolitikájának ér­vényesüléséről, a tudomá­nyos világnézetre való neve­lés feladatairól Garainé Csa­nádi Mária, az MSZMP sze­gedi járási bizottságának munkatársa tájékoztatta a résztvevőket. Másfél év telt el a KB. és egy esztendő a megyei párt­­bizottság oktatással kapcso­latos állásfoglalása­ óta. Megállapítható, hogy mind­kettő új lendületet adott a munkának, az oktatás a közvélemény érdeklődésének középpontjába került. Az el­ért eredmények közé tarto­zik, hogy javultak a tárgyi feltételek, s a VI. ötéves terv oktatáspolitikai felada­tai ,,időarányosan teljesül­tek”, vagyis­­ mindaz el­készült, aminek a tervek szerint el kellett készülnie. A járásban 75 személyes óvodát vehettek birtokukba a legapróbbak Domaszéken. Bordányban pedig társadal­mi összefogással épült fel egy 25 személyes ugyanilyen intézmény. Fejlődött a nap­közis ellátás, ami pedig a tartalmi munkát illeti, csök­kennek az új tanterv körüli­­ viták, az általános iskolák­ban pedig az ötnapos taní­tási hét tapasztalatai alap­vetően pozitívak. Javult az iskolák kapcsolata a köz­­művelődési intézményekkel: a járásban hat, úgynevezett összevont művelődési köz­pont létesült — Bordány­­ban, Deszken, Pusztamérge­sen, Öttömösön, Üllésen és Zsombón. Persze, gondok is vannak bőven: csökkent a nyolc ál­talánost időben elvégzettek száma, feszültségek tapasz­talhatók a nyolcadikosok be­iskolázásával kapcsolatban, a gimnáziumok iránt kisebb az érdeklődés, a szakmun­kásképzésben pedig háttér­be szorultak a pályaválasz­tásnál a nehezebb fizikai munkát igénylő szakmák. Tovább romlott a felnőttok­tatásban részt vevők ará­nya is. A jövendő feladatai kö­zött első helyen szerepel a tanulás iránti igény felkel­tése, a tehetséggondozás, és a megfelelő pályairányítás. Igen fontos, hogy helyes, tör­ténelemszemléletet alakít­sanak ki­­ a tanulókban, fo­kozzák a­­ szocialista hazafi­­ságra nevelés hatékonysá­gát. Megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy az anyanyelvi kultúra fejlődjék, s korszerűsíteni szükséges a pedagógiai mód­szereket, továbbá az iskola és az ifjúsági mozgalom, va­lamint az iskola és a tár­sadalom kapcsolatát. Legyen nagyobb nemcsak a jó peda­gógus, de a jó szülő társadal­mi megbecsülése is, hiszen az ifjúság nevelésében foko­zottabb felelősség hárul a jövőben a családi környe­zetre éppúgy, mint a kor­szerű, a társadalmi fejlődés kívánalmainak megfelelő is­kolarendszerre.

Next