Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ötszázmillió forint a vasúti biztonságra • A vasút az idén — a csökkenő anyagi lehetőségei elle­nére is — mintegy 500 millió forintot költ a biztonsági be­rendezések fejlesztésére, korszerű sorompók, jelzőrendszerek létesítésére. A fejlesztések célja, hogy elsősorban a nagy forgalmú törzshálózaton összefüggő, maximális biztonságot nyújtó vonalakat hozzanak létre, s a lehetőségekhez mérten — egyszerűbb és olcsóbb berendezésekkel — a gyérebb forgalmú vasúti szakaszokon is fokozzák a biztonságot. Az elmúlt évben összesen csaknem 140 kilométeren alakítottak ki önműködő térközöket, vagyis olyan berendezéseket helyeztek üzembe, melyek automati­kusan szabályozzák a vo­natok­­ követési távolságát, s alkalmasak arra is, hogy veszély (például a mozdony­­vezető rosszulléte) esetén megállítsák a vonatot. Ugyancsak tavaly 10 állo­máson úgynevezett jelfogó­­függéses biztosító berende­zést állítottak munkába, melyek nagy biztonsággal, önműködően állítják az ál­lomásokon a jelzőket, a vál­tókat és a sorompókat, mi­nimálisra csökkentve a bal­eseti veszélyt. Az idén további 79 kilo­méteren, s hat állomáson, így például Martonvásáron, Egerben, Csengődön építik meg a korszerű biztosító be­rendezéseket. Néhány mel­lékvonalon lévő állomáson, így Jászkiséren, Jászladány­­ban és Bélapátfalván úgy­nevezett egyszerűsített szol­gáltatású berendezéseket sze­relnek fel, s több mint har­minc helyen önműködő so­rompókat helyeznek üzembe. A biztonság szempontjá­ból a vasút egyik legna­gyobb gondja továbbra is a közút-vasút kereszteződés marad, hiszen itt történik a legtöbb baleset. Az el­múlt évben 117 esetben üt­köztek egymásnak közúti és vasúti járművek. Ez 20 szá­zalékkal kevesebb ugyan, mint a megelőző évben, mégis jelentős, ezért a vas­út újabb intézkedéseket tesz, illetve már tett, hogy javuljon ezeken a helye­ken a biztonság. Mindenek­előtt igyekeznek (már ahol saját hatáskörükbe tartozik) jól láthatóvá tenni a ke­reszteződéseket. Felújítják az átjárók burkolatát, kor­szerűsítik azok átvezetését. Megszervezték azt is, hogy ha valami hiba, vagy egyéb ok miatt nem működik a sorompó, azonnal jelzik az Útinformnak az au­tósok­­ tájékoztatására. Gép­kocsival ellátott javító­brigádokat szerveztek, me­lyek azonnal a helyszínre sietnek, ha elromlik a so­rompó. A MÁV kezdemé­nyezésére a Kresz-ben mó­dosították a fénysorompó fehér fényének jelzését: július 1-től a villogó fe­hér fény szabad áthaladást engedélyez a síneken. Ugyancsak a baleseti ve­szély elkerülésére az ú­j Kresz szerint külön tábla jelzi, egy- vagy többvágá­­nyú vasutat keresztez az út, hogy tisztában legyen az autós, milyen hosszú veszé­lyes szakasz áll előtte. A felmérések azt mutat­ják, hogy az átjárókban tör­ténő balesetek 91 százaléka a közúti járművezetők fi­­gyelmetlensége, fegyelme­zetlensége miatt következik be. Ezért több vasúti szak­embernek az a véleménye: honosítani kellene azt a több helyen már bevált módszert, miszerint a vas­úti kereszteződések előtt hullámosítják az úttestet, s ezzel a sebesség csökkenté­­sére késztetik a jármű ve­zetőjét,­­ megakadályozva, hogy túl gyorsan és kellő körültekintés nélkül hajtson a sínekre. Bányák korszerűsítése Ebben az évben több mint százmillió forintot költ munka- és egészségvédelmi beruházásokra a Tatabányai Szénbányák. A jelentős ös­­­szeg felhasználásával a vál­lalat minden üzemében ja­vítják a munkafeltételeket és növelik a biztonságok­at tűzvédelmi, szellőztetési és sújtólégvédelmi műszereket szerelnek fel. A vízveszély csökkentésére nagy teljesít­ményű szivattyúkat vásárol­nak, a biztonságosabb szén­művelés érdekében vízcsa­poló vágatokat, vízmentesítő telepeket alakítanak ki, és a Szovjetunióból vásárolt szabadalmi eljárással kőzet­­tömörítéses módszer alkal­mazásával igyekeznek meg­előzni a váratlan vízbetö­réseket. Országgyűlési bizottság megbeszélése Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága Cselőtei László elnökletével kedden ülést tartott a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban. Az ülésen részt vett és felszólalt Apró Antal, az országgyűlés el­nöke is. A bizottság tagjait Ván­­csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, va­lamint Kovács Antal állam­titkár az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a mezőgazdaság, illetve a vízügy idei feladatairól­ é­s a gazdálkodás feltételeiről Az ülésen a testület meg­tárgyalta és elfogadta idei munkatervét is. Kárait, kártérítések * Az A3 tájékoztatója A károk, kártérítések múlt évi mérlegéről, s az idei újdonságokról tájékoz­tatta az újságírókat kedden Tar Jenő, az Állami Bizto­sító ügyvezető igazgatója. Elmondotta: a biztosító ma már több mint 150-féle biz­tosítást kínál a lakosságnak, illetve a vállalatoknak, szö­vetkezeteknek, intézmények­nek. Tavaly két és fél mil­lió alkalommal fizettek kár­térítést, összesen mintegy 10 milliárd forint értékben. Az országban 4,2 millió személybiztosítást tartanak nyilván, s a biztosított laká­sok száma eléri a három­milliót. A lakásbiztosítások évi átlagos díja 303 forint, s tavaly ezek alapján 615 ezer lakáskárt térítettek, átlago­san 780 forint értékben. A lakáskárok listavezetője to­vábbra is a tűz, az elmúlt évben 23 ezer lakástűzre 110 millió forint kártérítés ju­tott. Az idei újdonságok közül figyelemre méltó, hogy a nemrégiben bevezetett autó­stopos igazolvány egyben biztosítási kötvény is, s en­nek alapján az intézet bal­eset- és poggyászkártérítést nyújt az országutak slopes vándorainak, ha anyagi kár vagy baleset éri őket. Áp­rilistól új taggal bővült a CSÉB-biztosítások köre­, a 150 forintos havidíjú új mó­dozat a már hagyományos térítéseket nyújtja, termé­szetesen a díjjal arányosan megemelt összegekkel. Megváltozott január 1-től a külföldre utazók betegség-, baleset- és poggyászbiztosítá­sának feltétele, valamint dí­ja is. Ezentúl a turistabiz­tosítás díja a tőkés orszá­gokba utazóknak a kinntar­­tózkodás első harminc nap­jára tíz forint naponta, ezt követően pedig húsz forint egy napra. Az utazási iro­dáknál szervezett utakra csak a társasutazás tényle­ges napjaira fizetendő biz­tosítás­ .A díjemeléssel egy­idejűleg a balesetbiztosítási összeg felső határa 100 ezer forintról 150 ezer forintra emelkedett. A szocialista országokba utazók napi ötforintos díjat fizetnek, s ez évtől mini­málisan nem tíz napra, ha­nem már egy-három napra is köthetnek biztosítást, ilyenkor 15 forint a díj. A balesetbiztosítási összeg fel­ső határa január 1-től a szocialista országokba uta­zók biztosításánál is 150 ezer forint. S ami a Casco-biztosítást illeti: mivel ennek díját a gépkocsi újkori árának függ­vényében állapítják meg, a január 23. után vásárolt au­tókra már a magasabb ös­­­szeget kell fizetni. 74. évfolyam­ 26. szám 1984. február 1., szerda Ara: 1,40 forint Somogyi Károlyné felvételei Naponta több mint kilenc vagon gabonát őröl a szegedi Tisza-malom. Ennek mindössze 0,06 százalékából készül Graham-kenyérnek való liszt. A korszerű táplálkozást elősegítő adalékokat — korpát, dercét — kevernek a lisztbe. Havonta hat-nyolc mázsát gyártanak — ahogy Thernesz Géza főmolnár elmondotta —, s mindig a sütőipar és a szakbolt igé­nyei szerint. Az egyikhez ötvenkilós zsákokat, a másikhoz egykilós zacskókat töltenek. Képünkön: a főmolnár ellenőrzi a gabona útját Az idegenforgalmi alap felhasználása Ülést tartott kedden az Országos Idegenforgalmi Ta­nács Juhár Zoltán belke­reskedelmi miniszter elnök­­letével. A résztvevők egye­bek között foglalkoztak az idegenforgalmi alap tavalyi felhasználásával, és döntöt­tek az idei keret felosztá­sáról. Az idegenforgalmi alap tavaly több mint 365 mil­lió forinttal támogatta a turizmust, jelentősen javít­va idegenforgalmunk foga­dóképességét. Egyebek kö­zött 23 vendéglő, ABC-üz­­let s egyéb kereskedelmi egység, továbbá uszodák, teniszpályák s más sport­­létesítmények építését tá­mogatták ebből a pénzből. Az erre az évre rendel­kezésre álló 400 millió fo­rintot elsősorban a legfor­galmasabb üdülőterületek szolgáltatási és ellátási szín­vonalának növelésére szán­ják, de jelentős összeget fordítanak majd az ország újabb területeinek­­ idegen­­forgalomba történő bekap­csolására, valamint a falusi turizmus és a szabadidő­­központok kialakítására is. A­ kiemelt üdülőterületek in­téző bizottságai és a me­gyei idegenforgalmi bizott­ságok 113 millió forintot kapnak az infrastruktúra fejlesztésére, valamint W. C.-k és autóparkolók lé­tesítésére. E támogatás je­lentőségét növeli az a kö­rülmény, hogy egyben he­lyi forrásokat is bevon és társadalmi munka végzésé­re ösztönöz. A magyar idegenforgalom kínálatának megismertetésé­re, a vendéglátóhelyek és üdülőközpontok népszerűsí­tésére az elmúlt évinél 35 millióval többet, összesen 120 millió forintot szánnak. A tanács tagjai közül néhá­­nyan sokallták ezt az ös­­­szeget, hangoztatva: indo­kolatlannak és felesleges­nek tartják a propaganda fokozását. A vitából azon­ban az is kiderült, hogy színvonalas propagandára mindenképpen szükség van ahhoz, hogy a világ reális képet kapjon országunkról, a külföldiek kedvet kapja­nak az idelátogatáshoz. Mi a F­I­LAV? A vevő csak fizet... Néhány­ hónapja új­­ gaz­dája van a Ságváritelep be­­járatánál levő — Volt Kosi­­kordia — telephelynek. A területet és az épületeket a Fővállalkozási Ifjúsági Lakásépítő Közös Vállalat (FILAV) vásárolta meg 7 millió forintért. A KISZ KB kezdeménye­zésére a FILAV-ot közel egy éve alapította az Ál­lami Fejlesztési Bank, a DÉLÉP, a 43-as számú Ál­lami Építőipari Vállalat és az Ezermester Vállalat. A szegedi üzem 1983 szeptem­ber eleje óta létezik. * Az új gazdálkodó egység feladata, hogy családi és társasházak építését szer­vezze a telek megvásárlásá­tól a kulcsátadásig. A meg­rendelő igényeitől (és pénz­tárcájától) függ,­ hogy az új lakásokat félkész vagy tel­jesen elkészült állapotban adják át. A leendő ügyfelei­ket megmentik az ügyinté­zés bonyodalmaitól a kü­lönféle engedélyek beszerzé­sének gondjától, az anyag­beszerzéssel kapcsolatos szaladgálástól. Szükség ese­tén a budapesti központ is segít a tégla, cserén, mész, cement megszerzésében. Je­lenleg egy családi ház teljes felépítését 8—10 hónapos határidőre tudják vállalni. Később­­ ezt az időt rövidí­teni akarják. Dolgozóikat szeretnék­ úgy összeválogatni, hogy vala­mennyi építőipari szakmá­ban legyen szakemberük, így a készülő házakon vala­mennyi munkát a vállal­kozó végzi majd. Tervezik, hogy néhány lakáshoz ők előlegezik a tőkét is. Meg­vásárolják a telket, félkész­re vagy éppen teljesen fel­építik a lakásokat és akkor jöhet a versenytárgyalás. Az a vevő kapja a kulcsot, aki a legtöbbet ígéri (és fi­zeti). A FILAV szabott árakat garantál. Dolgozói rezsióra­bére nem lehet több 61 fo­rintnál. A megemelkedett építőanyagárak mellett — előzetes becslések szerint — az általuk kivitelezett laká­sok négyzetmétere 12—14 ezer forintba kerül. Ez a kalkuláció a garázst és a lodzsát nem tartalmazza. Az első építési megbízá­sokról már megkezdődtek a tárgyalások. Amíg a szerző­déseket aláírják, a már felvett dolgozók nem tét­lenkednek. Épületfelújításo­­­­kat és­­­­ karbantartásokat véj­­e­geznek vállalások és magán megrendelők részére. Ilyen munkákat később is vállal­nak.* A telephelyen levő bolt­­.. na­k ■ tavaly néhány hónap alatt 900 ezer forintos for­galma volt. A kis üzletben lakásf­elszerelési cikkeket, padlóburkoló anyagokat, ta­pétákat, csempéket árusíta­­­­n­ak. Egy ideig meszet ki­­ lehetett kapni. Jelenleg ezt az anyagot hiába keresik­­ a vevők, de ígérik, hogy tavaszra megoldják a táro­lási gondokat és akkor ezt a fontos „alkatrészt” megint itt vásárolhatják az építke­zők. A kis vállalkozásnak ma még nagy a telephely. Ezért szívesen segítenek a terü­let bérbeadásával raktáro­zási gondokkal küzdő válla­latoknak, szövetkezeteknek. Iparvágányukat is kölcsö­nöznék. * A FILAV szegedi üzemé­nek most ötven alkalma­zottja van. Bulik István kivitelezésvezető elmondta, hogy létszámukat a közeljö­vőben szeretnék körülbelül a kétszeresére növelni. A fővállalkozás dolgozóinak korrekt termelésirányítást ígér és hatékony munka­végzést követel. Néhány je­lentkezőt már kénytelenek voltak elküldeni, mert a munkák­eyyek árulkodtak. Alakulóban levő gazdál­kodó egységnek nem luxus válogatni a jelentkezők közt ilyen munkaerő-ínséges időkben? A FILAV-nál bíz­nak abban, hogy a hasonló profilú szegedi vállalatok­nál mintegy 25 százalékkal magasabb bérszínvonal ezt lehetővé teszi a számukra. A fővállalkozáson belül szerepet kapnak az új gaz­dasági formák is. Már gon­dolnak vállalati gazdasági munkaközösségek alapítá­sára és lesz lehetőség egyes részlegek szerződéses bér­bevételére is. B. L

Next