Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
^ Csütörtök, 1984. november 1. ui . f « I •» , s ozületésnapi köszöntés Megyei vezetők látogatása Kurucz D. Istvánnál A magyar festészet, realista szellemű képzőművészet kiemelkedően rangos képviselőjének, Kurucz D. István Munkácsy-díjas, kiváló művésznek budapesti műtermébe látogattak tegnap, szerdán délután megyénk vezetői, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke. Alkotói pályája, Vásárhelyhez kötődő festészete és műhelyszervező tevékenysége elismeréséül köszöntötték a vezetők a művészt, születésének 70. évfordulója alkalmából. A Vásárhelyen 1914 októberében született festőművész műtermében bemutatta készülő munkáit és beszélt terveiről, alkotói elképzeléseiről. 1 • Kurucz D. Istvánt művészete — még a Képzőművészeti Főiskolán végzett több mint két évtizedes tanári munkája figyelembevételével is — mindenkor szülőhelyéhez, Vásárhelyhez kötötte. Nagy egyénisége a Tornyai és Endre Béla hagyományain alapuló alföldi realista festészetnek, s élesztője a rangot szerzett Vásárhelyi őszi Tárlatoknak. Mindenkor nagy szerepet vállalt és vállal ma is — a művészeti közélet szervezésében, megyénk képzőművészeti hagyományainak továbbvitelében és gyarapításában. Művészetével, festészetének realista tartalmával, a táj és ember viszonyának megjelenítésében, történelmi fogantatási munkáiban példát szolgáltat az újabb nemzedékeknek. Kurucz ». Istvánnal beszélget dr. Komócsin Mihály (képünkön jobbra) és Szabó Sándor (balról) Munkavédelmi konferencia Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM), valamint az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének (ÉFIDOSZ) központi vezetősége együtt rendezte meg Szegeden a házgyárral rendelkező hazai építőipari vállalatok munkavédelmi konferenciáját az elmúlt két napon, a DÉLÉP Thököly úti vendégházában. A konferencián részt vettek a Borsod megyei AÉV, a DÉLÉP, a Győr megyei, a Hajdú megyei, a 4,5-ös számú, a Veszprém megyei és a Duna—Tisza közi ÁÉV (DUTLP) képviselői. A vállalati műszaki igazgatók,munkavédelmi mentők és szakszervezeti képviselők három szekcióban beszélték meg, illetőleg koordinálták a vállalatok munkavédelmi helyzetét és feladatait. A szekcióüléseken a műszaki, munkavédelmi, szakmai és a szakszervezeti társadalmi feladatokat elemezték A szerdai tanácsülésen a szekciók vezetői tájékoztatták a konferencia résztvevőit a szekciók megállapításairól. Garay Andor, a DÉLÉP műszaki igazgatója, az első szekció vezetője a házgyári tárolóterek biztonságáról szólt, Maróti Gyula, a DÉLÉP munkavédelmi vezetője a második szekció beszámolójában ismertette a munkavédelmi kísérleti tervezésben feldolgozott házgyári munkavédelmi problémákat, végezetül pedig Lippai László, az ÉFEDOSZ politikai munkatársa a harmadik szekció beszámolójában a szakszervezet, illetőleg az új, állami munkavédelmi szervekkel együttműködő társadalmi aktívák feladatait és jogkörét ismertette. F. D. Pályaválasztásról szólőknek A november végéig tartó pályaválasztási hetek keretében dr. Gyifkó Mária, a Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa számos előadást tart a pályaválasztás pszichológiai kérdéseiről szülőknek. — Milyen tapasztalatokat szerzett, igénylik-e, elfogadják-e a tanácsokat a felnőttek? — Hosszú évek óta foglalkozom a pályaválasztás problémás eseteivel. Ilyenkor természetesen a szülők és a gyerekek keresik föl intézetünket. Most, a pályaválasztási hetekben mi kezdeményezzük a találkozásokat, és úgy gondolom, ha ezt nem tennénk, nagy mulasztást követnénk el. A nyolcadik osztályosok pályaválasztási szempontból éretlenek, és szükségük van a segítségre, elsősorban a szüleikre számíthatnak. — Ön mely szempontjait tartja fontosnak a szülői tanácsadásnak? — Ahhoz, hogy a szülők eredményesen vehessenek részt a döntésben, ismerniük kell a gyerekeiket. Mindannyian kicsit elfogultak vagyunk, de a pályaválasztás jó próbája a reális értékelésnek. Sok félreértés oka lehet, ha csak az iskolai teljesítményt tekintjük mérvadónak. A szülőknek tudni kell azt is, mekkora erőfeszítésbe kerül a gyereknek a tanulmányi eredmény. A szorgalom például dicséretes tulajdonság, ám a képességet nem lehet vele mérni. Szándékosan hagytam ’utoljára a gyerekkel való beszélgetéseket, amelyeket mindig a szülőknek kell kezdeményeznie. — Csakhogy a serdülőké a legnehezebben megközelíthető korosztály. Ez így igaz, de segíthetnek a megfigyelések, amelyekről a gyereknek nem is kell tudnia. Könnyen észrevehető viselkedéséből, szeret-e szerepelni, produkálni, közlékeny-e, vagy befelé fordul, a háttérbe húzódik inkább. Okos módszerekkel befolyásolható mindkét típus. Az elsőbe tartozóknak nagy az önbizalma, míg az utóbbiak szerényebbek, mindig kevesebbet vállalnak, mint amennyit teljesíteni tudnak. Szinte biztos így viszonyulnak a pályaválasztás kérdéséhez is. S melyik szülő ne tudná, tapasztalná, mennyire befolyásolhatók ebben a korban? Főként a kortársak véleményére hallgatnak, a felnőtteket, a szülőket is eltaszítják maguktól. Nem szabad félreértelmezni a gyerekek érzelmi kitöréseit, hangulatváltozásait, nagy-nagy türelemmel lehet ezeket szabályozni. Beszélgetésre, partneri kapcsolatra van szükségük, hogy érezzék, az ő szavuk, véleményük döntő. Parancsokat osztogatni, tiltani és utasítgatni egyáltalán nem célravezető. • M. E. fi takarékosság gazdasági, szociálpolitikai érdek A 60. takarékossági világnap eseménysorozatának központi ünnepségét szerdán Budapesten, az Almássy téri szabadidő-központban tartották meg. Az ünnepségen részt vett Ballai László, a Központi Bizottság osztályvezetője is. Kozáki Józsefnek, az OTP vezérigazgató-helyettesének megnyitója után Herányi István pénzügyminiszter mondott beszédet. Többek között hangoztatta: szívósan kell munkálkodnunk azon, hogy a gazdaságirányítás tökéletesítésével, növekvő teljesítménnyel, és ehhez illő jövedelemelosztással, a társadalmi biztonságot létrehozó szociálpolitikával jó körülményeket teremtsünk. Mindez csak úgy valósítható meg, ha a takarékosság érvényesül gazdaságunk valamennyi területén. Okosan kell sáfárkodnunk a természeti kincsekkel, az anyagi javakkal, szellemi értékeinkkel. A takarékosság már a javak létrehozásakor kezdődik. Éppen ezért szinte behozhatatlan előnyre tehetnek szert azok az országok, amelyek termékeiket a legkevesebb energia-, anyag- és munkaerő-ráfordítással termelik meg. Ez a módszer napjainkban hazánkban is parancsoló követelménnyé vált. A termelésben és a forgalmazásban az erőforrásokat, anyagi javakat csak olyan mennyiségben szabad igénybe vennünk, amilyen mértékben az a feladat megoldásához feltétlenül szükséges. A változások már érezhetőek gazdaságunkban, hiszen a költségvetés helyzete az utóbbi években érzékelhetően javult. — Nem mondhatjuk el azonban — folytatta a pénzügyminiszter —, hogy mindenben eleget tettünk a kényszerítő követelményeknek. A külgazdasági egyensúly megteremtése, a fizetőképesség és az életszínvonal megőrzése ugyanis hosszabb távon nem elegendő, valóságos előrehaladást kell elérni. Ennek szolgálatában áll a gazdaságirányítás fejlesztése is. Időszerűvé vált az irányítás minden elemének komplex továbbfejlesztése. A szabályozórendszer változásának középpontjában továbbra is a hatékonysági követelmények érvényre juttatása áll, ezért mind nagyobb súlyt kapnak az élet valamennyi területén, így a vállalatoknál is a vállalkozások, kezdeményezések. A jövőben remélhetőleg egyre több lesz az olyan gazdálkodó szervezet, amely nagyobb nyereséggel dolgozik, s így majd több pénzzel rendelkezik. Mindennek eredményeként növekedhet a gazdaság teljesítőképessége, s elérhető, hogy a reálbérek se csökkenjenek, sőt, mielőbb — ha kismértékben is — emelkedjenek. A miniszter elmondta, hogy a lakosságnak jelenleg 207 milliárd forint, megtakarított pénze van a betétekben, ugyanakkor 175 milliárd forinttal tartozik az OTP-nek. A lakosság megtakarítása a lakásépítési program legfőbb forrása, az elmúlt évben épült mintegy 75 ezer lakás közül az OTP körülbelül 70 ezer otthon megépítésének finanszírozásában működött közre. A takarékpénztár feladatai a lakásépítésben a hetedik ötéves terv idején sem csökkennek. Az állam, az OTP útján továbbra is hosszú lejáratú és alacsony kamatozású hitelekkel támogatja a magánlakás-építéseket és -vásárlásokat, a takarékpénztárnak is nagy a felelőssége abban, hogy a pályakezdő fiatalok, családalapítók mielőbb önálló lakáshoz jussanak. Ezután arról szólt, hogy a betétek értékállóságát a kamat biztosítja. Az elmúlt egy-két évben elsősorban a tartósan lekötött betétformák vonzerejét növelték. Főként a nyugdíj előtt állók körében kedvelt a takaréklevél. Az OTP feladata, hogy e réteg számára további új takarékossági formákat is kidolgozzon. A megtakarított pénz ma már kötvényekre, vagy szövetkezeti célrészjegyek vásárlására is fordítható így olyan beruházásokra is lehetőség nyílik, amelyekre más pénzforrás nem áll rendelkezésre. A betétekben gyűjtött összegek nemcsak a családi tervek megvalósulását segítik elő, hanem fontos gazdasági, pénzügyi és szociálpolitikai célokat is szolgálnak. Ehhez szükséges a pénzintézeti szolgáltatások fejlesztése, amelynek közeljövőben megvalósuló első lépése a bankrendszer korszerűsítése. Bővítik a lakossági pénzintézetek — az OTP, a takarékszövetkezetek és az Állami Biztosító — szolgáltatásait, s szélesebb körű lesz a takarékszövetkezetek működési területe. A pénzügyminiszter beszéde után Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója átadta a takarékosság szervezésében élenjáró pénzügyi dolgozóknak, kollektíváknak, valamint a takarékosság gondolatát hosszú évek óta eredményesen népszerűsítőknek a takarékossági világnap 60. évfordulója alkalmából alapított Fáy Andrásemlékmakettet. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke öt postai szocialista brigádot jutalmazott meg. Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára a takarékosságban kitűnt budapesti KISZ- szervezeteknek és ifjúsági brigádoknak adott át jutalmakat. S. Hegedűs Lászlótól, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárától pedig a II., a IV. és a VIII. kerületi OTP-fiókok munkatársai, illetve kollektívái vehették át a takarékossági munkáért adományozott emléklapokat. Az ünnepséggel egyidejűleg az Almássy téri szabadidő-központban „Takarékosság a bélyegeken és a plakáton” címmel kiállítás nyílt, amelyen 15 országból származó, a takarékosság eszméjét népszerűsítő plakátokat, valamint különleges bélyegeket mutatnak be. A kiállítás november 7-ig, naponta 10—18 óráig látogatható. (MTI) A sajtó helyzetéről, feladatairól Szakszervezeti megbeszélés A magyar sajtó helyzetéről és feladatairól, valamint a lapkiadók és szerkesztőségek dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről tárgyalt szerdai ülésén a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének Központi Vezetősége. A magyar sajtó helyzetét elemezve Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese elmondotta: az újságírók megfelelő szakmai és politikai felkészültséggel látják el feladataikat, s rendszeresen továbbképzik magukat, hogy a bonyolult körülmények között is helyt tudjanak állni. Az újságíróknak csaknem háromnegyed része egyetemet, főiskolát végzett, a vezető munkatársak nagy tapasztalattal, széles körű ismeretekkel rendelkeznek. A sajtó dolgozóinak munkakörülményei ma még nem kielégítőek, bár javítására történtek lépések. A munkakörülmények tekintetében az ország anyagi helyzetétől függően további fejlődés várható. A nyomdászszakszervezet központi vezetősége részletesen vizsgálta a lapkiadók és szerkesztőségek dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. Megállapította, hogy a fejlődés ellenére sok még a tennivaló. A megyei szerkesztőségek és kiadók munkakörülményei általában elfogadhatók, sőt helyenként kifejezetten jók. A legtöbb megoldásra váró probléma a fővárosban van. Budapesten több kiadóvállalatnak igen sok a kihelyezett részlege; van olyan kiadóvállalat, amelynek dolgozói több mint száz telephelyen végzik munkájukat. A vállalati munkahelyeknek ez a szétaprózottsága nem csak a munkát nehezíti, hanem számottevő többlet szállítási költségeket is felemészt A munkakörülmények javításához a szakszervezet is igyekszik a tőle telhető segítséget nyújtani. Ugyancsak támogatja a szakszervezet azt a törekvést, hogy a sajtóban is mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű elektronikát. A sajtótechnika elektronizálásában már jó eredmények tapasztalhatók. A mikroelektronika segítségével nyomtatják már két legnagyobb hazai napilapunkat, s megkezdődött a nagy sebességű hírtovábbítás műszaki feltételeinek kialakítása. Néhány szerkesztőségben a munkatársak már képernyős , szövegfeldolgozó gépen dolgoznak. A mindennapi munkában azonban még gyakoriak a több évtizede alkalmazott műszaki megoldások, az elavult módszerek. A hírfeldolgozás, hírszerkesztés, nyomtatás korszerűsítése a hetedik ötéves tervben is folytatódik. (MTI) * Az együttműködés erősítéséért Kiadói igazgatói tanácskozása A szocialista országokban működő pártkiadóik igazgatóinak tanácskozása szerdán kezdődött meg Budapesten, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. A politikai irodalmi kiadók vezetői tíz esztendeje tartanak kétévenként tanácskozásokat, a budapesti az ötödik. Résztvevői az európai szocialista országok pártkiadóinak vezetői mellett az angolai, az etiópiai, a kubai, a laoszi és a vietnami testvérkiadók igazgatói. Az eszmecserét Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda-osztályának vezetője nyitotta meg. Elmondta: az értekezlet legfontosabb célja, feladata, hogy elősegítse a testvérpártok ideológiai titkárainak idei prágai tanácskozásán elfogadott határozatok megvalósítását. Ez a fórum is jó alkalom arra, hogy a közös érdekek alapján a kiadók erősítsék együttműködésüket az ideológiai munkában, az agitáció és propaganda elméleti alapjainak kidolgozásában. Egyúttal lehetőség kínálkozik arra is, hogy előmozdítsák a szocialista építőmunkában kiérlelt tapasztalatok széles körű terjesztését, közkinccsé tételét. A politikai könyvkiadásban való alkotó együttműködés további elmélyítésével az értekezlet hozzájárul az eredmények megismertetéséhez, az előrehaladást gátló akadályok leküzdését szolgáló erőfeszítések jobb összehangolásához. Hazánkban a szocialista építés tudati feltételeinek megerősítésében nagy szerepe van a politikai könyvkiadásnak, így a párt kiadójának, s a Kossuth Könyvkiadó minden dolgozójának is - mondotta. A párt nagy figyelemmel kíséri és segíti munkájukat. Lakatos Ernő megnyitója után elsőként Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója tartott referátumot. Utalt arra, hogy méltó módon emlékeznek meg jövőre a Varsói Szerződés megalakulásának 30. évfordulójáról. Beszámolt arról, hogy újabb tanulmányköteteket készítenek elő a szocialista integrációról, a KGST-ről. A Kossuth Kiadónál kötetek sorával emlékeznek meg a hitleri fasizmus feletti győzelem 40. évfordulójáról; közreadják a II. világháború történetét, s a Magyarországon harcolt felszabadítók visszaemlékezéseit. Ugyanebben a témakörben jelentetik meg A magyar antifasiszta ellenállás kis enciklopédiáját, s Magyarország felszabadulás utáni történelméről külön sorozatot adnak ki „Négy évtized” címmel. Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre ünnepeljük Lukács György, 1986- ban pedig Kun Béla születésének 100. évfordulóját. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom e két nagy alakjáról a kiadó több kiadványt jelentet meg. ______-u-SÉ____(MTI)