Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
2 RÁDIÓTELIX ÜDVÖZLŐ TAVIKAT Losonczi Pál, ifj. Elnöki Tanács elnöke, a Máltai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Agatha Barbara asszonyt, a köztársaság elnökét. ROMÁN DELEGÁCIÓ Érkezett hazánkba Gheorghe Radulescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az Államtanács alelnöke vezetésével a Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre román spárt- és kormányküldöttség érkezett vasárnap Budapestre. BUDAPESTRE ÉRKEZIK A SZOVJET FLOTILLA NAJÓOSZTAGA Kedden délelőtt tíz órakor Budapestre érkezik a Szovjet dunai flotilla hajóosztaga, amely a fasiszta Németország felett aratott győzelem közelgő 40. évfordulója alkalmából tisztelgő látogatást tesz a vízi útvonal országaiban. A szovjet tengerészek már vasárnap óta Magyarország területén tartózkodnak, ünnepélyesen, baráti szeretettel fogadták őket Mohácson. Dobrinyin és Shultz találkozója . Washington (MTI) Több mint egyórás megbeszélést folytatott szombaton az amerikai külügyminisztériumban Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete George Shultz külügyminiszterrel. Dobrinyin a megbeszélést követően közölte az újságírókkal: áttekintették a szovjet—amerikai kapcsolatok egészét. A tárgyaláson megállapodás jött létre, hogy tárgyalásokat folytatnak arról, hogyan lehet megelőzni az olyan tragikus incidensek megismétlődését, mint ami a múlt héten történt az NDK-ban. Mint ismeretes, az amerikai katonai összekötő misszió egy tagját, Arthur Nicholson őrnagyot, akit kémtevékenységen értek, s aki nem volt hajlandó megállni a szovjet őrség felszólítására, halálos lövés érte. Schultz kielégítőnek nevezte a szombati találkozó eredményét, azt mondotta, hogy ezzel a két fél ,,maga mögött tudja” a múlt heti incidenst. Társadalmi munkaakció Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) Jelenlétük nyomát leltem. Patyolattiszta az egész környék. Az lett a Roosevelt tér és a Korányi fasor is. Itt az épitőiparisok munkálkodnak. Hogyan illik a köműveskanálhoz (is) szokott kézbe a képanyél? ' — Megáll benne, ez is szerszám. A városért csináljuk, és azért, mert van értelme. Esztétikai értékű a munkánk. Nem kényszer, inkább öröm a takarítás. Minden évben jövünk, jövőre is — érvel így Nagy Róbert a II/C-ből. — Kérem, asszonyom, egy fényképet... — Nem vagyok fotogén, hagyjanak. Tömör válasz. A nyomatok kedvéért a szerszám a földre hull. Ilyen is volt. — Diktálom kérem: az MHSZ-től vagyunk, s addig dolgozunk, míg be nem szegjük a lunkát. Szép szőke asszony mondta. — Nem ég oda a rántás? — szemtelenkedek. — Ma biztos nem! Konzervnap van. (A rövid párbeszéd az Etelka soron, a haditechnikai- és KRESZ-parkban zajlott, ahol az MHSZ megyei szervezete vállalt munkát. Jöttek Makóról, Vásárhelyről, Szentesről, Csongrádról is. A harcászati eszközök mellett, a parktükörben, a városgazdálkodási vállalat munkagépei italat egyengettek. Hátrább, a lőtér és a körtöltés közötti erdőben, az övas, a textilipari és az élelmiszeripari szakmunkástanulók dolgoztak. Alaposan megizzasztotta valamennyiüket a sűrű aljnövényzet. Becsületükre mondom: pompás, szellős,tiszta parkot varázsoltak. A kisiskolások üzenőfüzetében ez állt: „kedves szülők, » szombati társadalmi munkához szíveskedjenek gyermeküket elengedni, és ha lehet, kerti szerszámot és vödröt kölcsönözni. Köszönettel, a csapatvezető.” I Tarján, piros iskola, önfeledt játéknak tűnik a gyerekkezek szorgoskodása. Hatalmas gereblyékkel — akadt köztük méretre vágott is — szaporán gyűltek a levélkupacok. Persze a fiúk „erőlködtek", a pici lányok petiig vödrökkel hordták a gazt halomba. Amott mint a mesebeli répát húzták a száraz kóról az alig tízévesek. Ügyes és hasznos munkájukért — ha piros pont nem is jár hivatalosan — fogadjanak tőlünk egy hatalmas képzeletbeli piros korongot.• Hírből hallottam csupán, hogy a rókusi kék iskola tanulói is kitettek magukért. Csakúgy, mint a Kassai ligetben, a Bécsi körúton, az Április 4. útján és az Oldal utcai játszótéren dolgozó népfrontosok. Lezajlott tehát az idei első társadalmi munkaakció Szegeden. Pontos adat ugyan még nincs arról, hányan cserélték föl a fakanalat, a mécsesét, vagy a kiskertet — a tisztás városért. Úgy hiszem, nem a számszerűleg a forintos. Inkább a test, ami mindenki javára szolgál. Ács S. Sándor Reagan kirohanása Nicaragua ellen Washington Reagan amerikai elnök szombati rádióbeszédében közölte: az elkövetkező napokban újra kezdi hadjáratát a nicaraguai ellenforradalmi erőknek nyújtott amerikai támogatás biztosítására. Az elnök hidegháborús hangvételű beszédében „szovjet—kubai—nicaraguai összeesküvésről” beszélt, amely „az Egyesült Államok biztonságát” és „tengeri szállítási útvonalait fenyegeti”. Hevesen bírálta a Szovjetuniót és Kubát a nicaraguai kormánynak nyújtott támogatásért, és követelte a nicaraguai kontrák — mint mondotta, szabadságharcosok — megsegítését, ami szerinte az Egyesült Államok közvetlen érdeke. Az elnök azért is támadta a sandinista kormányt, mert nem hajlandó tárgyalásba bocsátkozni a kontrákkal. Nicaragua washingtoni nagykövete, Carlos Tunnermann a The Washington Post című laphoz intézett levelében, amelyet a lap szombati száma közölt, leszögezte: a nicaraguai kormány azért nem tárgyal az i ■ norrakalmárokkal, mert azok vezetői Somoza hírhedt nemzeti gárdájának egykori tisztjei, s irányításukkal a kontrák nem „szabadságharcot”, hanem a békés lakosság elleni terrorakciókat hajtanak végre. A nagykövet azt is leszögezte, hogy az ellenforradalmi csoportok a CIA által toborzott, felszerelt, fizetett és irányított zsoldosok. Mindennek ellenére a sandinista kormány korábban már felajánlotta a kontráknak, hogy térjenek vissza az országba és kapcsolódjanak be aj politikai folyamatba. „Ez tisztességes ajánlat — szögezi le Tunnermann levele. EGK-csúcsmegállapodás £ Brüsszel (MTI) Az EGK kormányfői szombaton este véget ért csúcsértekezletükön megegyeztek a földközi-tengeri fejlesztési program pénzügyi keretében, valamint annak elosztásában, s így Görögország nem gördít többé akadályt Spanyolország és Portugália belépése elé. A belépésről a külügyminiszterek péntekre virradóan állapodtak meg nyolcévi tárgyalás után. Az elnökség által ismertetett megállapodás szerint a költségvetésből a földközi-tengeri programra szánt 2 milliárd ecu 80 százalékát, 1,0 milliárdot Görögország vehet majd igénybe. A földközi-tengeri program ezen kívül az EGK beruházási bankjától is kap 2,5 milliárdnyi kedvezményes kölcsönt. Izrael: összetűzések 25 Amman (Reuter) Heves összecsapások és több száz emberre kiterjedő letartóztatások voltak szombaton Izraelben és a megszállt területeken, ahol a palesztin lakosság megmozdulásokkal emlékezett meg a „Föld napjáról”. A napot annak emlékére tartják meg, hogy kilenc évvel ezelőtt, 1970. március 30-án Izraelben a katonák megöltek hat palesztint, akik földjeik kisajátítása ellen tüntettek. A megszálló hatóságok csupán három megemlékező gyűlést engedélyeztek, minden egyéb megmozdulást betiltottak. A palesztin lakosság izomban, a tilalommal Uacolva...Ciszjordánia,. Gáza és, Izrael ..szám talán. településén tüntetéseket, tiltakozó gyűléseket és meneteket tartott, a résztvevők a betiltott palesztin zászlót lobogtatták, nemzeti dalokat énekeltek és kövekkel dobálták meg a katonai járműveket. A tiltakozó akciókban a WAFA palesztin hírügynökség becslése szerint mintegy félmillió ember vett részt. Hétfő, 1985. április 1 Blokád Koppenhágában Régóta nem lehettek tanúi a gyanútlan járókelők olyan heves utcai jeleneteknek Koppenhágában, mint az elmúlt napokban. Az általában békés, nyugodt, jólétet sugalló dán fővárosban sorozatos munkásmegmozdulásokra került sor, tiltakozók tömege vette blokád alá a parlament épületét, s az egyik legnagyobb áruházát. Sőt — épp e csoportok feloszlatására — a rendőrök is közbeavatkoztak; a törvényhozás ülése csak azután kezdődhet meg, hogy a tüntetőket szétkergették, lehetővé téve, hogy a képviselők, s a kabinet tagjai egyáltalán bejussanak a folketing elegáns tanácstermébe. Hétfőre pedig a hírek szerint további nagyarányú sztrájkakciók várhatók. Egyszerű munkaügyi ellentétről van szó — intézte el sommásan a történteket jó néhány politikus, a számos sajtóorgánum, arra utalva, hogy a dániai közéletben csakugyan szokatlan események a kollektív szerződésekről folyó tárgyalások kudarca után következtek be. A skandináv országban ugyanis a munkáltatók szövetsége és a szakszervezetek kétévente kötnek új megállapodást, most azonban a fizetésemelések és a munkaidő csökkentése ügyében az elhúzódó, több hónapos vita ellenére sem sikerült közös nevezőre jutniuk. Az előírások szerint ilyenkor a kormány lép közbe, s tesz kompromisszumos javaslatot. Az elmúlt esztendőkben ez a rendszer kisebb-nagyobb zökkenőkkel jól működött, a gazdasági nehézségek megszaporodtával azonban egyre bonyolultabbá vált a szükséges egyetértés elérése. Ez vehetett oda, hogy a mostani tárgyalások eredménytelensége miatt évtizedek óta a legsúlyosabb munkaügyi konfliktus alakult ki az 5 milliós észak-európai országban. A sztrájkolók száma 300 ezer fölé emelkedett, a halászokhoz, építőipari, fémfeldolgozó és más munkásokhoz csatlakoztak a gépkocsivezetők, dokkmunkások és kamionosok is. Sok iskolát bezártak, leállt a belföldi légiforgalom, a kompösszeköttetés. Megbénult az ipar jó része, fennakadások vannak a közlekedésben, az élelmiszer- és üzemanyag-ellátásban. A négypárti, konzervatív koalíció élén álló Poul Schlüter miniszterelnök a jelek szerint abban bízik, hogy a parlamentben beterjesztett törvénytervezettel sikerül megakadályozni a munkabeszüntetések továbbterjedését. Ma dől el például, hogy sztrájkba lép-e további 100 ezer állami alkalmazott is. Akárhogyan oldódik meg a hirtelen kiéleződött belpolitikai krízishelyzet, a fejlemények mindenképp komoly figyelmeztetésként szolgálhatnak a kormányfő számára. Szegő Gábor Tüzek gondatlanságból A szeles idővel párhuzamosan jelentkező hosszabb napsütés általában felszántotta az aljnövényzetet, s péntek óta indulnak a tűzoltó autók emberi felelőtlenség miatt keletkezett tüzek oltására. ?»*"" Még pénteken.Ásotthatorti térségiPbeházi úthoz 1 közel negyed hektárnyi területen égett meg az erdő aljnövényzete és a fák alsó ágai egy még égve eldobott cigaretta miatt, mintegy K ezer forint kárt okozva. Ugyanazon a napon Nagytőkén egy ,,tüzeskedő” gyermekjáték miatt 6 ezer forint kár keletkezett, mert leégett egy szalmakazal. Szombaton Ópusztaszeren 0,7 hektárnyi fenyves égett eldobott cigaretta miatt — 20 ezer forint kárt okozva —, ahol a tűzoltóság a honvédség közreműködésével fékezte meg, s oltotta el a lángokat. Tegnap, vasárnap Csongrádon, a Szegedi út mentén egy nádas égett kisebb területen,nem okozva jelentősebb kárt. Ugyancsak nádas égett tegnap délután Szegeden is, a Bakay Nándor utca végén. Valamivel korábban, vasárnap 12 óra előtt azért riasztották a szegedi tűzoltókat, mert a Szőregi úti téglagyárnál avarégetést követően összerakott deszkákba, lécekbe kaptak a lángnyelvek Az alig egy órán belüli sikeres oltás ellenére, itt 80 ezer forintra becsülik a kárt. Hispánia, Hispánia Anderte Adam új könyvéről A közelmúltban jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában Anderte Adám ,,Megosztott Hispánia" című könyve, amely a hazai történeti szakirodalomban az első, a spanyol történelmet a kezdetektől napjainkig áttekintő mű. Ezt a feladatot — mint ahogy az alcím is sejteti — egy bizonyos szempontból végzi el: az államfejlődés és a nemzeti kérdés aspektusából. Kiindulópont a megosztottság számtalan fajtájával ma is küzdő Spanyolország. A szerző úgy látja, hogy az államfejlődés és a nemzeti kérdés alakulásának párhuzamos vizsgálata adhat választ ennek a gazdasági, társadalmi, kulturális, nemzeti szétdaraboltságnak az eredetére és a feloldására is, hogy ez az a szál, amely Ariadne fonalaként végigvezethet az Ibériai-félsziget történelmén, s amelyekre a konkrét „tény-gyöngyök” (legyenek azok akár szürkék, akár aranyszínűek) felfűzhetők A visszatekintés a rómaiak berendezkedésével kezdődik, az általuk tagolt terület regionális fejlődése a „későbbi államfejlődés mélyrétegeként jelenik meg”. Érdekes módon a rómaiak unalmát felváltó vizigót királyság határa a már romanizált területekkel többékevésbé egybeesik, s ezzel lehetőséget ad az általuk nem érintett peremterületek más irányú fejlődésére. Az egyöntetű, a feudalizmus irányába tartó fejlődést a mór hódítás módosítja, de nem töri meg, és nem is téríti el. Hispánia új lakói a már több színű félszigetet tovább gazdagítják nyelvi, etnikai, vallási színekkel. A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az etnikai, vallási ellentétek ekkor még alárendelődtek a minden feudális államot megosztó feudális hatalomért folytatott harcnak. A könyv második fejezete Spanyolország történelmének az egyesítéstől a napóleoni hódításig terjedő periódusát öleli föl, azt a korszakot, amely már több történelemkutató figyelmét magára vonta. A nemzeti kérdés és az államfejlődés diszharmóniája először ebben az egységesített államban vetődik föl a rendi szembenállás és abszolutizmus ellentétének formájában. A kasztitiai központosítás csak a rendi intézmények mellett tudta kiépíteni államszervezeti apparátusát, s mindaddig nem is gondolt komolyan a testvérállamok alávetésére, amíg a nagy gyarmatbirodalom jövedelmei Kasztíliát gazdagították. Amikor azonban a 17. században az „Indiák” gazdagságára alapozott spanyol gazdaság összeroppan — a hanyatlás elsősorban Kasztíliát érinti —, felújul Kasztília hegemóniatörekvése, s különböző, kegyencek által végrehajtandó reformok keretében kísérletet tesz a gazdaságilag vele ellentétben prosperáló „perifériák” — a későbbi kis nemzetek — megtörtésére, hogy hiányzó jövedelmeit belőlük biztosítsa. Ennek a célnak adott legitim keretet a spanyol örökösödési háború utáni helyzet. Hiszen a háborúban győzedelmeskedő fél a nyertes jogán jogot formálhatott arra, hogy a vereséget szenvedett területekhez abszolutista, diktatórikus módszerekhez nyúljon. Bizonyára nem véletlen, hogy a 20. században, a polgárháború utáni Franco diktatúrában ez a „képlet” megismétlődik. Galícia, Katalónia, Valencia, Andalúzia. Baszkföld azonban gazdasági téren mindvégig verhetetlennek bizonyult az ebből a szempontból sokkal gyengébb, retrográd Kasztíliával szemben, bár gazdasági erejük nem volt elég Kasztília hatalmi helyzetének korlátozására. A múlt század spanyol történelmét, századunk történelmét és jelenét alkotó eseményeket, értékeléseket Anderle Ádám munkájának befejező része tartalmazza. Ennek a többi fejezethez képest terjedelmesebb volta is jelzi, hogy ez a csaknem két évszázad a nemzettéválás és az államfejlődés szempontjából mennyi megoldásra váró problémát, megoldási kísérletet hordozott és hordoz ma is. A 19. században a számtalan megmozdulástól zaklatott Ibériai-félszigeten a nemzetté válás az ipari forradalom, a társadalmi osztályok, rétegek bonyolult képének szerves alkotóeleme. Először az ipari forradalom mögött álló, haladó, elsősorban katalán, és baszk burzsoázia vállalja a nemzeti mozgalmak vezetését, mert gazdasági érdekei ezt diktálják. A század vége felé azonban a burzsoáföldbírtokos reakció használja föl a benne rejlő erőt s közben a spanyol munkásmozgalom elzárkózó politikája is — amely korábban az osztály egységének megbontását látta a nemzeti célokban — megváltozik. Ennek az általános képletnek az igazságtartalmát, finom részleteit, a nemzeti törekvések formáit, a nemzetről alkotott elképzeléseket a szerző külön is vizsgálat tárgyává teszi, különösen a három nemzeti „perifériára”: Baszkföldre, Galíciára, és Katalóniára koncentrálva. Az író hangsúlyozza azt is, hogy a spanyolokban tudatosult „Spanyolország, mint probléma". Megoldására szolgáló különböző tervek születnek: föderalizmus, autonomizmus, kantonizmus, spanyolizmus ..., sőt a megszülető új tervek kiterjesztették a spanyol nemzet fogalmát a latin-amerikai, észak-afrikai, zsidó népekre is (pánhispán, hispanidadideológia). A hatalomra kerülő Primo de Rivera diktatúrának a második köztársaságnak, majd Franco fasiszta diktatúrájának és az őt követő mai demokratikus államnak is számolnia kelle ezzel a kérdéssel. A kötet utolsó fejezeteiben a Franco-időszak utáni viharos időszakot mutatja be a szerző. A ,,demokrácia" és „pluralizmus” jelszava alatt kibontakozó politikai mozgás és küzdelmek egyik központi vitatémája éppen a nemzeti kérdés lett. 1975 utáni kormányok, meglepően rugalmas politikával, az új tendenciákat is felmérve (belső migráció ;í helyi nemzeti mozgalmak vereségei) próbáltak az 1978-as alkotmányban, valamint az 1979-es autonómia statútumokban helyes megoldást találni, amelyek azonban továbbra sem elégítik ki teljes mértékben a történelmi kis nemzeteket, az autonómia újonnan jelentkező erős törekvéseit. A szerző a megosztott Hispánia napjainkban is élő nemzetiségi problémáinak bemutatásával zárja elgondolkodtató és alapos vizsgálatát a spanyol történelemről. Kovács Mariann