Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TSÁGÁNAK LAPJA W 75. évfolyam 101. szám 1985. május 2., csütörtök Ára: 1,80 forint Az alkotó munkát ünnepelte a világ Kilencvenötödik alkalommal került sor a Föld minden szegletében a világ dolgozóinak nagy seregszemléjére, a munka, a munkásosztály, a szolidaritás nagy ünnepére. A békeszerető milliók az alkotó, az emberi életet szebbé, tel­jesebbé alakító munkát és a teremtő embert ünnepelték, de vannak a világnak olyan pontjai, ahol május elseje a megélhetésért, a munkáért, a legelemibb emberi jogokért folytatott harc demonstrációja. Erre is kitért kedd esti rá­dió- és tv-beszédében dr. Nagy Sándor, a SZOT titkára. Hazánkra a negyvenedik szabad május elseje köszön­tött. A nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét Buda­pesten, a Felvonulási téren mintegy negyedmillióan kö­szöntötték, hitet téve szocialista fejlődésünk mellett, de­­mostrálva, hogy népünk büszke az elmúlt negyven év eredményeire, bizalmát tanúsítva az ország vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt, kifejezésre juttatva tettrekészségét a párt XIII. kongresszusán elfogadott hatá­rozatok valóra váltásáért. Az ünnepi köntösbe öltözött té­ren, a díszemelvényen foglalt helyet Kádár János, az MSZMP főtitkára (nyilatkozatát alább közöljük), Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a párt, az állami élet vezető tisztségviselői, a tömegszerveze­­tek képviselői, a munka élenjárói. A színpompás, erőt su­gárzó felvonulás a kerületek dolgozóinak menete után sportolók záróképével és az Internacionálé hangjaival ért véget. Zenés őrségváltás volt tegnap délben az Országháznál, a Magyar Népköztársaság állami lobogója előtt, amely a munkásosztály nemzetközi ünnepének tiszteletére leng a zászlórúdon. A díszelgő alakulat rövid parádéját követően a zenekar térzenével szórakoztatta a fővárosiakat. Hazánk minden településén felvonulásokkal, nagygyű­lésekkel, vidám majálisokkal, gazdag kulturális és sport­­programokkal idézték május 1. eszméjét, a tavasz nagy­szerű hangulatát. Kádár János május 1-i nyilatkozata ájus elseje hűvös idővel virradt ránk, de a budapestiek itt felvo­nuló tömege magabiztosságot, jó­kedvet sugároz. Ennek alapja: nemrégi­ben ünnepeltük felszabadulásunk 40. év­fordulóját, s ezt megelőzően megtartottuk pártunk XIII. kongresszusát. Az elfoga­dott országépítő program fő céljait ma­gáévá tette a Hazafias Népfront is. Ezért kérhetjük az egész magyar néptől: támo­gassa politikánkat, a fejlett szocialista társadalom felépítésének töretlen folytatá­sát célul tűző elhatározásunkat az ország­gyűlési képviselő- és tanácstagválasztáso­­kon is. Úgy, ahogyan azt a munkás hét­köznapokon is teszi. A közelmúltban a lengyel fővárosban aláírtuk a Varsói Szerződés meghosszab­bításáról szóló dokumentumot. Ezzel nö­veltük népünk biztonságát, s — meggyő­ződésem — hozzájárultunk Európa és a világ békéjének megőrzéséhez, erősítésé­hez is. Ezeket a gondolatokat felidézve szeretném e jeles napon szívből köszön­teni — pártunk Központi Bizottságának, nevében is — munkásosztályunkat, szövet­kezeti parasztságunkat, értelmiségünket, egész dolgozó népünket. Bizakodva nézhe­tünk a jövőbe, mert van jó programunk, népünk egységes, s elkötelezett, hogy tis­z­­tességes helytállással végezze országépítő munkáját. Ehhez minden honfitársamnak, kisebb és nagyobb közösségeknek, népünk, fiainak és leányainak, a családoknak jó egészséget, további sikereket kívánok. Megköszönöm a sajtó, a hírközlő szer­vek munkatársainak is, hogy országnak, világnak hűen tolmácsolják ezt a bizako­dó hangulatot, beszámolnak arról, hogyan köszönti népünk a munkásosztály nagy nemzetközi napját, a szolidaritás ünnepét, május elsejét. ■­ Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának el­nöke a Felvonulási téren találkozott a Szakszervezeti Világszövetség képviselői­vel és azokkal a külföldi szakszervezeti vezetőkkel, akik részt vettek a budapesti dolgozók május elsejei ünnepségén. Kádár János szólt arról, hogy a felvonulás is tükrözi a magyar dolgozóknak azt az el­határozottságát, hogy továbbra is a szo­cializmus építésének útját járják, és szo­lidárisak azzal a harccal, amely a világ minden térségében a társadalmi haladá­sért, a népek szabadságáért és az egész világ közös érdekéért, a békéért folyik. Az MSZMP főtitkára kérte a jelenlevő­ket: hazájukba visszatérve tolmácsolják a magyar nép jókívánságait mindazoknak, akik a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért küzdenek és a béke ügyét támogatják. (MTI) Hatvanezres felvonulás Szegeden B­éke és biztonság, építő­ü munka és haladás, bi­zalom s a jobb jövőbe ve­tett hit — ezeknek a gon­dolatoknak jegyében zajlott tegnap Szegeden a munkás­­osztály nagy nemzetközi ün­nepe tiszteletére rendezett demonstráció, amelyen a város üzemeinek, vállalatai­nak, intézményeinek dolgo­zói, a tanulóifjúság képvise­lői vettek részt impozáns felvonuláson, mintegy 60 ez­res tömeget alkotva a Szé­chenyi tér középső sétányán, a dísztribün előtt elhaladva. Az ünnepi felvonulás dísz­elnökségében ott volt Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, az MSZMP KB tagja. Cserhá­ti István, a SZOTE rektora, az MSZMP KB tagja. Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Petrik István, a Csongrád Megyei Tanács elnökének általános helyettese Ágos­ton József, az SZMT vezető titkára, Papp Gyula, Szeged Megyei Város Tanácsának elnöke, Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottságának titká­ra és Kulcsárné Kiss Piros­ka, a HNF Szeged Városi Bizottságának titkára is. Je­len voltak az elnökség so­raiban a párt-, állami és tömegszervezetek vezető képviselői mellett az ágaza­ti szakszervezetek vezetői, a kitüntetett vállalatok de­legátusai, és a közelmúlt­ban magas elismerésben ré­szesült munkások, parasz­tok, értelmiségiek. Hogy a béke gondolata hatotta át a szegedi tömeg­­megmozdulást, azt már a tribün fölött kifeszített transzparens jelszava is ér­zékeltette: Békés jelent, biz­tonságos jövőt az emberi­ségnek! Ezt a gondolatot su­gallta számos felvonuló vál­lalat menetének élén vitt ünnepi dekorációs összeállí­tás, az autós felvonu­lók drapériájának leg­gyakoribb színe, a béke kékje, és különösen figye­lemreméltó volt az ötletes­ségével és érzelmi hatásával kitűnt, fegyverkezésellenes mozgó dekoráció, amelyet a szegedi Volán felvonulói mutattak be. Az autó pla­tóján égre meredő két ra­kéta egyikén ahogy csak a hely engedte, a tiltakozást kifejező ,,NEM” soknyelvű felirata volt látható, míg a másik, egy jókora Pershing­­rakéta — lefejezve! S a gyilkos robbanófej­­ helyén ezerszínű virágként kibom­­ló májusfa fejezte ki mind­annyiunk közös óhaját. Nem fegyverkezést, békét a világnak! Béke és szolidari­tás, az elválaszthatatlan fo­galmak kifejezője volt. A Szegedi Postaigazgatóság menetének élén a kékbe burkolt menetnyitó autók, oldalán a nemzetközi össze­fogást éltető jelszó, a hatal­mas, hófehér békegalamb, s az autón emberfajunk szin­te valamennyi rasszának képviselőjéből verbuvált fia­talok csoportja összefonott kézzel hirdette a tapsvihar­ra ragadtatott nézőtömeg előtt a létérdekünket kife­jező összefogást. Nem ke­vésbé hangulatébresztő ér­zelmet megmozgató volt a Budaprint Szegedi Textil­művek ünneplői között a Széchenyi teret megjelené­sükkel pillanatok alatt vib­ráló feszültséggel, életteli vidámsággal megtöltő kubai lányok spanyol nyelvű jel­szavakat harsogó csoportja. Hosszú oldalakat venne igénybe, ha sorrendben va­lamennyi felvonuló kollek­tíva méltán kiérdemelt di­cséretét zengenénk, hiszen akár a pattogó indulózené­vel felvonuló MÁV-zenekart és a vasútigazgatóság dol­gozóit, akár a sporttagozatos általános iskolások a Tö­mörkény szakközépiskola lá­nyait, vagy a sportoló fiata­lok vérpezsdítő zenére elő­adott szemgyönyörködtető aerobictáncát emelnénk ki, akár az üzemek jellegzetes­ségeit jól tükröző autós de­korációknak szentelnénk helyet — mint például az olajipari vállalatok égő gáz­fáklyával felvonuló autójá­nak, vagy a Szegedi Szalá­migyár és Húskombinát lát­ványnak is ínycsiklandozó, forgó bőségkosarát idézzük, vagy éppen a piros nadrá­­gos, szakállas zsokéval (cir­kuszi produkciónak is beil­lően fegyelmezett lován!) megnyitott színházi menet­ről szólnánk, vagy a gyufa­gyár röpcédulaként gyufa­címkét szóró menetelést említenénk — egyaránt azt kellene éreznünk, másokról ugyanígy írhatnánk. A háromórás színes ka­­valkád Széchenyi téri záró­képe a Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett Ma­gyar Honvédelmi Szövetség Csongrád megyei szervezeté­nek technikai bemutatója volt. A szakági jelvényekkel begördülő autók, a zöld egyenruhás motorosok, a le­vegő akrobatái, az ejtőer­nyősök a kifeszített szár­nyú motoros sárkányrepülő a földön hirdette a honvé­delmi nevelő munkában je­leskedő szervezet sokoldalú­ságát, miközben a levegő­ben, toronymagasságban, s a felhők közelében két re­pülőgép üdvözölte a nézőse­reget. A sárga vontatógép üdvözlő röpcédulákkal kö­(Folytatás a 3. oldalon.) A budapesti demonstráció díszelnökségében: a párt- és állami vezetők köszöntik a fővárosi felvonulók tízezreit Csípős tavaszi időben milliók vonultak föl országszerte, köszöntve május ünnepet. Transzparensek, jelképek, feliratok, vitám felvonulók Budapesten. (Az ünnep nemzetközi eseményeiről lapunk 2. oldalán számolunk be.) Úttörök a szegedi menetben

Next