Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-01 / 257. szám

2 Díszvacsora Londonban Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság mi­niszterelnöke csütörtökön este a minisz­terelnöki rezidencián díszvacsorát adott Kádár János tiszteletére. A vacsorán részt vettek az MSZMP főtitkárának kíséreté­ben érkezett magyar politikusok, és ott volt a brit közélet számos kiemelkedő kép­viselője is. A díszvacsorán Margaret Thatcher és Kádár János Dohárköszöntőt mondott. Margaret Thatcher pohárköszöntője Margaret Thatcher elöl­járóban melegen üdvözölte­ Kádár Jánost és kíséretének­ tagjait Nagy-Britanniában, majd így folytatta: Tavalyi magyarországi út­járól szólva hangsúlyozta: — A legmelegebb emléke­ket őrzöm azokról a napok­ról, nagy kitüntetés volt számomra, hogy én lehettem az első angol miniszterelnök, aki az ön országába látoga­tott. Mindig szívesen gon­dolok vissza a baráti fogad­tatásra, és párját ritkító vendégszeretetre, amelyben részesítettek. Annak is nagyon örültünk, hogy az elmúlt 12 hóna­p során vendégül láthattuk az ön kollégáit, Szűrös Mátyást, és Várkonyi Pétert. Amikor Szűrös Mátyás hivatalom­ban meglátogatott, egy kínai közmondást idézett- „Jobb valamit egyszer látni, mint ezerszer hallani róla.” Na­gyon örülünk, hogy ön­ most lát bennünket. A csütörtöki megbeszélése­ket érintve kiemelte: — Ugyanúgy, mint tavaiy Budapesten, világossá vált előttem, hogy milyen sok téren közösek az eszménye­ink: a béke, a prosperitás, a biztonság tekintetében. A céljainkhoz vezető utak le­hetnek különbözőek. A tár­sadalmi igazságosságról ta­lán nem vallunk azonos né­zeteket. Helyénvaló azonban, hogy tárgyaljunk azokról a kérdésekről, amelyek elvá­lasztanak bennünket. Nagy biztatás számomra, hogy ezt megtehettük, és megtehetjük a világ jövőjéért érzett kö­zös felelősség hangján. Mi, angolok, büszkék va­gyunk az országunkban ér­vényesülő szabadságra, igaz­ságosságra és demokráciára — mondotta a továbbiak­ban a miniszterelnök. — Ez az egyik oka annak, hogy mi, ugyanúgy, mint Önök — valamennyien eu­rópaiak — teljes mértékben elköteleztük magunkat az 1975-ös helsinki záróokmány mellett. Ez az okmány tar­talmazza a nemzetközi érintkezés és a civilizált kormányzás alapelveit. Az alapokmány azt is célul tűz­te, hogy javítson az egy­szerű emberek életén, és megnyissa előttük az új érintkezések útját. Éppen ezért nagyra érté­keljük, hogy Magyarország a bud­apesti kulturális fó­rum megrendezésével járul hozzá a helsinki folyamat­hoz. Anglia eltökélten keresi a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításának lehetőségeit. Ugyanúgy keresi a viszony megjavításának útját a két nagy szövetségi rendszer or­szágai között. Anglia az egyik, Magyarország a másik szövetség tagja. Mindketten hűségesek vagyunk, és hűsé­gesek maradunk szövetsége­seinkhez. Nemcsak angol— magyar barátságról van szó. Tudom, hogy mindketten valljuk: az érintkezés eu­rópai országok között, ugyan­úgy, mint angol—magyar vi­szonylatban, önmagában is hasznos szerepet játszik, és előmozdítja a bizalom meg­teremtését a Kelet és Nyu­gat között. Margaret Thatcher ezután kifejtette: " Élénk figyelemmel kí­sérjük a magyar gazdasági élet fejleményeit, és kalapot emelünk az előtt az eredeti­ség és rugalmasság el­­őtt amellyel a magyar kormány problémáinak megoldására törekszik. E problémák közül sok valamennyiünk problé­mája. Angliában jelentős az érdeklődés az ön országa iránt. Értékeljük a magyar vívmányokat. Érzéseink az erős történelmi kapcsolatok­ban gyökereznek. Ezekről a kapcsolatokról már Buda­pesten is szóltam. Szombaton ön Skóciába utazik, hogy lásson valamit országunkból Londonon kí­vül is. Egy esetleges walesi utat külügyminiszterem, Sir Geoffrey Howe — aki onnan származik — minden bi­zonnyal szívesebben vett volna. Hallottam azonban, hogy Wales még mindig nyalogatja a két héttel ez­előtti 3-0-ás futballvereség okozta sebeket. Skócia így biztonságosabb hely, mint Wales. Az angol—magyar együtt­működés történetének ki­magasló jelképe az a híd Bu­dapesten, amelyet egy skót épített a múlt században. A hídépítés sokszor használt kifejezés nemzetközi vi­szonylatban is. Kötelessé­günk, hogy e kifejezést va­lódi tartalommal töltsük meg. Az ön londoni útja, a magyar nép vezetőjének lá­togatása pontosan e célt szolgálja — mondotta befe­jezésül Margaret Thatcher, és poharát a magyar nép jó­létére, személy szerint Ká­dár János egészségére emel­te. Kádár János válaszbeszéde Kádár János válaszbeszé­dében köszönetet mondott a meghívásért, amelynek — mint hozzáfűzte — készség­gel tett eleget. Megköszönte a figyelmes fogadtatást, azo­­kat a megtisztelő szavakat, amelyekkel a brit minisz­terelnök hazánkat és a ma­­­gyar népet illette. — Élve az alkalommal, örömmel teszek eleget an­nak a megbízatásomnak, hogy átadjam a Magyar Népköztársaság kormánya, személy szerint Lázár György miniszterelnök szívélyes üd­vözletét és jókívánságait — mondotta, majd így foly­tatta: — Az ön 1984-es februári magyarországi látogatását olyan kiemelkedő esemény­ként tartjuk számon, amely ösztönzően hatott a magyar —brit kapcsolatok fejlődésé­re. Úgy gondolom, hogy a mai érdemi, nyílt és jó lég­körű tárgyalásaink a buda­pesti megbeszélések megfe­lelő folytatását jelentik. Sze­retném kifejezni azt a re­ményemet, hogy ez a mos­tani találkozás, az elmúlt évihez hasonlóan, nemcsak országaink kapcsolatainak bővítését segíti elő. Gondo­lom, ez a találkozó szélesebb értelemben része az eltérő társadalmi berendezkedésű országok kormányai és né­pei közötti szükséges kap­­­­solatoknak is, bizonyos mértékig hozzájárul a mai nemzetközi viszonyok között annyira szükséges jobb meg­értéshez. — Ismert tény — hangsú­lyozta Kádár János —, hogy a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Királyság népei a társadalmi fejlődés külön­böző útját járják, orszá­gaink más szövetségi rend­szerhez tartoznak. Ennek következtében fontos nem­zetközi kérdések megítélésé­ben nézeteink eltérőek. De lényegesnek tartom, hogy vannak találkozási pontok is. Közös az elhatározásunk a kölcsönös előnyökkel járó kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésére. Egyetértés volt közöttünk abban is, hogy népeink érdekében minden lehetségest meg kell ten­nünk a feszültségek enyhí­téséért, a béke ügyének elő­mozdításáért. A magyar ál­lamvezetés részéről az em­beriséget fenyegető legfőbb és mind nagyobb veszélynek a fegyverkezést tekintjük, mely minden nép szá­mára súlyos terheket je­lent. Szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés többi or­szágával együtt ennek kor­látozását tartjuk a legsür­getőbb feladatnak. A párt főtitkára ezután kifejtette: — Törekvésünk arra irá­nyul, hogy az erőegyensúly, a kölcsönös biztonság a fegy­verzet lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Üd­vözöljük a világ sorsáért különleges felelősséget viselő két vezető hatalom, a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok vezetőinek közelgő csúcstalálkozóját Reméljük, hogy a találkozó valóban az érdemi tárgyalások kezdete lesz, és hosszabb távon meg­alapozza a nemzetközi hely­zet javulását.­­ Fontosnak tartjuk mind­azokat a nemzetközi tanács­kozásokat, amelyek a kato­nai szembenállás szintjének csökkentését, a biztonság és a bizalom erősítését, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok közötti kapcso­latok fejlesztését, a népek közöttti megértés ügyét szol­gálják. Ezek a célok vezet­nek bennünket a stockholmi konferencián és a bécsi tár­gyalásokon, a helsinki folya­mat találkozóin, köztük a hazánk fővárosában most folyó európai kultrális fó­rumon. Kádár János ezután em­lékeztetett arra, hogy az an­gol ipari forradalom nagy vívmányai erről a földről hozzánk is eljutottak és Magyarország fejlesztésében is szerepet játszottak. — Ön is utalt rá, hogy a magyar főváros egyik büsz­keségét, a Lánchidat brit mérnök, Clark Ádám ter­vezte. Másrészről megem­líthetem, hogy a magyar Körösi Csom­a Sándor al­kotta meg az első angol— tibeti szótárt, 1848-as sza­badságharcunk vezetője, Kossuth Lajos évekig élt londoni emigrációban. Nap­jainkban, ahogy azt a mai tárgyalásainkon is elégedet­ten állapíthattuk meg, közös erőfeszítéseink eredménye­ként szinte minden területen mozgásba jött, fejlődik a kölcsönösen előnyös együtt­működésünk. — Végezetül szeretnék kö­szönetet mondani önnek és mindazoknak a brit állami, társadalmi, gazdasági, kultu­rális területen működő sze­mélyiségeknek, akik szóval és tettekkel is elősegítették kapcsolataink fejlődését. Biztosíthatom Önöket, hogy magyar részről eddig is cse­lekedtünk, és a jövőben is minden tőlünk telhetőt meg­teszünk kapcsolataink fej­lesztésére, együttműködé­sünk bővülésének elősegíté­sére — mondotta Kádár Já­nos és őfelsége, II. Erzsébet királynő, Margaret Thatcher miniszterelnök asszony. a ven­déglátók, minden jelenlevő egészségére, az Egyesült Ki­rályság és Magyarország népeinek boldogulására, ba­rátságára és a békére emelte poharát. Üdvözlő távirat 0 Budapest (MTI) Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtit­kára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait Sadli Bendzsedidnek, a Nemzeti Felszabadítási Front Pártja főtitkárának, köz­­társasági elnöknek. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Abdelhamid Brahi­­mi miniszterelnöknek kül­dött táviratot. A Mohamed Mechati Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ün­nepe alkalmából fogadást adott csütörtökön a Hilton Szállóban. A fogadáson részt vett Ballai László, az MSZMP KB osztályvezető­je, Medve László egészség­­ügyi, Somogyi László épí­tésügyi és városfejlesztési, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Madarasi Attila pénzügy­minisztériumi, Török Ist­ván külkereskedelmi ál­lamtitkár, Györke József, az MSZMP KB külügyi oszályának helyettes veze­tője Nagy Gábor külügy­­m­iniszter-helyettes. Péntek, 1985. november 1 Pártközi eszmecsere 15) Varsó (MTI) Berecz János, az MSZMP KB titkára október 29. és 31. között pártküldöttség élén Varsóban tartózkodott a LEMP KB meghívására. Lengyel vendéglátóival ta­pasztalatcserét folytatott az MSZMP és a LEMP ideoló­giai, agitációs és propagan­da-, valamint tömegtájékoz­tatási munkájáról. Berecz Jánost csütörtökön fogadta Wojciech Jarurzelski, a LEMP KB első titkára, Jan Glówczyk, a KB tit­kára és Marian Orzechows­­ki, a LEMP társadalomtudo­mányi akadémiájának rek­tora, a KB PB póttagjai, to­vábbá a KB illetékes osz­tályvezetői részletesen tájé­koztatták a magyar vendé­get a lengyel társadalom helyzetéről, a közelmúltban lezajlott választásokról, a LEMP soron következő X. kongresszusának előkészíté­séről, az ezzel kapcsolatban végzett ideológiai munkáról, és a következő időszak fel­adatairól. Berecz János tájé­koztatta vendéglátóit az MSZMP tevékenységéről. Berecz János csütörtökön este hazaérkezett varsói lá­togatásáról. Marjai József kanadai tárgyalásai fe­l Ottawa (MTI) Marjai József miniszterel­­nök-helyettes befejezte hi­vatalos kanadai látogatását. Útjának utolsó szakaszában Ottawában a szövetségi kormány több tagjával és a parlament elnökével folyta­tott megbeszéléseket. A tárgyalásokon mindkét rész­ről kifejezésre juttatták, hogy érdekeltek a nemzetkö­zi helyzet javulásában, és kifejezték reményüket, hogy a genfi szovjet-amerikai fel­ső szintű tárgyalásokon ér­demi előrelépések születnek. Egyetértettek abban, hogy a magyar—kanadai kap­csolatokban jelentős e­lőre­haladásra van lehetőség. Ki­emelték, hogy az együttmű­ködés fejlesztése kölcsönö­sen előnyös az áruszállítá­sok területén, a harmadik­­piaci együttműködésben, kö­zös termelő vállalatok létre­hozásában. Az európai kulturális fórum résztvevői A film, a • Budapest (MTI) Az európai kulturális fó­rum csütörtöki tanácskozá­sán tovább folytatódott a két munkabizottságban a képzőművészetekkel és az alkotóművészetekkel foglal­kozó szakemberek eszme­cseréje. A film, a rádió és a tele­vízió kulturális műsorait tárgyaló munkacsoport ko­rábbi tanácskozásán élénk vita bontakozott ki. Többen beszéltek a filmművészek szerepéről, felelősségéről, szorgalmazták, hogy a filmkoprodukciók ne le­gyenek formálisak. A mun­kabizottság csütörtöki ülé­sén Beata Tyszkiewicz len­gyel filmművésznő felszóla­lásában annak jelentőségé­ről szólt, kedvező ha több ország neves művészei kö­zös produkcióban dolgoz­nak együtt, mert így a film­­ szélesebb közönséghez jut el.­­ Rendszeressé kellene ten­ni a filmművészeti főisko­lai hallgatók cseréjét az európai országok között, mert ez a kölcsönös megis­merést és megértést szol­ r ! ■ r­­ radio és a műsorairól gálná — mutatott rá Da­vid Puttham angol film­­producer. Felvetődött a ta­nácskozáson, hogy hozza­nak létre pénzügyi alapot az európai nemzeti film­művészet alkotásainak szé­lesebb körű forgalmazása érdekében. Ezenkívül több együttműködési ajánlást is­mertettek, s a felszólalók szorgalmazták, hogy alakít­sanak ki olyan eljárást, amely a javaslatokat érté­keli, rangsorolja, ugyanis az utolsó hét kevés lesz ezek feldolgozására. Töb­bek szerint már eddig is olyan ajánlások, elgondolá­sok fogalmazódtak meg, amelyek alapját képezhetik egy tartalmas dokumentum­nak. Ez a kormányoknak te­het ajánlást, arra hogy a kulturális együttműködés te­rületén hogyan lehetne to­vábblépni. Felhívták a fi­gyelmet, azokat az elkép­zeléseket kell megvitatni, amelyek a kölcsönös érde­keket szolgálják. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese a ha­zai rádió tevékenységét is­mertette a külföldi kultú­ televízió­ nális értékek megismerteté­sében. Rámutatott ugyan­akkor, hogy a magyar kul­túra értékei iránt is van érdeklődés külföldön, pél­dául Bartók Béla születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából készített műsort 35 rádióállomás vette át. Vé­gezetül a rádiótársaságok közötti együttműködés bő­vítése mellett foglalt állást a kölcsönösség alapján. Csütörtökön egyébként a Magyar Nemzeti Bizottság, a Magyar Építészek Szö­vetsége, valamint a Műem­lékvédelmi Felügyelőség rendezésében az építészek és műemlékvédők találko­zót tartottak a Műemlékvé­delmi Felügyelőség székhá­zában. Ugyancsak csütörtö­kön a szovjet delegáció meghívására a fórumon részt vevő delegátusok Szer­­gej Geraszimov szovjet filmrendező „Lev Tolsztoj” című alkotását tekintették meg a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A filmbemutatót követően a művész elbeszélgetett a je­lenlévőkkel. A fogyasztási szövetkezetek gazdagítják tevékenységüket • Budapest (MTI) A Mészöv elnöksége teg­nap, csütörtök délelőtti ülé­sén a VII. ötéves tervből adódó főbb megyei szövet­kezeti célkitűzéseket tár­gyalta. A következő öt év­ben is nagy feladat hárul az áfészekre, a lakosság jó áruellátásában. A tervszerű árubeszerzések mellett a bolthálózatnak is arányo­san kell fejlődni a növekvő forgalommal. A jövedelme­zőség érdekében továbbra is bővíteni kell­­ a kiegészítő ipari tevékenység részará­nyát. A beruházások nyere­ségében érdekeltté kell ten­ni a pénzüket befektető ta­gokat is. A takarékszövetkezetek alapvetően a falusi lakosság pénzintézetei, ezért arra tö­rekednek, hogy minden községben ott legyenek, helyben tudják a lakosság pénzügyeit intézni. Az új megtakarítási formák­ vár­ható ösztönző hatását fi­gyelembe véve évi 9-9,5 százalékos betétnövekedésre számítanak. A növekvő pénzmegtakarítás fogja a lakosság hiteligényének emelkedését fedezni. A csa­­ládiház-építés hosszú lejára­tú hitelezése mellett foko­zottan bekapcsolódnak az ingatlanforgalmazásba. A lakásszövetkezetek a házgyári lakások szervezése helyett a városok foghíjtel­kein és a zöldövezetekben fognak zömében hagyomá­nyos technológiákkal épít­tetni. A régebbi lakásokból sokat kell m­ár tatarozni, felújítani. E munkák elvég­zésére megkeresik a megfe­lelő szervezeti formát. A testület ezt követően a fogyasztási szövetkezetek háromnegyed évi tevékeny­ségét értékelte. Egészségesek a kiszabadult diplomaták Bejrút (MTI) A Szovjetunió bejrúti nagykövetsége szerdán az éjszakai órákban rövid köz­leményben mondott köszö­netet mindazoknak, akik részt vettek a három szovjet állampolgár kiszabadításá­ban. A szovjet külképviselethez közeli források megerősítet­ték, hogy a diplomaták jó egészségben vannak, de egyelőre pihenniük kell. A három szovjet diploma­ta 30 napos kálváriája ezzel véget ért. Negyedik elfogott társukat, Arkagyij Katkov konzulátusi attasét azonban a terroristák október 2-án hajnalban meggyilkolták. Jelenleg 12 külföldi állam­polgár van különböző szél­sőséges csoportok fogságá­ban. ■

Next