Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
Szombat, 1980. március 1. Palacktöltés pótműszakbanHázon kívül van Somogyi Károlyné felvétele Naponta 16-18 ezer háztartási gázpalackot töltenek meg a Dégáz pb-gáztöltő üzemében — mégis kevés néha. Télen sokan használják fűtésre is a pb-gázt, így a két műszak olykor kevésnek bizonyul, pótműszakokkal biztosíthatják a szükséges mennyiséget. Felvételeink az algyői üzemben készültek Kereskedelem '85—'86 fizetgroker és a maradék A mezőgazdasági üzemek jó vagy rossz éve nyomot hagy az Agroker gazdálkodásában is. Az 1983—84. évi aszály miatt bizony megcsappant téeszeink elkölthető pénze. A vállalat ezután is arra törekszik, hogy az anyagi és műszaki ellátás színvonalát tovább javítsa, a saját pénzügyi helyzetük is stabilabbá váljék. A másfél százaléknyi eredményszint hosszabb távon tarthatatlan, fejlesztésre, raktárbővítésre egyáltalán nem nyújt fedezetet. A forgalomnövelés számtalan akadálya közül jelentős a gépértékesítés kialakult formája. A komolyabb nyugati gépláncokat a termelési rendszerek kapják, a Rába traktorokat a gyártó értékesíti, így az Agroker a maradékot forgalmazza. Míg 1982-ben gépeladásból 360 millió forint volt a bevétel, addig 1985-ben 200 millió. Ezt a kiesést csak részben pótolják a belső változtatások, a műtrágya- és növényvédőszer-kínálat bővítése. Létrehoztak egy vegyes osztályt, amelynek feladata, hogy eddig nem forgalmazott, de gazdaságosan értékesíthető termékeket kutasson fel. Bővült a kiskereskedelmi hálózatuk, a megyében két saját és 8 közös boltjuk működik. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszerrel alakított gazdasági társaság végzi az eladott gépek szervizmunkáit, átalánydíjas javításokat vállal, s háztáji kisgépeket is javít. A BKR tagjaként, a vagyoni betétjükre járó osztalék a vállalati gazdálkodás eredményeit növeli. A fuvarozási veszteségek mérséklésére, a rakodási idők lerövidítésére egy raktározási gt-be tömörültek más hasonló gondokkal küzdő vállalatokkal együtt. A vállalat létérdeke, hogy a forgalmát kevesebb készlettel és létszámmal érje el. E készletcsökkenés tavaly jelentős volt, s elsősorban gépekből. Manapság megengedhetetlen luxus bizonytalanra rendelni, ekkora kockázatot nem bír el a mostani nyereségszint. Az ütemtelen szállítások miatt tovább nem szabad faragni a készleteket. Ígéretes tendencia, hogy a hazai szállítók zöme újabban komolyabban veszi a szerződéses fegyelmet. A készletösszetétel előnyösen változott, a tavasszal keresett műtrágyából és növényvédő szerekből az év végén még többet is tudtak tartalékolni a szokásosnál, s fóliából átvettek volna nagyobb tételeket is. Amelyik vállalat keresett cikket gyárt, sokszor visszaél monopolhelyzetével. A kirívó példa erre az, amikor vagy egyáltalán nem fogad el megrendelést vagy önmaga számára kedvező szállítási feltételeket diktál. A kapott áru mennyisége nem vitatható, úgymond a termelő lehetőségei erre futottak, s ugyan ki mer ilyen helyzetben ellent mondani, ha a számlán a megszokottnál magasabb árat talál. A létszámot úgy mérsékelik, hogy az elmenő dolgozók helyett nem mindig vesznek fel újakat. Így az idén 12 fővel kevesebben lesznek. Ahhoz, hogy a vállalat állja a próbát, az eredménynek 40 százalékkal kell javulnia. Nincs más megoldás. Az érdekeltségi rendszert a forgalomnövelésnek rendelik alá. A választékbővítés, a hiánycikkek körének szűkítése, új beszerzési források felkutatása napjaink sürgető feladata. S ha mindez sikerül, akkor is még mindig szurkolniuk kell a téeszek jobb eredményéért, jó termésért, kedvező szabályozásért, hogy legyen, aki komoly vevőként lép be a vállalat teherportáján. T. Sz. I. Előnyös üzemösszevonás A dorogi szénbányákhoz csatolták a cement- és mészművek dorogi gyárát. A szervezeti változás során senkit sem küldtek el megszokott munkahelyéről, az üzemmel együtt mind a 340 dolgozót átvette a szénbányavállalat. Az egyesítés mindkét gazdasági egységnek előnyös. Nagyobb lehetőség lesz például a mészüzem meglehetősen elhasználódott eszközeinek felújítására, dolgozói pedig megkapják a bányászokat megillető kedvezményeket. A mészüzem továbbra is ellátja fogyasztóit a megszokott termékekkel, például kőzúzalékkal, mészhidráttal, a szénbánya pedig bővíteni tudja termékskáláját. A mészüzemben berendezkednek talajjavító előállítására: a gyenge minőségű, de magas humintartalmú szénport kőliszttel és speciális adalékanyaggal összekeverve alkalmassá teszik talajok rekultivációjára, az öntödék részére pedig importot helyettesítő szénliszt gyártását tervezik. Az összevonással javul a munkaerő-gazdálkodás és az eszközök kihasználása is. A mészüzem kőbányászai például csak a nyári hónapokban termelnek kőzúzalékot, télen pedig a szénbányák más üzemeiben foglalkoztatják őket. 3 Iinek ne volna ismerős a helyzet? Pénteken délután alig-alig találni a teljes létszámot a munkahelyeken. „Nem tudom, visszajön-e még.” „Talán hétfőn reggel szíveskedjék próbálkozni” — közük az ilyenkor feltűnően udvarias, ám a szokottnál kevésbé bőbeszédű titkárnők, kollégák. És ezzel sejtetni engedik, hogy míg őket székükhöz, munkapadjukhoz szögezi a főnöki szigor, vagy a tisztesség, mások, „bezzeg a többiek" már vígan autóznak a kiskertjük, a Balaton, a nagymama lakása, vagy a helybeli uszoda felé. Ezt az össznépi tapasztalatot felmérések is igazolják. A városi tanács vb munkaügyi osztálya tavalyi vizsgálatának — mely 67 szegedi munkáltató közel 50 ezer, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozójára terjedt ki — az volt a célja, hogy felmérje a munkaidőt terhelő, hivatalos és magánjellegű ügyintézések időbeli nagyságát. A munkaidőalap kihasználtságának védelmét szolgáló vállalati intézkedésekről is tájékozódtak a felmérés készítői, s tapasztalataikkal az elmúlt héten ismertették meg a tanács végrehajtó bizottságát. Megállapítva, hogy a kieső munkaórák aránya tavaly 18 százalék, s ennek legnagyobb részét a fizetett szabadságok és a betegség miatti távollélek adják, a felmérést csak a dolgozók hivatalos és magánjellegű ügyintézésével kapcsolatos egész- és törlnapi hiányzásokra terjesztették ki. S kiderült: ezek együttesen is csak a munkaidőalap egy százalékát teszik ki! Ugye, meglepően alacsony az arány? Hát még ha a további bontást is figyeljük: ezen az egy százalékán belül a hiányzások háromnegyedét a munkáltatók engedélyezik és fizetik, ötödét az ilyen-olyan ok miatt eltávozók ledolgozzák, s csupán a fennmaradó néhány százaléknyi kieső munkaidő bérét vonják le a fizetésekből! Mi lehet az oka, hogy a közvéleményben a statisztikai adatokkal ellentétben jóval kedvezőtlenebb kép alakult ki a munkaidő alatti legális és engedély nélküli távozásokról? A munkaügyi osztály felmérése e kérdésre is választ ad. Az úgynevezett „egész napos egyéb igazolt távollét” kategóriába kell sorolni ugyanis a továbbképzésben, oktatásban, politikai, társadalmi szervezetek rendezvényein, a munkásőrségnél eltöltött órákat. Ezek a ledolgozható munkaórákhoz viszonyítva 0,1 százalékot tesznek ki. Ennél kisebb, 0,4 százalékos az úgynevezett törtnapi hiányzások aránya, s még ezen belül is különbséget kell tenni hivatalos és magántermészetű okok között. Az előbbiek: véradás, terhestanácsadás, munkásőrség, honvédség, ügyintézés, társadalmi szervezeteknél, orvosi vizsgálatok, bírósági idézések, szakmai tárgyalások, előadások — melyekre „hivatalból” el kell engedni a távozási engedélyt kérőt. De melyik művezető, üzemvezető, osztályvezető ne engedné el egy-két órára a beosztottját, akinek beteg a gyermeke, lakásszerződést kell kötnie az OTP- vel, gáztűzhelyét időre bejelentett szerelő javítja, vagy be kell adnia útlevelét, cserélnie a személyi igazolványát? Pedig ezek már a magánszféra hiányzási okai! A felmérés szerint egyébként az ilyen „magánügyi kilépéseket” az iparvállalatok ötödénél, a kereskedelmi egységek 60 százalékánál, a személyigazdasági szolgáltatók 70 százalékánál, az OTP-nél és az Állami Biztosítónál pedig egyáltalán nem tartják okok szerint nyilván. Talán azért is, mert — mint a jelentés fogalmaz —: „a megkérdezett munkáltatók szerint a törtnapi hiányzások miatt kieső munkaórák száma és aránya nem számottevő.” Különösen azóta nem, hogy — noha még nem a lehetséges körben, de — jó néhány vállalatnál, intézményben bevezették a rugalmas munkarendet. Másutt a kilépési engedélyek kiadásának szigorításával és az engedélyezők körének szűkítésével értek el eredményt. Néhány munkahelyen tájékoztatták a dolgozókat az érvényes nyitvatartási, ügyfélfogadási,trendekről, hogy ha már munkaidejüket szakítják meg, legalább ne hiába tegyék. A munkahelyi, társadalmi rendezvényeket is egyre több vállalatnál kezdik munkaidő után. A Délépnél bevezették a reggelizés idejének ledolgozását és a lépcsőzetes ebédeltetést. A kereskedelmi hálózatban terjed a szezonális igényekhez alkalmazkodó, az adott éven belül egyenlőtlenül elosztott munkaidőrendszer. Intézkedésekben, módszerekben nem szűkölködnek hát a munkaidőalap védelmezői. Az eredményességet tekintve azonban még nagyobb hatást érhetnének el, ha — mint a megkérdezett kilépők elmondták — egy-egy ügy elintézéséhez nem két eltávozásra volna szükség. Vagy ha a különböző szakorvosi vizsgálatok rendelési ideje nem esne egybe az érintettek munkaidejével, s ha a várakozási idő rövidebb volna. Odahaza, a szerelőkre várva is... Azt már a vizsgálatot végzők tették hozzá, hogy az átutalási betétszámla-rendszer kiterjesztése is kívánatos volna, hiszen Szegeden, a fizikai dolgozók 10, a nem fizikaiaknak is csupán 30 százaléka rendelkezik ilyen „időtakarékos” betétszámlával. (Hadd tegyük hozzá: ezek szervezésében, az ügyintézés átvállalásában a munkáltatóknak is meg kellene találniuk a maguk érdekeltségét!) A délutáni ügyintézési lehetőségek szorgalmazásában, az egész várost átfogó, egységes nyitvatartási, ügyfélfogadási tájékoztató kiadásában és terjesztésében, a szolgáltatások időbeli „lépcsőztetésében” volnának még esélyek, hogy az összességében ugyan egyszázalékos, ám gazdasági hatását nézve nem lebecsülendő kiesést is mérsékelni lehessen. Bár az is igaz, hogy — mint a jelentésben olvastuk — „ennél nagyságrenddel nagyobb veszteségeket okoznak a ténylegesen letöltött munkaidőben a szervezetlenségből eredő kiesések”. Egyes becslések szerint 15-20 százalékot is... Ami pedig azokat a bizonyos péntek délutánokat illeti, nos, a hétfői hiányzásokat száznak véve, a péntekiek 170 fölé szaporodnak ám! Valami igazuk lehet hát azoknak, akik állítják: mindig lehet elfogadható okot találni az engedélyezett eltávozásra ... Egyébként péntek délutánra nálunk is kiürül a szerkesztőség. Igaz, azon a napon a nyomda is hamarabb kéri a kéziratokat, meg néhány munkatársunknak a szombat, vasárnap sem pihenőnap. De nem magyarázom tovább! Még azt hihetnék, csak ürügyet keresünk ... Pálfy Katalin Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pham Van Dongot, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét 80. születésnapja alkalmából a magyar és a vietnami nép barátsága, országaink együttműködésének elmélyítése, valamint a béke és a szocializmus ügyének előmozdítása terén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ebből az alkalomból levélben köszöntötte Pham Van Dongot | Részesedés a Volánnál A Tisza Volán dolgozói a február végi napokban vehették át az 1985. évi nyereségrészesedésüket. Az ezúttal is differenciáltan felosztott összeg meghaladta a 15 millió forintot. Ez dolgozónként átlag 15,07 munkanap bérét teszi ki, de a vállalati szocialista munkaversenyben, a gazdálkodásban elért eredmények alapján néhány üzemegységnek több is jutott, így Hódmezővásárhelyen 21,66, Csongrádon 19,61, az ipari üzemegységnél 18,31, a műszakinál pedig 18,15 munkanap bérének megfelelő összeg került differenciáltan felosztásra. Volt olyan üzemegység is, amely a gyengébb gazdálkodás folytán a vállalati átlagnál kevesebbet, vagy egyáltalán nem oszthatott nyereségrészesedést. Betétek és hitelek Az OTP adatai szerint ez év januárjában a lakosság a betétekben 2,6 milliárd forintot helyezett el, 8 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Továbbra is a hosszabb időre lekötött, magasabb kamatozású betétek a legnépszerűbbek. Az OTP és a takarékszövetkezetek által nyújtott hitelek összege 15 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első hónapjában. Most összesen 4,4 milliárd forintot folyósítottak a lakosság részére a pénzintézetek. Különösen a hosszú lejáratú — elsősorban a lakáslétesítésre kért — kölcsönök mennyisége és összege növekedett. Az elmúlt esztendő januárjában 1100-an kértek 380 millió forint, ezúttal 1600-an 610 millió forint építési kölcsönt családi házak létesítésére. Az elmúlt évinél lényegesen többen kívánják OTP-, illetve Takarékszövetkezeti kölcsönből felújítani lakásukat: idén januárban 27 százalékkal volt nagyobb az igénylők száma, mint az elmúlt év elején. Áruvásárlási hitelt az egy évvel korábbinál 10 százalékkal többen igényeltek, összesen 50 ezren, és 20 százalékkal nagyobb összeget vettek föl. Személyi hitelt 80 ezren kértek és kaptak a pénzintézetektől. A valutaforgalom is magasabb volt a januárban megszokottnál: 45 ezren adtak és vettek valutát a fiókoknál a tavalyi 35 ezerrel szemben. A totó- és lottószelvények értékesítésének mérlege: 63 százalékkal több totó- és 16 százalékkal több lottószelvényt értékesítettek, mint tavaly januárban, összesen 104 millió darabot. A nyeremények összege 200 millió forint volt