Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
2 Vagyim Loginov szovjet külügyminiszterhelyettes nyilatkozata Erősíteni a szocialista országok egységét A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének következő, Budapesten tartandó ülésén részt vesz Mihail Gorbacsov is A szocialista közösség országai közötti kapcsolatokról, s más időszerű nemzetközi kérdésekről nyilatkozott hétfőn Vagyim Loginov szovjet külügyminiszter-helyettes Moszkvában dolgozó magyar tudósítóknak. A szocialista országok egyeztetett békepolitikájáról szólva kitért a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának nemrég Varsóban megtartott ülésére. Ez megmutatta, hogy a VSZ- tagállamoknak nemcsak a céljaik azonosak, hanem a tettekben is megnyilvánul egységük, amikor a leszerelés átfogó programjának megvalósításáról van szó. A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy a Szovjetunió ez év elején nyilvánosságra hozott átfogó, a világsajtóban Gorbacsov-terv néven emlegetett nukleáris leszerelési programja a szocialista országok közötti aktív eszmecsere során alakult ki. A szocialista közösség országainak a béke és a biztonság szavatolása, a háborús veszély megszüntetése érdekében tett indítványait minden bizonnyal tovább fogja fejleszteni a VSZ politikai tanácskozó testületének következő, Budapesten megtartandó ülése, amelyen részt vesz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva Vagyim Loginov kitért arra is, milyen fontos a szocialista országok egységének és egybeforrottságának állandó erősítése. Az indokok között említette a tőkés országok, s elsősorban az Egyesült Államok szelektív külpolitikai magatartását, amellyel mindig más-más szocialista államot vesz célba, megpróbálva nekik a legnagyobb kárt okozni. Példaként hozta fel Lengyelország gazdasági nehézségeinek kihasználását, a hitelek megtagadását, s a Bulgária lejáratására kitalált, kudarcba fulladt Antonov-ügyet. A szovjet—magyar viszonyról szólva, a külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban nagy érdeklődéssel követik hazánk életét. „Nem ártana, ha jobban odafigyelnének Magyarországra azok, akik oly szívesen kérdőjelezik meg a szocializmusnak azt a képességét, hogy megfelelő életszínvonalat, jó életkörülményeket tud biztosítani az emberek számára” — szögezte le. Loginov kijelentette azt is, hogy Moszkvában fontosnak tartják, milyen kép alakul ki a Szovjetunióról más szocialista országokban, így Magyarországon. Ebből a szempontból komoly elismerést váltott ki a szovjet fővárosban az SZKP XXVII. kongresszusáról bőségesen, tartalmasan, s igaz módon tudósító magyar tömegtájékoztatási eszközök tevékenysége. Szó esett a beszélgetésen Mihail Gorbacsov március 29-i televíziós beszédéről, az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra vonatkozó felhívásról is. Ezt az tette szükségessé — mutatott rá a külügyminiszter-helyettes — hogy március 31-én lejár a Szovjetunió által a nukleáris robbantásokra egyoldalúan meghirdetett moratórium. Az amerikai kormányzat ehhez az ismételt felhívások ellenére sem csatlakozott, bár erre ösztönözte saját kongresszusának képviselőháza, az amerikai közvélemény és az Egyesült Államok szövetségeseinek jelentős része is. A Szovjetunió legutóbbi javaslatával újabb lehetőséget kívánt adni a nukleáris robbantások betiltására, a múlt évi genfi csúcstalálkozót követően kialakult, s az utóbbi időben az amerikai lépések miatt erősen megkérdőjeleződött optimizmus fenntartására. Mihail Gorbacsov televíziós beszédének szövegét a Szovjetunió hivatalosan is megküldte Washingtonnak. Hivatalos választ még nem kapott, de a Fehér Ház képviselőjének első megnyilatkozása elutasító volt. A külügyminiszter-helyettestel szólt a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatairól is, megállapítva, hogy azok egyelőre sem barátinak, sem jószomszédinak nem nevezhetők. A politikai kapcsolatok rendezésének útjában álló akadályok legyőzésében még nem sikerült számottevően előrelépni, mivel Kína változatlanul ragaszkodik olyan kérdések megvitatásához, amelyek harmadik országokat érintenek. Erre pedig a Szovjetunió, mint azt már több ízben határozottan leszögezte, nem hajlandó. A két ország közötti, külügyminiszter-helyettesi szintű konzultációk még ebben a hónapban Moszkvában folytatódnak. (MTI) A római perben felmentették Antonovot Szombaton Rómában az esküdtszék bizonyítékok hiányában felmentette a pápa elleni merénylet megszervezésével gyanúsított személyek perének három bolgár vádlottját: Szergej Antonovot, Zselju Vaszilevet és Todor Ajvazovot, s elrendelte Antonov szabadlábra helyezését. Ugyanezzel a jogi formulával mentették fel az ügy két török vádlottját, Musza Szerdar Celebit és az ismeretlen helyen tartózkodó Oral Celiket. Egy harmadik török személyre, Omer Bagcira a bíróság három évig és két hónapig terjedő szabadságvesztést szabott ki. Ali Agcát (akit ebben a perben azért vontak felelősségre, mert illegális úton fegyvert csempészett be Olaszországba) egyévi börtönbüntetésre ítélték. Két logika A Szovjetunió vezetése még az utolsó pillanatban, jóformán az után is, kísérletet tett az atomcsend általánossá tételére — az Egyesült Államoké egy pillanatra sem kívánta, hogy fennmaradjon legalább a remény. Ez volt annak a gyors nyilatkozatváltásnak a tanulsága az egész emberiség számára, amely szombaton zajlott le Moszkva és Washington között. Az előzmény ismeretes: alig néhány hónappal azután, hogy Mihail Gorbacsovot az SZKP KB főtitkárává választották, a szovjet vezetés nagy jelentőségű kezdeményezést tett az atomfegyverkezési verseny ördögi spiráljának megszakítása érdekében. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok erőltetett ütemben dolgozott történelmének legnagyobb fegyverkezési programján, a Szovjetunió úgy döntött, hogy beszüntet minden — katonai és békés célú — atomrobbantást, és példája követésére szólította fel az Egyesült Államokat is. Az atomcsend természetesen hosszú időn át nem lehet egyoldalú: amikor a béke biztosítéka még mindenképpen a katonai egyensúly megőrzése, egyik fél sem nyújthat a másiknak olyan előnyt, amely ennek a felborítására vezet. Ezért volt már önmagában is merész lépés a moszkvai kezdeményezés, amelyet jelképesen a hirosimai atomrobbantás 40. évfordulójára időzítettek. Kétoldalú fegyverzetkorlátozási és befagyasztási egyezmény híján a Szovjetunió egyoldalúan is kész volt példát mutatni, többek között abból a meggondolásból kiindulva, hogy így kedvezőbb légkört teremthet a genfi csúcstalálkozóra, és amennyiben a washingtoni kormányzatban lennének olyan erők, amelyek inkább hajlanak a veszélyes verseny fékezésére, vagy legalább szünet beiktatására, ezeknek is ösztönzést nyújt példájával. Genf után, bár Reagan elnök nem volt hajlandó ot az atomkísérletek felfüggesztésére, a szovjet vezetés még egy esélyt kívánt adni Washingtonnak, amikor március 31-ig kiterjesztette a moratórium hatályát, majd szombaton Mihail Gorbacsov még egy olajágat nyújtott az amerikai partner felé. Felajánlotta, hogy a legrövidebb időn belül kész találkozni Reagan elnökkel akár Rómában, akár Londonban, akár más európai fővárosban, hogy az atomkísérletek teljes betiltásáról tárgyaljon vele. A Szovjetunió március 31 után sem folytat atomkísérletet, ha az Egyesült Államok is így jár el — mondotta —, a moratórium csak akkor veszti tehát érvényét, ha Washington robbant e dátum után. Moszkva kezdeményezésére azonban kezdettől fogva elutasító volt az amerikai válasz, s a nevadai sivatag mind tavaly, mind a szovjet moratórium meghosszabbítása után, márciusban újabb atomkísérletek színhelye volt. Nemcsak két gyakorlat — két logika is ütközött ebben a kérdésben. A szovjet okfejtés világos. A további atomfegyverkezés, különösen pedig az amerikai csillagháborús terv azzal fenyeget, hogy a fegyverkezési verseny ellenőrizhetetlenné válik, ezért összehangolt nemzetközi cselekvésre van szükség, amíg nem késő. Az első lépés ebben éppen az atomkísérletek — előbb a szovjet és az amerikai robbantások — felfüggesztése lehetne, hiszen így lehetetlenné válna az új fegyverek kikísérletezése. Így idő lenne a meglévő fegyverzet korlátozásáról, csökkentéséről szóló megállapodásokra — erre vonatkozóan Mihail Gorbacsov január 15-én terjesztett elő átfogó javaslatot, amely megvalósítása esetén több szakaszban az ezredfordulóig elvezetne az atomfegyvermentes világhoz. Mihail Gorbacsov szombati kezdeményezésére a washingtoni válasz, a sietős elutasítás szinte azon nyomban, még aznap megérkezett. Reagan elnök terjedelmes okfejtésének lényege: a nukleáris fegyverekre továbbra is szükség van „a béke biztosításához", így a kísérletekre is, hogy garantálják az amerikai „elrettentő erő" „megbízható, s biztonságos működését”. Az érvelés másik ága pedig az, hogy a leszerelési tárgyalások sikeréhez új amerikai fegyverek kellenek, mert csak ezek léte, és fejlesztése veheti rá a Szovjetuniót a komoly megbeszélésekre. Vagyis a régi mondás: ha békét akarsz, készülj a háborúra, a washingtoni logikában kiegészül azzal, hogy ha leszerelést akarsz, fegyverkezz. Nobile levele Moszkva (MTI) Umberto Nobile neves sarkkutató 55 évvel ezelőtt írt levele került elő a Ferenc József földön egy írásokkal telitömött, lezárt ólomhengerből — jelentette be Leningrádban Dmitrij Kravcsenko, a Szovjet Földrajzi Társaság (SZFT) vezetője a társaság ülésén. Maga a szöveg már erősen elmosódott, különleges eljárásokra lesz szükség „előhívásához”, Nobile aláírása azonban jól olvasható rajta. A felfedezés a Graf Zeppelin kormányozható léghajó északon tett útjával van összefüggésben. A Szovjet Földrajzi Társaság a közelmúltban régvolt expedíciók nyomában szervezett utat a jégbe fagyott szigetcsoporthoz. Alapos vizsgálatnak vetették alá a Flórafokot (Norbruk-sziget), mely a sarkvidék kutatóinak krónikáiból „a remény és a csalódás fokaként” vált ismertté. Innen indult el és ide érkezett vissza számos északi-sarkvidéki expedíció. A szovjet kutatók találtak néhány kőhalmot, amelyek annak idején a sarkkutatók „levelesládájaként” szolgáltak. Az egyik ilyen halom alatt volt a kérdéses ólomhenger is. A benne talált iratokat azóta a Szovjet Tudományos Akadémia leningrádi konzerváló és restauráló laboratóriuma vette kezelésbe. A tartályban talált feljegyzéseket a Ferenc József földre a Maligin jégtörővel 1931 júniusában tett út résztvevői készítették. A Maligin-expedíció a Ferenc József földön találkozott az „Aeroarctica” nemzetközi expedíció résztvevőivel, akik a Graf Zeppelin kormányozható léghajón tették meg odáig az utat. Ennek az expedíciónak volt tagja Umberto Nobile. Az SZFT az idén nyáron folytatja a Ferenc József földön végzett kutatásokat. Kedd, 1986. április 1 TA Európa leánya avaly ősszel a Budapesten rendezett európai kulturális fórumra szokatlan könyv jelent meg. Elsődleges célja az volt, hogy tájékoztassa a hazánkba érkező diplomatákat, írókat, művészeket a magyar irodalomról, sőt kis túlzással talán azt is mondhatjuk, szellemi értékeink ezeréves történetéről, literatúrával a középpontban. Az angolul és oroszul külön-külön kötetben megjelent mű latin címe önmagában is állásfoglalás: Hungária litterata Európáé filia; A magyar irodalom Európa lánya. Három évvel ezelőtt a világ különböző népeinek kulturális cseréjében évszázadok óta oly nagy szerepet játszó Párizs adta át a fórum megrendezési jogát Budapestnek, s ezzel a gesztussal egy hosszú ideje tartó magyar törekvés kapott nemzetközi elismerést: nevezetesen az a szándékunk, hogy Kelet és Nyugat között vegyünk részt Európa kulturális értékeinek közvetítésében, cseréjében A Janus-arcúság, mint azt a kötet kimutatja, történelmi vonásunk mindig jellemezte a magyar irodalmi életet. A két világháború között a korszak legjelentősebb orgánuma, a „Nyugat” mellett megjelent a „Kelet Népe" című irodalmi folyóirat is, s Móricz, Illyés, Németh László és mások mindkét helyen publikáltak. A kötet huszonöt tanulmányt tartalmaz, s közülük hétnek a szerzője a szegedi egyetem bölcsészkarán dolgozott vagy oktat ma is. Már a bevezető egyik mozzanata is bizonyítéka lehet helyzetünk „végzetszerű” voltának. Száz évvel ezelőtt jelent meg Beöthy Zsolt magyar irodalomtörténete, amely literatúránk organikus, külső hatásoktól lényegében független, belső fejlődésrajzát mutatta be. Könyvét Beöthy a magyarok elődéül megtett volgai lovas képével indította, aki leereszkedik a Kárpátokból, a napfényben kezével árnyékolja a szemét, hazát keres itt magának. Letelepül a Duna és a Tisza mentén, de egyedül marad, nem érti a környező népek nyelvét, különbözik tőlük temperamentumában, viselkedésében, szokásaiban A nyugalmazott szegedi professzor, Vajda György Mihály, bevezető esszéjében is a „volgai lovas” jelenik meg. vele találkozik először a könyvet kézbe vevő olvasó, csak éppen egészen más előjellel; mondanunk sem kell, ez a lovas már otthon érzi magát Európában. Vajda panorámája után következő esszék az idegen irodalmak aspektusából mutatják be a magyart, illetve irodalmunkat tárgyalják más kultúrákkal való kölcsönhatásában. Az így létrejövő képen egy részről az idegen tükrözi a magyart, más részről — a befogadás révén — a mienk a többi európait. Irodalmunk Európa leánya több szempontból is, hiszen közös ősünk a görög—római és a zsidó—keresztény hagyomány. A klasszikus témák és motívumok behálózzák az európai nyelvű irodalmak történetét, a törvények emberséges értelmezését az angol gyerek éppúgy Szophoklész Antigonéjából tanulja, mint a magyar, a végzet hatalmát pedig Oidipusz szomorú történetéből. A Bibliának, pontosabban fordításainak felbecsülhetetlen szerepük volt a magyar nyelv XVI. századi megújulásában, amelyen Balassi és Bornemissza írt. Az építészet és a képzőművészet ugyanilyen erős szálakkal kapcsolható össze a különböző orzágokban: a szegedi Dömötör-torony felső része ugyanúgy nyolcszögű, mint a firenzei Battistero, hiszen egyazon szabály és eszmeiség szerint készült. Múltunk speciális, csak ránk jellemző mozzanatait elemzi a magyarság prehisztóriájával foglalkozó esszé, Domokos Péter Pál tollából. A szerző itt olyan érdekes, sokszor máig tisztázatlan kérdést vet fel, mint a hun— magyar kapcsolat, a Kalevala fordítása és hatása, a finnugor államok kulturális kapcsolatai. A külföldi olvasók bizonyára nehezen értik, múlt századi elődeink miért „szégyellték” a finn-ugor származást, s miért csak másodlagosak az ősi, pusztán ránk és rokonainkra jellemző mitológiai és folklórhatások a későbbi korokban, miért szorította ki szinte teljes egészben az új, európai vallás az ősi hitvilágot és kultúrát. Gondolom, hogy a fórum vendégei legszívesebben a saját országuk irodalma és a magyar kétoldalú kapcsolatát leltárba vevő tanulmányokat olvasták, s mindenki megtalálhatta a számára érdekest. A tanulmányok szerzői a baltited a portugálig, az angoltól az örményig Európa valamennyi fris és nagy literatúrájával összevetik a magyart, kimutatva, kinek mit köszönhetnek íróink, költőink, s mi módon épült a hatás a magyar mű egészébe. módszert tekintve, a nemzeti irodalom Viszonyát az egyetemes irodalomhoz kétféle nézőpontból tekinthetjük át. Az egyik, a hagyományos: a hatások, befolyások vizsgálata Ez mindig hasznos, mivel jellemző egy irodalomra, hogy milyen hatásokat fogad be, milyen inspirációra van szüksége. A másik nézőpont a tipológiai, mely az egyes irodalmak közötti rokon vonásokat vagy eltéréseket tartja számon, anélkül, hogy konkrét egyezések kimutathatók lennének. A „nagy” irodalmak vonatkozásában a hatás a domináns mozzanat, míg a környező népek irodalmához a közvetlen hatás nélküli, tipológiai analógia révén vált hasonlóvá a magyar. Pál József MAGYAR—EGYIPTOMI VÍZÜGYI TÁRGYALÁSOK Kovács Antal államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének vezetésével hazaérkezett a magyar vízügyi küldöttség Kairóból ahol március 22—29. között tárgyalásokat folytatott Iszam Radi Abdel- Hamid öntözési miniszterrel, a két ország hosszú távú vízügyi együttműködésének fejlesztéséről. HAZÁNKBA ÉRKEZETT BERNHARD VOGEL Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Bernhard Vogel, a Német Szövetségi Köztársaság Rajna-Pfalz tartományának miniszterelnöke. A vendéget és kíséretének tagjait a Ferihegyi repülőtéren Veress Péter külkereskedelmi miniszter fogadta. Jelen volt Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete is. HAZATÉRT PRÁGÁBÓL AZ MSZMP KÜLDÖTTSÉGE A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének vezetésével részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusán, szombaton hazaérkezett Prágából