Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

4 A Volán-taxisok gondjai Ebből harag lesz, gondol­tam, amikor Császár Béla párttitkár nevekkel rukkolt elő a vezetőség nevében. Nem azért, persze, mert Szabó B. János, Magyari Fe­renc és Nagy Mihály dicsé­retet kapott az aktív kom­munista munkáért, és nem is amiatt, hogy Stumpf Mi­­hályné és Dobó Károly párt­­csoportvezetők elismerésben részesültek. Hanem a KISZ- titkárt, az egyik brigádveze­­tőt és egy volt munkásőrt érintő bírálat miatt. Imponált a mulasztások és a felelősök megnevezése, de már annyi kozmikus szöve­get, oly sok általánosságot volt alkalmam hallani kü­lönféle fórumokon, hogy rögtön fölkaptam a fejem. Egyiküket azért marasztal­ta el a Volán-taxi pártalap­­szervezet vezetősége, mert alapvető kötelességének sem tett eleget. Elmaradozott a rendezvényekről, „elfelejtet­te", hogy taggyűlést kell tar­tani, titkár létére még a KISZ küldöttértekezletre se ment el Ezek súlyos mulasz­­tások voltak, mégsem volt bántó éle a bírálatnak. Segí­tő szándék érződött belőle. Másikukkal kapcsolatban így hangzott a kritika: kezdeti aktivitása lelassult a munka­­brigádban, pedig ott nagy szükség lenne rá, hogy amit vállalt, folyamatosan telje­sítse. Harmadik társuk elha­nyagolta munkásőri párt­megbízatását, emiatt lesze­relték, ezt azonban nem je­lentette a pártvezetőségnek. A vitában — meglepett — az érintettek nem vettek részt. Mások vélték úgy, hogy a KISZ-titkár mulasz­tásáért azok is felelősek, akik csak bírálták, de nem segítettek neki. Szóvá tették, hogy a másik elmarasztalás szintén súlyos, mert a meg­bírált nem tehet a brigád „szépséghibáiról”. Ezekre a fölvetésekre nem a vita végén, hanem rögtön válaszolt a párttitkár; a ve­zetőség senkit nem akart bántani, úgy érezte azonban, kötelessége addig taggyűlés elé tárni a hanyagságot, amíg baj nem lesz belőle. Császár Béla megalapozat­lannak tartotta azt a véle­ményt, hogy nem támogatták H. Gy-t, szerinte ő egysze­rűen leállt saját pártmun­kájával, talán arra gondolva, hogy szép csöndben vissza­vonulhat. Erre is van lehe­tőség, ám nem ilyen módon. Ami pedig V. P-t illeti: nem őt tartják felelősnek minden rosszért, csupán ar­ra akarták a figyelmét föl­hívni, hogy az a munka, amire önként vállalkozott, kezd lanyhulni. Tisztázódott a beszámoló taggyűlésen az is, hogy gaz­dasági kérdéseket nemcsak szabad, hanem kötelesség is fölvetni. Persze nem részle­tekbe menően, hanem fő vo­nalakban. Rögtön egyet is ér­tettek a vezetőséggel, misze­rint a taxik műszaki állapo­ta kriminális, igényes utasok már viszolyognak tőlük. In­kább a maszek elegánsabb kocsijával vitetik magukat, pedig az jóval drágább. Sür­getik tehát a vállalat vezető­ségét, hogy a tönkrement kocsik amortizációjából sze­rezzen be újakat. Az idei terv rendkívül feszített, s mivel a nehezedő gazdasági helyzet miatt aligha várha­tó a lakosság fuvarigényének növekedése, csak úgy lehet teljesíteni, ha a taxisok még többet törődnek a piac­kutatással, a tisztasággal, to­vábbá messzemenően udva­riasak és pontosak. Hogy az erős és gyakran arrogáns versenytársakkal szemben helyt tudjanak állni, elodáz­hatatlan a Volán-taxinál is legutóbb 20 százalékos tari­faemelés. A felsőbb szervek ezt már régóta ígérik, de ha meg is valósul végre a kilo­méterenkénti 6,74 forintos viteldíj, még mindig alatta marad a maszekolók tarifá­jának. Többen panaszkodtak, mert úgymond, hiába szerez­ték vissza 3-4 évi kitartó munkával a Volán-taxi be­csületét, a gyatra kocsiállo­mánnyal maholnap el se tudnak indulni. A magánta­xisok gyakran beállnak a Volán-taxi megállójába és hiába kérnek segítséget ve­lük szemben, igencsak váll­­vonogatás a válasz. Tetszett, hogy mindössze ketten hiányoztak a taggyű­lésről. Egyenként értékelték, ki hogyan teljesítette a párt­megbízatását, s ez, mint el­mondták, náluk jól bevált gyakorlat. Jólesett látni-ta­­pasztalni a vitakészséget, a tájékozottságot, a pontos tagdíjfizetést tanúsító lajst­romot, az elhangzottak iránti érdeklődést, az oldott hangu­latot, és azt, hogy az idei tagdíjfizetési besorolást is nyíltan, együtt végezték el, ismertették kinek-kinek a fi­zetését, és azt, hogy a Szer­vezeti Szabályzat szerint ezeknek hány százaléka a tagsági díj. Egyöntetű taps­sal fejezték ki egyetértésü­ket — ezúttal másodízben — azzal, hogy Draskóczi István, a pártszervezet új ifjú tagja is megkapta tagsági igazolványát. A múlt évben ugyanis hárman léptek a kommunisták sorába: ő, Mu­­csi György és Szögi András. Csak az volt visszatetsző, hogy akiket bírálat ért, azok meg se szólaltak. F. N. I. Beszámoló taggyűlés Csikós Ferenc köszöntése Csikós Ferenc 1907. márci­us 13-án született. 80. szüle­tésnapja alkalmából Bartha László, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának és Fraknóy Gábor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának titkárai köszöntötték tegnap, pénteken délután a városi pártbizottság székházában. Bartha László vörös szeg­­fűcsokor kíséretében átadta a megyei pártbizottság első titkárának köszöntő levelét és jókívánságait fejezte ki az ünnepeltnek. Az ezt követő beszélgetésen emlékeztek a múltra is. Csikós Ferenc 1943 óta tagja a pártnak, és 1962- ben vonult nyugdíjba. Köz­ben kiderült, hogy még ma is szívesen serénykedik a ház körül, s nemritkán előkerül­nek szakmájának kedves szerszámai: a gyalu, a fűrész és a véső. És minden tavas­­­szal örömmel és nagy gond­dal metszi kertjének gyü­mölcsfáit és szőlőtőkéjeit. Természetesen aktívan részt vesz a közéletben is, hisz a lakóterületén működő párt­­alapszervezet csoportbizalmi­ja. Eddigi munkáját, mozgal­mi tevékenységét jó néhány kitüntetés fémjelzi, így tu­lajdonosa az 1947-ben kapott Közbiztonsági Szolgálatért jelvénynek, a Munkás-Pa­raszt Hatalomért emlékérem­nek, s a Szocialista Hazáért érdemrendet 1967-ben vehet­te át kimagasló tevékenysé­géért. Eckhardt Sándor kitüntetése Az Elnöki Tanács Eckhardt Sándor állami­ díjas­nak, az orvostudomány doktorának, az Országos Onkoló­giai Intézet főigazgató főorvosának kiemelkedő tudomá­nyos munkássága, közéleti tevékenysége elismeréseként 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászló­rendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlamentben adta át. Az eseményen jelen volt Radics Katalin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Medve László egészségügyi miniszter. (MTI) Korszerű betakarítógépek A legnagyobb hazai mező­gépipari vállalatnál, a Szol­noki Mezőgépnél úgy prog­ramozták az első negyedévi termelést,­ hogy a szálasta­karmányok betakarításához időben kellő mennyiségű korszerű gépet adhassanak a gazdaságoknak. A szálasta­karmányok első betakarítása általában májusban kezdő­dik, a szolnokiak március 10-ig legyártottak és értéke­sítettek 300 Hesszon körbá­lázót az év során elkészülő 2500-ból. Az RK—2-es típusú fűkaszából eddig négyszázat szállítottak le, és a fennma­radó 140 gép is elkészül március végéig. Gyártanak az első negyedévben 100 új típusú, az elődeinél többet tudó RK—185-ös fűkaszát is. A Claas-licenc alapján ké­szülő gép újdonsága, hogy vágómagassága állítható, vá­gószerkezetéhez szártépő is csatlakozik, s nagyobb a tel­jesítménye a korábbi típuso­kénál. Szombat, 1987. március 14 Súgólyuk Súgólyuk • Súgólyuk Azazhogy némi (hírlapi) segítség­e a színházba járó nagyközönségnek, úgy ter­vezzük, legalább havonta ... Mert van, aki tapsol, van, aki nem. Örömei vannak, vagy ellenérzései. Kedven­cei, vagy ellenszenvei. És a két pólus között rengeteg a változat, sokfélék vagyunk. De mindannyian szívesen megkérdeznénk néha: mi újság? Nos, vasárnap délelőtt — Mikszáth bérletesek, figye­lem! — fél 11-kor: Don Carlos. Kaszás Géza, a szín­ház fiatal művésze, aki a bemutató előtti próbák egyi­kén sajnálatos balesetet szenvedett, már nem a kli­nikáról érkezik az előadá­sokra , hanem, mankóval ugyan, de otthonról, hogy — főinkvizítorként — ítélkez­zen ... Este újra: Bánk bán. Iván Ildikó hosszú hetek óta orvosi segítséggel küzd, hogy a hangszálai rendbe jöjjenek. Egyelőre várni kell, helyette Kukely Júlia, az Operaház művésznője lesz Melinda. A Kisszín­­házban vasárnap este: A kaktusz virága. A főszerep­ben (Julien fogorvos) most másodszor: Bognár Zsolt. Hollai Kálmántól vette át, a március 1-jei előadás ta­núsága szerint lelkiismere­tes fölkészülés után, nagy ambícióval játszik, aligha­nem nyert vele az előadás, a közönség. * Készül a Csárdáskirálynő. A márciusi bemutatóról azonban le kell mondanunk: a Mira János tervezte dísz­let annyi munkát kért a szakemberektől, amennyit nem tudnak időre (március 28-ára) elvégezni. Kocsis József műszaki vezető sze­rint többek között az a baj, hogy rendkívül kicsi a do­rozsmai műhely. A Csárdás­királynőhöz például 7 mé­teres díszletelemek is ké­szülnek, a díszletfestők alig férnek mellettük , a 9 mé­ter széles műhelyben. Mi­után egyet befestenek, meg kell várni, hogy megszárad­jon. Tétlenül. Más bajok is vannak a műszakkal. Légió­ként: nincsenek elegen. Időn­ként megoldhatatlannak tetsző helyzetekbe kerülnek. Helmernek és Fellnernek tudniillik meghatározott építési terület állt rendel­kezésére — anno... Színhá­zunkban következésképp csak a nézőtér „normális", a közönségforgalmi és a ki­szolgáló részek: kicsik. Ol­dalszínpad hiányában (ahol tárolni lehetne a díszleteket) állandóan ki kell vinni mindent Dorozsmára, s ter­mészetesen behozni, amikor szükséges. (A raktárban is meglehetős a zsűfi, 40 elő­adás díszletét tárolják 600 négyzetméteren.) Néha a szállítójárművekben, az ut­cán kell, hogy hagyják a rakományt, máskor hiába dolgoznak a munkások reg­gel héttől, egyszerűen nem­­ lehet megoldani, hogy az aktuális délelőtti próbára rendelkezésre álljon a szín­pad. (Például: este Don Carlos, másnap: Vémász. Mire lebontják, kiviszik azt, és behozzák, fölállítják emezt — déután 5 óra!) És még be is kell világítani!) Mi lenne a megoldás? Több ember, kiket csak több pén­zért lehetne megszerezni! Nagyobb raktár és műhe­lyek. S vajha ez a raktár kicsit közelebb lehetne a színházhoz... (A Csárdás­királynő bemutatója márci­us 28. helyett április 4-én lesz, erre a napra érvényes a Bemutató 1., 2. bérlet. A március 29-ére meghirdetett Csárdáskirálynőre megvál­tott jegyek április 5-én ér­vényesek. Március 27—28- án a Hegedűs a háztetőn megy — bérletszünetben.) Most vessünk egy pillan­tást derültebb tájakra. Meg­szokhattuk, hogy énekeseink — kapósak. Kenesey Gábor a hónap végén az NSZK- ban lép fel, Schubert Esz­­dúr miséjét pesti kamara­­zenekar és — rajta kívül — NSZK-beli szólisták tolmá­csolják. Színházunk magán­énekesének külföldi meghí­vásai azóta szaporodtak meg, mióta a trevisói Car­­los-versenyen, ahol a fő­­inkvizítor és Fülöp szóla­mát énekelte — nem kapott díjat. Ki tudja, miért. Mert­hogy a zsűrinek tetszett, nem is rejtették véka alá, dicsérték. Itthon Monaco levele várta, hallotta a ver­senyen, meghívja otthonába, ahová egyébként mintegy 25 zenészt verbuvált már, énekeseket és tanárokat. Kenesey elment, énekelt, ta­nult, számos szerződéskíná­lattal tért haza, eljátszado­zott a gondolattal , meg a gyerekeivel (akkor hárman, most már négyen vannak a csemeték). Maradt. Azért, amikor itthoni kötelezettsé­geivel nem ütközött, ment koncertezni, lemezfelvételt készíteni, és mentegetőzött: tényleg nem tudja, hogy há­rom hónap múlva szabad lesz, avagy sem... A meg­hívások megritkultak — természetszerűen. De most, mintha megint... NSZK után Olaszország követke­zik, áprilisban. Németh József az Opera­házban Gara nádor (Hunya­di László) és Petur bán (Bánk bán) szerepét énekli ebben a hónapban, április­ban Amonasrót (Aida) és Escamillót (Carmen), majd beáll a Toscába is (Scarpia). Tegnap kapta a hírt: a következő szezonban a Nabucco címszerepére ké­rik ... Nem, nem itthon, Pesten! A hír szárnyakon száll, rebesgetik, itt a szer­ződéskötések ideje, s Petro­­vics Emil igencsak csábító ajánlatára tán igent mond népszerű baritonistánk: „Két dolgot muszáj figyelembe vennem” — mondta. — „Jól érzem magam Szegeden, ám nem engedhetem meg ma­gamnak azt a luxust, hogy egy szezonban összesen 10- 12 előadásban énekeljek.” Ma, vasárnap, és kedden Pesten (Szöktetés a szeráj­­ból, Fidelio), 18-án Belgium­ban (Rossini: Hamupipőke), május 1-jén Szegeden (Ope­rafesztivál!), 2-án Budapes­ten, 8—10-én Bordeaux-ban, a fesztiválon... És ami még közbejön. Nagyjából így fest Gregor József elő­jegyzési naptára. Végezetül: holnaptól prak­tikus időben megérkezni a színházba. Aki késik, moni­torokon, az előcsarnokban lesz kénytelen nézni — az első szünetig. A szigorú in­tézkedésre nyilván oka volt a színházvezetésnek: sok a késő, zavarják a többieket és a színészeket. A Don Carlos — tekintettel a hos­­­szúságára — ezután (már szerdán!) nem 7-kor, hanem fél 7-kor kezd! S. E. Műsorajánlat HAZASOK BALJA, illet­ve BATYUSBAL lesz ma, szombaton este 8 órai kez­dettel Zsombón, a művelődé­si központban. Közreműkö­dik: a Gyuris­ zenekar. ÉN — TE — 0 — ezzel a címmel SANZONEST szere­pel a SZEGEDI IRODALMI KÁVÉHÁZ soros rendezvé­nyén március 16-án, hétfőn este 6 órától a Royalban. Fellépnek a Szegedi Nemze­ti Színház művészei: Vámos­­sy Éva, Andrejcsik István és both András, közreműködik Pál Tamás, rendező: Angyal Mária. A MOLNÁR-DIXIELAND lép föl március 16-án, hétfőn este 7 órától a Vár utca 1. szám alatti Délép-klubban. CSATH GÉZÁRÓL tart előadást A „homo novus" tragédiája címmel Baranyai Zsolt egyetemi adjunktus március 16-án, hétfőn este fél 8 órai kezdettel a TIT megyei szervezetének iro­dalmi szabadegyetemén a Juhász Gyula Művelődési Központban. AZ ISZONYAT című, Ro­man Polanski által rende­zett angol filmet vetítik már­cius 16-án, hétfőn este fél 7-kor a Kossuth Lajos sugár­út 52. szám alatti Dugonics moziban levő Tisza Volán­filmklubban. KOPPENHÁGA, OSLÓ, STOCKHOLM — ez a címe Soproni Lajos diaképekkel illusztrált előadásának, ame­lyet március 16-án, hétfőn este 6 órától hallgathatnak meg az érdeklődők a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban. A Szabadság moziban levő FILMTÉKA műsorában ma, szombaton Tarkovszkij Iván gyermekkora, holnap, vasár­nap Bergman Suttogások és sikolyok című filmje szere­pel, március 16-án, hétfőn pedig Kósa Ferenc Az utol­só szó jogán című, az idei játékfilmszemlén óriási si­kert aratott művét vetítik. Március 17-én, 18-án és 19- én Derek Jarman Caravaggio című filmjét láthatják az ér­deklődők, 20-án Jancsó Mik­lós külföldön készített film­jeinek sorozata folytatódik. A Filmtékában az előadások mindennap este fél 6 és há­romnegyed 8 órakor kezdőd­nek. Szegedről elszármazott, il­letve ma is a városban élő zenészeket — Matuz Istvánt (fuvola), illetve Kerek Fe­rencet (zongora) — hallhat­juk március 16-án, hétfőn déli egy órakor a Kossuth rádió MAGYAR ELŐADÓ­MŰVÉSZEK ALBUMA című programjában. A DÉL-ALFÖLDI MAGA­ZIN, a szegedi tévéstúdió műsora március 17-én, ked­den este 6 órakor lesz leg­közelebb látható a 2-es prog­ramban. ízelítő a tartalom­ból: harmincéves a KISZ; hajdani cselédsorsok Békés megyében; Petőfi-emlékhe­lyek; a Vécsey-kúria, nem­zetközi maratoni Szegeden. AZ ECRANUL NOSTRA, a szegedi tévéstúdió román nyelvű nemzetiségi műsora március 18-án, szerdán 18 óra 5 perckor jelentkezik a 2-es műsorban. Az adást március 21-én, szombaton 10 óra 25- kor a 2-esen megismétlik. SZABÁLYTALAN ELKÖ­TELEZETTSÉG címmel HONT FERENC-PORTRÉT mutat be a szegedi tévéstú­dió a neves színházi szakem­ber születésének 80. évfor­dulója alkalmából március 19-én, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel a 2-es prog­ramban. Ugyanezen a napon közvetlenül, a fenti műsor után a 2-esen A XX. SZÁ­ZAD BIOLÓGIÁJA SZEGE­DEN címmel a Szegedi Bio­lógiai Központban folyó bio­technológiai kutatásokról láthatnak programot a né­zők — 20 óra 10 perces kez­dettel. MOLNÁR GYULÁVAL, a Molnár Dixieland vezetőjé­vel sugároz beszélgetést a Kossuth rádió A DZSESSZ VILÁGA című műsora már­cius 18-án, szerdán 23 órá­tól. A SZEGEDI CANTICUM KAMARAKÓRUS hangver­senyét közvetíti a rádió 3. műsora a NAPJAINK ZENÉ­JE című adásban március 19-én, csütörtökön 23 óra 8 perces kezdettel. Magyar művészek tragikus balesete Spanyolországban Tragikus közlekedési bal­eset érte Spanyolországban a budapesti Aquincum fúvós­ötöst; tagjai közül Karma­­nóczki János életét vesztette, Kovács Imrét és Lakatos Györgyöt súlyos sérülésekkel szállították kórházba, Erős József lábsérüléseket szenve­dett. A szerencsétlenséget egy ittas gépkocsivezető okozta. Az Aquincum fúvósötös világhírű együttesek sorá­ban kapott meghívót a Costa del Sol kulturális központjá­ba, Marbellába, azt követő­en, hogy tavaly megnyerte a rangos anconai fúvósötös­­versenyt. Az együttest nem­rég alakította meg az Állami Operaház zenekarának négy tagja és az Állami Hangver­senyzenekar egyik fúvósa. Egy nappal Macbellába érkezésük után, február utolsó szombatján a fúvós­ötös tagjai egy közlekedési lámpával jelzett gyalogátke­lőhelynél a járdán várakoz­tak, amikor egy nagy sebes­séggel érkező személygépko­csi nem tudta bevenni a ka­nyart, és beléjük rohant. A baleset okozóját a rendőri szervek őrizetbe vették.

Next