Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
Módosítják a honvédelmi és a földtörvényt A honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentené, hogy a csütörtökön kialakult patthelyzet után, a honvédelmi bizottság ülésén, sikerült kompromisszumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután, a honvédelmi bizottság jelentése alapján, először arról szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat együtes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ezután, egy ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással, elfogadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indítvány alapján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartózkodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaztak, amely a tartalékos szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos, fegyver nélküli szolgálat letöltése után 6 helyett 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott javaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját a Büntető törvénykönyv módosításáról. Kulcsár Kálmán expozéja kijelentette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésében megakadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaztuk meg a benyújtott törvényjavaslatban. A büntetés tehát, természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmifajta lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen szolgálatot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány érné azokat, akiket korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi rendelkezés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjogilag elítéltek, maga a törvény mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Továbbá rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegyelemben részesüljön minden korábban elítélt, de büntetésének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot megtagadó, aki e pillanatban még bizonytalan jogi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát nem hajtják végre, hanem törvényi kegyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben részesülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljárás van folyamatban a fenti bűncselekmény miatt, de ezt a büntetőeljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán a törvény hatályba lépéséig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan hátrányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban, vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak torolni kell. Erre egyébként a megváltozott gazdasági körülményeken túl másfajta nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink miatt is szükség van, így tehát előterjesztést tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a Büntető törvénykönyvből és szabálysértési tényállásnak a szabálysértések köréből való törlésére. A végre nem hajtott büntetések esetében szükségessé vált megfelelő átmeneti rendelkezéseket a törvény ebben az esetben is tartalmazza. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosítás július 1-jével lépne hatályba. A hatályba lépésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügy-miniszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében Tallóssy Frigyes (Budapest, 24 vk.) a testület egyetértő véleményét tolmácsolta. Elmondta: a bizottság tárgyalta Novák Béla képviselőnek azt az indítványát, hogy az üzérkedés bűntettével kapcsolatosan a törvényi tényállás módosuljon. Ezzel a felvetéssel a minisztérium is egyetértett, s úgy foglalt állást, hogy az üzérkedés bűntettét a Büntető Törvénykönyv általános felülvizsgálata keretében, ez év második felében kívánja tárgyalni. Mivel sem az általános, sem a részletes vitához nem kívántak hozzászólni a képviselők, csak az maradt hátra, hogy a Sinkovics Mátyás által benyújtott módosító javaslatot véleményezze az illetékes bizottság. Az ehhez szükséges idő erejéig az elnök felfüggesztette a tanácskozást. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az ülés szünetében tartott tanácskozását követően, Sinkovics Mátyás indítványa alapján újabb módosító javaslatokat terjesztett a Parlament elé, így a testület ismét visszatért az elfogadott napirend szerinti munkához. A javaslatokkal Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter egyetértett. A bizottsági jelentés indítványozta: a szolgálatmegtagadásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a módosító indítványt, hogy a törvény ne július 1-jén, hanem kihirdetése napján lépjen hatályba, egy ellenszavazattal fogadta el a törvényhozó testület. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. * Következő napirendi pontként a földtörvény módosítását tárgyalta meg az Országgyűlés. A mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által kidolgozott módosító törvényjavaslaton kívül egy képviselő — Torok Sándor — is tett kiegészítő javaslatot. A mezőgazdasági bizottság előadójaként Solymosi József (Tolna ,m., 4. vk.) összegezte a gyakorlati végrehajtás ellentmondásait remélhetően feloldó módosítások lényegét. Mint mondotta, a módosítások nélkül romlanának a lakásépítésnél a telekhez jutás feltételei, mivel állami ingatlanok, így építési telkek sem lennének eladhatók. Ugyanakkor az állami tulajdonú termőföldek esetében sem lehetne változtatni a kezelői szervezeten, s az állami tulajdon gazdasági társaságba sem lenne bevihető. A módosító javaslatok révén viszont elkerülhető a kezelői jogkörrel kapcsolatos valamennyi probléma. A képviselői kiegészítést ismertetve a bizottsági előadó elmondta: ennek lényege szerint a jövőben nem idegeníthető el a szövetkezetnek az a tulajdona, amelyet lakossági szolgáltató tevékenység biztosítása céljából ingyenesen kapott az államtól. A szolgáltatói tevékenység megszűntével ugyanis a tulajdonjog visszaszáll az államra. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa azzal a szándékkal kért szót, hogy most ismételten megvilágítsa azt a javaslatát, amelyet a földtörvénnyel kapcsolatban korábban előterjesztett. Akkori indítványának egyik szándéka az volt, hogy azok a társadalmi szervek, amelyek nem tulajdonosai az állami ingatlannak, ne adhassák azt el Volt azonban egy másik vetülete is a kérdésnek: azt (Folytatás a 2. oldalon.) Budapesten tárgyal az ausztrál kormányfő Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének meghívására pénteken reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Robert Hawke ausztrál miniszterelnök. Útjára elkísérte felesége, valamint tanácsadók és üzletemberek. A két ország zászlóival díszített Ferihegyi repülőtéren fél tízkor landolt az ausztrál miniszterelnök különrepülőgépe. A gép lépcsőjénél Németh Miklós és felesége üdvözölte Robert Hawke-ot és feleségét, majd úttörők virágcsokorral köszöntötték a vendégeket. A delegációk kölcsönös bemutatása után Robert Hawke miniszterelnök és kísérete gépkocsiba szállt, és a Hősök terére hajtatott. Itt az ausztrál kormányfő koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművén. Ezután az Országház delegáció? termében magyar— ausztrál tárgyalásokra került sor.' Levélváltás Auckland és Szeged polgármesterei között Új-Zéland fővárosának. Aucklandnek polgármester asszonya, Cath Tizard írta, alá azt a levelet, amelyet a napokban nyújtot át Csonkr Istvánnak, városunk tanácselnökének két új-zélandi „világutazó". Bill Martín-Seiss j és felesége, Mona 12 éve járják a világot, magánemberként, ám mégis fővárosuk hivatalos támogatásával Céljuk az, hogy a politikai hovatartozástól függetlenül, lehetőség szerint , minél több ország minél több polgárával ismerkedjenek meg, barátkozzanak össze, s Földünk sok vidékével megismerkedjenek. A hetven év körüli új-zélandi úr — nyugdíjas építészmérnök — és felesége ezúttal járt először (úgynevezett) szocialista országban; először Budapestet, majd — ottani vendéglátójuk javaslatára — Szegedet keresték fel igen jó véleménnyel voltak; városunkról: rendezett, nyugodt település — mondották —, s az emberek rendkívül barátságosak Háromnapos itteni vendégeskedés után, a Balaton érintésével Bécsben, majd Isztambulban és a Közel-Kelet más országaiban folytatják útjukat. Szegeden a Servas nemzetközi szállásadó szolgálat keretében egyébként Kirsch Attila és Kirschin Tóth Erzsébet vendégei voltak. Maga a Servas szervezet — amelyhez hivatalosan magyar állampolgárok csak tavaly óta csatlakozhatnak [UNK] hasonló elvek alapján működik, mint amelyek az új-zélandi házaspár útjainak indítékát is képezik: a népek közötti barátságot az állampolgárok közti személyes kapcsolatok kiteljesítésével mélyíteni el. A szervezet tagjai —■ Szegeden egyelőre még egy tucatan sincsenek — vállalják, hogy térítésmentes erszállást biztosítanak, a más országbélieknél — előzetes egyeztetés alapján —, annak „fejében", hogy esetleges külföldi utazásaik során ők is igénybe veszik a Servas szolgálat ottani tagjainak segítőkészségét. Az aucklandi polgármester levele egyébként részletesen bemutatja a új-zélandi fővárost, és szeretettel invitálják városukba a szegedieket. Mint megtudtuk, készülőben van a szegedi polgármester hasonló szellemben íródó válaszlevele is. S, E Egyetemi tanárok kinevezése A szociális és egészségügyi miniszter 1939. július elsejével a SZOTL tanszékvezető egyetem tanárává nevezte ki Nagy Zsoltot (biokémiai intézet). Lenes László (aneszteziológiai és intenzív terápiás intézet), Mészáros Tamást (ortopédiai klinika) és Kraszkó Pált (tüdőgyógyászati tanszék). Egyetemi tanár, kinevezés: kapót: László Aranka (gyermekgyógyászati klinika) és Kovács Ádám (fogászati és szájsebészeti klinika). A SZOTE rektora ez év július elsejéve egyetemi docenssé nevezte ki Obál Ferencet (élettani intézet), Lonovics Jánost (I-es számú belgyógyászati klinika), Varga Gyulát (II-es számú belgyógyászati klinika), Jóri Józsefet (fül-orr-gége klinika), Janka Zoltánt (ideg- és elmegyógyászati klinika), Vetrő Ágnest (ideg- és elmegyógyászati klinika), Pokorny Lajost (radiológiai klinika), Horváth Örs Pétert (sebészeti klinika) és Nagy Attilát (sebészeti klinika)