Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-01 / 249. szám

■­------------------------------------------------------------------------------------------a—.................'--------------------------------------------------------------------------------------------------------------­----­­­­­­­-­­-­----------------------------------------------- 2 Körkép 1990. október 1., hétfő mu —■ [UNK] i ■ [UNK]'■'■ [UNK] ■ ■ ■ [UNK] [UNK] mi.............................. ii ■ .1 i­i ■ (Folytatás az 1. oldalról.) válaszolgat a kérdésekre. El­mondják, hogy a mostani el­ső emberre szavaztak, mert megérdemli a bizalmat.­ Te­lefont, gázt, orvosi rendelőt hozott a városba, pormente­sek tiszták az utak, társas­házak épülnek, vagyis jó irányba haladnak a dolgok. Ha őket hallgatja az ember. Ottnak ott a helye a polgár­­mesteri székben. Érdekelni kezd a dolog. — Az országgyűlési vá­lasztásokon kikre szavaztak? — Én bizony az MDF-re­ vágja ki az öregúr. — A Fideszre — feleli a két néni­ke közül az egyik, de kettejük nevében. — Okos gyerekek. Tudja, én abban az időben párttag voltam. Úgy ám, 1967-ben jöttek oda hozzám, akkoriban a téesz­­ben voltam gondnok, hogy választhatok; vagy belépek, vagy mehetek kapálni ki a földekre. No, hát ezért men­tem el szavazni ma, hogy vá­lasszak — most már igazá­ból. A dolog így lesz világos. Más a helyi, és más az or­szágos politika. Helyben nem a pártállás, hanem a szemé­lyiség dönt. Köztük elsöprő többségben vannak az el nem kötelezettek, a pusztán csak támogatást élvezők és az ilyen álarcban rejtőzkö­dők. Függetlenek — rendszersemlegesek Ahogy a pénznek, a hata­lomnak sincsen szaga. Aki birtokolja annak nem fontos a hozzá felvett köntös, akit orrba vernek, az meg úgy is Csak az ütést, az erőt érzé­keli, amellyel szemben tehe­tetlen, s mindegy, miféle hó­bortos ideológiát kínálnak a pofon mellé. Kisteleki em­berekkel beszélgetve a kér­dés náluk így tehető fel: ki győzzön, a rokonok vagy a pártkoalció? Mondják, a városban az após (állatorvos, volt vb-tag) kezében volt/ van az igazi hatalom, a gyüttment (nem őslakos) ta­nárember,csak báb volt. Ár­tani nem akart, a rokonságot is ki kellett szolgálnia, olyan volt hát ez az elnökség, amilyen. Azt is mondják még, hogy az após nem átal­­lott a társaságban kijelenteni: Kisteleken az történik, amit én akarok. Ebben a helyzet­ben teljesen mindegy, mi­lyen a politikai rendszer az országban — a helyben ki­épült hatalom rendszersem­leges. Így némi öniróniá­val, némi cinizmussal az em­ber azt is mondhatja rá: független. Mórahalmon nem igen kell átfogalmazni a fentebb leírt kérdést. Vannak akik es­küsznek a mostani vezetők­re, mondván, hazugság, amit ellenfelei terjesztenek (szóban és írásban). A ta­nácselnök rengeteget tett a faluért, évente beszámolt, megvitatta a lakossággal a problémákat, közösen keres­ték a megoldást — így mondják. Sokan nyíltan vál­lalják, igenis, rá szavaztak. Mások elmondják, arra sem méltatta a falut, hogy a pol­gármesterjelöltek bemutat­kozó gyűlésén megjelenjen, ők fogadkoznak, vége lesz az elnyomásnak, a klikkuralom­nak, a félelemnek, a hallga­tásnak. Új időszámítás kez­dődik a város életében ezen a napon. Az elnök bukása biztos, a nép nem áll mellet­te — ezt is mondják. Ki tud­ja? Mórahalom azon helyek közé tartozik, ahol homlok­­egyenest ellenkező vélemé­nyeket hallani; nehéz lenne itt helyes prognózist adni. Másképpen Bajuszos fiatalember ké­szül plakátot ragasztani a mórahalmi utcán. Odalépek. — Mit gondolsz, ki győz? — Nem ő. — feleli. — Nézd! — invitál egy hirdető­­táblához. — Én egy pesti cégnek dolgozom, a hirdeté­seiket plaká­tolom ki. De lesz holnap ezek — int egy Murányi György aláírású falragasz fe­lé — leragasztják. Mindent maguk alá gyűrnek, minde­nütt ők akarnak ott lenni. Ami más, azt elnyomni, el­taposni, szétverni. Így volt ez mindig Mórahalmon. De holnaptól — másképpen lesz. Bolygók „A kutya változott a lánc az megmaradt" Nem csodálkozom: búcsú és meccs is van, nem tápai emberrel találkozom először Tápén. A fiatalember, aki Mindszentről jött a focit megnézni, elkeseredetten szól az otthoni választások­ról. „Egyetlen jelöltből vá­­­laszthattunk” — mondja. „Lám, a kutya változott, a lánc az megmaradt.­’ — Érzem a jelentőségét a választásoknak, a felesé­gemmel el is mentünk arra — mondja a 68 éves Török Antal. — Nagyon rossz vi­lág van, nagyon magasak az árak. Legszívesebben a kor­­osztályombeliek arra sza­vaznának, aki visszafogja a drágulást, és arra a pártra, amelyik stabil lesz. Szégyen az unokák előtt Az út mentén, az algyői 227-es szavazókör előtt két bicikli, egy kocsi, három ember. Vidács László és fe­lesége beszélget Rápolti Andrással — milyen szeren­cse —, épp a választásokról. — A faluban sokan sze­retnék, hogy elszakadjunk Szegedtől — így Rápolti András. — A nagyváros föl­falt itt mindent. Ha körül­néz, láthatja, a környező falvak mind szépek, nálunk meg egy kultúrtermet nem lehet összehozni, ahol ren­des esküvőt tarthatnánk. — így van, önállósodni szeretnénk! — erősíti meg az előző véleményt Vidács László. — Ne menjen még jobban tönkre a falu, legyen jobb az ellátás, ne legyen a határban több bevetetlen földterület! Vidácsné szava sokáig ott cseng fülemben: „Sokat hát­rahagytunk az unokáknak. Szégyelljük is ezt eléggé.” Mestersegítség Rakonczai Mihály autó­­buszvezető csudálatos egy ember. Komoly véleményért mindjárt hozzá küldenek a szőregiek. Pedig pillanatnyi­lag kevéssé tájékozott is le­hetne a helyi ügyekben. Nemrég tért vissza Olaszor­szágból, hová feleségét má­sodik nászútra — házassági évfordulójuk alkalmából — elvitte. — Én maximálisan támo­gatom a falu elszakadási kí­sérletét. Nézzen szét a falu­ban, mennyire leromlott a középületek állapota! Csak köszönet jár a helybéli mes­tereknek, hogy a leendő ön­­kormányzatnak­­ felajánlot­ták ingyenes segítségüket a helyreállításhoz. Amúgy azt gondolom, felesleges a meg­ triplázott választási proce­dúra,­­feleslegesek a kiadá­sok. Egy ilyen kis községben úgyis mindenki mindenkit ismer. Megvannak már a je­löltjeink, jobb lett volna, ha egyenesben szavazhatunk rájuk. „Jobbulást várok" — Én támogatom az ön­állósodási törekvéseket! — jelenti ki magabiztosan az üzletasszony Dorozsmán. Masa Ferencné 25 éve dol­gozik a helyi áfésznél, üzlet­vezetői. — Persze, hogy el­Kebekházán Nacsa József, a választási bizottság el­nöke azzal fogad: tudomása szerint megsértették a kam­pánycsendet. Szombaton ugyanis röpcédulát szórtak, a járdára pedig feliratokat festettek (ez utóbbiakat ma­gam is láttam), többek közt a következő szöveggel: „Aki magyar, dr. Büky Kálmánra szavaz”. A választási bizott­ság jegyzőkönyvet vett fel az esetről, s továbbítja azt. Érdeklődtem a faluban, s volt, aki állította: szombat reggel, amikor az egyik színhelyen áthaladt, még semmit sem látott, visszafe­lé jövet azonban már ott virított a járdára festett szö­veg ... A véletlen úgy hozta, hogy utam ezután Pintér Józsefék portájára vezetett. Tudo­mást szereztem ugyanis ar­ról, hogy a családfő (aki korábban MSZMP-titkár volt, jelenleg pedig az MSZP alapszervezetének he­lyi titkára) az MSZP, az FKgP és az MDF közös jelöltjeként, felesége, Pin­­térné Kovács Julianna (az FKgP helyi szervezetének el­nöke) az FKgP, lányuk, Vajda Zoltánná pedig az MDF képviselőjelöltjeként indul a helyhatósági válasz­tásokon. Rajtuk kívül még további három kisgazda, egy szocialista és 19 független jelölt pályázik a kilencfős testületbe; ez utóbbiak kö­zött, mint azt többen el­mondották, MSZMP-tagok is találhatók. A helyzet tehát fölöttébb érdekes; vendég­látómnak is kifejtem ezt, s amikor megemlítem, tud-e a kampány csendsértésről, meglepetésemre azt vála­szolja : „Természetesen, hisz én is azok között voltam, akik fölfestették a járdára e korteskedő feliratokat". Majd elmagyarázza, hogy szó sincs a kampánycsend megsértéséről, hiszen ezeket még péntek este 10 óra ki­mentem szavazni, jobbulást várok a választásoktól. Azt, hogy megint közvetlen kon­taktusom legyen a főnököm­mel, tudjam, ki ő, milyen ember. Úgy gondolom, a dorozsmaiak többsége ezen a véleményen van. Jól festették, amire tanúik is vannak. Az már más kér­dés, hogy az emberek elő­ször szombat reggel vették észre, innen származhat, vé­leménye szerint, a félreér­tés. — S arról tud-e — kérde­zi tőlem —, hogy egyesek a községben azt terjesztették, hogy akasszák fel a szocia­listákat és a kisgazdákat? Talán azért mérgesedett el egy kicsit a helyzet, mert az emberek nem értették meg, hogy az új választá­sok polgármester-változást eredményeznek, valamint az választott testület kicseré­lését, ám nem feltétlenül apparátusváltozást. A ta­nácsi apparátusban nagy a félelem. Márpedig, aki ed­dig rendesen ellátta fel­adatát, miért nem tehetné ezt az új polgármester alatt is? — Néhányan fölvetették: azért indulnak családjukból mind a hárman, ráadásul különböző pártok színeiben, hogy valamelyikőjük bizto­san bejusson. Mi erről a vé­leménye? — Nem tartom fontos kér­désnek. Akik felvetik, egy szót sem szóltak korábban arról, hogy az eddigi ta­nácstestületnek is tagjai voltak közeli rokonok — testvérek —, sőt, az is elő­fordult: a férj tanácstag, a feleség pedig az apparátus dolgozója volt. — Tekintve, hogy külön­böző pártoknak helyi veze­tői, illetve tagjai­ szokott-e lenni a családban politikai vita? — Az úgynevezett nagy­politikával nemigen foglal­kozunk, így tehát komoly vi­ta nincs is közöttünk. Lá­nyunk egyébként külön ház­tartásban, nem velünk egy fedél alatt él. Abban egyet­értünk, hogy a helyi lakos­ság ügyeivel kell foglalkoz­nunk a község fejlődése ér­dekében. A sértett fél: a kampánycsend? A tettes ismeretlen Bakson a polgármesteri székért négyen szálltak ringbe: két független, egy MDF- és egy FKGP-jelölt. Szombaton reggel az arra járók nagy megrökönyödé­sére a helybéli harmadosz­tályú vendéglátó-ipari egy­ség oldalán egy plakát ék­telenkedett, amely a kis­gazdák polgármesterjelölt­jét és a két független jelöl­tet ócsárolta. Mivel az elő­ző esti zárórakor az „írás­mű” még nem függeszkedett későbbi helyén, nem tudha­tó, hogy éjfél előtt, vagy után került oda (nyilván nem magától). Nem biztos tehát, hogy megsértették vele a kampánycsendet, a három jelölt becsületét azonban igen; az ő bejelen­tésük alapján ismeretlen tettes(ek) ellen a rendőrség eljárást indított. Mint a he­lyi választási bizottságtól megtudtuk: az e plakáton nem gyalázott negyedik je­lölt pártjának, az MDF-nek helyi szervezete tüstént el­határolta magát a történtek­től. Összeállításunkat írta: Czégény József, Odor József, Bandi István, Újszászi Ilona. A fotókat Nagy László készítette. EURÓPA TANÁCS — JELENTÉS MAGYARORSZÁG­RÓL. Egyértelműen támogatja Magyarország felvételi ké­relmét, ugyanakkor több helyen is kritikai megjegyzéseket is tesz Peter Schied­er osztrák szocialista párti képviselő ab­­ban a terjedelmes és enciklopédikus igényű jelentésben, amelyet az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ked­di, magyar vitájához készített Mint ismeretes, a közgyűlés kedden délelőtt foglal állást Magyarországnak az­ Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelméről, s a 23 parlamenti demokráciát tömörítő európai szervezet miniszteri bizott­sága ezt követően, november 6-i, római ülésén dönt a fel­vételről. Tekintettel arra, hogy Magyarország az első a „posztkommunista” jelöltek közül, a terjedelmes jelentés készítője nemcsak Magyaror­szág jelenkori történelmi fej­lődésével foglalkozik, hanem múltjával is, visszautalva tör­ténelmére. Ismerteti az Európa Tanács dokumentuma a magyar jogállam kiépítésére tett lépéseket, a magyar tár­sadalom politikai és gazdasági problémáit, a kisebbségek, köztük a zsidóik és a cigányok helyzetét is. Röviden össze­foglalja Peter Schieder az Antall-kabinet kormánynyilat­kozatát, célkitűzéseit, és részletesen foglalkozik a környe­zetvédelmi problémákkal, köztük Bős—Nagymarossal is. A jelentéshez csatolt határozati javaslat, amelyről kedden szavaznak az Európa Tanácsban, felszólítja az Európa Ta­nács miniszteri bizottságát, hogy hívja meg azonnali ha­tállyal Magyarországot az Európa Tanácsba, és biztosítson számára hét helyet az Európa Tanács parlamenti közgyű­lésében. (MTI) A SZOVJETUNIÓ KATONAI AKCIÓBAN. A Szovjet­unió­r­ól­­zt fog venni az ENSZ egy esetleges Irak elleni katonai akciójában — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter az amerikai NBC televíziós társa­­ságnak szombaton adott nyilatkozatában. Az interjút va­sárnap közvetítették teljes terjedelmében, de a társaság ezt a részletét már előzetesen nyilvánosságra hozta. Ame­rikai részről azonnal üdvözölték a kijelentést Roman Po­­padiuk fehér házi szóvivő kijelentette: " Ha az ENSZ a katonai akció mellett dönt, üdvözölni fogjuk a szovjet csapatok jelenlétét. Popadiuk hozzáfűzte, hogy ez lenne az első eset, amikor a Szovjetunió részt venne a világszerve­zet valamilyen katonai akciójában. (AFP) GEORGE BUSH TALÁLKOZÓI. Az amerikai elnök szombaton háromnapos New York-i látogatásra érkezett, ahol húsznál több, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán részt ve­vő állam- és kormányfővel találkozik. Fehér házi értesü­lések szerint az elnök fő célja, hogy kipuhatolja: hogyan foglalnának állást az ENSZ tagállamai, ha Washington Irak elleni katonai lépésekre tenne javaslatot. James Ba­ker amerikai külügyminiszter szombaton kijelentette: kül­földi kollégáival folytatott tanácskozásainak tanulsága, hogy a korábbinál többen támogatnának — szükség esetén — katonai lépéseket is Irak ellen. Amerikai kormánykö­rökben a hét végén egyébként növekvő nyugtalansággal vették a híreket, hogy iraki székhelyű palesztin terrorszer­vezetek merényleteikkel fenyegetnek. New Yorkban, ahol szombattól 75 állam- és kormányfő vesz részt a gyerme­keknek szentelt csúcstalálkozón, óriási a rendőri készült­ség, a város közlekedését bénító biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. (MTI) KGB—CIA-EGYÜTTMŰKÖDÉS, A Szovjetunió Irak­kal kapcsolatos hírszerzési értesüléseket ajánlott fel az Egyesült Államoknak, amelyek segíthetnek Szaddám Hu­szein iraki elnök megdöntésében — írta szombaton a The New York Times. A lap külpolitikai kommentátorának ér­tesülése szerint a Szovjetunió kész megosztani ismereteit, amelyek Irakkal való, régi keletű politikai és katonai együttműködéséből származnak. Az Egyesült Államok nem mutat ugyan érdeklődést a hírszerzési adatok cseréje iránt, de kész — moszkvai nagykövetsége útján — átvenni az Irakra vonatkozó adatokat. — Húsz évi már sok, ellene irá­nyuló puccskísérletet brutálisan elfojtott, de Moszkva so­kat tud arról, hogy az elnök környezetében ki kicsoda, s hogy mi lehetséges. Moszkvának, magának is jó okai van­nak rá, hogy a válság harc nélküli megoldását kívánja — írta a lap. (MTI) BÉCSI KAMPÁNY: A szabad nemzetek összefogása leküzdheti az olyan veszélyeket is, amilyenek a Kuvait elleni iraki agresszióval keletkeztek, és ugyanilyen össze­fogásra van szükség Európában is. Többek között erről be­szélt Antall József, az MDF elnöke, kormányfő Bécsben azon a több ezer személy részvételével tartott gyűlésen, amelyet a jelenleg a Szocialista Párttal együtt kormányzó Osztrák Néppárt, az ÖVP rendezett szombaton az október 7-i ausztriai parlamenti választások kampányának kereté­ben. (MTI) PÜSPÖKI SZINÓDUS. II. János Pál pápának a Szent Péter-székesgyházban mondott miséjével vasárnap meg­kezdődött a katolikus püspökök újabb szir­ódusa (konzul­tatív tanácskozása). A világ minden tájáról összegyűlt 238 püspök és érsek a papi hivatás gondjaival, problémáival foglalkozik ezúttal, négy héten át Lucas Moreira neves brazil bíboros-érsek bevezető előadásában elmondta, hogy a papok száma egyre csökken, mert kevesen választják ezt a hivatást, s (talán Lengyelország kivételével) szinte min­denütt gondot jelent a szemináriumok megtöltése. Mintegy 100 ezer katolikus pap működik ma a világban a 850 mil­lió hívő között Számuk csökkent az utóbbi években, és ál­talános, hogy túlterheltek, és gyakran „hivatali munka­ként" végzik dolgukat — hangoztatta a beszámoló. (MTI) SZIGORÚBB ROMÁN VÁMSZABÁLYOK. A bukares­ti kormány úgy döntött hogy október 1-jétől 1991. április 20-áig terjedő hatállyal tovább szigorítják a román vám­szabályokat A döntés értelmében a román és a külföldi személyeknek tilos lesz bármilyen fogyasztási cikket ki­vinni az országból. A rendelkezés nem vonatkozik a sze­mélyi poggyászra, illetve az egy napra elegendő élelmiszer, és gyógyszerkészletre. A hatóságok ugyanakkor 500 lej ér­tékhatárig engedélyezik különböző emléktárgyak és aján­dékok kivitelét Ezt az összeget csúfyán akkor lehet túllép­ni, ha az ebbe a kategóriába sorolt árukat a népművészeti boltokban, vagy árusítással egybekötött képzőművészeti ki­állításokon vásárolták. (Rompres/TASZSZ)

Next