Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

2 Külpolitika Cenzúrázták a Bibliát is „Az én Istenemmel át tudom ugrani a falat...” Az egykori NDK hatalmasai az irodalmi alkotások mellett olykor a Bibliát is cenzúrázták. Mint Eckart Ohse schwerini lelkész elmondotta, gyakran előfordult, hogy keletnémet egyházi lapok nem közölhettek bizonyos bibliai idézeteket, mert azokat a cenzúra disszidálásra buzdító felhívásnak tekintette. De ugyanerre a sorsra jutottak azok a bibliai idézetek is, amelyek óvnak a zsarnokságtól. Nem jelenhetett meg például a Mecklenburgische Kirchenzeitung gyermek­mellékletében az a bibliai idézet, amelyben az Úr felszólítja Abrahámot: Költözz hazádból abba az országba, amelyet majd megmutatok neked.­­ Ohse szerint ezt az idézetet el kellett hagyni és a lap következő számában Abrahám visszatéréséről írtak. Az egykori keletnémet állampárt nem egy bibliai idézetet magára vonatkoztatott. Az Ószövetség 18. zsoltárának 30. verse például azért szúrt szemet az elvtársaknak, mert ez olvasható benne: Az én Istenemmel át tudom ugrani a falat. Leginkább azonban a Bibliának az a felhívása zavarta a hatalom birtokosait, hogy a kardokból csináljanak ekevasakat. Ezek a szavak lettek a 80-as évek elején alakult keletnémet békemozgalom mottója. Akik ilyen feliratú karszalagot vagy jelvényt viseltek, könnyen „államellenes uszítás" gyanújába keveredhettek és bízvást számíthattak bűnvádi eljárásra. Négyszázezer főnyi hadsereg Az önálló Ukrajna Ukrajnának a központi akarattól eltérő egyéni elképzelése van mind függetlenségét, mind hadseregét, mind a központi vagyont, mind az atomfegyvereket, mind pedig a hadsereg ellenőrzését illetően. A Gorbacsov által sürgetett szövetségi szerződést nem írta alá. Bejelentette, hogy önálló nemzeti hadsereget szervez, melynek létszáma négyszázezer főnyi lesz, ugyanakkor létrehozza nemzeti gárdáját is húsz-harmincezres létszámmal. Vállalja a szovjet állam külföldi adósságából, a 68 milliárd rubelből ráeső részt, ezzel együtt - s több volt köztársasághoz hasonlóan - igényt formál a valuta-, arany- és gyémántvagyon felosztására. Fontosnak tartja az atomfegyverek ellenőrzésében történő személyes részvételét, s nem egyezik bele a központi ellenőrzés koncepciójába. Ukrajna területén jelentős atomü­tőerőt képviselő fegyverzet van felhalmozva, ezeket központilag Oroszország területére kívánják összevonni. A Fekete-tengeren állomásozó hadiflotta kérdését egyelőre még nem vizsgálta meg az ukrán parlament. Kétségtelen, hogy az önálló Ukrajna koncepció meghatározó erejű a tőle nyugatra lévő államok szempontjából is. HT Press A vajdasági magyarok léte forog kockán „A készülő kisebbségi törvény­nek valószínűleg nagy nemzetközi visszhangja lesz. A román kormány szóvivője máris kétségbe vonta a magyar törvénytervezet kisebbség­barát jellegét.” Ezt Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Kisebbségügyi Bizottság tagja mondta nemrégiben Szegeden tartott előadása után. Vele készült interjúnkban először mi is a készü­lő magyar kisebbségi törvényről kérdeztük. - Úgy tűnik, mintha a magyar politika példát akarna mutatni kisebbségvédelemből a környező országok számára. Ezek szerint kirakattörvény készül? - Egyáltalán nem. A tizenhárom magyarországi nemzetiségből alakult kisebbségi kerekasztal a kormánnyal közösen készítette a tervezetet, mely nagyrészt az ő akaratukat képviseli. Valóban badarság lenne azonban azt gon­dolni, hogy ennek nem lesz komoly nemzetközi visszhangja, és e tekintetben a magyar politikának egy feladata van; azokat a Magyar­­országon élő nemzeti kisebbsé­geket, melynek a szomszédunkban anyaországa van, maximálisan ki kell elégítenie.­­ Mint a Fidesz egyik vezető kül­­politikusa, két aktuális kérdésben is szeretnénk hallani a véleményét. Mit gondol a székely autonómiával kapcsolatban felröppent hírekről?­­ Hogy jár-e a székelyeknek autonómia vagy sem, azt mi ne döntsük el innen Magyarországról. Az erdélyi magyarság legitim képviselője az RMDSZ. A helyzet úgy fest, hogy az RMDSZ nevét felhasználva próbál egy politikai csoportosulás manőverekbe kez­deni, ami az RMDSZ-nek árt a legtöbbet. És félek arra gondolni, hogy esetleg az ügyben magyar­­országi szereplők is érintve lennének.­­ Az utóbbi napokban egyre elkeserítőbb hírek érkeznek a vajdasági magyarság felől. Mi a teendőnk ebben a kérdésben? - A jugoszláviai helyzetben kü­lönösen tragikusnak tartom azt a tényt, hogy a magyarországi politikai és társadalmi közvéle­ményben nem tudatosul: a vaj­dasági magyarok jelenleg olyan megpróbáltatások között élnek, amelyet csak a század legem­bertelenebb időszakaihoz lehet hasonlítani. Egy olyan kisebbség, amely több tízezer embert áldozott a partizánmegtorlások idején, ma újra át kell, hogy élje a mindennapi élet-halál fenyegetettségét. A jelenlegi helyzet nagyon határozott magatartást igényelne mind az állami szervek, mind a társadalom részéről, beleértve az odafigyelést, a humanitárius segítséget és a politikai nyomásgyakorlást is.­­ A parlamenti vita azt mutatja, hogy az alapvető kérdésekben kül­politikai konszenzus alakult ki a pártok között. Mennyire kell fe­gyelmeznie magát a Fidesznek, hogy ebbe a képbe beleférjen? - Szerintem a Fidesznek kell a legkevésbé fegyelmeznie magát. Abban bízom, hogy a kormány­­koalíció bizonyos körei képesek lesznek arra, hogy beleszabá­lyozzák magukat ebbe az egyet­értésbe. Itt elsősorban Torgyán Józsefre és a hozzá hasonló meg­nyilvánulásokra gondolok. Újvári Miklós Délmagyarország Péntek, 1991. Nov. 1. Novemberi libamáj A magyar kormány minden eszközt felhasználva fejezze ki tiltakozását a francia kormányzatnál a libamáj-szállítmányok elleni akciók miatt, és tegyen lépéseket ezek megszüntetésére - hangzott el a Magyar Gazdasági Kamarában tartott sajtóértekezleten. Franciaország a magyar kacsa- és libamáj ellen a protekcionizmus széles eszköztárát vetette be, a vasúti szállítás letiltásától kezdve, a vámolási helyek meghatározásán át egészen a súlykorlátozásig. Különben a franciák nemzetközi hírű libamájkészítményeik 70-80 százalékát magyarországi nyersmájból állítják elő. Az SZKP KB moszkvai székházában talált dokumentumok szerint a kommunizmus pénzelése az utóbbi tíz évben 100 millió dollárjába került a szovjet embereknek. A lista éllovasai: 1. Francia KP 24 millió; 2. az USA KP 21,5 millió; 3. Finn KP 15,6 millió dollárral. A dél-afrikai külügyminiszter, Pik Botha e hónap elején magánlátogatást tesz a Szovjetunióban. A Kijevet, Szentpétervárt és Moszkvát érintő körút során várhatóan találkozik hivatalos személyiségekkel is. Úgyszintén a Szovjetunióból érkezett az a hír, mely az észak-koreai fegyverszállítások leállítását taglalja. Dél-Koreában is megerősítették az információt. A jelek szerint az intézkedés komoly zavarokat okozott az északi fegyverrendszerekben, ezért erősítették meg az atomfegyver kifejlesztésére irányuló terveiket. Az Észtországi Tallinnba érkezett a finn külügyminiszter. A két ország képviselői a tervek szerint a jövő héten írják alá a finn-észt gazdasági-kereskedelmi együttműködési szerződést. Később egyfajta szabadkereskedelmi övezetet szeretnének teremteni a térségben. Grúzia nem csatlakozik a Szovjetunió volt szövetséges köztársaságainak gazdasági közösségéhez. Ezt az ellenzék és a kormányzó többség egyhangúlag döntötte el. Az albán miniszterelnök, Ylli Bufi lesújtó kijelentése szerint országa gazdasági bajai onnan származnak, hogy a nép nem dolgozik... Az élelmiszerellátási gondok és a beígért nyugati élelmiszersegélyek részleges elmaradása miatt megszaporodtak az üzleti betörések. Jichak Samir, bár viszonylag mérsékelt hangvételű megnyilat­kozásában azt hangoztatta, hogy Izrael megegyezést akar, sem­milyen engedményt sem ígért az arab államoknak és lényegében Izrael régóta képviselt álláspontját ismételte meg. A területi kérdé­seket például másodlagosaknak minősítette és azt hangoztatta, hogy a jelenlegi tárgyalásoknak el kell vezetniük Izrael állami létének elismeréséhez. Követelte, hogy vessenek véget az Izrael elleni propagandának, ítéljék el a PFSZ Izrael megsemmisítésére vonatko­zó felszólításait. - Ha ez a konferencia valamit is megtesz, akkor véget kell vetnie Izrael önkényes magatartásának, annak, hogy csupán a saját maga által alkotott szabályoknak meg­felelően éljen - jelentette ki Kamel Abu Dzsaber jordániai külügymi­niszter. Határozottan elutasította a szélsőséges ideológiákat, világosan célozva az izraeli szélsőséges körökre, de egyúttal azokra az arabokra is, akik szembeszegülnek a békés rendezés gondolatával. Abu Dzsaber szerint a területet a békéért elv minden más elvnél és jelszónál jelentősebb. Követelte, hogy Izrael vonja ki csapatait minden megszállt arab területről. A palesztinokat illetően kijelentette: lehetővé kell tenni számukra, hogy ősi földjükön érvényesítsék önren­delkezési jogukat, de hozzáfűzte: Jordánia sohasem volt Palesztina és nem is lesz azzá. A Jordániával közös palesztin küldöttség vezetője, Hajdar Abdel Safi szerint Samir beszédének hangneme visszalépést mutatott a néhány nappal korábban kifejtett állásponthoz képest. Hanan Asravi asszony, a palesztin küldöttség szóvivője kiábrándítónak nevezte az izraeli álláspontot és kijelentette, hogy semmiféle gesztust sem tettek a megbékélés érdekében a palesz­tinoknak. A szóvivő provo­katívnak, az izraeli szélsőjobboldal véleményét tükrözőnek nevezte Samir felszólalását, de azt mon­dotta, hogy a palesztin küldöttség a nyilvános ülésen nem kíván reagálni arra. Elutasította azt, hogy a kétoldalú tárgyalások Izrael által megszállt területen legyenek, ahol a palesztin delegátusok élete és szabadsága is veszélyben forogna. Izraeli visszalépés? „Önrendelkezés az ősi földön” A közvetlenül érdekelt felek kaptak szót csütörtökön a madridi konferencián. A felszólalások sorát Jichak Samir izraeli miniszterelnök nyitotta meg, őt a jordániai küldöttség, illetve a közös delegációban résztvevő palesztin küldöttség képviselője követte. A múlt héten megszületett osztrák-magyar katonai együtt­működési megállapodás valóságos hisztériakeltésre adott alkalmat a történelmi Jugoszlávia Szerbiának nevezett részén. Állításuk szerint az egyezmény ellenük irányulna. Belgrád mindkét országot egyaránt k­ardcsörtetéssel vádolja; az elha­talmasodó, magát fekélyként felütő trianoni trauma egyenes eredmé­nyeként mi is, az osztrákok is azzal vádoltatunk, hogy legfőbb jellemzőnk a múlt iránti nosztal­gikus vonzódás. Föl sem tételezik, hogy a Werner Fasslabend osztrák hadügyminiszter, valamint a Für Lajos aláírta okmány arra irányul, ami az általuk képviselt két nép óhaja: béke legyen határainkon! A szerb-horvát ellentét kiterjedése, elég egy pillantást vetni a térképre. A sérthetetlen sértés bármilyen, pozitívnak tűnő vagy annak minősíthető lépést tennénk, a beavatkozás látszatát keltenénk -elsősorban a túlérzékeny, saját gondjaik magyarázatát a határokon túl kereső szerbekben. A sajnálatos barcsi incidens után várható volt a vádak felerősödése. A közszolgálati médiák Belgrádban és a Vajdaságban a posztkom­munisták ellenőrzése alatt állnak. Egy követ fújnak a hatalommal - így próbálván átmenteni magukat, talán a szerkesztők egyéni meg­győződésétől függetlenül. ...A szerb-horvát fronton kü­lönben megtörténhet, hogy egy kisközségben sérthetetlen a sertés. Mint képünk tanúsítja: csak a tank halál szóró csövének árnyékát kell keresni... P. S. elsősorban a magyar és osztrák népet veszélyezteti. S mindkét országban tudatosult a tény: Cáfolat a gyorsalakulatról Raffay fogadta a jugoszláv nagykövetet Raffay Ernő, a Honvédelmi Mi­nisztérium politikai államtitkára csütörtök délelőtt hivatalában fogadta Rudi Sovát, Jugoszlávia budapesti nagykövetét. A találko­zóra a jugoszláv diplomata kérésére került sor - tájékoztatta az MTI munkatársát Keleti György ezre­des, a HM szóvivője. A nagykövet az állítólagos közös osztrák-magyar gyorsala­kulat felállításával kapcsolatosan kért információt az államtitkártól. Raffay Ernő a leghatározottabban cáfolta ilyen elképzelés, illetve terv létezését, hangsúlyozva, hogy a magyar és az osztrák honvédelmi miniszterek között ilyenről még csak szó sem esett. Ismételten nyomatékosan kijelentette, hogy a magyar és az osztrák honvédelmi miniszterek által a közelmúltban aláírt együttműködési megállapo­dás nem irányul harmadik ország ellen, az kizárólag a két ország közötti bizalom erősítését szolgál­ja, s az európai biztonság növeke­dését hivatott elősegíteni. Segély Dubrovniknak Tizenegy, segélyt szállító hajó érkezett az ostromlott Dubrovnik kikötőjébe. A szállítmányt horvát közéleti személyiségek, színészek, művészek is elkísérték, élükön Stipe Mesic horvát politikussal, aki formálisan még mindig a szövetsé­gi elnökség elnöke. Dubrovnikban a helyzet tovább­ra is súlyos, hiányzanak az alapvető szolgáltatások, nincs villany, csak néha működnek a telefonok, aka­dozik a vízellátás. A városban sok tízezer menekült zsúfolódott össze, mert sokan éppen az óváros falai között kerestek menedéket a környéken zajló harcok elől. Dub­rovnik környékén még mindig időről időre fellángolnak a harcok, csütörtökre virradóra is lövöldözé­sek voltak. Hét olajkutat oltottak el Az Öböl-háború során kigyulladt kuvaiti olajkutak eloltásánál dolgo­zó magyar szakemberek, illetve az általuk alkalmazott eljárás nagy nemzetközi sikert aratott. Ennek köszönhetően máris tárgyalások vannak folyamatban francia, venezuelai, angol és két USA-beli céggel a rendkívül hatékony ma­gyar eljárás alkalmazásáról - mon­dotta az MTI munkatársának K. Szabó Sándor, aki a Kuvaitban dolgozó magyarok csapatvezetője volt. Elmondása szerint­ 28 nap alatt hét égő olajkutat oltott el a 23 tagú magyar munkabrigád, amely most hazatért. Olyan eljárást alkalmaz­tak, amely lényegesen meggyor­sította az oltást és a korábbiaknál kevésbé veszélyessé tette azt. Demokratikus diktatúra Sok tényező okozta a szovjet kudarcot, de nagy tévedés lenne azt hinni, hogy e tényezők egyike a szocializmus volt - jelentette ki a Kínai Kommunista Párt főtitkára. Csiang Cö-min hangoztatta, hogy országában folytatódik a „demok­ratikus diktatúra”, s ami az emberi jogokat illeti, a társadalmi stabilitás az elsőrendű, hiszen ha mindenki azt teszi, amit akar, összeomlik a rend. A The Washington Times szer­kesztője készített Pekingben ter­jedelmes interjút a kínai pártve­zetővel, aki leszögezte: szó sincs arról, hogy a szocializmus kudarca a Szovjetunióban és Kelet-Európában e társadalmi rendszer végét jelentené: amint a tőkés rendben is voltak visszaesések, úgy a szocializmus is megújul majd, hiszen lehetetlen, hogy sokrétű világunkban egyetlen társadalmi rendszer érvényesüljön. Kína min­denestre a maga, sajátos rendszerét nem kívánja exportálni. Csiang Cö-min határozottan­ elutasította a gondolatot, hogy de­mokráciát, egyéni emberi jogokat vezessenek be Kínában. Minden haladás előfeltétele a szilárd társadalom, s a korlátlan szabadság már nem szabadság, az egyén nem kerülhet szembe a közjóval - vélte.

Next